Kecskeméti Ujság, 1914. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-01 / 1. szám

2 oldal. Nov. 26. Kecskemét gépfegyverosztályt kapott./ Dec. 2-án megnyilt a Tüdőbeteggondozó intézet. / Dec. 8-án báró Kazy József államtitkár Kecskeméten volt és részt vett a szentlőrinci vadászatokon. Dec. 27-én Őfelsége Tersztyánszky hadtestparancsnokot a kecskeméti 8-as huszárok parancsnokává nevezte ki. Közgyűlés. — 1913. december 31. Nagy érdeklődéssel tekint mindenki a mai közgyűlés elé. Sok fontos tárgy, de a legfontosabb a 20% pótadóemelés, amitől nagyon fáznak a mi jó bizottsági tagjaink, pedig a pénzügyi bizottság világosan megmutatta, hogy ennek a szükséges rossznak az elkerülése lehetetlen. A közgyűlést gróf Ráday Gedeon főispán reggel 9 órakor nyitotta meg. Polgármesteri jelentés: Stringovics Gyula első aljegyző bemutatja a polgármesteri jelentést a közigazgatás 1. évi november havi állapotáról. A polgármesteri jelentés tudomásul szolgál. Indítvány: Grasselly Miklós indítványozza, hogy a költségvetés tárgyalását a tárgysorozat első pontjaként tárgyalják. Noha a közgyűlési ügyrend világosan ez ellen szól, Sándor polgármester hozzájárulására a főispáneleget tesz a közgyűlés óhajának. Póttárgyak. Györffy Pál főjegyző bejelenti, hogy több póttárgy szabályszerűen kihirdettetvén, azoknak a mai tárgysorozatba leeendő felvételét elrendelni kéri. A közgyűlés ehhez hozzájárul. A gyorsírás tanítása. A gyorsírásnak a középiskolákban kötelező tantárggyá tétele érdekében dr. Kiss Kálmán th. biz. tag indítványt terjesztett a közgyűlés elé, mely az indítványt egyhangúlag elfogadta. A költségvetés. Ezután a közgyűlés rátért a tárgysorozat 23-ik pontjának — a költségvetés — tárgyalására. Tormássy Ferenc főszámvevő szépen megkoncipiált beszéd keretében, amely eleve megindokolja a legaprólékosabb részletekig a költségvetést,, terjeszti a közgyűlés elé a pénzügyi bizottság és tanács javaslatát. Az első szónok dr. Iványosi Szabó László. Nagyszabású beszédben mutatja ki a pénzügyi bizottság javaslatainak helyességét a tekintetben, hogy a költségvetést igenis reálissá kellett már egyszer tenni, mert az előző évek gondosságának hiánya szülte a mai viszonyokat. Szerinte azonban a hiányt feltétlenül fedezni kell, erre azonban két módot terjeszt elő. Az egyik a pótadó, a másik egy rövid lejáratú kölcsön felvétele volna. Amellett foglal állást, hogy erre az egy évre a város kölcsönnel kísérelje meg a hiányt fedezni. Javasolja, hogy a közgyűlés a költségvetést általánosságban fogadja el, a költségvetési hiányt pedig átmeneti kölcsönnel fogja fedezni. A második szónok Farkas Ignác. Egy hosszú lajstrom van előtte. A bűnöket olvassa le róla „nem felekezeti szempontból mint mondá, tehát nem vezekeltetni akar, csak szónokolni, hogy eszébe juttassa a közgyűlésnek, hogy sok rosszat csináltak már ebben a teremben — s ő mindegyikéből derekasan kivette részét. Mert a most felsorolt bűnöket a maga szavazatával mindig támogatta. És azt a „felmagasztosult kort“, amelynek ipost esküdt ellenségévé szegődött, valamikor nem is olyan régen még dicsőíteni tudta csak és féltéglával verte dicső mellét, hogy a felmagasztosult kornak egyik oszlopa volt. Farkas Ignác azt javasolja, hogy pótadónak lenni nem szabad, ami van, azt is el kell törülni. A közgyűlés tapsol. A harmadik szónok Dékány Károly volt. Rengettek a falak már szónoklata kezdetén s Rózsa Jenő kénytelen volt megállapítani, hogy aki kiabál, annak nincs igaza. Vadul ordít s tehetetlen dühében neki támad az újságíróknak, mert ezek srimmbeli javaslatait kellő értékükre szállították le. Rózsa Jenő bizottsági tag szólalt fel. Tiltakozik az ellen, hogy egy Dékány Károly ezen a helyen sértsen újságírókat, akik itt nem védekezhetnek. Egyenesen a főispán ur őméltóságához fordul azzal a kéréssel, hogy Dékány Károlyt utasítsa rendre. A főispán kijelenti, hogy nem hallotta Dékány kijelentését, mert olyan öblös hangon lármázott a bizottsági tag, hogy szavát érteni nem lehet. Meg fogja azonban kérdeni Dékány Károlyt, hogy mit mondott. Dékány Károly a sajtó iránti nagyrabecsülésről kezd szónokolni és nem emlékszik rá, hogy mit mondott. Ráday Gedeon gróf főispán a közgyűlés nagy tetszése mellett állapítja meg, hogy mivel a felszólaló maga sem tudja, hogy mit mondott , nem lehet konstatálni, hogy sértette-e a hírlapírókat. Rózsa Jenő a főispán úr igen erélyes, helyes és tapintatos eljárását köszönettel tudomásul vette. A költségvetési általános vitához hozzászólnak még Vértessy József és Gonda Izidor. Sándor István polgármester válaszol ezután az egyes felszólalók azon kitételeire, melyek a költségvetés keretéből kikivánkoztak és amelyekre a részletes tárgyalás során ő sem térhet rá. Farkas Ignác beszédjére kimutatja, hogy sok téves feltételezi, hogy jóhiszeműen téves — adattal dolgozott és megállapítani kívánja, hogy Farkas Ignác utólagos kritikát gyakorol, mindent gáncsol, mindenben talál kivetni valót, pedig neki, mint teljesen független embernek módjában állott volna bármikor a kifogásolt dolgok megvalósításánál szót kérni, véleményének érvényt szerezni. Az utólagos kritika, ha jó is , céltalan. És így folytatja beszédét megdönthetetlen érvek kíséretében, megvilágít mindent, a legaprólékosabb részletekig és a közgyűlés kénytelen mindent jóváhagyni, amit mond, mert le kell szögeznünk, hogy Sándor István őszintén, tisztán és világosan tárja fel a helyzetet. Meg is állapítja a polgármester, hogy épen ezért vannak a közgyűlésen olyan urak, akik az ő személyére haragszanak, de ő szomorú konzekvenciát nem fog ebből levonni, hanem a jövőben is mindig csak a tiszta valóságnak megfelelően fogja a helyzetet a törvényhatósági bizottság elé tárni. Ezért a férfias, határozott kijelentésért a közgyűlés lelkesen megünnepelte Sándor István polgármestert. Igen helyesen rátért a polgármester arra is, hogy a költségvetést a pénzügyi bizottság majd két héten át tárgyalta. A pénzügyi bizottságnak több, mint száz tagja közül a tárgyaláson alig jelent meg 56, tehát minimálisnak mondható érdeklődést sem tanúsítottak a költségvetés iránt, pedig a nyomtatásban kibocsájtott költségelőirányzatból megtudhatták a bizottsági tagok, hogy nagy deficit van és pótadóra lehet kilátás. A pénzügyi bizottság két héten át eddig nem tapasztalt lelkiismeretességgel tárgyalta a költségelőirányzatot, ez átment a városi tanács rostáján is , s akkor a közgyűlést megelőző egy-két napon kell észlelni egy mozgalom szervezését, mely nemcsak a pótadó, hanem a költségvetés ellen is irányul. Itt a közgyűlésen felbuzdulnak, lelkesülnek, javaslatokkal szolgálnak a bizottsági tagok, holott mindezt a munkát az egyes bizottságokban kellene érvényesíteni. Felsorolja a polgármester, hogy mi mindent kell feltétlenül megvalósítani és felsorolja tételenként, hogy mi mindenre kell a pénzt előteremteni s akkor önkéntelenül feltolódik a kérdés, vájjon hát felesleges-e mindezekre a pénzt előteremteni. A polgármester kéri a közgyűlést a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadására. Dr. Angyal Vidor főügyész igen szép, erélyes, okos, a helyzetet átfogó beszédben érvel a pénzügyi bizottsági javaslat mellett. Beszédében kétszer-kettő bizonyossággal kimutatja, hogy a kölcsön felvétele sokkal drágább volna, mint a pótadó s akik takarítani akarnak, azok ne pénzkidobással kezdjék meg a takarítást. A beszéd óriási tetszést váltott ki. Farkas Ignác érvel a maga igazságai mellett. Steyskal Ottó dr. is felszólalt. Sándor István az utóbbiak beszédét kellő értékükre leszállítván, Iványosi Szabó László dr. kért még egyszer szót. Faragó Béla árvaházi igazgató igen szép és értékes beszédet mondott, ezzel az általános vita bezárult. Elnöklő főispán felteszi tehát a kérdést, hogy a költségvetési hiányt a közgyűlés hogyan kívánja fedezni. A főispán két kérdésére a névszerinti szavazás megindul. A t. bizottsági közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatát 86 szavazattal 35 ellen elvetette és így a pótadót elvetették. Elnöklő főispán határozatilag kimondotta, hogy a költségvetést a közgyűlés általánosságban elfogadta, azzal, hogy a hiányt kölcsönfelvétellel fogják fedezni. Garzó Béla dr. indítványára a főispán a választások megejtését rendeli el. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 1. (1403.) szám. Cpj-D-j sem mondhatja el magáról, hogy OCillel neki nincs több vevőre és megrendelőre szüksége, senki sem nélkülözheti tehát a hirdetést a „Kecskeméti Ujság“-ban. Heti műsor: Szerdán (zóna) Hónapos szoba. Csütörtökön délután (zóna) Buksi. — Este (bérletszünet) Támlásszék 10. Pénteken II. 19. Tündérlak Magyarhonban. Szombaton I. 20 Támlásszék 10. Vasárnap délután (zóna) Táncos huszárok. — Este (bérletszünet) Éjjel az erdőn. HÍREK. Kecskemét, december 31. — Boldog újévet kívánunk lapunk munkatársainak, előfizetőinek, hirdetőinek és barátainak ! — 1914. Holnaptól kezdve, amikor ezek a lapok a 7-ik évfolyamba fordulnak, eltűnik e lap homlokáról a 13-as szám, hogy helyét a 14-es szürke, ma még mit sem jelentő szám foglalja el. A 13-as év borzalmasan pusztító, tízezreket, százezreket megölő nyomorával elmúlván, fohászunkat küldjük a Mindenhatóhoz, hogy az 1914-es esztendő boldog, megelégedett esztendő legyen egyformán minden igaz magyar embernek. Tűnjön el a rosszlelkűség, áskálódás, s foglalja el ennek helyét a békesség, a megértés úgy a politikában, mint a magánéletben, avagy társas érintkezésben. A 7-ik szám szerencsés szám, a Kecskeméti Újság, amely megerősödve, megizmosodva lép az új esztendőbe, megszaporodott előfizetői, hirdetői és olvasói táborral lép be az újévbe, kifejezvén abbeli reményét, hogy a közönség szeretete és becsülése az új esztendőben is oly fokozott legyen, mint amilyen az elmúlt évben is szépen mutatkozott! Nyíltszavú, becsületes politikájú lapot adunk ezután is illusztris munkatársi gárdával, változatos és fontos tartalommal s hisszük, hogy a közönség megkülömböztetett szeretettel támogat bennünket ezután is hazafias és becsületes törekvéseinkben.