Kecskeméti Ujság, 1912. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-01 / 249. szám

2. oldal. Ifj. Szőke Mihály birtokos 821­ 55 kor. *Dr. Szabó Iván ügyvéd 820*56 kor. *Dr. Szekulesz Adolf orvos 818 kor. Héjjas Mihály pinceszöv. igazg. 817*02 kor. *Dr. Bagi Béla jogtanár 805 80 kor. Dékány Pál birtokos 804*81 kor. Kaas Béla vendéglős 803 50 kor. *Ervi Kiss Ferenc ítélő táblabiró 801*20 kor. *Mohácsy Lajos bíró 796*90 kor. *Tóth Antal­­szki biró 794*92 kor. *Dr. Szigethy Lehel jogtanár 790 kor. Bábiczky József birtokos 788*59 kor. *Katona Zsigmond gyógyszerész 786 kor. Csáki Ferenc birtokos 782*82 kor. *Szegedi György tanácsnok 781 *34 Apró János birtokos 779*80 kor. Csabai Mihály birtokos 774*61 kor. Szabó Balázs birtokos 744 83 kor. Id. Jenei István birtokos 742*84 kor. H. Tóth János birtokos 741*92 kor. Héjjas Ferenc birtokos 74063 kor. *Dr. Virányi Lajos ügyvéd 738,30 kor. *Bagi László h. polgármester 731 16 kor. Cseh György birtokos 73097 kor. Losonczi László birtokos 726*03 kor. Csorba László birtokos 723'32 kor. Kelő József birtokos 722'99 kor. Szente Varga Sándor birtokos 721 *07 kor. Ifj. Poór István birtokos 718*47 kor. Nyiry Károly postafőnök 716*43 kor. V. Nagy István birtokos 701­06 kor. Szellner Ferenc birtokos 697*60 kor. *Mintsek Géza gyógyszerész 694*28 kor. Baranyi László birtokos 690*51 kor. Szőke Mihály birtokos 687*95 kor. Lebovics Márton kereskedő 680 kor. *Dr. Spieler Ignác ügyvéd 679*20 kor. Csornák Gábor rk. kántor 670*92 kor. Sz. Kovács Endre birtokos 670*46 kor. Id. Sárközy László birtokos 665*39 kor. Rothfeld Ignác kereskedő 653*76 kor. Szelei Imre birtokos 644*58 kor. * Az 1886. 21. t.-c. 26. §-a értelmében esz­közölt kétszeres adó beszámítás jogcíme: országban és ezek közül 7 esik Budapestre. Az élelmiszerek megvizsgálását hazánkban 19 vegyészeti intézet végzi, de ezek közül Budapestre 11 és Kassára 2, a többi 136 városra mindössze hat esik. Közúti vasút csak 15 magyar városban létezik. Csatorna­művet tizenegy városban terveznek és nyolc­ban már építik. Vízvezetéke 48 városnak van, öt város tervez ilyent és 75 rendezett taná­csú városnak nincsen vízvezetéke. Légszesz­­szel 27 városban világítanak és 8 légszesz­gyár van városi kezelésben. Villamos vilá­gítás 1908-ban már 78 magyar városban volt, azóta már 14 városban létesítettek vil­lamos világítást. náposi üzemek­ a vidéken. (Saját tud.) Az ipari üzemek köz­­ségesítése már annyira halad, hogy egyik városunk a mozgófényképszínházakat is házi kezelésbe akarja venni. Ma a Magyar Váro­sok Statisztikai Évkönyve jut elénk, amely­ben az ipari üzemek községesítésének kér­déséhez bő és értékes adatokat találunk. A Statisztikai Évkönyv idevágó adataiból meg­tudjuk, hogy városaink közüzemei közt leg­nagyobb számban vannak a vágóhidak, a csatornázási és vízvezetéki művek. Sok ma­gyar városban a község tart üzemben villa­mostelepet, téglatelepet, kő- és kavicstanyát, fogadót és közfürdőt. Néhány város a lég­­szeszgyárat és a jéggyárat házilag kezeli.­­ És akadnak végül városok, melyek vásár­­csarnokot, nyomdát, közraktárt, tisztmalmot, fűrésztelepet, hűtőtelepet, erdőt tartanak sa­ját üzemben. Pozsony város üzemei 5 millió K-tra kerültek és 8 és fél millió korona becsér­téket képviselnek. Pécs város üzemeinek ér­téke 1.900.000 K-val, Győr város üzemeinek a befektetési költsége 3 és fél millió K-val, a becsértékük 4*7 millió K-val, a szegedi városi üzemek értéke 3 és fél millió K-val van a statisztikában feltüntetve. Már ez a néhány adat is tanúsítja, hogy a magyar községi üzemek jelentékeny értékeket képvi­selnek, a magyar városok, mint ipari mun­kaadók és ipari termelők fontos szerepet visznek. Igaz ezzel szemben, hogy a községi üzemeknél a gazdaságosság nem döntő szem­pont, továbbá, hogy a fenti adatokból még nem lehet végső következtetéseket levonni, mert ismerni kell egyéb körülményeket is, például, hogy az illető üzem megváltásánál esetleg milyen terhes szerződésektől kellett megszabadulni, hogy a város talán olcsón juttatja a villamos áramot, a téglát, a kavi­csot stb. a lakosságnak és az ipartelepek­nek s csak e miatt nem húz üzeméből na­gyobb kamatot, stb. Városaink kulturális viszonyaira érde­kes világosságot vetnek végül a következő adatok: Vágóhíd már majdnem minden város­ban van. Vásárcsarnok csak 12 van az egész SZÍNHÁZ. Heti műsor: Pénteken, nov. 1-én: Erősebb. Szombaton, nov. 2-án: Színházi est. Vasárnap, nov. 3-án d. u.: Ripp van Winkle. (Félhelyárakkal).Este: Helyreasszony. *** A frankfurtiak. A szinlapon és magában a darabban sincsen említés téve arról, hogy e frankfurtiak voltaképp a Rot­­schildokkal azonosak, de az előzetes rek­lámok, valamint a budapesti Magyar Szín­ház kommünikéi, amelyek állandóan csak mint Rotschild-darabról szóltak Rössler Ká­roly vígjátékáról, bőven gondoskodtak róla, hogy ezt a közönségnek a fülébe muzsikál­ják. A szerző, akinek nevét főleg a Roda- Rodával együtt írt „Feldherrnhügel“ (Csákó és kalap) akkreditálta, célzásaival nyilván­valóvá teszi ugyan, hogy az öt frankfurti alatt a Rotschildokat érti, de mert a nevü­ket sehol sem említi, bizonyos eseményeket helyre, időre és személyekre való tekintet nélkül egészen önkényesen idomít a darab­jához s egyes alakjait, akik a mai korban élnek, egyszerűen a múlt század elején sze­repeltet, jobbára azért, hogy a vígjátékot ezzel színesebbé tegye s megfossza a kissé pasquill-szagu aktualitástól. Ez nem volna baj, ha „A frankfurtiak“-nak egyébként iro­dalmi jelességek adnának értéket, de úgy véljük, hogy inkább jól kieszelt üzleti szá­mításból íródott a mű s a számítás be is vált mindenütt, ahol a darabot előadták. — Bécsben pláne az udvari színház előkelő színpadáról lépett a közönség elé az öt frankfurti, de a császárvárosban s a többi helyeken is, ahol a darab színre került, ott­hon vannak a Rotschildok, nevezetes társa­dalmi szerepet is játszanak és ennélfogva közel vannak a közönség érdeklődéséhez. Nálunk a sikernek ez a feltétele hiányzik s bár a Rotschildok legendás gazdagsága, vi­lágraszóló hatalma a mi képzeletünket is foglalkoztatja, mégis más tulajdonságokra is szüksége van itt a darabnak, hogy hatása lehessen. Elismerjük, hogy ilyen tulajdonsá­goknak nincs díjával „A frankfurtiak“, ha — mint mondottuk — ezek a tulajdonsá­gok az irodalom határain kívül állanak is. Alakjainak kedves rajza, az ősi frankfurti Rotschild-ház hangulatos miliője, az elsze­gényedett kis német fejedelemségi udvar érdekes élete s maga a darab egyszerű me­séje is — ha különösebb szenzációval nem is szolgál — kellemes időtöltést ígérnek. A történet arról szól, hogy az ősi frankfurti ház férfitagjai, a Bécsben, Frankfurtban, Nápolyban, Párisban és Londonban székelő pénzkirályok összegyűlnek, hogy jelen le­gyenek a nagy eseménynél, amikor egy valóságos uralkodó herceg, az állandó pénz­zavarokkal küzdő taunisi herceg megkéri a bécsi bankház fejének ifjú leányát. Ezért a kis szívességért csekély tizenkét milliót kap a taunisi herceg, de az öt frankfurti bölcs és jóságos anyjának nem tetszik ez a me­rész játék. Nem tud belenyugodni abba, hogy fejedelmi családokkal kerüljenek ro­konságba a fiai, akiknek nagyapjuk még egyszerű handlé volt. Kiderül azonban, hogy a nagyratörő bécsi pénzkirály gazda nélkül csinálta a vásárt, mert a leánykája kereken nemet mond az uralkodó hercegnek és egész meleg szívével a fiatal párisi bankár felé fordul és neki nyújtja a kezét. Ennek a naiv történetnek, amelyből Rössler e kedves, de­­ merőben jelentéktelen színdarabját gyúrta, nálunk is meg volt a maga közönsége, mely örömét lelte a polgári erkölcsnek ez ártat­lan kézzel megrajzolt diadalában. Az előadás egyike volt a legjobbak­nak, amit a fegyelmezett rendezésnek lehet betudni. Gulyás az idősebb (Salamon) fiú szerepében ismét egyikét adta a legsikerül­tebb alakításainak, vér és húsból levő alakja sok derültséget, finom humora nagy hatást váltott ki. Kitűnő volt Juszt a herceg szere­pében, mindvégig előkelő és bravúros. Úgy őt, mint Gulyást többször megtapsolták. Nagyon jó volt Gulyásné az anya szerepé­ben, szintúgy Bedő Ilona, kisebb szerepek­ben jók voltak: Szentes, Bán, Nyárai, Járay, B. Kovács, Lengyel Józsa és Kelemen. — A színház, örömmel tapasztaltuk, melegebb ér­deklődéssel élvezte a darabot s a közönség is szépen megtöltötte a földszintet. Itt az ideje ! KECSKEMÉTI UJSAG _________ __________ (249. 1040.) szám. h­írek. Kecskemét, október 31. Itt van november elseje. — Budapesti levél. — Férj: Holnap ki kell mennünk ebből a lakásból és még nincs másik. Feleség: Miért nem keresel. Férj: (elkeseredve) Mert nem akarok. Nem bánom, akármi lesz velünk. Tegyenek ki az utcára, én lefekszem a járdára, a többit végezze el a rendőr. Feleség: Megőrültél ? Férj: Nem ... De én botrányt akarok. Csináljanak velem, szegény pesti polgárral valamit, mert én már nem tudok segíteni magamon . . . Feleség: Tegnap még nem volt semmi bajod .... Férj: Tegnap is volt. Két hét óta be­teg vagyok ... betege a lakáskeresésnek. Tízezren vannak így. Csodálom, hogy a Rókusban nincs egy hatalmas osztály a la­kásbetegek számára. Két hét óta él, gyilkol , ez a nyomorult város, ez a nyomorult vá­ros, ezek a piszok viszonyok .. . Feleség: Nincs lázad? Férj: Nincs. Nagyon jól tudom, hogy mit beszélek. Két héttel ezelőtt bementem egy házba, amelynek a kapuján lakáscédula lógott. Kérdeztem a lakást a házmesternőtől. Ő vissza­kérdezett: zsidó uraságod ? Va­gyok olyan bátor, — feleltem. — Akkor nincs lakás, mert zsidónak nem adjuk — válaszolt a trampli . . . Feleség : Egy ilyen házba úgy se men­nék lakni . . . Férj: Úgy se mennél ? Hát látod, hogy nem is eresztenek . . . Elmentem egy másik házba. Ott is megkérdezték, hogy zsidó va­gyok-e? — Fenét vagyok — kiabáltam. — Akkor nincs lakás, mert ez a ház egy nyu­galmazott kántoré és ide csak zsidó jöhet. Feleség: Egy ilyen házba se mennék. Férj: (dühösen) Csak ezt ne mon­danád . . . Hiszen hallod, hogy nem eresz­tenek be. Feleség: Miért nem montad, hogy ha­zudtál, hogy tulajdonképen zsidó vagy, csak . . . Férj (csöndesen): Mondtam, és tudod mit mondtak. . . Csak azt akartam tudni, mert ide ugyan zsidó nem teszi be a lá­bát — ezt felelték — mert ez a ház egy néppárti képviselő úré . . . Feleség (megvetéssel): Ravasz, — az vagy . .. Férj: Elmentem egy harmadik házba, persze a zongorát tudakolták. Mondtam — hogy van, mert a gyerekek zongorázni ta­nulnak. Miért, talán baj a zongora ? kér­deztem. — Nem, — mondta a házmesterné — a zongora nem baj, de a gyerek, az baj ... gyerekes embernek nem adjuk a lakást. . . Feleség: Na igazán gyerekes vagy. .. így nem csodálom, hogy nem kaptál la­kást . .. Férj: Miért nem mentél magad ? Ha te ügyesebb vagy, keress te ? Én nem bí­rok ezekkel a csirkefogó házmesterekkel és

Next