Kecskeméti Ujság, 1913. április (6. évfolyam, 72-97. szám)

1913-04-01 / 72. szám

ált, jö­vő focsi­­ eladó, tizánné 19. irányadó, tisztában vannak vele, hogy a kormány a maga hatalmi érdekeit az ország jó­létének mindenkor alárendelni kész. Elmondotta azután a miniszterelnök, hogy már a húsvéti ünnepek előtt kihallga­tásra jelentkezett a királynál, aki olyan ke­gyes volt, hogy tekintetbe vette mennyire rászolgált a kormányelnök a rövid pihenőre és a Felséges úr maga rendelkezett olyan­képen, hogy még az audiencia előtt szen­teljen magának Lukács László néhány napi pihenést. Az ellenzék tehát hiába bátorítja a sa­ját táborát azzal, hogy a Lukács-kormány bukását hirdeti, a miniszterelnök nyilatko­zatai mutatják, hogy ezeknek a híreknek semmi alapja nincs és csak azt a taktikai célt szolgálják, hogy a teljesen csüggedt táborba új lelket öntsenek. Jelét­értas­ony I fel­óban. SZÍNHÁZ. %* Éva helyett János vitéz. A teg­nap estére hirdetett bemutató a címszerepet játszó művésznő újbóli hirtelen berekedése következtében elmaradt s helyette János vi­tézt, ezt az unos-unottig agyoncsépelt ope­rettet rántották elő. Ez a harmadik János vitéz előadása egyike volt a legrosszabbnak, gyönge, fegyelmezetlen volt. Torday Erzsi a címszerepben amilyen graciózus volt, olyan lanyha játékos volt, énekéről ezúttal annyit sem mondhatunk, mint legutóbb. Hangja rikácsoló, szintén örökösen rekedt s nem koloratur, de egy egyszerű vidéki szubrett képességeit sem éri el. Karikás ostorával sokkal több hatást tudott elérni. A többi s különösen az énekkar, lehetetlenül gyenge volt. Pedig szép ház nézte végig az előadást, sokkalta jobbat várhattunk volna. A bi­kesebb nyer ngu isztek, árpa abban kapható. ik szám, üzlet és i. HÍREK. Kecskemét, március 31. — Szakács Rozka halálához. Va­sárnapi lapunk zárta után vettük a telefon­­hírt, hogy Szakács Rozka meghalt. Aki is­merte a sápadtbarna arcú, villogószemű szép asszonyt, aki megáldva minden szellemi ja­vakkal, graciózitással és kellemmel, az csak őszintén sajnálhatja, hogy ő nincs többé. Hosszú esztendőkön átúl a kecskeméti úri közönség dédelgetett kedvence volt, mert alig volt valamelyes jótékony mulatság, es­tély, színházi előadás, ahol ne vett volna részt, ahol ne ragyogtatta volna ritka mű­vészi, kiváló előadói tehetségét, amellyel el­bűvölte, meglelkesítette, avagy megrnkatta hallgatóságát. Súlyos bajával már hónapok­kal előbb Montecarlóba vitték testvérei, Sza­kács Andor fővárosi író és dr. Szakács Jó­zsef szegedi uradalmi ügyvéd, de súlyos betegségét a tengerpart levegője sem tudta meggyógyítani. Húsvétkor telegramm jött, hogy­­ Rozka hazavágyik. Érezte talán, hogy hiába minden küzdelem a gyilkos kér­etlen, legalább itthon, övéi között hal meg, ott, ahol annyi öröm, de oly sok bánat és szen­vedés kísérte mindig. Végre megpihent! A jótékony estélyek is hosszú ideig nélkülözik, sőt nem pótolhatják az ő csodás tehetségét s a jóbarátok és rokonok mély fájdalommal hullatnak egy könnyet Rozka asszony halála alkalmával. Nyugodjék békében, csendesen ! — Adomány. Dékány Gyula nagy­kőrösi lakos a városi levéltár részére ado­mányképen megküldötte a Dékány-család XVII. századból való nemesi levelét s a család történetéről szóló könyvet. — Az ügyvédi kamara közgyűlése. A kecskeméti ügyvédi kamara tegnap dél­előtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyű­lését dr. Angyal Vidor kamarai elnök elnöklete mellett. Az ügyvédi kamara letár­gyalta a tárgysorozatot, melynek során be­­mutattatott a kamara évi jelentése, a zár­számadás és a költségvetés. Fontos tárgya volt a közgyűlésnek annak a mozgalomnak az újrafelvétele, mellyel évek hosszú sora óta azt akarja a kamara elérni, hogy a bí­rák száma Kecskeméten megszaporíttassék. Az ügyvédi kamara elhatározta, hogy most már deputációt vezetnek az igazságügy­miniszterhez és úgy kérik meg, hogy az igazságügyminiszter a törvényszékhez l bí­rót, l jegyzőt, s írnokot, a járásbírósághoz pedig l bírót, l jegyzőt, l napidíjast és l szolgát nevezzen ki. A kamara este ban­kettet tartott a kaszinóban. A társasvacsorán Nagykőrös, Cegléd és Félegyházáról 18-an vettek részt, azonfelül nagyszámban jelentek meg a kecskeméti bírák, ügyészek és jegy­zők. A banketten az első toasztot dr. An­gyal Vidor kamarai elnök mondotta. Az el­nök hatásos beszédét lelkesen megéljenezték. A törvényszéki bírákat dr. Kiss Kálmán, a vidéki kartársakat Virányi Lajos dr. éltette. — Az uj honvédhuszárlaktanya ki­bővítése. A magyar kir. honvédelemügyi miniszter a létszámemelésre való tekintettel ma érkezett leiratában elrendelte az uj hon­védhuszárlaktanya kibővítését. A vegyes ka­tonai bizottság legközelebb tárgyalás alá veszi a kérdést. — Az Uribanda holnaputáni (szerdai) hangversenyére a jegyek áru­sítása a színházi pénztárnál meg­kezdődött. — A színházi szerződés. Tudott do­log, hogy a közgyűlés a színházat pályázat mellőzésével újabb három évre Mariházy Miklósnak adta. A szerződés megkötése azonban ezután következik meg. Értesülé­sünk szerint a városi tanács — magát szin­­ügyi bizottsági tagokkal kiegészítve — mint szinügyi bizottság a napokban tart a szer­ződés megkötésére ülést. Ehhez a bizottság­hoz Rózsa Jenő bizottsági tag indítványt nyújtott be aziránt, hogy a színügyi bizott­ság a szerződés megkötése alkalmával in­tézkedjék a színházi helyárak mérsékelt fel­emelése iránt. — A KAC győzött Vecsésen 1 : 0 arányban a következő összeállításban: Fehér — Szappanos, Olajos, — Bonc, Kéri, Joó, — dr. Dömötör, Deutsch, Neumann, Glück, Fleischer, Biró Vámos Soma volt. Tekintve, hogy Vecsés a legerősebb ellenfél a kerü­letben, a győzelem jelentősége nagy. Ha a KAC a jövő vasárnap Monor ellen itt leját­szandó bajnoki matchet is megnyeri, elvi­­tathatatlanul okkupálja a kerületi elsőséget. — Magyar bakából osztrák herceg­érsek. Ismeretes, hogy az uralkodó Pifl Fri­gyes klosterneuburgi bencés apátot nevezi ki bécsi hercegérsekké. A kinevezéséről szóló hírekkel egyidejűleg az is nyilvánvalóvá lett, hogy az új főpap kitűnően beszél és ír­t magyarul. Mint most kiderül, Pifli herceg­­érsek nem mindig hordta a szerzetesek csu­háját, valamikor polgári pályára készült és önkéntes évét a 38-ik magyar gyalogezred­nél szolgálta le, mint káplár. Pifl annak ide­jén rendkívül ügyes tornász volt s felebb­­valói figyelmét hamar magára vonta és ak­kor még senki sem gondolta, hogy a vidám önkéntesből valaha hercegérsek lesz. Nagy hajlama volt mindig a papi pályára, de szü­lei kívánságára erről lemondott, de csak egy ideig. Elhatározása azonban nem hagyta nyugodni s még mint önkéntes jelentkezett noviciusnak a klosterneuburgi bencés szer­zeteseknél. Első szónoklatát önkéntesi dísz­ben, waffenrockban, káplári csillagokkal tar­totta. Mikor vége volt az önkéntesi évnek belépett a szerzetbe. A kinevezési formali­tások bizonyos időt vesznek még ugyan igénybe, de bizonyos, hogy a prelátus ki­nevezése előtérben áll. — Iskola megnyitás. Ceglédi tudó­sítónk írja : A városban levő összes elemi iskolák és óvodák kanyaró és vörheny jár­vány miatt február közepén alispáni rende­lettel bezárattak. Minthogy most már a jár­ványos betegség az orvosi jelentés szerint megszűnt, ugyancsak az alispán elrendelte valamennyi elemi iskola és kisdedóvoda azonnali megnyitását. — Mozog a vármegye. Kiskőrösi laptársunk írja: Nem valami friss, demokra­tikus eszmeáramlatról, mint inkább állítóla­gos székhely­változtatásról van szó. Ugyanis a napokban az a hír terjedt el a főváros­ban, hogy Pest vármegye székhelyét el akar­ják helyezni Budapestről a megye egy má­sik városába. Azt mondják, azért történnék ez, mert a vidéki megyebizottsági tagok nem érzik oly jól magukat Budapesten, mint pl. Kecskeméten. Nem is volna egészségtelen gondolat, kivonulni a vármegye területére és valamelyik fejlődésképes városát jelenté­keny, kiváló gócponttá emelni, ahol a vidék tisztibb erkölcsi légkörében s távol a fő­város fényűző hamis ragyogásától, talán megtévesztő jelszavak nélkül, de több gya­korlati eredménnyel munkálkodhatnának a bizottsági tagok a vármegyebeli községek boldogulásáért. — Pályázat. A m. kir. honvédelmi miniszter a honvédállatorvosok kiképzésére vonatkozó pályázati hirdetményét a város közönségének megküldötte. A pályázati fel­hívás a főjegyzői hivatalban tekinthető meg. — Átirat: Pécs szab. kir. város egy ma érkezett átiratában a város moziszabály­rendeletének megküldését kéri. — Rendőri kir. F. hó 30-án délután Halász Ferenc Epreskert­ utca 41. sz. alatti lakos a kir. törvényszék Verbőczy-utcai ol­dalán bekiabált a fogházba Marsa Annához, aki vele vadházasságban élt s most bünte­tését tölti. Mikor a foglárok ettől eltiltották, a legrutabb szavakkal szidalmazta őket. Feljelentették. 12. (1164.) szám.______________________________KEGYELET! ÚJSÁG ___ ________3. oldal Gyári irodánkban egy gyakor­lott és egy kezdő női erő azon­nal tartós alkalmazást nyer. SCHIFFER ADOLF FIAI László Károly-u. Elfogták a floitein-féle betörés tettesét. Múlt év október 8-ára viradóra Goitein Jónás ékszerész Fleischman­­féle házban levő fióküzletének padlá­sát kibontották és az üzletben talált összes arany- és ezüstneműeket el­vitték. Azóta a rendőrség folyton ku­tatott a tettesek után. Most végre a Nagyenyeden, Klein János ékszerésznél történt betörés foly­tán sikerült a tettest kipuhatolni Szabó István nagyszalontai születésű (makói lakos) asztalos személyében, kit Ara­don el is fogtak. Szabó több városban elkövetett betörést elismert, igy a kecskemétit is s most Kádár Elemér és Huszár And­rás határrendőrségi detektívek, kik Szabót elfogták, elhozták Kecskemétre és viszik tovább a többi városokba is, ahol betört. Az ékszerek legnagyobb része megkerült. Szabó a betörés óta Makón tartózkodott s az összelopott ékszerek árából élt és ott egy fényes, elsőrendű asztalos­műhelyt rendezett be, így te­hát a három ékszer betörés közül ket­tőnek a tettesei megvannak. Érdekes megemlíteni, hogy Szabó azt állítja, miszerint a betörést egye­dül követte el, holott a rendőrség an­nak idején a betörés színhelyén két embertől eredő nyomokat talált.

Next