Kecskeméti Ujság, 1914. május (7. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-01 / 99. szám
2. oldal óhajának ad kifejezést, hogy a nemes uralkodó, a jószivü király, ki Kecskemétért a legutóbbi szomorú időkben is oly sokat tett, minél előbb teljes erőben és egészségben örvendhessen népe szeretetének. A bizottsági tagok állva hallgatták végig a lelkes beszédet, melynek befezése után hatalmas „Éljen a király“ dörgött végig a termen. A polgármesteri jelentés. A napirendre áttérve Stringovics Gyula első aljegyző beterjeszti a polgármesteri jelentést a közigazgatás folyó évi március havi állapotáról. Miután a polgármesteri jelentést már teljes részletességgel ismertettük, ezúttal nem térünk ki a részletekre. A jelentés különben tudomásul szolgált. Interpelláció: Szomor Sándor bizottsági tag aziránt interpellál, hogy Szőke Gyula jav. ügyvezetőnek van-e hatalma és jogköre a mozinál rendőri szolgálatot teljesíteni, mert ő azt sérelmezi, hogy Szőke Gyula egy adott esetben őt nem engedte be a moziba, ellenben másokat bebocsájtott, sőt vele szemben ildomtalanul járt el. Sándor István polgármester adta meg a választ az interpellációra, megmagyarázta, hogy Szőke Gyula helyesen járt el, mert az ellenőrzéssel a moziban ő van megbízva, s ő ott kötelességét teljesítette, mert a város anyagi érdekeit igyekezett ott megvédeni. Angyal Vidor dr. főügyész ellenvéleményt jelentett be, ő ugyanis úgy látja, hogy a javadalmi hivatal nem teljesíthet rendőrségi szolgálatot. Sándor István polgármester reflektált erre a beszédre is, ezután a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a választ. A kötelező záróra, Rózsa Jenő a 8 órai záróra kötelezővé tételét interpellálta. Papp György főkapitány megnyugtató felvilágosítást adott, hogy ezt a kérdést elaludni nem hagyják. Közgyűlési póttárgyak: Győrffy Pál főjegyző bejelenti, hogy több póttárgy a tárgysorozatba szabályszerűen felvétetvén, és a közgyűlést előtt 24 órával ki voltak függesztve, kéri azok tárgyalását megengedni. A közgyűlés így határozott. Szegfű Gyula dr. megbélyegzése. Horváth János bizottsági tag terjesztett be eziránt indítványt a közgyűlés elé Szegfű Gyula dr. megbélyegzése iránt. Az indítványt a városi tanács letárgyalta és oly értelmű javaslatot terjesztett elő, hogy Kecskemét város törvényhatósága ítélje el Rákóczy emlékének meggyalázását. Révay László tanító azt véleményezi, hogy Szegfű Gyulát megvetéssel kell sújtani és ezt igen cifra szavakkal fűszerezte. Faragó Béla bizottsági tag a következő szónok. Mint egyike azon keveseknek kik Szegfű könyvét tényleg elolvasta,részletesen ismertette Szegfű könyvét és ismeretei alapján untig elégnek tartja, ha a tanács javaslatát fogadja el a közgyűlés. Horváth János indítványozó is felszólal és a legerősebb megbélyegzést kéri — bár ő maga nem is olvasta a könyvet, azt a romboló hatása miatt kell megbélyegezni. Kovács Pál dr. élesen ki kell Szegfű ellen és a megbélyegzést találja helyénvalónak. Dr. I. Szabó László félórás beszédet tartott a kérdés mellett és ő legalább is felháborodásának akar kifejezést adni. Sándor István polgármester igen logikus és erélyes begéddel védte meg a tanácsi javaslatot, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az uj választókerületek. A Kecskeméti Újság ismertette elsőnek az uj választókerületek beosztását, melyet belügyminiszteri rendelet állapít meg. Győrffy Pál főjegyző a közgyűlés elé terjesztette ma az új beosztást. Az új központi választmány. Az új választási törvény értelmében meg kellett alakítani a központi választmányt. 18 tagot választottak. A szavazattszedő bizottság elnöke Petter Géza, tagjai Mintsek Géza és Szappanos Mihály lettek. Megválaisztolttelk * Dr. Bóka Béla 89, Csősz József 89, Dékány László h. polgárm. 89, Dr. Dömötör Sándor 89, Faragó Béla 89, Dr. Fodor Sándor 77, Füvessy Imre 88, Gömöry Sándor 89, Dr. Joó Gyula 89, Dr. Kiss Béla 89, Dr. Kovács Pál 89, Kovács Sándor tak. igazg. 89, Dr. Löwy Ödön '53, Nagy Imre Eötvös 87, Dr. Sándor József 87, Sárközy Pál ügyvéd 88, Dr. I. Szabó László 89, Ifj. Szappanos Elek 88 szavazattal. A szavazás tartamára elnöklő főispán a közgyűlést felfüggesztette. Az új bizottsági tagok. Az igazoló választmány jelentést terjeszt elő az I—VI. kerület választásokról. A jelentés tudomásul szolgál. Apróbb ügyek. A közgyűlés ezután egész sereg apróbb ügyet, haszonbérbeadási, építészeti, szabadságkérelmeket stb. tárgyalt gyér érdeklődés mellett, újra zaklatták a lelkifurdalások és szive kellemetlenül szorult, miközben Antonin megtette az utazásra szükséges előkészületeket. A klub kis termébe lépett, hol a komolyabb tagok, akik nem játszottak baccarat rendesen tartózkodtak. Chambon első pillantása Emile Bélinre esett. Ez az úr, a klub legidősebb tagjainak egyike, Chambon kliense volt. Kezében tartotta a kártyákat és mosolyogva intette oda magához Chambont. — Jöjjön csak, elnyerek magától néhány száz frankot! Emile Bélin, aki hajdan jó sikerrel játszott a tőzsdén és meglehetősen gazdag volt, most megelégedett azzal, hogy pénzét, — mint ő mondani szokta — , biztos üzletekben“ kamatoztatta. Büszke volt hírére, mely „finom flairrel“ bíró embereknek mondta őt, akit nem lehet megcsalni. Néha, ha látta, hogy egy börzejátékosnak kedvez a szerencse , sok tépelődés nélkül rábízott kisebb összegeket és mostanig nem számolhatott be balsikerről. Legszívesebben kezdőket választott ; ezt ő úgy nevezte, hogy a fiatalokat protezsálni. Chambon irányában szimpátiát érzett és vett továbbmenő összeköttetésbe bocsátkozott, mint bárki mással. Chambon kissé elsápadt; órájára nézett azután szembe ült kliensével. — Ez a szegény Bélin! — gondolta. — Bár veszítenék néhány louis d’ort. Holnap úgyis eléggé fog boszankodni! De éppen ellenkezőleg: ma különös szerencséje volt Chambonnak és Bélin, aki tudott idején visszavonulni, fölkelt és nyugodtan kijelentette, hogy: — Mára eleget veszítettünk! — Határozottan nincs szerencséje velem szemben. — gondolta Chambon és zsebre téve az elnyert aranydarabokat és bankókat, búcsú nélkül hagyta el a klubbot. Még egy órányi ideje volt étkezésre és noha nem érzett étvágyat, fölkeresett egy nagy boulevardi vendéglőt, ahol igen gyakran fordult meg. A főpincér, aki ráismert, elébe ment. — Monsieur ma olyan korán érkezik? — szólt. Megrendelte ebédjét és mialatt lassan megkente vajaskenyerét, átérezte helyzetének undorító voltát. Holnap tehát tudni fogják mindannyian: a főpincér, mind e pincérek nevetséges fekete kabátjaikban, hogy ő, Chambon, megszökött, miután a tőzsdén tönkrement! És tudni fogja ezt az egész boulevard is, a zsurnaliszták fogják újságolni megvetéssel, cikkek fognak megjelenni, melyekben az ő testével összeköttetésben a nagy és szégyenletes bukások erkölcstelenítő hatásán fognak sopánkodni. Mindenki úgy fog beszélni róla, mint egy gazemberről ! És Bélin, a szegény Bélin ! Ő veszített legtöbbet! Ah, kínos percet töltött Chambon . .. — Jót állok a szalonkáért, — szólt a főpincér, elébe téve a tálat. — Ejh! Szalonkát rendeltem? Már meg is feledkeztem erről! Különösen szerette a szalonkát a különben is nagy ínyenc volt. Megette a kitűnő pecsenye legnagyobb részét, drága burgundit rendelt és élvezettel evett-ivott. Egy csésze forró kávé, jó, erős liqueur néhány kártya és két három szivar, a legkedveltebb fajtájából, csakhamar eloszlatták mind a komor gondolatokat, melyek gyötörték , és tagjait pompás melegség hatotta át, melyet a gyomor, a filozófia atyja, közvetített. Chambon kifizette a számlát, rendkívül szép borravalóval és szilárd léptekkel távozott. Helyzete tényleg nem volt oly nagyon rossz. Negyven éves volt, egészséges , szép kis csomó ezres volt a zsebében. — Ha jól meggondolom a dolgot, nem is bánom, hogy elutazom. Páris teljesen lakhatatlanná válik ! Intett egy bérkocsinak, mely lassan, döcögve közeledett. — És milyen nyomorult bérkocsik! — szólt Chambon. A pályaudvaron várta őt Antonin. — Örömmel látom, — vélte Antonin, amidőn ura kipirult arcát megpillantotta, — hogy monsieur teljesen összeszedte magát. — Teljesen ! — Elfoglaltam egy fülkét monsieur számára. — Pompás ! A viszontlátásra, Antonin. — Bőröndöt nem hozattam ki, — monsieur utasítása szerint. — Helyes. Majd ott veszek mindent. Három-négy nap múlva írok neked és akkor rögtön jösz . .. — Közvetlenül a vonat indulása előtt belépett és Chambonnal szemben helyet foglalt egy úr, ki körülbelül olyan idős lehetett, mint ő és szintén prémes kabátba burkolódzott. Ő sem vitt magával semmilyen podgyászt. — Hátha kollega, hm ? — gondolta Chambon humorral. És e tréfás és szórakoztató gondolattal foglalkozva, igen kellemesen töltötte az utazás első óráit. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 99. (1501.) szám. HÍREK, Kecskemét, április 30. Lapunk elárusító helyei: Hungária cipőáruház Dániel-kenyérüzlet (Batthyáni- u.) Dániel-kenyérüzlet (Rákóczi-út) Gonda Izidor füszerüzlet (Rákóczi-út) Kállay József füszerüzlet (Collégium-tér) Domokos S. füszerüzlete (Kéttemplomköz) Egry P. Fülöp cukorkaüzlet (Szabadság-tér) Fekete Gyula könyvkereskedés „ „ és az összes rikkancsoknál. — Uj vivótanfolyam. Bach vivómester május 1-től kezdve új 6 hetes kurzust nyit, amelynek tandija felnőttek részére 15 kor., diákok részére 6 kor. Nagyon ajánlatos, hogy mennél többen megragadnák a kedvező alkalmat, mert nagyon jó előtanulmány a szeptemberi kurzusra. A m. kir. iparfelügyelő legutóbb tartott gyárvizsgálata alkalmával több gyárban kisebb nagyobb hiányokat észlelt. Most leiratában utasítja a rkapitányi hivatalt, hogy a kifogásolt állapotok megszüntetésére nézve tegyen intézkedést.