Kecskeméti Ujság, 1912. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-01 / 49. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 49. (840.) szám. A városok állami segélyezése. Hat város, név szerint: Pozsony, Debrecen, Szeged, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár polgármesterei, mint már jelentettük, néhány nappal ezelőtt tanácskozást folytattak a belügyminisztériumban a városok államsegélye ügyében. Az értekezlet Némethy Károly belügyi államtitkár jelenlétében folyt le és azon a fent emlitett hat város polgármesterei vettek részt. Tudvalévően a városok segélyezésére az 1909—11. években fordított 2—2 millió koronából a hat város egyenként 60.000 koronát kapott, míg az 1911-ben felosztásra került harmadik millióból már csak 75000 koronát kaptak a joggal remélt újabb 30.000 korona helyett. A pozsonyi polgármester szóvá tette, hogy a felosztásra került harmadik millióból a belügyminiszter 89.000 koronát visszatartott s indítványozta, hogy annak kiutalását kérjék. A tanácskozás után a hat polgármester tisztelgett Némethy Károly belügyi államtitkárnál, aki azt mondta, hogy a 89.000 koronát azért tartotta vissza a minisztérium, mert a harmadik millió felosztását már az új városi törvény szerint szándékoznak eszközölni és így valamelyes összeget kellett a törvényhozás rendelkezésére bocsátani, esetleges korrekciók meglehetőse érdekében. Az államtitkár nyilatkozata alapján a polgármesterek ezt az ügyet elejtették. Némethy Károly belügyi államtitkár ezután felvilágosította a polgármestereket, hogy az igazságot a városok segélyezésére szánt ezen 8 millió korona felhasználása tekintetében miként szándékozik megközelíteni. Az államtitkár szerint az Andrássy-féle tervezet azért volt hibás, mert a felosztást az állami funkciók arányában eszközölte. Mivel pótsegélyről van szó, az a helyes, hogy a rászorultság legyen mérvadó. Az első 2 mllióra nézve nem akartak Andrássy rendelkezésén változtatni, de a harmadik és negyedik milliónál már a rászorultság tekintetbevételével történt a felosztás. Eszerint a nagy városok az első 2 millióból 60.000 koronát, a harmadik és negyedik millióból összesen 15.000 koronát, végeredményben tehát 75.000 koronát kapnak. Az azután következő 4 millió koronát azonban már nem e kulcs szerint osztják fel, hanem a városi rendőrségek fejlesztésére fordítják. Nem bizonyos még, hogy a városi rendőrségeket államosítják, az azonban bizonyos, hogy a fejlesztést lehetővé teszik. Bármilyen lesz a döntés, az kétségtelen, hogy a második 4 millióból azok a városok fognak a legtöbbet kapni, melyeknek rendőrségi kiadásai a legnagyobbak. A kormánynak az a javaslata, hogy mindjárt a törvény életbelépése után, tehát már 1913-ban adják ki az újabb 4 milliót. Végül megjegyezte az államtitkár, hogy a második 4 millió korona nem jelenti a maximális segélyt, mert a rendőrség fejlesztésénél felmerülő több kiadáshoz az állam mindenkor hozzá fog járulni. HÍREK. Kecskemét, február 29. ii szökőnap. A február hónap az idén ritka vendéget hozott magával, akihez csak minden 4 évben egyszer van szerencsénk. Ez a szökőnap, amelyik a különben olyan rövid februárt egy nappal meghosszabbítja. A szökőnapnak és annak, hogy miért épp a rövid februárhoz csatolták, igen érdekes a története. A szökőnap eredetét kutatva, az ókor legrégibb népeihez kell visszamennünk. Tudni kell ugyanis, hogy a naptárszámításban az ókor népeinél nagy zavar uralkodott. Ennek természetesen a hiányos asztronómiai ismeretekben rejlett az oka és különösen abban, hogy a hónapokat a hold járása szerint osztották be. A holdhónapok azonban 2—3 nappal rövidebbek a mi hónapjainknál és így már a régi zsidók, akik 12 holdhónapra osztották az évet, amelyik ilyformán 354 és egyharmad nap hosszú volt, minden második-harmadik évben egy szökő hónapot iktattak az idők járásába, hogy a vallási ünnepek, amelyek mégis az évszázadokhoz voltak kötve, ne tolódjanak el. Egészen zavaros volt a görögök időszámítása. A római naptárban is nagy rendetlenség uralkodott, amelynek azután Julius Caesar vetett véget. Hogy a holdév a napévvel legalább valamelyest lépést tartson, az idők folyamán sokszor nemcsak napokat, hanem rövidebb és hosszabb hónapokat is iktattak a rendes hónapok közé, úgy, hogy aztán a végén már senki sem ismerte ki magát. Julius Caesar rendet akart teremteni s e célból Rómába hívta az akkori kor leghíresebb csillagászát, Sosigenest, akinek segítségével a „napnak [a föld körül való keringése alapján“ megreformálta a naptárt. A hónapok akkor kapták mai hosszúságukat. Mivel azonban még így is minden négy évben körülbelül 24 óra időfölösleg maradt, ezt a fölösleget, mint szökőnapot, február 23-ika és 24-ike közé iktatták, eleinte sorszám nélkül, később pedig 24-iki dátummal úgy, hogy azután sokáig minden negyedik évben két február 24-ike volt. Eredetileg tehát nem a február 29-ike volt a szökőnap. Gergely pápa, aki a juliáni naptárt megreformálta, szintén február 24-ikét hagyta meg szökőnapnak és csak a 13. század közepe táján tették február utolsó napja után, ahol nem csinálhat annyi zavart, mintha a hónap közepén bukkan fel hívatlanul. Az Emigy megreformált juliáni naptárnak is volt azonban egy kis hibája, amely a századok folyamán igen jelentékenyre növekedett. A minden négy évben beiktatott szökőnap ugyanis az év kelleténél valamivel hosszabb lesz, mégpedig a következő számítás alapján: A napév (a földnek a nap körül való keringése) 365 nap, 5 óra, 48 perc és 56 másodperc hosszú, aminek következtében 365 napos éveket számítva, minden négy évben 23 óra, 15 perc és 44 másodperc időfölösleg áll elő, amelyiknek kiküszöbölésére szolgál a 24 órás szökőnap, úgy, hogy tehát a szökőév 44 perccel és 16 másodperccel hosszabb a napévnél. Ez nem nagy különbség, de több évszázad alatt mégis igen jelentékenyre növekszik. Végül XIII. Gergely idejében, vagyis a XVI. század végén ebből a kevés percnyi időből már 10 nap lett. Gergely pápa aztán úgy segített a dolgon, hogy 1582-ben elrendelte, hogy március elseje után azonnal március 11 -et írjanak, ami által az év ismét visszazökkent rendes kerékvágásába, azonkívül pedig a naptárt is megjavította olyképpen, hogy a szökőnap miatt ilyen nagymérvű időfölöslegek, vagy hiányok nem igen támadhatnak. Az olaszok és a görögkatholikus balkáni népek nem fogadták el a Gergely-féle naptárreformot és így ezek ma már 13 nappal kullognak a mi időszámításunk után. A Gergely-féle naptár szerint a szökőnap minden 400 évben, még pedig általános megállapodás szerint azokban a századokban, amelyeknek első két számjegye négygyel nem osztható, összesen háromszor kiesik. Ilyenformán 1600 szökőév volt, ellenben 1700, 1800, 1903 nem voltak szökőévek; 2000 megint szökőév lesz. De még ez a reform se hozta teljes egybehangzásba a naptári évet a napévvel, de a fenmaradó differencia — minden 400 évben 46 perc és 40 másodperc — olyan kicsi, hogy csak több ezer év múlva válik érezhetővé és akkor egy szökőnap betoldásával mindig kiküszöbölhető. — A főispánné arcképe. Kecskemét város közönsége tisztelő szeretetének és hálájának kifejezéseként elhatározta, hogy megfesteti gróf Ráday Gedeonné főispánné Őméltósága arcképét, hogy ezzel örök emléket állítson a nemeslelkű úrasszonynak, aki Kecskemét város ezreinek sietett segítségére, mikor azok bajba és nyomorba kerültek. Az arckép megfestésével a városi tanács Kandó László hírneves festőművészt bízta meg. — Adomány. A mai napon a földrengés károsultak javára a következő adomány érkezett: Torontál vármegye alispánja a vármegye területén rendezett gyűjtés eredményeként 500 koronát küldött. — Uj nyugdíjszabályrendelet. Megírtuk, hogy Bagi László h. polgármester a múlt hó elején nagyszabású munkához, az uj nyugdíjszabályrendelet elkészítéséhez látott. Óriási elfoglaltsága mellett is a helyettes polgármester a napokban elkészült a a szabályrendelettel, melyet ma a hozzáért jelentéssel együtt beterjesztett a városi tanácsnak. A nagyérdekű jelentést a közelnapokban közreadjuk, miután leírjuk a helyettes polgármester úr ígéretét, hogy azt a nyilvánosságnak átadja. — Visszaküldött számlálólapok. A legutóbbi népszámlálást nagy jelentőségűnek mondották ki a választójog miként alakulására vonatkozólag s épen ezért a központi statisztikai hivatal a választójogot érdeklő szempontból különös bírálat és felülvizsgálás tárgyává tették a számlálólapokat. Ennek a felülbírálatnak eredményeként ma 4700 Több számláló lapot küldött vissza a városi stabútoroz tisztikai hivatal a városhoz, azzal a mégha- Értekez gyással, hogy azok a választójogi statisztika Ernán kiigazítása céljából kiegészítve nyolc napon Nagyon belül visszaszármaztatandók. A központi statisztikai hivatal csak abban tévedt, hogy a 4700 számlálólapot 8 nap leforgása alatt nem lehet kiigazítani! A bécsi gazdasági akadémia háromszáz hallgatója tanáraik vezetése mellett Kecskemét városát óhajtotta volna meglátogatni, hogy Kecskemét városát és vele kapcsolatban az Alföldet tanulmányozzák. A kirándulás vezetője megkérte Kada Elek Jr . polgármestert aziránt, hogy jöhetnének-e Cilk mostanában. A polgármester sajnálattal érte *sítette őket, hogy ez alkalommal a város a gazdasági akadémia ifjait nem láthatja vend bedégül, mert most tavasszal annyira össze- 1zel halmozódtak a sürgős teendők, hogy illendőleg fogadtatásban nem részesülhetnének, így a tervezett látogatás elmarad s az osztrák ifjak aól csak Budapestre, Fülöpszállás és Izsákra mennek. U1B — A piac rendezése. A városi tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy április 1-ével az egész piacteret újraalakítják, rendezik. Erre mindenesetre nagy szükség van, de valami hathatós rendezést el nem tudunk képzelni anélkül, hogy vásárcsarnokról gondoskodna a város. A nyílt piac mindig csak nyílt piac és rendezetlen. — Mozi. Dékány László mozgófény- KáUÉCS£ képszínház vállalkozó engedélyt kért a városi tanácstól, hogy a Rákóci-úton lévő mozgó- azonnali fényképszínház — sátorban az idén is tart- Lászlón hasson előadásokat. A városi tanács Dékány László kérését elutasította, mitöbb elrendelte, hogy a mozgószínház záros határidőn belül lebontassék, mert az kárára van a Rákóci-út szépségének. Az előadásokat pedig ezentúl csak olyan állandó színházban engedélyezi a városi tanács, mely tűzrendészeti és köbiztonsági szempontokból kifogásaié nem esik. A lovasrendőrök, Kecskemét város lovasrendőreit eddig kézbesítői szolgálatra alkalmazták s a lovasrendőrök csak kivételes esetekben teljesítettek rendőri szolgálatot. A tanács legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek, miután a rendőrszaporítás úgyis szükségessé vált, hogy a lovasrendőröket vonják el a kézbesítői szolgálattól, hogy ezek pusztán rendőri szolgálatot teljesítsenek, a kézbesítést pedig küldöncökkel végeztesse a város. Ezzel egyszersmind megvalósul az a régi óhaj is, hogy a főbb utcákon és a város forgalmasabb helyén lovasrendőrök teljesítenek majd állandóan szolgálatot. Csak MAUTHNER-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges.