Kecskeméti Ujság, 1912. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-01 / 249. szám
2. oldal. Ifj. Szőke Mihály birtokos 821 55 kor. *Dr. Szabó Iván ügyvéd 820*56 kor. *Dr. Szekulesz Adolf orvos 818 kor. Héjjas Mihály pinceszöv. igazg. 817*02 kor. *Dr. Bagi Béla jogtanár 805 80 kor. Dékány Pál birtokos 804*81 kor. Kaas Béla vendéglős 803 50 kor. *Ervi Kiss Ferenc ítélő táblabiró 801*20 kor. *Mohácsy Lajos bíró 796*90 kor. *Tóth Antalszki biró 794*92 kor. *Dr. Szigethy Lehel jogtanár 790 kor. Bábiczky József birtokos 788*59 kor. *Katona Zsigmond gyógyszerész 786 kor. Csáki Ferenc birtokos 782*82 kor. *Szegedi György tanácsnok 781 *34 Apró János birtokos 779*80 kor. Csabai Mihály birtokos 774*61 kor. Szabó Balázs birtokos 744 83 kor. Id. Jenei István birtokos 742*84 kor. H. Tóth János birtokos 741*92 kor. Héjjas Ferenc birtokos 74063 kor. *Dr. Virányi Lajos ügyvéd 738,30 kor. *Bagi László h. polgármester 731 16 kor. Cseh György birtokos 73097 kor. Losonczi László birtokos 726*03 kor. Csorba László birtokos 723'32 kor. Kelő József birtokos 722'99 kor. Szente Varga Sándor birtokos 721 *07 kor. Ifj. Poór István birtokos 718*47 kor. Nyiry Károly postafőnök 716*43 kor. V. Nagy István birtokos 70106 kor. Szellner Ferenc birtokos 697*60 kor. *Mintsek Géza gyógyszerész 694*28 kor. Baranyi László birtokos 690*51 kor. Szőke Mihály birtokos 687*95 kor. Lebovics Márton kereskedő 680 kor. *Dr. Spieler Ignác ügyvéd 679*20 kor. Csornák Gábor rk. kántor 670*92 kor. Sz. Kovács Endre birtokos 670*46 kor. Id. Sárközy László birtokos 665*39 kor. Rothfeld Ignác kereskedő 653*76 kor. Szelei Imre birtokos 644*58 kor. * Az 1886. 21. t.-c. 26. §-a értelmében eszközölt kétszeres adó beszámítás jogcíme: országban és ezek közül 7 esik Budapestre. Az élelmiszerek megvizsgálását hazánkban 19 vegyészeti intézet végzi, de ezek közül Budapestre 11 és Kassára 2, a többi 136 városra mindössze hat esik. Közúti vasút csak 15 magyar városban létezik. Csatornaművet tizenegy városban terveznek és nyolcban már építik. Vízvezetéke 48 városnak van, öt város tervez ilyent és 75 rendezett tanácsú városnak nincsen vízvezetéke. Légszeszszel 27 városban világítanak és 8 légszeszgyár van városi kezelésben. Villamos világítás 1908-ban már 78 magyar városban volt, azóta már 14 városban létesítettek villamos világítást. náposi üzemek a vidéken. (Saját tud.) Az ipari üzemek községesítése már annyira halad, hogy egyik városunk a mozgófényképszínházakat is házi kezelésbe akarja venni. Ma a Magyar Városok Statisztikai Évkönyve jut elénk, amelyben az ipari üzemek községesítésének kérdéséhez bő és értékes adatokat találunk. A Statisztikai Évkönyv idevágó adataiból megtudjuk, hogy városaink közüzemei közt legnagyobb számban vannak a vágóhidak, a csatornázási és vízvezetéki művek. Sok magyar városban a község tart üzemben villamostelepet, téglatelepet, kő- és kavicstanyát, fogadót és közfürdőt. Néhány város a légszeszgyárat és a jéggyárat házilag kezeli. És akadnak végül városok, melyek vásárcsarnokot, nyomdát, közraktárt, tisztmalmot, fűrésztelepet, hűtőtelepet, erdőt tartanak saját üzemben. Pozsony város üzemei 5 millió K-tra kerültek és 8 és fél millió korona becsértéket képviselnek. Pécs város üzemeinek értéke 1.900.000 K-val, Győr város üzemeinek a befektetési költsége 3 és fél millió K-val, a becsértékük 4*7 millió K-val, a szegedi városi üzemek értéke 3 és fél millió K-val van a statisztikában feltüntetve. Már ez a néhány adat is tanúsítja, hogy a magyar községi üzemek jelentékeny értékeket képviselnek, a magyar városok, mint ipari munkaadók és ipari termelők fontos szerepet visznek. Igaz ezzel szemben, hogy a községi üzemeknél a gazdaságosság nem döntő szempont, továbbá, hogy a fenti adatokból még nem lehet végső következtetéseket levonni, mert ismerni kell egyéb körülményeket is, például, hogy az illető üzem megváltásánál esetleg milyen terhes szerződésektől kellett megszabadulni, hogy a város talán olcsón juttatja a villamos áramot, a téglát, a kavicsot stb. a lakosságnak és az ipartelepeknek s csak e miatt nem húz üzeméből nagyobb kamatot, stb. Városaink kulturális viszonyaira érdekes világosságot vetnek végül a következő adatok: Vágóhíd már majdnem minden városban van. Vásárcsarnok csak 12 van az egész SZÍNHÁZ. Heti műsor: Pénteken, nov. 1-én: Erősebb. Szombaton, nov. 2-án: Színházi est. Vasárnap, nov. 3-án d. u.: Ripp van Winkle. (Félhelyárakkal).Este: Helyreasszony. *** A frankfurtiak. A szinlapon és magában a darabban sincsen említés téve arról, hogy e frankfurtiak voltaképp a Rotschildokkal azonosak, de az előzetes reklámok, valamint a budapesti Magyar Színház kommünikéi, amelyek állandóan csak mint Rotschild-darabról szóltak Rössler Károly vígjátékáról, bőven gondoskodtak róla, hogy ezt a közönségnek a fülébe muzsikálják. A szerző, akinek nevét főleg a Roda- Rodával együtt írt „Feldherrnhügel“ (Csákó és kalap) akkreditálta, célzásaival nyilvánvalóvá teszi ugyan, hogy az öt frankfurti alatt a Rotschildokat érti, de mert a nevüket sehol sem említi, bizonyos eseményeket helyre, időre és személyekre való tekintet nélkül egészen önkényesen idomít a darabjához s egyes alakjait, akik a mai korban élnek, egyszerűen a múlt század elején szerepeltet, jobbára azért, hogy a vígjátékot ezzel színesebbé tegye s megfossza a kissé pasquill-szagu aktualitástól. Ez nem volna baj, ha „A frankfurtiak“-nak egyébként irodalmi jelességek adnának értéket, de úgy véljük, hogy inkább jól kieszelt üzleti számításból íródott a mű s a számítás be is vált mindenütt, ahol a darabot előadták. — Bécsben pláne az udvari színház előkelő színpadáról lépett a közönség elé az öt frankfurti, de a császárvárosban s a többi helyeken is, ahol a darab színre került, otthon vannak a Rotschildok, nevezetes társadalmi szerepet is játszanak és ennélfogva közel vannak a közönség érdeklődéséhez. Nálunk a sikernek ez a feltétele hiányzik s bár a Rotschildok legendás gazdagsága, világraszóló hatalma a mi képzeletünket is foglalkoztatja, mégis más tulajdonságokra is szüksége van itt a darabnak, hogy hatása lehessen. Elismerjük, hogy ilyen tulajdonságoknak nincs díjával „A frankfurtiak“, ha — mint mondottuk — ezek a tulajdonságok az irodalom határain kívül állanak is. Alakjainak kedves rajza, az ősi frankfurti Rotschild-ház hangulatos miliője, az elszegényedett kis német fejedelemségi udvar érdekes élete s maga a darab egyszerű meséje is — ha különösebb szenzációval nem is szolgál — kellemes időtöltést ígérnek. A történet arról szól, hogy az ősi frankfurti ház férfitagjai, a Bécsben, Frankfurtban, Nápolyban, Párisban és Londonban székelő pénzkirályok összegyűlnek, hogy jelen legyenek a nagy eseménynél, amikor egy valóságos uralkodó herceg, az állandó pénzzavarokkal küzdő taunisi herceg megkéri a bécsi bankház fejének ifjú leányát. Ezért a kis szívességért csekély tizenkét milliót kap a taunisi herceg, de az öt frankfurti bölcs és jóságos anyjának nem tetszik ez a merész játék. Nem tud belenyugodni abba, hogy fejedelmi családokkal kerüljenek rokonságba a fiai, akiknek nagyapjuk még egyszerű handlé volt. Kiderül azonban, hogy a nagyratörő bécsi pénzkirály gazda nélkül csinálta a vásárt, mert a leánykája kereken nemet mond az uralkodó hercegnek és egész meleg szívével a fiatal párisi bankár felé fordul és neki nyújtja a kezét. Ennek a naiv történetnek, amelyből Rössler e kedves, de merőben jelentéktelen színdarabját gyúrta, nálunk is meg volt a maga közönsége, mely örömét lelte a polgári erkölcsnek ez ártatlan kézzel megrajzolt diadalában. Az előadás egyike volt a legjobbaknak, amit a fegyelmezett rendezésnek lehet betudni. Gulyás az idősebb (Salamon) fiú szerepében ismét egyikét adta a legsikerültebb alakításainak, vér és húsból levő alakja sok derültséget, finom humora nagy hatást váltott ki. Kitűnő volt Juszt a herceg szerepében, mindvégig előkelő és bravúros. Úgy őt, mint Gulyást többször megtapsolták. Nagyon jó volt Gulyásné az anya szerepében, szintúgy Bedő Ilona, kisebb szerepekben jók voltak: Szentes, Bán, Nyárai, Járay, B. Kovács, Lengyel Józsa és Kelemen. — A színház, örömmel tapasztaltuk, melegebb érdeklődéssel élvezte a darabot s a közönség is szépen megtöltötte a földszintet. Itt az ideje ! KECSKEMÉTI UJSAG _________ __________ (249. 1040.) szám. hírek. Kecskemét, október 31. Itt van november elseje. — Budapesti levél. — Férj: Holnap ki kell mennünk ebből a lakásból és még nincs másik. Feleség: Miért nem keresel. Férj: (elkeseredve) Mert nem akarok. Nem bánom, akármi lesz velünk. Tegyenek ki az utcára, én lefekszem a járdára, a többit végezze el a rendőr. Feleség: Megőrültél ? Férj: Nem ... De én botrányt akarok. Csináljanak velem, szegény pesti polgárral valamit, mert én már nem tudok segíteni magamon . . . Feleség: Tegnap még nem volt semmi bajod .... Férj: Tegnap is volt. Két hét óta beteg vagyok ... betege a lakáskeresésnek. Tízezren vannak így. Csodálom, hogy a Rókusban nincs egy hatalmas osztály a lakásbetegek számára. Két hét óta él, gyilkol , ez a nyomorult város, ez a nyomorult város, ezek a piszok viszonyok .. . Feleség: Nincs lázad? Férj: Nincs. Nagyon jól tudom, hogy mit beszélek. Két héttel ezelőtt bementem egy házba, amelynek a kapuján lakáscédula lógott. Kérdeztem a lakást a házmesternőtől. Ő visszakérdezett: zsidó uraságod ? Vagyok olyan bátor, — feleltem. — Akkor nincs lakás, mert zsidónak nem adjuk — válaszolt a trampli . . . Feleség : Egy ilyen házba úgy se mennék lakni . . . Férj: Úgy se mennél ? Hát látod, hogy nem is eresztenek . . . Elmentem egy másik házba. Ott is megkérdezték, hogy zsidó vagyok-e? — Fenét vagyok — kiabáltam. — Akkor nincs lakás, mert ez a ház egy nyugalmazott kántoré és ide csak zsidó jöhet. Feleség: Egy ilyen házba se mennék. Férj: (dühösen) Csak ezt ne mondanád . . . Hiszen hallod, hogy nem eresztenek be. Feleség: Miért nem montad, hogy hazudtál, hogy tulajdonképen zsidó vagy, csak . . . Férj (csöndesen): Mondtam, és tudod mit mondtak. . . Csak azt akartam tudni, mert ide ugyan zsidó nem teszi be a lábát — ezt felelték — mert ez a ház egy néppárti képviselő úré . . . Feleség (megvetéssel): Ravasz, — az vagy . .. Férj: Elmentem egy harmadik házba, persze a zongorát tudakolták. Mondtam — hogy van, mert a gyerekek zongorázni tanulnak. Miért, talán baj a zongora ? kérdeztem. — Nem, — mondta a házmesterné — a zongora nem baj, de a gyerek, az baj ... gyerekes embernek nem adjuk a lakást. . . Feleség: Na igazán gyerekes vagy. .. így nem csodálom, hogy nem kaptál lakást . .. Férj: Miért nem mentél magad ? Ha te ügyesebb vagy, keress te ? Én nem bírok ezekkel a csirkefogó házmesterekkel és