Kecskeméti Ujság, 1912. április (5. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-02 / 75. szám
2. oldal, nemzet által törvényekben ráruházott fejedelmi jogok fentartása mellett jelenti ki azt a határozott akaratát, hogy a nemzet alkotmányos jogait tiszteletben fogja tartani. Ezzel úgy a kormánynak és pártjának, mint a törvényhatóságokban megnyilatkozott közvéleménynek az állásfoglalása minden irányban, úgy a nemzeti jog biztosítása, mint az idegen befolyás visszautasítása tekintetében teljesen elérte célját, a megoldás szerencsés formája megkímélte az országot a trónváltozás eshetőségeitől s lehetővé tette a király és a nemzet egyetértésén alapuló alkotmányos munka folytatását. Hitsig kiósozták az államsegélyt. Kecskemét város 75 ezer koronát kapott. A Khuen-kormány alatt sok olyan törvényjavaslat jutott tető alá, melyekkel az előbbi kormányok nem tudtak boldogulni. Egyik legértékesebb munkája a mostani kormánynak a városok államsegélye ügyének megoldása. A drágaság szinte elviselhetetlenül nehezedik a városi tisztviselőkre s ennélfogva rájuk nagy jelentőséggel bir az államsegély, illetve az illetmények rendezésére vonatkozó törvényjavaslat életbeléptetése. Az 1912. évi állami költségvetésben a városok államsegélye címén 4 millió korona van beállítva. Az államsegély kiutalványozása elé a mostani válságos politikai helyzetből kifolyólag reménytelenül tekintettek a városok. A türelmetlenkedésre azonban nem volt ok, mert a kormány nem feledkezett meg a tisztviselőkről s tegnap kiutalta az államsegélyt a városoknak. A belügyminiszter leirata tegnap érkezett meg a városhoz, amelyben arról értesíti, hogy az 1912. évi állami költségvetésben a városok segélyezésére előirányzott 4 millió koronából Kecskemét város részére 75 ezer koronát az itteni adóhivatalnál kiutalványozott. A miniszter felhívja a várost, hogy a kiutalványozott segélyösszeg a városi pénztárnok és az ellenőr által aláírt s a polgármester vagy helyettese által láttamozott nyugtára való felvétele és a házipénztár számadásába való bevételezése iránt intézkedjék. A miniszter a segélyösszeg felhasználása tekintetében csupán annyit köt ki, hogy amennyiben a város közigazgatási alkalmazottai részére kiszolgáltatott illetmény előbbi rendeletében megállapított mértéket még nem érte el, a most kiutalványozott államsegély összegét, illetőleg ennek az összegnek a jelzett célra szükséges részét a közigazgatási tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet fizetésének és lakáspénzének előbbi rendeletében megállapított mértékig való kiegészítésére kell fordítani. A fizetéskiegészítés fejében megállapítandó pótlékokat havonként, a lakáspénzpótlékokat pedig negyedévenként előleges részletekben kell fizetni. Az illetmény kiegészítése tárgyában hozandó városi jóváhagyást nem igényel és azt csak fellebezés esetén kell felterjeszteni. Amennyiben a város tisztviselőinek fizetéséről és lakáspénzéről előbb kiadott rendeletben feltüntetett mértékben vagy ennél kedvezőbben már gondoskodva volna, vagy amennyiben az államsegély a tisztviselők illetményeinek kiegészítésére teljesen fel nem használtatnék, azt egyéb városi célra kell fordítani. A cél kijelölése tekintetében a miniszter a várost korlátozni nem kívánja. Miután azonban a város háztartását terhelő öszes kiadások a város saját bevételéből és háziadóból való fedezéséről az 1912. évi költségvetési előirányzat rendjén az államsegély számbavétele nélkül már gondoskodni kellett, a tisztviselői illetmények kiegészítése után az államsegélyből szabad rendelkezésre fennmaradó összeget a helyi viszonyok és szükségletek beható mérlegelése után oly közhasznú kiadásokra, illetőleg oly beruházásokra kell fordítani, melyek alkalmasak arra, hogy a város korszerű fejlődését és a lakosság anyagi jólétét előmozdítsák. Ezen 4 millió segélyből: Cegléd 26000, Kiskunfélegyháza 29000, Nagykőrös 21000 koronát kaptak. KECSKEMÉTI ÚJSÁG LEGÚJABB, A munkapárt értekezlete. Az egész ország azoknak a végzetes lehetőségeknek hatása alatt áll, melyek mellett az ország az utolsó napokban mintegy érvénynek szélén elhaladt. Ezeknek az eseményeknek a hatása alatt folyt le tegnap a Nemzeti Munkapárt értekezlete is. Héderváry gróf beszédéből mindenki érezte, hogy a rezolutiós politika további folytatása olyan messzemenő következményekkel járhatott volna, melyek esetleg még a korona viselőjének személyét is érinthették volna. Nem mondotta ezt igy ki a kormányelnök, de mindenki érezte, hogy erre céloz ő és ekkor felállott Tisza István gróf, ugyanaz a férfiú, aki a munkapárt utolsó határozatát hatalmas beszédével támogatta és őszintén kijelentette, hogy az új helyzet új elhatározásokat igényel. Tisza a kormány politikája mellé állott és kijelentette, hogy régi álláspontját ma is helyesnek tartja ugyan, de ezt érvényesíteni nem kívánja, maradjon ez nyilt kérdés a korona és a nemzet között. Megváltozott politikájának indokolásául Tisza gróf igen leplezetlenül és igen őszintén azt mondta, hogy kötelességének ismeri honorálni egy olyan uralkodónak aggodalmait, aki negyvenöt esztendő óta alkotmányunk és törvényeink tiszteletben tartása mellett minden igyekezetét Magyarország felvirágoztatására fordítja. Valóban végzetes katasztrófa volna, ha egy ilyen uralkodó hatalmas támogatásától fosztanánk meg magunkat. A tegnapi pártértekezlet lefolyását olvasván, az egész ország egyértelemmel helyeselni fogja a kormánynak és többségének a legutóbi napokban történt állásfoglalását. Nagy veszedelmeket hárított el a magyar kormány nemcsak az országról, de mondhatni egész Európáról. A történelem előtt pedig nehéz lett volna viselni a felelősséget, ha a legalkotmányosabb jelzővel felékesített magyar király Magyarország politikai magatartása folytán került volna olyan konfliktusba, melynél fogva lehetetlenné vált volna részére további uralkodói kötelességeinek teljesítése. * A Magyar Távirati Iroda jelentése. Az országgyűlés képviselőháza ma délelőtt ülést tartott. Az ülésen elsőnek gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök beszélt. A képviselőházban megismételte mindazt, amit a tegnapi pártértekezleten mondott. A miniszterelnök után Kossuth Ferenc szólalt fel, aki egy 25 tagú bizottság alakítását indítványozta, mely feliratban terjesztené a korona elé az 1888. XVIII. tc. vonatkozó a nemzet jogos követelményeit. Holló Lajos a Justh-párt nevében a legélesebb ellenzéki álláspontot fejtette ki. Kijelenti, hogy ragaszkodnak a rezolucióhoz és a leghevesebb ellentállást fogja pártja kifejteni. Andrássy Gyula gróf mindenben helyesli Khuen-Héderváry gróf politikáját, kifejti, hogy a királyi kézirat magába foglalja, hogy a miniszterelnök a királyi kegy teljes birtokában intézte el hazafiasan a válságot. Apponyi Albert gróf a korona jogainak vonja meg határait, megállapítja, hogy a helyzet csak rosszabodott és csak Kossuth politikájának megvalósításával lehet a válságot megoldani. — Április 1-ével új előfizetést nyitottunk. Programmunkat ismeri a közönség, sablonos frázisokat nem puffogtatunk, akinek lapunk hazafias iránya, várospolitikája conveniál, tisztelettel kérjük, fizessen elő. Egy negyedévre csak 2 korona. Akik pedig lapunkat a színlappal együtt kapták, tisztelettel felkérjük, legyenek szívesek a lap előfizetését kiadóhivatalunkban (Csongrádi u. 2.) eszközölni. Tisztelettel a Kiadóhivatal. 75. (866.) szám. HÍREK. Kecskemét, április 1. Nagyhét. Virágvasárnapján megkezdődött a nagyheti ciklus, sora a megható, fenséges templomi szertartásoknak, megszólalnak a magasztos szimbólumok, mik mind a kereszténység nagyszerű diadalát hirdetik a pogányság fölött. Az előkészület e hét ünnepségeire hajdanra már hamvazószerdán elkezdődött, nemcsak a templomokban, hanem a hivek lelkében és viselkedésében is. És a húsvéti ünnep elnyúlt fehérvasárnapig, husvét vasárnapjának oktáváig. _____ Maga a nagyhét pedig (igy nevezve a negyedik század óta) a kiengesztelés, a 632 megbocsátás nagy ünnepe volt, valóságos istenbékéje. A foglyokat szabadon bocsátották, a szolgákat felmentették munkájuk alól, törvényszünetet tartottak, szünetelt a harceg az ellenségek közt, magamegalázkodásra hajtotta le fejét a fejedelem s minden nagy ur. A virágvasárnapi szertartás is áthatóbb volt, mint ma. Maga a barkaszedés is prokesszióval történt és a felvirágozott seregek Érti énekszóval járták be a helyiségeket. Nálunk a fűzfa bársonyos, kipattant rügyeit szentelik meg virágvasárnapján, a délvidéken pedig a pálma és olajfa ragyogó ágait. Spanyol- és Franciaországban rudakra kötött virágcsokrokat is szenteltettek a fiatalság azokkal járja s teszi színessé az utcákat. |U| m Tegnap hangzott el a templomban az ||||] első passzió-ének, amely szertartás régente, fllld tudvalevőleg, egész színjátékokra adott alkalmat. Szerdán fölhangzik a zörgő-zsolozsma, Jeremiás szivreható éneke s ez szól csütörtökön és pénteken délután is. I* Nagycsütörtök, amelyet Zöldcsütörtöknek is neveznek, mert a zsidók s az első kérész- *1711! tények a húsvéti bárány mellé került zöld líli füveket ettek, a közáldozás napja s e napon szenteli meg a püspök az egész esztendőn Linin át használt szent olajokat, ugyanezen napon szokásos a lábmosás, amit a bizánci császároktól tanult el a nyugati kereszténység. Nagypénteken Jézus halálának emléknapja s ez az egyetlen nap az esztendőben, mikor nem mutatják be az oltáron az áldó- bunkzatot. A kínszenvedés emlékéül Német- nél Ili országban ezen a napon a diakónusok szétosztották a hivek közt az ékességüktől meg- s fosztott oltárok térítőit is. . . Nagyszombaton szentelik meg a ke- IHIHŰEN tesztelő kutat, az örökmécses tüzet, a hús- ____ réti gyertyát s a tömjént. Így készül elő a hivek serege a hús- Cima vétra, a feltámadás, diadalmas öröm ünnepére. — A polgármeser beteg. Őszinte Egy sajnálattal vettük tegnap délelőtt a hirt, hogy a Kért a mi kiváló polgármesterünk, Ka da Elek, az, a gőzfürdőben hirtelen rosszul lett és csak az ottlevők gyors intézkedésének volt köszönhető, hogy súlyosabb baleset nem érte. Le Chr Az előhívott orvosok segítségével azonnal hadivaszállították lakására, ahol, amint bennünket értesítenek, csakhamar jobban lett, s orvosai bíznak benne, hogy néhány nap múlva ismét egészségesen hagyhatja el az ágyat. Az az osztatlan szeretet, spontán ragaszkodás, amelylyel Kecskemét város apraja-nagyja a mi nagy podesztánk egészsége és gyógyulása iránt percről-percre érdeklődik nálunk is, magyarázza azt a véghetetlen nagy becsülést, odaadó szeretetet, amellyel mindnyájan viseltettünk iránta, kívánván, gyors gyógyulást, tartós egészséget Kecskemét város nagy jövőjének megalapozási munkájához! — A város államsegélye. A magyar királyi belügyminiszter értesítette Kecskemét város törvényhatóságát, hogy az 1912. évi állami költségvetésben a városok segélyezésére előirányzott négymillió koronából a város részére 76,000 koronát 15800/1912. III. b. szám alatt kiadott rendeletével a kecskeméti kir. adóhivatalnál kiutalványozott.