Kecskeméti Ujság, 1914. június (7. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-02 / 124. szám

2. oldal KECSKEMÉTI ÚJSÁG A Kis­csirkászon­. Megjegyzés a „vásott utcai gyermekek“ című cikkre. Kecskemét, május 31. Tisztelt szerkesztő úr! Kecskemétnek egyik specialitása: az utcai gyerek. Legsűrűbben ott találkozunk velük, ahol legnagyobb a nyomor, mert hiszen a Gorkij-lakások nem szűkölködnek a­­ gyermekáldásban. És ezeket az utcai gyermekeket semmiféle presszió nem képes bevinni az iskolába. Ám csalódnak azok a komoly törvénytudók és törvényvégrehajtók, akik azt gondolják, hogy az utca gyermekei azért nem járnak az iskolába, mert szüleik nem akarják taníttatni, mert ők maguk is szívesebben ülnek az utca porában, mint az iskolapadban. Az utca gyermekét, a rongyok közt is éhező büszkeség vonja el a kultúrától, az iskolától. Nem lélektani probléma ez, csak a minden anyai szívben egyformán megnyil­vánuló szeretet gyermeke iránt, amely szé­­gyenli a nyomort, amelyben az született. Ott jártam a múlt héten a külvárosi Gorkij-lakások között, hogy személyesen is impressziót szerezzek arról, miért nem jár­nak iskolába az utcai gyerekek. Az egészségtelen, piszkos utcákon mindt a szilindiánok haditáncot jártak volna oly rettenetes, fülsiketítő zaj töltötte be a fülledt levegőt. A hatalmas porfelhőkben százával ug­rándoztak, henteregtek a szeméttel vegyes porban a sápadt, vézna kis buta gyermekek. Legtöbbje bizony még a legszükségesebb ruhadarabokat is nélkülözte. Az apró vademberkék egy pillanat alatt közrefogtak s műveletle­n­séget visszatükröző ré­teg tekintettel bámultak reám. Egy nagyobb fiúcskát megszólítottam : — Jársz-e iskolába gyerek? — Igen, amikor édesanyám elereszt. — Hát mikor ereszt el az édesanyád iskolába ? — Mikor meleg van. Megelégedtem ezzel a válasszal, mert ebből meggyőződést szereztem, hogy a nyo­mor büszkesége nem zárkózik el a kultúrá­tól addig, míg az időjárás szembeötlővé nem teszi nyomorát. Beszélgettem több gyermekes asszony­nyal is. Kikérdeztem őket, hogy miért nem Wesselényi azonban miután a súlyos sebet beköttette, ragaszkodott a párbaj foly­tatásához, amit a gróf is örömmel fogadott, mert a mély seb által elgyöngített ellenfél­lel könnyebben bánhatott­ el. A számítás azonban balul ütött ki, mert az összecsapás­kor Wesselényi oly vágást mért ellenfelére, hogy attól egy erős bivaly is öszeroskadt vala. A gróf teljes erővel akarta elhárítani a vágást, a mi azonban Wesselényi pengéjét kardja markolatára csusiztatá végig, az iszo­nyú erejű csapás lesodorta a markolatot s azzal együtt a gróf négy ujját tőből leszelte. Kard és négy vérző ujj együtt hullott a vivő terem padlatára, — a viadalnak vége volt. A megsebesült grófot apósa Teleki Fe­renc gróf sáromberki birtokára vitték, hol sebe lassacskán gyógyult be. Az orvosi tu­dományok s különösen a sebészet akkor nem haladván még igen előre, a gyógymód, me­lyet Wurmbrand sebének behegesztéséra al­kalmaztak, az volt, hogy minden nap bárányt öltek le s azt fölhasitva, annak meleg be­leibe dugta kezét a gróf és tarta addig ott, mig az állat teste teljesen ki nem hült. A párbaj más, kevésbbé hiteles, de mindenesetre reményesebb verzió szerint úgy folyt le, hogy Wurmbrand kardja Wes­selényit gyomrán sebesité meg, s ez bal­kezével összefogva a mély vágást, s­­igy visszatartva az emlő vért, mérte voln­a ha­talmas csapást ellenfelére. Nevezetes még az a körülmény, hogy ugyane Wurmbrand gróf egyik fiának és igy vágta le négy úját harminc év múlva Szeniczey Ödürr, a hatvanas évek fiatal nem­zedékének egyik kiválóbb tagja, később országgyűlési képviselő. (Folyt. köv.) küldik késő ősszel és télen is gyermekeiket az iskolába. Egyiknek-másiknak könny gyűlt a sze­mébe, mikor elpanaszolta, hogy a Pistának, a Józsinak, a Jancsinak nincs télikabátja, rongyos a cipője, össz-vissza foltozott a kis gúnyája s bizony röstelli igy az iskolába küldeni. Tiszteletet érdemel a nyomornak ez a büszkesége s azt megtörni nem lehet sem szigorú paragrafussal, sem presszióval. Iskolát kell állítani az uáci gyerekek­nek ott a nyomor kellő közepén, a nyomor büszkeségének tőszomszédságában, amely akkor bizonyára szeretettel fogadja be a kultúrát és az utca porából, szemetéből az iskolapadokba kerülnek a nyomor gyer­mekei. Az illetékes körök jóakarata figyelmé­be ajánlom a rongyos iskola mielőbbi léte­sítését. HÍREK. — A Máv. üzletvezető Kecskeméten. Szombaton a reggeli gyorssal érkezett Kecs­kemétre Uray Zoltán szegedi üzletvezető több mérnök kíséretében. A gyorsvonathoz csatolt szalonkocsiban érkezett, melyet leakasztot­tak Kecskeméten. Azután egy hajtányon a tiszaughi vonalra hajtatott, s itt úgy a pályát, mint az azon levő összes épületeket meg­vizsgálta. Majd vizsgált a helyi állomásnál is, valószínű a közeljövő nagy építkezéseinek gyorsabb lebonyolítása érdekében. Az üzlet vezető kíséretével a délutáni gyorssal utazott vissza Szegedre. — Esküvő. Dr. Léderer László ügy­védjelölt kedden délután fél 3 órakor tartja esküvőjét Samos Gizi kisasszonnyal, Fél­egyházán. Sok szerencsét és boldogságot az uj párnak! — A hűtlen pünkösd. Az idei pün­kösd nagyon haszontalanul viselte magát. Mindkét nap délutánján annyi latyakot, zi­vatart zúdított a nyakunkba, hogy alig lá­baltunk ki belőle. Igaz, az eső minden cseppje aranyokat ért, dehát a vendéglősök és zöld­bejárók nem nagyon örülnek ennek, pedig végeredményében nekik kedvez majd a jó eső, amely duzzasztja idővel a ma még lapos erszényeket. — Levutósz. Izraelita polgártársaink vasárnap és hétfőn, egybeesve a keresztény pünkösddel, ünnepelték a „hetek ünnepét“, amely a tíz igének kinyilatkoztatási ideje. Ekkor olvasták fel a zsinagógán, ame­lyet ez ünnepen gyönyörű lomb-, és virág­díszbe öltöztettek, a tízparancsolatot. Az első ünnepen dr. Bárány József szent ünnepi beszédet tartott, Moór Mór főkántor pedig szépen csengő tenorjával gyönyörködtette a híveket. — Konfirmáció a luth. templomban. Pünkösd hétfőjén volt a lutheránus tem­plomban a gyermekek konfirmációja, amely alkalommal Sárkány főesperes mondott hoz­zájuk szívhez szóló szavakat. A pünkösd mindkét napján vegyes kar működött közre az istentisztelet keretében, amely „Jöves Szentlélek“ kezdett­ egyházi éneket adta elő érzelmesen. — Vizsgálat. Hétfőn délután dr. Gy­­­lókay Sándor, a kecskeméti kir. ügyészség vezetője a félegyházi kir. járásbíróság bör­töneit vizsgálta meg s azokat a legnagyobb rendben találta. — Gyermeknap. Tegnap volt a gyer­meknap Kecskeméten, s tegyük hozzá gyenge sikerrel. A város különböző pontjain most is felállították a könyörületes perselyeket és ugyancsak könyörületlenül szedték el az em­ber filléreit, de ezt annyi kedvességgel és bájossággal cselekedték, hogy nem lehetett rész néven venni a kis útonállást. Hogy az időjárás nem valami kedves a segélyre szo­ruló gyermekek irányában, azt bir­tokon vették a szebbnél-szebb könyörületet kere­sők, de hát mindent egyszerre kívánni nem is szabad. Egyebekben az eredményt ma testig nem lehetett tudni, valószínű, azonban hogy az ezer koronát nem haladja túl, ami elég soványka eredmény lehet. Jó lenne a napot megismételni! .. . Dr. Tóth György jubileuma. A sablonos jubileumi ünnepségek keretéből magasan kiemelkedő, bensőséges, meleg ünneplésben részesítették dr. Tóth Györgyöt, a piarista főgimnázium érdemes igazgatóját. Kecskemét városának polgárai, tanártársai, egyháza, tanítványai. A főgimnázium virá­gokkal díszes udvarában ezer főnyi intelli­gens közönség gyülekezett, hogy jelenlétével és meleg ovációjával dokumentálja hálás szeretetét és hódolatát a hazafias és humá­nus munka e szerény és mégis kiváló har­cosa iránt. És méltán, 40 évet egy szent cél szolgálatában, hangya szorgalommal, de kemény öntudatossággal végigküzdeni, egy hosszú élet kínálkozó gyönyörűségeit, a haza ifjúságának javáén nélkülözni oly eredmény, mely egész embert, talpig férfit kíván. Az ünnepélyt Szalay István másodigazgató sze­retettől és őszinteségtől meleg üdvözlő be­széde nyitotta meg. Majd Ottó László VI. o. tan. szavalta el Szepessy L. ez alkalomra irt szárnyaló ódáját, Csonka Imre az ifjúság háláját és jókivánatait tolmácsolta lendületes szavakkal. Ezután Révész István prelátus­­plébános üdvözölte a kegyúr-katholikus egy­ház nevében a jubilánst, mint egyházának tántoríthatatlan fiát s a hazafias, vallásos nevelésügy érdemdús munkáját. Sándor Ist­ván polgármester azt hangsúlyozza, hogy ez az ünnep nem egy iskola, hanem legalább egy város örömünnepe. Méltatja az ünnepelt érdemeit, melyen nemcsak tanári, hanem közéleti szereplését is emlékezetessé teszik. Négyessy László egyetemi tanár, az orszá­gos tanáregyesület elnöke összes tanártársai hódolatát tolmácsolja. Dr. Tóth György gyö­nyörű beszédben köszönte meg a váratlan ünneplést, m­ajd az ifjúsághoz fordul s jósá­gos szavakkal irányítja figyelmét hazafias vallási, emberi és fiúi kötelességeire. Az ün­nepély műsorát a sikerült zene- és énekszá­mok egészítették ki, melyeket Geday és Mik­lós tanárok vezényeltek szakavatottsággal. — Az autótúra résztvevői Kecske­méten. Ma egy hete indult el az Budapestről az országos turaút résztvevői, megkerülték Erdélyen át fél Magyarországot s a verseny utolsó etlapéja Kecskeméten keresztül veze­tett. Már kora reggel óta kíváncsian várják az emberek az autókat, miután egyik laptár­sunk tévesen délelőttre közölte az autók ide érkezésének idejét. Délelőtt csak a verseny­intézőség s a döntőbíróság hatalmas piros Peugot kocsija érkezett, míg a ver­enyzők, ahogy mi hiteles forrásból közöltük d. u. 1 és 4 o. között jöttek. Az első kocsi P24 o.­­kor érkezett a 16 os számú Frohner Román gépe, amelyet nemsokára követett a többi autó amelyek mindegyikén mint sportbiztos egy katonatiszt ült, aki ellenőrizte a verseny­zőket, u. i. ha a verseny közben gázol em­bert az autó, kizárják a résztvevők közül vagy ha útközben kell benzint venni akkor is büntetőpontot kap. Majdnem szerencsét­lenség is történt fél 3 óra tájban két autó egymásután száguldott s a hátulsó előzni akart, a városháza előtti kanyarulatnál s fölszaladt a járdára, ahol szerencsére senki sem volt s csak pár fát döntött ki, ugyan­ezen autó elromlott fékje miatt a zsidó­­templom előtt majdnem­­ fölfordul. Gummi defektus is volt, a 11. számú gépnél, melyet Madarassy Beck bárónő vezetett. Ez még újdonság volt Kecskeméten. Az utolsó autó nagy vörös Mercedes 4 32 órakor ment el tőlünk. Budapestre elsőnek Friedrich István 16. gépre érkezett be 4­5 perckor, de ez még nem győztes, hanem aki összeadva az egyes túra részletek idejét, a legrövidebb idő alatt tette meg a gyönyörű utat. — Faeladási hirdetmény. Értesítjük az érdekelt közönséget, hogy a Rákóczy-út belső szakaszán, a Leszámítoló Banktól a Vasúti pályaudvarig terjedő részen a két hárfasor közötti dús és kitűnő növésnek in­dult fűkaszáló 1914. augusztus hó 1-től kezdve haszonbérbe adatik. Megfelelő ajánlat esetén a szerződés 12 évre, esetleg addig köttetik, míg a város közgyűlése a belső úl­test fedését el nem határozza (mert akkor nem lesz mit kaszálni). Kellőleg felszerelt zárt ajánlatok bánatpénz letevése nélkül 1994. Július 30-ig az építészeti ügyosztálynál adan­dók le, ahol az ajánlatok július 31-én reggel 9 órakor felbontatnak. A kaszálás egyszer egy évben kötelező. 124. (1526)

Next