Kecskeméti Ujság, 1914. április (7. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-01 / 74. szám

Kecskemét, 1914. április 1. Ara 2 fillér. Szerda, NZII. évf. 74. (1476.) sz. A KECSKEMÉTI ÚJSÁG is rendőrség decentralizácziója. Sajnos, a bűnösök alkalmát, a biztonság hiányát csak a nagy szen­zációk, a rikító esetek világításánál veszik észre. Amikor például kétszász­­nyolcvanezer korona értékű hamis váltót sikerül leszámítoltatni, akkor keresik a módokat, amelyekkel a jövőben a hamisítások ellen elsáncol­­hatják a pénzbirtokot. Amikor ellen­ben kis boltosokat, egyszerű iparoso­kat ér a kár, betörés formájában akkor nem okoz közgondot az, hogy a betörők munkája ellen oltalmat nyújtsanak az áldozatoknak. Kecskeméten egy éjszaka — volt eset rá — öt betörést követtek el. Nem is a város szétszórt pontjain, hanem egy aránylag kis területen. A nyomozás nézőpontjából ez annyit jelent, hogy az éjjeli látogatásokat valószínűleg egy társaság végezte. A közbiztonság tekintetében azonban arra vall, hogy az a vidék, a­mint a városnak egyéb, nem is olyan nagyon külső területei, meglehetősen vélet­lenek, ha az öt hely közül egyetlen egynél se ütköztek össze a rendőrök figyelmével. Nem a rendőrség mulasztása ez. Kecskemétnek, ismerjük el, jó, szol­gálatkész és kötelességtudó rendőr­sége van, a­mely például a nyomo­zás dolgában legutóbb s a közelmúlt­ban, a maga szegényes apparátusa és fogyatékos eszközei mellett is olyan szép, frappáns eredményeket ért el, a­melyek érdemét elvonni nem lehet tőlük. De ennek a rend­őrségnek mégis van egy hibája: az, hogy még mindig kevés. Kettős hát­ránya van ennek a kis elégtelen lét­számnak. Az egyik az, hogy nem jut a város elég pontjára őrszem és őr­járat ; a másik pedig, hogy a kis létszám miatt a meglevőknek fokozott, kettős szolgálatot kell végezni, a­mely elcsigázza őket, s kevésbé értékessé teszi a munkájukat. Tudjuk : ha több is lesz a rendőr, akkor se jut minden ház mellé egy, s ennek következtében a jövőben is megmarad a betörések és lopások alkalma. De akkor mégis kisebb lesz a lehetősége annak, hogy egy-két utcában olyan nyugodtan, olyan szabadon dolgozhassanak a betörők, hogy öt eset közül egyetlen egyben se zavarta meg őket a rend­őrség. Az a kár, amelyet ebben az öt esetben okoztak, talán kicsi, de sokkal nagyobb az aggodalom, a rémület, amelyet a betörők által meg­tisztelt utcák lakói ily körülmények között éreznek, s érezni fognak mind­addig, amíg a város azzal nem nyug­tatja meg őket, hogy több rendőrt nem ad. A város egyik programpontjához , a külvárosok támogatásához hozzá­tartozik a rendőrlegénység nagyobb­­arányú szaporítása, amelyet elég ré­gen vagyunk bátrak sürgetni. Amióta felszínen tartjuk, többnyire a pénz­kérdéssel szokták azt elhárítani, pedig a­mennyi fölöslegeset azóta a város megszavazott és kiadott, abból bőven kitelt volna a hiányzó rendőrök fize­tése. A külvárosoknak föltétlen szük­ségük van erre, mert elegendő-e, ha a csatornázás dolgában városi nívóra emelkednek, ha a tolvajok és betörők szabad járására nézve egészen falusi állapotok között élnek ? A város nem sokáig halogat­hatja ennek a kötelességnek teljesíté­sét. És ha ennek eleget tesz, akkor belé kell vágnia egy másik, szintén nagyon fontos újításba : a rendőrség decentralizációjába. Kecskemétnek, kü­lönösen az újabb építkezések, parcel­lázások és háztelepek révén, az utóbbi időben annyira megnövekedett a te­rülete, hogy annak biztonsági szolgá­latát csak a városházáról és csak a városházán intézni nem lehet. Számos esetekben is, ha a kifosztottak az éjszakában a városházához akartak volna segítségért fordulni, ugyan vár­hattak volna. Nem tudjuk milyen ké­nyelmi, vagy anyagi okok állják az útját ennek a reformnak, de a leg­újabb tapasztalatok után ezeknek az­­ okoknak háttérbe kell szorulniuk,­­ annyival is inkább, mert a rendőr­létszám szaporítása módot ad erre a decentralizációra, az egyes városré­szeken létesítendő rendőri kirendelt­ségek megvalósítására. Siessünk ezek­kel, ne­hogy a betörő uraknak tovább legyen módjukban a mi éjszakai köz­­biztonságunkat kompromittálni. Mi város parlamentjéből. Élénk mozgalom uralkodott ma a köz­gyűlési teremben. Bevonultak az újonnan választott városatyák, s bizony egyikét, má­sikát lelkes örömmel üdvözölték a régiek az otthonosok. Nagy szívességgel üdvözöl­ték a bizottsági tagok dr. Bárány József főtisztelendőt, akinek értékes munkássága elé nagy várakozással néznek. Az agilis fiatalo­kat is szeretettel üdvözölték, ezek közt dr. Fritz Imrét és Ladányi Lászlót, de az új bizottsági tagok bevonulásától eltekintve is nagy érdeklődés mutatkozik a mai köz­gyűlés iránt, mert igen érdekes és nagy­­lentőségü ügyek kerültek a tárgysorozatra. Gróf Ráday Gedeon főispán egyne­gyed 10 órakor üdvözli a közgyűlés tagjait és az ülést megnyitja. Rövid, de szép és lelkes beszédben köszönti az uj bizottsági tagokat, és kéri őket, hogy a város érdeké­ben áldásosan munkálkodjanak. A polgármesteri jelentés. S­t­r­i­n­g­o­v­i­t­s Gyula első aljegyző bemutatja a polgármesteri jelentést a köz­­igazgatás február havi állapotáról. A jelen­tést a maga részleteiben is ismertettük, és így ezúttal nem térünk ki részletesen a jelentésre. A polgármesteri jelentés kapcsán Eö. Nagy Imre szólalt fel. Az új bizottsági ta­gok nevében tesz hitvallást és és amikor kö­szönetet mond a főispán ur őméltóságának a szíves üdvözlő beszédért, egyszersmint megígéri, hogy az új bizottsági tagok mun­kálkodni fognak a város érdekében. Sándor István polgármester igen szép beszédben reflektált az elhangzott be­szédre, megköszönte a felajánlott szíves támogatást. A polgármesteri jelentés tudomásul szolgál. Interpellációk: Kovács Sándor törvényhatósági bi­zottság a vízvezetéki kutak ügyében inter­pellál. A bizottsági tag szerint a városban olyan hírek terjengenek, mintha a kutak rosszak teljesen hasznavehetetlenek volnának. Ennek a rossz hírnek eloszlatására kéri a bizottsági tag a polgármester szíves felvilá­gosítását. Sándor István polgármester azonnal válaszol az interpellációra és kimutatja, hogy a kutak közül 4 várakozáson felül bevált, kettővel azonban volt egy kis hiba, amit azonban a vállalkozók helyre fognak hozni. A polgármester válaszát tudomásul veszi. Rosszak az ivókutak. Gy. Papp József aziránt interpellál, hogy rosszak az ivóvizek szolgáltató kutak. A közgyűlés a kérdést a legközelebbi alka­lommal fogja tárgyalni. A IV-ik választókerületi választás. Sándor István polgármester jelentése szerint a IV-ik választókerületben a már is­mert okokból a választás­­meg nem tartható volt, javasolja tehát a polgármester, hogy április hó 19-ik napján újabb választás tű­zessék ki. A közgyűlés így határozott:“" Előmunkálati engedélyek. A városnak több előmunkálati enge­délye lejárt, a közgyűlés az engedélyek meg­hosszabbítását kérelmezi. Megszavazott hozzájárulás. A tiszaugh—kunszentmártoni h. é. rasút létesítéséhez az érdekeltek a várostól segélyt kértek. A városi tanács 100.000 kor. segély megszavazását ajánlja, a közgyűlés ezt elfogadja. A külterületi postaszolgálat. Teljes részletességgel ismertettük ezt a kérdést, melyet Győrffy Pál főjegyző most részletesen ismertetett. A közgyűlés a szük­séges anyagiakat megszavazta. A sporttelep. A KAC-cal kötendő szerződést a ta­nács bemutatja, hozzájárulást nyert. Beter­jeszti a főjegyző úr azt is, hogy a KAC-nak egy helyi pénzintézet kölcsönt szavazott meg, ennek biztosítását a várostól várják. A közgyűlés a KAC-nak kérvényét telje­sítette. A kórház. Sándor István polgármester bejelenti, hogy gróf Ráday Gedeon főispánt egyébb hivatalos ügyei elszólítják a közgyűlésről, kéri ezért, hogy a tárgysorozat megváltozta­tásával a kórház ügyét vegyék elő. A köz­gyűlés így határoz. Mészáros József tanácsnok előterjeszti a tanács és a­­pénzügyi bizottság általunk részletesen ismertetett javaslatait. A közgyű­lés a pénzügyi bizottság javaslatait elfogadta egyhangúlag. Bérautók engedélyezése. A közgyűlés engedélyt adott a bérautó forgalomba hozatalára.

Next