Kecskeméti Ujság, 1914. június (7. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-02 / 124. szám
2. oldal KECSKEMÉTI ÚJSÁG A Kiscsirkászon. Megjegyzés a „vásott utcai gyermekek“ című cikkre. Kecskemét, május 31. Tisztelt szerkesztő úr! Kecskemétnek egyik specialitása: az utcai gyerek. Legsűrűbben ott találkozunk velük, ahol legnagyobb a nyomor, mert hiszen a Gorkij-lakások nem szűkölködnek a gyermekáldásban. És ezeket az utcai gyermekeket semmiféle presszió nem képes bevinni az iskolába. Ám csalódnak azok a komoly törvénytudók és törvényvégrehajtók, akik azt gondolják, hogy az utca gyermekei azért nem járnak az iskolába, mert szüleik nem akarják taníttatni, mert ők maguk is szívesebben ülnek az utca porában, mint az iskolapadban. Az utca gyermekét, a rongyok közt is éhező büszkeség vonja el a kultúrától, az iskolától. Nem lélektani probléma ez, csak a minden anyai szívben egyformán megnyilvánuló szeretet gyermeke iránt, amely szégyenli a nyomort, amelyben az született. Ott jártam a múlt héten a külvárosi Gorkij-lakások között, hogy személyesen is impressziót szerezzek arról, miért nem járnak iskolába az utcai gyerekek. Az egészségtelen, piszkos utcákon mindt a szilindiánok haditáncot jártak volna oly rettenetes, fülsiketítő zaj töltötte be a fülledt levegőt. A hatalmas porfelhőkben százával ugrándoztak, henteregtek a szeméttel vegyes porban a sápadt, vézna kis buta gyermekek. Legtöbbje bizony még a legszükségesebb ruhadarabokat is nélkülözte. Az apró vademberkék egy pillanat alatt közrefogtak s műveletlenséget visszatükröző réteg tekintettel bámultak reám. Egy nagyobb fiúcskát megszólítottam : — Jársz-e iskolába gyerek? — Igen, amikor édesanyám elereszt. — Hát mikor ereszt el az édesanyád iskolába ? — Mikor meleg van. Megelégedtem ezzel a válasszal, mert ebből meggyőződést szereztem, hogy a nyomor büszkesége nem zárkózik el a kultúrától addig, míg az időjárás szembeötlővé nem teszi nyomorát. Beszélgettem több gyermekes asszonynyal is. Kikérdeztem őket, hogy miért nem Wesselényi azonban miután a súlyos sebet beköttette, ragaszkodott a párbaj folytatásához, amit a gróf is örömmel fogadott, mert a mély seb által elgyöngített ellenféllel könnyebben bánhatott el. A számítás azonban balul ütött ki, mert az összecsapáskor Wesselényi oly vágást mért ellenfelére, hogy attól egy erős bivaly is öszeroskadt vala. A gróf teljes erővel akarta elhárítani a vágást, a mi azonban Wesselényi pengéjét kardja markolatára csusiztatá végig, az iszonyú erejű csapás lesodorta a markolatot s azzal együtt a gróf négy ujját tőből leszelte. Kard és négy vérző ujj együtt hullott a vivő terem padlatára, — a viadalnak vége volt. A megsebesült grófot apósa Teleki Ferenc gróf sáromberki birtokára vitték, hol sebe lassacskán gyógyult be. Az orvosi tudományok s különösen a sebészet akkor nem haladván még igen előre, a gyógymód, melyet Wurmbrand sebének behegesztéséra alkalmaztak, az volt, hogy minden nap bárányt öltek le s azt fölhasitva, annak meleg beleibe dugta kezét a gróf és tarta addig ott, mig az állat teste teljesen ki nem hült. A párbaj más, kevésbbé hiteles, de mindenesetre reményesebb verzió szerint úgy folyt le, hogy Wurmbrand kardja Wesselényit gyomrán sebesité meg, s ez balkezével összefogva a mély vágást, sigy visszatartva az emlő vért, mérte volna hatalmas csapást ellenfelére. Nevezetes még az a körülmény, hogy ugyane Wurmbrand gróf egyik fiának és igy vágta le négy úját harminc év múlva Szeniczey Ödürr, a hatvanas évek fiatal nemzedékének egyik kiválóbb tagja, később országgyűlési képviselő. (Folyt. köv.) küldik késő ősszel és télen is gyermekeiket az iskolába. Egyiknek-másiknak könny gyűlt a szemébe, mikor elpanaszolta, hogy a Pistának, a Józsinak, a Jancsinak nincs télikabátja, rongyos a cipője, össz-vissza foltozott a kis gúnyája s bizony röstelli igy az iskolába küldeni. Tiszteletet érdemel a nyomornak ez a büszkesége s azt megtörni nem lehet sem szigorú paragrafussal, sem presszióval. Iskolát kell állítani az uáci gyerekeknek ott a nyomor kellő közepén, a nyomor büszkeségének tőszomszédságában, amely akkor bizonyára szeretettel fogadja be a kultúrát és az utca porából, szemetéből az iskolapadokba kerülnek a nyomor gyermekei. Az illetékes körök jóakarata figyelmébe ajánlom a rongyos iskola mielőbbi létesítését. HÍREK. — A Máv. üzletvezető Kecskeméten. Szombaton a reggeli gyorssal érkezett Kecskemétre Uray Zoltán szegedi üzletvezető több mérnök kíséretében. A gyorsvonathoz csatolt szalonkocsiban érkezett, melyet leakasztottak Kecskeméten. Azután egy hajtányon a tiszaughi vonalra hajtatott, s itt úgy a pályát, mint az azon levő összes épületeket megvizsgálta. Majd vizsgált a helyi állomásnál is, valószínű a közeljövő nagy építkezéseinek gyorsabb lebonyolítása érdekében. Az üzlet vezető kíséretével a délutáni gyorssal utazott vissza Szegedre. — Esküvő. Dr. Léderer László ügyvédjelölt kedden délután fél 3 órakor tartja esküvőjét Samos Gizi kisasszonnyal, Félegyházán. Sok szerencsét és boldogságot az uj párnak! — A hűtlen pünkösd. Az idei pünkösd nagyon haszontalanul viselte magát. Mindkét nap délutánján annyi latyakot, zivatart zúdított a nyakunkba, hogy alig lábaltunk ki belőle. Igaz, az eső minden cseppje aranyokat ért, dehát a vendéglősök és zöldbejárók nem nagyon örülnek ennek, pedig végeredményében nekik kedvez majd a jó eső, amely duzzasztja idővel a ma még lapos erszényeket. — Levutósz. Izraelita polgártársaink vasárnap és hétfőn, egybeesve a keresztény pünkösddel, ünnepelték a „hetek ünnepét“, amely a tíz igének kinyilatkoztatási ideje. Ekkor olvasták fel a zsinagógán, amelyet ez ünnepen gyönyörű lomb-, és virágdíszbe öltöztettek, a tízparancsolatot. Az első ünnepen dr. Bárány József szent ünnepi beszédet tartott, Moór Mór főkántor pedig szépen csengő tenorjával gyönyörködtette a híveket. — Konfirmáció a luth. templomban. Pünkösd hétfőjén volt a lutheránus templomban a gyermekek konfirmációja, amely alkalommal Sárkány főesperes mondott hozzájuk szívhez szóló szavakat. A pünkösd mindkét napján vegyes kar működött közre az istentisztelet keretében, amely „Jöves Szentlélek“ kezdett egyházi éneket adta elő érzelmesen. — Vizsgálat. Hétfőn délután dr. Gylókay Sándor, a kecskeméti kir. ügyészség vezetője a félegyházi kir. járásbíróság börtöneit vizsgálta meg s azokat a legnagyobb rendben találta. — Gyermeknap. Tegnap volt a gyermeknap Kecskeméten, s tegyük hozzá gyenge sikerrel. A város különböző pontjain most is felállították a könyörületes perselyeket és ugyancsak könyörületlenül szedték el az ember filléreit, de ezt annyi kedvességgel és bájossággal cselekedték, hogy nem lehetett rész néven venni a kis útonállást. Hogy az időjárás nem valami kedves a segélyre szoruló gyermekek irányában, azt birtokon vették a szebbnél-szebb könyörületet keresők, de hát mindent egyszerre kívánni nem is szabad. Egyebekben az eredményt ma testig nem lehetett tudni, valószínű, azonban hogy az ezer koronát nem haladja túl, ami elég soványka eredmény lehet. Jó lenne a napot megismételni! .. . Dr. Tóth György jubileuma. A sablonos jubileumi ünnepségek keretéből magasan kiemelkedő, bensőséges, meleg ünneplésben részesítették dr. Tóth Györgyöt, a piarista főgimnázium érdemes igazgatóját. Kecskemét városának polgárai, tanártársai, egyháza, tanítványai. A főgimnázium virágokkal díszes udvarában ezer főnyi intelligens közönség gyülekezett, hogy jelenlétével és meleg ovációjával dokumentálja hálás szeretetét és hódolatát a hazafias és humánus munka e szerény és mégis kiváló harcosa iránt. És méltán, 40 évet egy szent cél szolgálatában, hangya szorgalommal, de kemény öntudatossággal végigküzdeni, egy hosszú élet kínálkozó gyönyörűségeit, a haza ifjúságának javáén nélkülözni oly eredmény, mely egész embert, talpig férfit kíván. Az ünnepélyt Szalay István másodigazgató szeretettől és őszinteségtől meleg üdvözlő beszéde nyitotta meg. Majd Ottó László VI. o. tan. szavalta el Szepessy L. ez alkalomra irt szárnyaló ódáját, Csonka Imre az ifjúság háláját és jókivánatait tolmácsolta lendületes szavakkal. Ezután Révész István prelátusplébános üdvözölte a kegyúr-katholikus egyház nevében a jubilánst, mint egyházának tántoríthatatlan fiát s a hazafias, vallásos nevelésügy érdemdús munkáját. Sándor István polgármester azt hangsúlyozza, hogy ez az ünnep nem egy iskola, hanem legalább egy város örömünnepe. Méltatja az ünnepelt érdemeit, melyen nemcsak tanári, hanem közéleti szereplését is emlékezetessé teszik. Négyessy László egyetemi tanár, az országos tanáregyesület elnöke összes tanártársai hódolatát tolmácsolja. Dr. Tóth György gyönyörű beszédben köszönte meg a váratlan ünneplést, majd az ifjúsághoz fordul s jóságos szavakkal irányítja figyelmét hazafias vallási, emberi és fiúi kötelességeire. Az ünnepély műsorát a sikerült zene- és énekszámok egészítették ki, melyeket Geday és Miklós tanárok vezényeltek szakavatottsággal. — Az autótúra résztvevői Kecskeméten. Ma egy hete indult el az Budapestről az országos turaút résztvevői, megkerülték Erdélyen át fél Magyarországot s a verseny utolsó etlapéja Kecskeméten keresztül vezetett. Már kora reggel óta kíváncsian várják az emberek az autókat, miután egyik laptársunk tévesen délelőttre közölte az autók ide érkezésének idejét. Délelőtt csak a versenyintézőség s a döntőbíróság hatalmas piros Peugot kocsija érkezett, míg a verenyzők, ahogy mi hiteles forrásból közöltük d. u. 1 és 4 o. között jöttek. Az első kocsi P24 o.kor érkezett a 16 os számú Frohner Román gépe, amelyet nemsokára követett a többi autó amelyek mindegyikén mint sportbiztos egy katonatiszt ült, aki ellenőrizte a versenyzőket, u. i. ha a verseny közben gázol embert az autó, kizárják a résztvevők közül vagy ha útközben kell benzint venni akkor is büntetőpontot kap. Majdnem szerencsétlenség is történt fél 3 óra tájban két autó egymásután száguldott s a hátulsó előzni akart, a városháza előtti kanyarulatnál s fölszaladt a járdára, ahol szerencsére senki sem volt s csak pár fát döntött ki, ugyanezen autó elromlott fékje miatt a zsidótemplom előtt majdnem fölfordul. Gummi defektus is volt, a 11. számú gépnél, melyet Madarassy Beck bárónő vezetett. Ez még újdonság volt Kecskeméten. Az utolsó autó nagy vörös Mercedes 4 32 órakor ment el tőlünk. Budapestre elsőnek Friedrich István 16. gépre érkezett be 45 perckor, de ez még nem győztes, hanem aki összeadva az egyes túra részletek idejét, a legrövidebb idő alatt tette meg a gyönyörű utat. — Faeladási hirdetmény. Értesítjük az érdekelt közönséget, hogy a Rákóczy-út belső szakaszán, a Leszámítoló Banktól a Vasúti pályaudvarig terjedő részen a két hárfasor közötti dús és kitűnő növésnek indult fűkaszáló 1914. augusztus hó 1-től kezdve haszonbérbe adatik. Megfelelő ajánlat esetén a szerződés 12 évre, esetleg addig köttetik, míg a város közgyűlése a belső últest fedését el nem határozza (mert akkor nem lesz mit kaszálni). Kellőleg felszerelt zárt ajánlatok bánatpénz letevése nélkül 1994. Július 30-ig az építészeti ügyosztálynál adandók le, ahol az ajánlatok július 31-én reggel 9 órakor felbontatnak. A kaszálás egyszer egy évben kötelező. 124. (1526)