Kecskeméti Ujság, 1912. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-01 / 49. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 49. (840.) szám. A városok állami segélyezése. Hat város, név szerint: Pozsony, Deb­recen, Szeged, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár polgármesterei, mint már jelen­tettük, néhány nappal ezelőtt tanácskozást folytattak a belügyminisztériumban a váro­sok államsegélye ügyében. Az értekezlet Némethy Károly belügyi államtitkár jelen­létében folyt le és azon a fent emlitett hat város polgármesterei vettek részt. Tudvalévően a városok segélyezésére az 1909—11. években fordított 2—2 millió koronából a hat város egyenként 60.000 ko­ronát kapott, míg az 1911-ben felosztásra került harmadik millióból már csak 75000 koronát kaptak a joggal remélt újabb 30.000 korona helyett. A pozsonyi polgármester szóvá tette, hogy a felosztásra került har­madik millióból a belügyminiszter 89.000 koronát visszatartott s indítványozta, hogy annak kiutalását kérjék. A tanácskozás után a hat polgármester tisztelgett Némethy Ká­roly belügyi államtitkárnál, aki azt mondta, hogy a 89.000 koronát azért tartotta vissza a minisztérium, mert a harmadik millió fel­osztását már az új városi törvény szerint szándékoznak eszközölni és így valamelyes összeget kellett a törvényhozás rendelkezé­sére bocsátani, esetleges korrekciók meg­lehetőse érdekében. Az államtitkár nyilatkozata alapján a polgármesterek ezt az ügyet elejtették. Némethy Károly belügyi államtitkár ezután felvilágosította a polgármestereket, hogy az igazságot a városok segélyezésére szánt ezen 8 millió korona felhasználása tekintetében miként szándékozik megköze­líteni. Az államtitkár szerint az Andrássy-féle tervezet azért volt hibás, mert a felosztást az állami funkciók arányában eszközölte. Mivel pótsegélyről van szó, az a helyes, hogy a rászorultság legyen mérvadó. Az első 2 mllióra nézve nem akartak Andrássy rendelkezésén változtatni, de a harmadik és negyedik milliónál már a rászorultság tekin­tetbevételével történt a felosztás. Eszerint a nagy városok az első 2 millióból 60.000 koronát, a harmadik és negyedik millióból összesen 15.000 koronát, végeredményben tehát 75.000 koronát kapnak. Az azután kö­vetkező 4 millió koronát azonban már nem e kulcs szerint osztják fel, hanem a városi rendőrségek fejlesztésére fordítják. Nem bi­zonyos még, hogy a városi rendőrségeket államosítják­, az azonban bizonyos, hogy a fejlesztést lehetővé teszik. Bármilyen lesz a döntés, az kétségtelen, hogy a második 4 millióból azok a városok fognak a legtöb­bet kapni, melyeknek rendőrségi kiadásai a legnagyobbak. A kormánynak az a javaslata, hogy mindjárt a törvény életbelépése után, tehát már 1913-ban adják ki az újabb 4 milliót. Végül megjegyezte az államtitkár, hogy a második 4 millió korona nem jelenti a maximális segélyt, mert a rendőrség fejlesz­tésénél felmerülő több kiadáshoz az állam mindenkor hozzá fog járulni. HÍREK. Kecskemét, február 29. ii szökőnap. A február hónap az idén ritka vendé­get hozott magával, akihez csak minden 4 évben egyszer van szerencsénk. Ez a szökő­nap, amelyik a különben olyan rövid feb­ruárt egy nappal meghosszabbítja. A szökőnapnak és annak, hogy miért épp a rövid februárhoz csatolták, igen érde­kes a története. A szökőnap eredetét kutatva, az ókor legrégibb népeihez kell visszamennünk.­­ Tudni kell ugyanis, hogy a naptárszámítás­­ban az ókor népeinél nagy zavar uralkodott. Ennek természetesen a hiányos asztronómiai ismeretekben rejlett az oka és különösen abban, hogy a hónapokat a hold járása szerint osztották be. A holdhónapok azon­ban 2—3 nappal rövidebbek a mi hónap­jainknál és így már a régi zsidók, akik 12 holdhónapra osztották az évet, amelyik ily­­formán 354 és egyharmad nap hosszú volt, minden második-harmadik évben egy szökő hónapot iktattak az idők járásába, hogy a vallási ünnepek, amelyek mégis az évszáza­dokhoz voltak kötve, ne tolódjanak el. Egészen zavaros volt a görögök idő­számítása. A római naptárban is nagy ren­detlenség uralkodott, amelynek azután Julius Caesar vetett véget. Hogy a holdév a nap­évvel legalább valamelyest lépést tartson, az idők folyamán sokszor nemcsak napo­kat, hanem rövidebb és hosszabb hónapo­kat is iktattak a rendes hónapok közé, úgy, hogy aztán a végén már senki sem ismerte ki magát. Julius Caesar rendet akart teremteni s e célból Rómába hívta az akkori kor leg­híresebb csillagászát, Sosigenest, akinek segítségével a „napnak [a föld körül való keringése alapján“ megreformálta a naptárt. A hónapok akkor kapták mai hosszúságukat. Mivel azonban még így is minden négy évben körülbelül 24 óra időfölösleg maradt, ezt a fölösleget, mint szökőnapot, február 23-ika és 24-ike közé iktatták, eleinte sor­szám nélkül, később pedig 24-iki dátummal úgy, hogy azután sokáig minden negyedik évben két február 24-ike volt. Eredetileg tehát nem a február 29-ike volt a szökőnap. Gergely pápa, aki a juliáni naptárt meg­reformálta, szintén február 24-ikét hagyta meg szökőnapnak és csak a 13. század közepe táján tették február utolsó napja után, ahol nem csinálhat annyi zavart, mintha a hónap közepén bukkan fel hívatlanul. Az E­migy megreformált juliáni nap­tárnak is volt azonban egy kis hibája, amely a századok folyamán igen jelentékenyre nö­vekedett. A minden négy évben beiktatott szökőnap ugyanis az év kelleténél valamivel hosszabb lesz, még­pedig a következő szá­mítás alapján: A napév (a földnek a nap körül való keringése) 365 nap, 5 óra, 48 perc és 56 másodperc hosszú, aminek kö­vetkeztében 365 napos éveket számítva, minden négy évben 23 óra, 15 perc és 44 másodperc időfölösleg áll elő, amelyiknek kiküszöbölésére szolgál a 24 órás szökőnap, úgy, hogy tehát a szökőév 44 perccel és 16 másodperccel hosszabb a napévnél. Ez nem nagy különbség, de több évszázad alatt mé­gis igen jelentékenyre növekszik. Végül XIII. Gergely idejében, vagyis a XVI. század vé­gén ebből a kevés percnyi időből már 10 nap lett. Gergely pápa aztán úgy segített a dolgon, hogy 1582-ben elrendelte, hogy már­cius elseje után azonnal március 11 -et írja­nak, ami által az év ismét visszazökkent rendes kerékvágásába, azonkívül pedig a naptárt is megjavította olyképpen, hogy a szökőnap miatt ilyen nagymérvű időfölös­legek, vagy hiányok nem igen támadhatnak. Az olaszok és a görögkatholikus balkáni népek nem fogadták el a Gergely-féle nap­tárreformot és így ezek ma már 13 nappal kullognak a mi időszámításunk után. A Ger­­gely-féle naptár szerint a szökőnap minden 400 évben, még pedig általános megállapo­dás szerint azokban a századokban, ame­lyeknek első két számjegye négygyel nem osztható, összesen háromszor kiesik. Ilyen­formán 1600 szökőév volt, ellenben 1700, 1800, 1903 nem voltak szökőévek; 2000 megint szökőév lesz. De még ez a reform se hozta teljes egybehangzásba a naptári évet a napévvel, de a fenmaradó differencia — minden 400 évben 46 perc és 40 másodperc — olyan kicsi, hogy csak több ezer év múlva válik érezhetővé és akkor egy szökőnap betoldá­sával mindig kiküszöbölhető. — A főispánné arcképe. Kecs­kemét város közönsége tisztelő szere­­tetének és hálájának kifejezéseként el­határozta, hogy megfesteti gróf Ráday Gedeonné főispánné Őméltósága arc­képét, hogy ezzel örök emléket állít­son a nemeslelkű úrasszonynak, aki Kecskemét város ezreinek sietett segít­ségére, mikor azok bajba és nyomorba kerültek. Az arckép megfestésével a városi tanács Kandó László hírneves festőművészt bízta meg. — Adomány. A mai napon a föld­rengés károsultak javára a következő ado­mány érkezett: Torontál vármegye alispánja a vármegye területén rendezett gyűjtés ered­ményeként 500 koronát küldött. — Uj nyugdíjszabályrendelet. Meg­írtuk, hogy Bagi László h. polgármester a múlt hó elején nagyszabású munkához, az uj nyugdíjszabályrendelet elkészítéséhez lá­tott. Óriási elfoglaltsága mellett is a helyet­tes polgármester a napokban elkészült a a szabályrendelettel, melyet ma a hozzáért jelentéssel együtt beterjesztett a városi ta­nácsnak. A nagyérdekű jelentést a közelna­­pokban közreadjuk, miután leírjuk a helyettes polgármester úr ígéretét, hogy azt a nyilvá­nosságnak átadja. — Visszaküldött számlálólapok. A legutóbbi népszámlálást nagy jelentőségűnek mondották ki a választójog miként alakulá­sára vonatkozólag s épen ezért a központi statisztikai hivatal a választójogot érdeklő szempontból különös bírálat és felülvizsgá­lás tárgyává tették a számlálólapokat. Ennek a felülbírálatnak eredményeként ma 4700 Több­­ számláló lapot küldött vissza a városi sta­­bútoroz tisztikai hivatal a városhoz, azzal a mégha- Értekez gyással, hogy azok a választójogi statisztika Ernán kiigazítása céljából kiegészítve nyolc napon Nagyon belül visszaszármaztatandók. A központi statisztikai hivatal csak abban tévedt, hogy a 4700 számlálólapot 8 nap leforgása alatt nem lehet kiigazítani!­­ A bécsi gazdasági akadémia háromszáz hallgatója tanáraik vezetése mel­lett Kecskemét városát óhajtotta volna meg­látogatni, hogy Kecskemét városát és vele kapcsolatban az Alföldet tanulmányozzák. A kirándulás vezetője megkérte Kada Elek Jr . polgármestert aziránt, hogy jöhetnének-e Cilk mostanában. A polgármester sajnálattal érte­ *­sítette őket, hogy ez alkalommal a város a gazdasági akadémia ifjait nem láthatja vend be­dégül, mert most tavasszal annyira össze- 1zel halmozódtak a sürgős teendők, hogy illendő­le­g fogadtatásban nem részesülhetnének, így a tervezett látogatás elmarad s az osztrák ifjak a­ól csak Budapestre, Fülöpszállás és Izsákra­­ mennek. U1B — A piac rendezése. A városi ta­nács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy áp­rilis 1-ével az egész piacteret újraalakítják, rendezik. Erre mindenesetre nagy szükség van, de valami hathatós rendezést el nem tudunk képzelni anélkül, hogy vásárcsarnok­ról gondoskodna a város. A nyílt piac min­dig csak nyílt piac és rendezetlen. — Mozi. Dékány László mozgófény- KáUÉCS£ kép­színház vállalkozó engedélyt kért a városi tanácstól, hogy a Rákóci-úton lévő mozgó- azonnali fényképszínház — sátorban az idén is tart- Lászlón hasson előadásokat. A városi tanács Dékány László kérését elutasította, mitöbb elrendelte, hogy a mozgószínház záros határidőn belül lebontassék, mert az kárára van a Rákóci-út szépségének. Az előadásokat pedig ezentúl csak olyan állandó színházban engedélyezi a városi tanács, mely tűzrendészeti és kö­­biztonsági szempontokból kifogásaié nem esik.­­ A lovasrendőrök, Kecskemét vá­ros lovasrendőreit eddig kézbesítői szolgá­latra alkalmazták s a lovasrendőrök csak kivételes esetekben teljesítettek rendőri szol­gálatot. A tanács legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy javasolni fogja a közgyű­lésnek, miután a rendőrszaporítás úgyis szükségessé vált, hogy a lovasrendőröket vonják el a kézbesítői szolgálattól, hogy ezek pusztán rendőri szolgálatot teljesítse­nek, a kézbesítést pedig küldöncökkel végez­tesse a város. Ezzel egyszersmind megvaló­sul az a régi óhaj is, hogy a főbb utcákon és a város forgalmasabb helyén lovasrend­őrök teljesítenek majd állandóan szolgá­latot.­­ Csak MAUTHNER-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tud­ják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges.

Next