Kecskeméti Ujság, 1913. február (6. évfolyam, 24-47. szám)

1913-02-01 / 24. szám

8. • • I *• 2sebb vér n g­u stell, pa­dban ható. szám, öt és 24. (1116.) szám. KECSEMETI UJSAG — Téli katonai gyakorlatok. Egész csöndben, minden nagyobb feltűnés nélkül fontos katonai újítás honosult meg nálunk és ez a téli gyakorlatok bevezetése. Csikorgó hidegben, hóban, tekintet nélkül az időjárás viszontagságaira, folytatnak most télen is menetelési és lövőgyakorlatokat és a mi ka­tonáink derekasan állták a havas időben is ezen gyakorlatokat, melyeket minden nagyobb baj nélkül folytattak, jeléül annak, hogy le­génységünk edzett és nem kell azt félteni téli hadjárat eshetőségeitől sem. Az ellen­ség nem igen szokott arra nézni, mikor tá­mad, alkalmas-e erre az időjárás, hanem hadakozik, amikor arra sor kerül. Nálunk ezideig csakis a tavaszi, nyári és őszi had­gyakorlatok jártak, most, hogy a hadviselés valószínűségéhez közelebb jutottunk, elő kell készülni téli hadjárat lehetőségére is és a hadvezetőség elhatározta, hogy ezentúl télen is éppen úgy menetelni és gyakorlatozni fognak, mint más évszakokban és az elha­tározást most már a téli gyakorlatok meg­kezdése is követte.­­ A tandíjkárpótlások visszatérí­tése. A kultuszminisztérium rendkívüli taka­rékosságára jellemző az a leirat, mely a vá­ros közigazgatási bizottságához érkezett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tan­­díjkárpótlásra vonatkozó 1910. évi rendele­tének kiegészítéseképp közli: 1. Ha egy iskolában legalább féléven át szünetel a tanítás, az illető iskolaszék kezeihez kiutalt tandíjkárpótlás visszatérítendő. 2. több tan­termes iskolánál, ha csak egyik teremben szünetel a tanítás, akkor az arra eső rész, míg ha egy vagy több osztály egészen meg­szűnik, akkor az évi összeg aránylagosan visszafizetendő. A rendeletet a közig. bizott­ság hajtja végre a tanfelügyelő javaslatai alapján. — A jó pulykasült. Egy kecskeméti újságíró a napokban egyik előkelő állami tisztviselő családjához volt hivatalos ebédre. Az ebéd fénypontja pulykasült volt. A pulykasült e nemben a legtökéletesebb volt, a pulykasültek pulykasültje, nagyobb, mint Napóleon. A háziasszony kedvesen kinálgatta a vendégét s az jócskán evett is a költemény­­szerű sültből. Mikor befejezte, újból elébe tették a tálat. Ekkor a kitűnő zsurnaliszta egy combot kihalászva, zsebéből ujságlapot vett elő s a legnagyobb nyugalommal cso­magolni kezdte a sültet. Mikor látta, hogy körülötte nevetgélnek, sőt zavarban vannak az emberek, magyarázatul hozzátette: — Kérem, ez a sült olyan jó, hogy be kell tenni az újságba! — Mennyit vett be az államkincs­tár a dohánygyártmányokból. Az általános forgalomban levő gyártmányokból bevett 1912. év január 1-től augusztus 1-ig, tehát hét hónap alatt 87.579.483 koronát, a bel­földi különlegességi gyártmányokból 7850425 koronát, a külföldi különlegességi gyártmá­nyokból 2.108,783 kor., összesen 97.583,692 koronát. Az előző (1911.) évnek hasonló időszakában e dohánytermékekből 10.002,523 koronával folyt be kevesebb az államkincs­tárban, ami 11­4 százalék emelkedésnek fe­lel meg, így az államkormány valószínűleg elérte azt a pénzügyi célt, amit a dohány­­termékek árának felemeléséhez kötött. Igaz, hogy valamivel drágábban jutunk a dohány­hoz, szivarhoz és szivarkához, de az állam­­kincstár ez­által jelentékeny jövedelemtöbb­lethez jut, már­pedig erre nagy szükség van, mert mint tudjuk, most már majd min­den magán, társadalmi és községi intézmény az állam pénzbeli segélyére szorul, állam­segéllyel áll és tartható fenn. — Adófizetés posta útján A pénz­ügyminiszter elrendelte, hogy az ország ösz­­szes adóhivatalai 1913. év január­­­ével a csekkforgalomban részt vegyenek. Minden adóhivatal számlát kap és erre a felek díj­mentesen eszközölhetnek befizetést. Űrlapot a felek az adóhivataltól díjmentesen kapnak. Minden félnek meg kell jelölnie a befize­tés célját. — Farsangoló falusiak. Minden év­ben fölhangzik a panasz, hogy a vármegye egyes községeiben a suhancok nagyon szi­laj módon űzik farsangi kedvteléseiket, mely mulatságukba belevonják a gyerekeket is, a­mi rendkívüli eldurvulást és erkölcsi rom­bolást idéz elő a fejletlen gyerekek lelküle­­tében. A gyerekek korcsm­ázását tiltja ugyan szabályrendelet, de állandóan a rendőr se őrizheti a korcsmák ajtaját, bizony nem so­kat ér az írott malaszt. A legtöbb helyen ki is játszák a rendszabályokat. Egyes há­zakban rendeznek bálokat. A legények hoz­nak bort, a házbeliek pénzért sütnek-főznek a mulató fiatalságnak. Az ilyen mulatságok­nak lerészegedés és verekedés a vége. A mulatságot megelőzőleg az éj leple alatt m­eglop­ik a kéményeket, kamrákat, padlá­sokat, hogy egy kis füstölt hús is legyen a bálhoz. Amikor a kárvallott észreveszi a lopást, akkorra már jó étvággyal elfogyasz­tották a tolvajok mulató társaságuk szíves közreműködésével. S ki tilthatja meg, hogy a magánházakban ne rendezzenek orgiákat. Csak a korcsmát ellenőrizheti a hatóság, a magánlakásokba nem léphet be a rendőr, hogy betiltsa a farsangolást. Nemcsak a vá­rosokban, már a falvakban is meglazultak az erkölcsi alapok, a fiatalság s ennek kebelében a tacskók is úgy viselkednek, hogy a jobb érzésnek undort kapnak az új és legújabb generáció kedvteléseitől. A fel­nőtt, családos polgároknak kellene ezeket a farsangi mulatságokat korlátozni. Nekik le­hetne több eszük. A hatóság csudákat nem művelhet, minden ház ajtajába nem állíthat rendőrt. JPpaimJI ^ lliAlJCM^IPOSAROK 1 § DOBOZA. I I MiNŐSÉGE'l | ARANY | — Csőd. A kecskeméti törvényszéknél Stern Vilmos szabadszállási fűszerkereskedő ellen. Csőd­biztos Orbán János törvényszéki jegyző, tömeggondnok Kiss Kálmán dr., he­lyettese Szabó József dr. Bejelentési határ­nap március 3. — Nagy változás. Egy párisi lap az évszázados forduló alkalmával közli, mint irtak a francia lapok Napóleonról egy évszá­zad előtt. Napoleon 1914. április 11-én lemon­dott s Elba szigetére ment. De 1815-ben visszatért. 1815. február—márciusában így írt egyik lap: Február 28.: Az emberevő elhagyta barlangját. Március 7.: Az örökké éhes korzikai kikötött. Március 9. : A tigris Cap-ba érkezett. Március 11.: A szörnyeteg Grenoble mellett táborozik. Március 16. : A zsarnok bevonult a Lyonba. Március 17.: A trónbitorló 60 mért­­földnyire van a fővárostól. Március 18.: Bonaparte nagy léptek­kel közeledik, de Parisig nem juthat el. Március 19.: Napóleon holnap bevo­nul a városba. Március 20.: A császár Fontainebleauba érkezett. Március 21. : A császári és királyi felsége hit alattvalói közepette tegnap tar­totta bevonulását a Tuilleriákba. — Sztrájkolnak a kéményseprők. Tegnap délután­­a kéményseprő munkások bejelentették a rendőrkapitányság ipari osz­tályának, hogy sztrájkba állottak. A kémény­seprősegédek a sztrájk bejelentése alkalmá­val követeléseiket is előterjesztették, melyek teljesítése után hajlandók lennének ismét munkába állani. A követelések: legalább 140­0 havi fix fizetés, mellyel szemben le­mondanak az eddig élvezett mellékjövede­lemről ; továbbá, hogy a mestereknek min­den 4 segédre szabad csak 1 tanoncot tar­tani. A békéltető bizottság ma délután tár­gyalja a sztrájk ügyet. — Bátorság. Férj és feleség vitatkoz­nak. Azt mondja az asszony: — Oh miért is nem mentem valami kiváló emberhez, aki bátor, aki önfeláldozó, aki hős. A férj szelíd hangon válaszol: — Úgy? És az, hogy elmertelek venni, nem-e azt mutatja, hogy hős vagyok ? — Újfajta kenyér. Mint Berlinből jelentik, ott egy Strausz Albert nevű fel­találó egész újfajta kenyérrel próbált sze­rencsét. Állítólag valamilyen titkos eljáráson alapul az illető kenyér előállítása. Külszínre ítélve az újfajta kenyér egy durva, korpás rozs- és búzaliszt, továbbá rizs- és árpa­liszt keverékéből áll. Ugyanezen feltaláló egy másik kenyérrel is szerepel a piacon, amelyből azonban hiányzik az árpaliszt. A fogyasztás egyelőre ezen új kenyérfajtában nem jelentékeny, de a kenyér tényleg vala­mivel olcsóbb a közönséges búza- vagy rozskenyérnél. A feltaláló szabadalmat is kért az újfajta kenyérsütési eljárásra.­­ Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Dékány Aladár ügyvéd értesíti a tisztelt jogkereső közönséget arról, hogy Batthyány­­utca 2 sz. a. levő ügyvédi irodáját f. évi február hó 1-én a Klapka­ utca 12 sz. alatti Fispán Mór féle házba áthelyezi. — Rajtakapták. A rendőri őrjárat Cegléden csütörtökre virradóra tetten érte Szálkai Sándorné Szűcs Katalint, amint a Szelei- és Kisfaludy-utca sarkán, Barta Lá­zár kályhástól­­ hízott ludat szedegetett ki. Az őrjárat láttára futásnak eredt, de, mert látta, hogy nincs menekvés, megadta magát. Az udvarban bent volt Szűcs Lászlóné, ki­nek sikerült ugyan nyomtalanul eltűnnie, de a hátrahagyott zsák, kötény és kendő rával­­lottak s igy most mindkettő ellen megindult a nyomozás. x Maggi Gyula társaság k. f. Ezen cég alatt f. é. január közepén új k. f. tár­saság alakult 2.000.003 K. teljesen befizetett alaptőkével, mely az eddig Maggi Gyula és társa cég alatt Bregenzben, Wienben és Budapesten fennállott gyári és üzleti válla­latokat változatlan alakban tovább fogja vezetni. — Rendőri hirek. F. hó 30-án egy kihágási ügyből kifolyólag Juhász Józsefné Honvéd­ utca 22. sz. a. vendéglős pincér­lányát az előállítani akaró rendőr előtt el­tagadta és a rendőrt sértegette. Megbünte­tik. — Demján János gyepmestersegéd hely- és foglalkozás nélkül csavargott. Előállították. — Piaci árjegyzék. 1913. évi január 31. Tiszta búza 100 kg. 20.60 — 21.60 kor. Kétszer búza 100, kg. 18.40 18.80 kor. Rozs 100 kg. 18.00 18.20 kor. Árpa 100 kg. 19.00 19.40 kor. Zab 100 kg. 21.60 22.60 kor.­­ Kukorica 100 kg. 14.00 14.20 kor. Kukorica bánáti 100 kg. 13.60 14.20 kor. Köles 100 kg. 18.00 20.00 kor. Krumpli 100 kg. 8.00 8.50 kor. Széna 100 kg. 8.00 10.00 kor. Szalma 100 kg. 3.00 3.20 kor. Sertés vásári árak: Fiatal nehéz páronként 320 kg. 400 kg-ig 1.26 kor. Közép páronként 220—320 kgig 45 kg. élet és 4°/o levonás 1.24 kor. Fiatal könnyű 220 kgig 45 kg. élet és 4% levonás 1.20 kor. Öreg nehéz páronként, 50—60 kg. élet és 4°/o levonás 1.20 korona. — Öreg nehéz 1.10 korona. — Borjú életsulyban 1 kg. 1.14 fill. — Birka életsulyban 1 kg. 60 fillér. — Bárány kg. 00 fillér. — Baromfi árak: Hízott lud 1 kg. 1.52 1.58 kor. Sovány lúd párja 14.00 16.00 kor. Hízott kacsa párja 11.00 12.00 kor. Sovány kacsa párja 8.00 9.00 kor. — Pulyka bak 1 kg. 1.60 1.64 kor. — Pulyka nőstény párja 1.72 1.80 kor. Tyuk párja 5.00 5.60 kor. Csirke párja 2.80 3.60 kor. Kappan párja 6.50 7.5 kor. Gyöngy­­tyuk párja 4.00 4.40 kor. Tojás 100 drb. 7.50 8.00 korona. 3. oldal.

Next