Kecskeméti Ujság, 1913. december (6. évfolyam, 281-307. szám)

1913-12-01 / 281. szám

2. oldal._________________________________________KECSKEMÉTI ÚJSÁG______________________________281-2 (1375-6) szám. verni akarja mindazt, amit a sátán a hegy­tetőn az Úr Jézusnak bemutatott, így azután nem kell csodálkoznunk, ha a mozidrámák hatása túlontúl érezhető a társadalmi élet külső jelenségeiben s ha nap-nap után olyan ravaszul kieszelt gaz­tettekről olvasunk, amelyek még a mozi­tragédiák nyilván nagy fantáziájú kigondolói­nak is becsületére válnak. így tehát, mint láttuk, a moziszínházak ezen produkciói káros hatást gyakorolnak társadalmunkra. Rosszra, bűnre csábítanak olyanokat is, akik arra talán ezen látványok nélkül nem lettek volna alkalmasak s oly körmönfont gaztettekre oktatja ki az erre fogékony lelkeket, melyek azután az igazság­szolgáltatás sújtó karjának érvényesülését gátolják. Nem akarunk mi a mozielőadások el­len tiltakozni. Magunk is szívesen szórako­zunk el egy-egy érdekesebb előadáson, de igen­is tiltakoznunk kell a mozgószínházak ama produkciói ellen, amelyeknek azután ily káros hatása van a társadalomra. Meg­élnek a mozisok Zigomár hőstettei nélkül is, valamint Nie Carter és társai leleményes históriáinak előadása nélkül is. Maradjanak meg a mozik azoknak, amiknek szánták: szórakoztató, mullattató és oktató színhá­zaknak. Ezeket a bűnügyi históriákat tárgyazó előadásokat pedig a társadalom jóvoltára való tekintetből be kell egyszerűen tiltani. Színház és Ház!. Heti műsor. Hétfőn bérletszünet Mozikirály, operett. Kedden I. 10. Villámhárító, vígjáték. Szerdán II. 10. Mozikirály. Csütörtökön I. 11. Mozikirály. Pénteken zóna Fedóra, dráma. Szombaton II. 11. Brankovics György, dráma. Vasárnap délután zóna Jókedvű paraszt. — Este bérletszünet Nevető férj, operett. *** A mozikirály. Egy ügyes ötlethez írtak kissé vérszegény, kissé lapos librettót amaz előkelő írók, kiket hívnak vala: Ber­­nauer és Schanzer. Akikről ezzel el is mond­tunk mindent. Kár, hogy Szirmai Albert öt­letesebb szöveget nem kapott, mert az a sok dallam, pókhálószerű finomság, főleg a paródikus helyzetek kiaknázására alkalmas színes, meleg festési modor, amellyel a „Mozikirály“ zenéje telítve van, maradan­dóbb sikert hozott volna ennnek a különös tehetségű zeneszerzőnek, így az egész mes­­termű apró szilánkokra szakadt, melyeken ugyan meglátszik az ötvös keze, de értéke alig ér többet annál a pillanatnál, amelyben megdicsérték. Akik azonban nem mérnek a magas kritikai súlymérő nehézkes mércéjé­vel, de egy esti hangulat rózsás színével is beérik a bírálatot, a legkedvezőbb benyo­mással távozhatnak a „Mozikirály“ előadá­sáról. Mindent megkaptak abban, ami mu­lattató és mosolyra, kedvre ingerli a nézőt. Táncok, karzati kórusok, groteszk jelenetek váltakoznak minden felvonáson keresztül és trükkökben, cirkuszi ötletekben gazdag ez a darab. Amit a színpadi hatás elérésére nyúj­tani lehet, abban nem fukarkodtak a szer­zők. Keringő, gawott, menüett, zeneparódia se szeri-száma sincs a darabban. Sőt, hogy a premier közönségének érzését híven vissza­tükrözhessük, a szövegírók két pantomimi­­kus jelenetezése is zajos sikert aratott, ami elsősorban a címszerepet játszó Járay Sán­dor érdeme, aki kifogyhatatlan volt az ötle­tekben és sikerült karikírozásban. Talán csak a Gulyás groteszk, mégis élettől duz­zadó alakítása volt őszintébb és értékesebb. Az ő nagy művészete adta meg a darabnak most is a kellemességet és a derűt. Tur­­chányi Olga ma is utolérhetetlen művészi volt, b­alettjei is, amelyen a Berkovits Salon ötletessége és mesteri keze ugyancsak meg­látszott, nagy feltűnést keltettek. Nagyon jó volt Lukács Sári az olasz énekesnő szere­pében, szép dalait megtapsolták, elfogadható volt Balázs, akinek azonban ruhabeli fogya­tékosságával egyenes arányban állottak felső hangjainak hiányai, jó volt Gulyásné, Bán, Justh, Nyáray és Nyárayné és Feleki, aki túlzó és nem finom volt olykor-olykor. A zenekar nagyon jó volt, a karok legkevésbé, míg a rendezés kitűnő. A bemutatót először zsúfolt ház nézte végig, azt hisszük, a többi előadást is zsúfolt ház pártfogolja. *** A titok. Bernstein Henry világ­hírű drámáját, amely lázban tartja Budapest és a vidéki közönséget, a jövő héten fogja bemutatni a színtársulat. A darabban a fő­szerepet Harsányi M., M. Turchányi Olga, G. Székely René, Szilágyi E., Mariházy M. és Juszt Gy. fogják játszani. Az ő nevük kétségtelenül garancia, hogy a közönségnek élvezetes színházi estben lesz részük. A da­rabot Szilágyi E. rendezi. *** Az e heti műsoron befejezésül áll a „Nevető férj“ operette. Eysler Edmund, a Vándorlegény geniális zeneszerzőjének ope­rettéje, amely most Budapesten állandóan a Népopera műsorán van és ott folyton telt házak előtt megy. A darabban a főszerepe­ket Lukács S., Matolcsy B. játszák, kik ezút­tal talán a saison legjobb szerepeihez jutott­­ak. Mellettük Járay S., Bán T., Balázs R. és G. Székely R. játszanak. Ezen kívül Gu­lyás M., ötletes rendezése mellett, játszik egy pompás komikus szerepet. A darab énekes részét ambícióval és nagy ízléssel tanította be Palotey A. karnagy. A fenti előjelekből ítélve, az újdonság nagy sikerre számíthat. Meghűlés és köhögés. Mindenki tudja, hogy gyakran milyen nehéz a hűléstől vagy a köhögéstől megszabadulni. Ilyen alkalomkor a Scott-féle csukamájolaj emulsió használata ajánlatos, melynek addig kell tartania, míg az ember magát ismét köny­­nyűnek és erősnek nem érzi. A Scott-féle csukamájolaj-emulsió jótékony, különösen a köhögési ingert enyhítő hatása hamar észre­vehető és a javulás könnyen észlelhető. Sokak­nak kölcsönzött a Scott-féle emulsió új erőt és életörömet, kik egy meghűlés következ­ményeivel és köhögésükkel évek hosszú sora óta bajlódtak. A Scott-féle csukamájolaj-emulsió oly jóízű és könnyen emészthető, hogy úgy felnőttek, mint gyermekek szívesen szedik . Egy eredeti üveg ára 2 kor. 50 fill. Minden gyógytárban kapható. Ha ezen lapra hivat­kozva 50 fillér értékű bélyeget küld SCOTT & BOWME áes. m. b. H. címére Wien VII egy gyógytár útján próbaadagot küldünk. HÍREK. Kecskemét, december 1. Jön a tél. Még a normális viszonyok között is, a hideg és hosszú tél sok korgó és éhes gyomornak okozott már keserűséget, sok könnyet fagyasztott a beesett, törött fényű szemek pilláira, hát még most, amikor a vegetáció s egyéb szülte rossz gazdasági viszonyok ólomsúllyal nehezednek még a tehetősebbek vállaira is?! A legenyhébb tél is kínt, nyomort s a tengődésnél is rosszabb létert fog jelenteni, ha a természet szigorú telet fog küldeni reánk, igazán gondolkodóba kell esnünk azoknak sorsa iránt, akik télire a létnek legelemibb szükségleteiről sem tudtak és tudnak gondoskodni. Képzeljünk csak el családokat, ahol a nyomor tanyát ütve éhező és fázó gyerme­kekkel muzsikáltat magának szomorú, na­gyon szivettépő dolgokat, melyhez a kísére­tet a sűtetlen, hideg kályhán keresztül fü­tyülő szél szolgáltatja. A nagy és világvárosok tömegnyomora égbekiáltóbb, a szegénység általánosabb lesz ez évben, a munkanélküliség pedig a hi­deggel, faggyal karöltve fogja a bűnök ös­vényére terelni az alsóbb osztályok ezreit. A bűnnek, az erkölcstelenségnek szülőanyja a nyomor, amely annál ijesztőbb, annál ré­mesebb, ha a fagyos téli hidegben kell át­szenvednünk éhségkínjait. Az utóbbi időben a rossz gazdasági viszonyok miatt üzletek, vállalatok, gyárak stb. százai mentek és mennek csődbe, aminek természetes követ­kezménye, hogy a munkanélküliek száma egyre szaporodik, a tél pedig egyre közele­dik. Hogy milyen, lesz, azt még nem tud­juk, de azt, hogy egy csomó nyomorúságot, nélkülözést, bűnt fog hozni, mondanunk is felesleges. Éppen ezért nem kell megengedni, hogy készületlenül találjon bennünket az esetleg nagyon szigorú tél. A társadalomnak kell gondoskodni arról, hogy enyhíttessék a télnek minden olyan csapása, amely ez év­ben különösebb mértékben ígérkezik meg­nyilatkozni és éreztetni összes nyomorúságait. — Délutáni közgyűlés. Milyen szé­pen festett, 4—7-ig izzadni a közért, s in­tézni az ügyeket. Pedig volt vagy 50—60 bizottsági tag délután is, akik érdeklődtek minden tárgy után. Nagyobb érdeklődés volt a földrengési jutalmazások kö­rül, amelyhez sokan szóltak, s amelyet 20 ellen 27 szótöbbséggel elfogadtak. Kioszta­nak 5600 koronát, föltéve, hogy a miniszter jóváhagyja. Füvessy kap 1400 koronát, Varga Adolf és Mészáros József 400—400, Ottó Sándor, 350, dr. Nyúl Pál 200, Papp Sán­dor 300, szolga 150, 800 koronát kapnak a telekkönyvi hivatalnokok. — Az 1914—17-ig a bor és húsfogyasztási adó megváltása fe­jében fizet a város évenkint 180,669 koro­nát. — A városi óvónők (3) kap 100—100 korona fizetés kiegészítést és 200—200 ko­rona drágasági pótlékot julius 1-ig vissza­menőleg. — Katona Jenő biokszbérlőnek, tekintettel a rossz szezonra, a fél bért el­engedték. — A közigazgatási bizottság szom­baton délután gróf Ráday Gedeon főispán elnöklésével rendes havi ülést tartott, ame­lyen a már lapunkban is ismertetett tárgyak kerültek elintézés alá. — A tisztviselőválasztások város­szerte közmegnyugvást keltettek és a város­házán se szeri, se száma a sok üdvözlésnek. Az új tisztviselők egy része már tegnap el­foglalta állását. — A Dalárda tegnap délelőtt 11 óra­kor választmányi ülést tartott, amelyen meg­beszélték a legközelebbi dalestély módoza­tait és a Kuruc-estély előkészületeit. — A Jogász-estély. Szombaton este tartotta meg a helyi jogászifjuság szokásos évi estélyét a Casinó termeiben. Az estélyen megjelent az itt időző gróf Ráday Gedeon főispán is, a városi tanács számos tagja és a helyi előkelőség. Az estélyen szokatlan nagy számban volt képviselve a szép nem is, a négyest vagy 50 pár táncolta. Nem kell mondani, hogy a buzgó rendezőség anyagi és erkölcsi sikere az idén megfe­lelő volt. — Értékesített színházi bérletjegy. Úgy látszik nemcsak nálunk van szokásban, hogy a színházi jegyeket a bérlők különböző üzletek útján adják tovább, ha az esedékes bérleti napon nincs kedvük színházba menni. Ezt mutatja legalább Szendrey Mihály aradi színigazgatónak az ottani főkapitányhoz be­adott kérelme, melyben a temesvári rendőr­­kapitánynak a belügyminiszter által is hely­benhagyott végzésére hivatkozik, aki meg­tiltotta a temesvári kereskedőknek, hogy színházjegyeket árusítsanak. A miniszter jóváhagyó végzésében kimondja, hogy „a bérlő ajándékba vagy pénzért is átadhatja páholyát, zsölyéjét, de a színházi jegyeket csak a színház megbízásából lehet árulni.“ Erre hivatkozva, kéri most nagyon helyesen Szendrey Mihály a temesvárihoz hasonló intézkedésre a főkapitányt. Van is abban valami, hogy érzékeny veszteséget okoz a színigazgatónak a saját bérlőinek a konkur­enciája, akik a bérlet folytán lényegesen olcsóbban adhatják a jegyet, mint a pénz­tár. Akárhány bérlő már egy darab másod­szori bérleti előadásánál is áruba bocsátja a jegyét, ami lényegesen befolyásolja a színház napi bevételét. Ezzel kapcsolatban a szinügyi bizottsághoz is ad be kérelmet Szendrey, kérve, hogy mentsék fel a köte­lező bérletadástól, mert a bérlők konkuren­ciája mellett nem képes a drága társulatot és egyéb üzemköltséget fizetni. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG­Í­rI­Z­I­ O TELEFON­­­SZÁMA 1*0 I­­ NI Vü DR. KEC NYI­T Áh Bére 3C 5( 101 U| Ril ázom uimi­­ légit ház zsomi saját legj Dániel Halasi - Rákóczi é és

Next