Kecskeméti Ujság, 1915. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1915-05-01 / 101. szám

2. oldal. HGREK Kecskemét, 1915. április 30. Közgyűlés. Kecskemét város törvényhatósága ma délelőtt 10 órakor tartotta e havi rendes köz­gyűlését Ráday Gedeon gróf főispán elnök­lete mellett. A tárgysorozat szerint a napi­rend szürkének ígérkezik, fontos tárgy nem igen mutatkozik, bár a mai rendkívüli idők­ben, soha nem lehet tudni, hogy a legszür­kébb tárgysorozat mögül is, nem pattan-e ki valami szenzáció. Az ülést Ráday Gedeon gróf főispán, üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, fél 11 órakor nyitja meg. Polgármesteri jelentés: Stringovits Gyula aljegyző első tárgy­ként beterjeszti a polgármesteri jelentést a közigazgatás folyó évi március havi állapo­táról. A polgármesteri jelentést előszóval még egy kitétellel pótolta Sándor István polgár­­mester, az írott jelentés felolvasása után, ez a kitétel pedig igen közelről érintette szí­veinket. A híres, dicső 38-as Molnáriak­ról esett szó. Szép szavakban vázolta a polgármester azt a nagy, rettenthetetlen küz­delmet, amelyet a haza és a király érdeké­ben háziezredünk kifejtett, s sajnálattal, csak azt a szomorú tényt állapítja meg, hogy hi­vatalosan az ezred vitézségének elismerését eddig nem tapasztaltuk. Most azonban ez is megváltozott. Megtörtént, hogy a legfelsőbb hadvezetőség külön kiemelte a 38-asok di­cső hősi tetteit, s ezért javasolja a polgár­­mester, hogy a közgyűlés az ezred vitézsé­gének emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg, mondjon a közgyűlés hálás köszönetet a királyáért, hazájáért és érettünk vérző fiaink hősi küzdelmiért, s ezt a köszönetét az ez­­redparancsnoksághoz intézendő levél útján tolmácsoltassuk az ezred minden tag­jával. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadja el a javaslatot. A polgármesteri je­lentés különben a maga teljeségében tudomá­sul szolgál a tisztújítás. A belügyminiszter úr a városi tanács­­nak a tisztújítás elhalasztására előterjeszt ké­résére leirattal válaszolt, a leiratban pedig kifejtette, hogy e kérelemnek helyt nem ad­hat, s a tisztújító közgyűlés megtartását el­rendeli. A városi tanács az előbbi közgyű­lés felhatalmazására május 8 iki határidő­vel kiírta a pályázatot, a főispán úr pedig a tsz újító közgyűlést május 15-re tűzte ki. Indítványozza a városi tanács, hogy a had­­bavonult tisztviselők minden állást megpá­lyázhassanak, s hogy az érdekük minden tekintetben megóvasson. Ennek lehetősé­gére módozatokat terjesztenek elő, melyeket a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogad. Ezután megalakítják a kijelölő választ­mányt. A közgyűlés a maga részéről dr. Horváth Mihály, Gömöry Sándor és Petter Géza bizottsági tagokat választja a kijelölő bizottságba, a főispán úr pedig id. dr. Dö­mötör Sándor, Kiss János és Faragó Béla bizottsági tagokat kéri fel a kijelölő bizott­ságban való részvételre. A kilencedik patika. Többen azzal a kéréssel fordultak a városhoz, hogy a kilencedik gyógyszertárra a jogot kérje meg a város. A közegészségügyi bizottság a kéréseket azzal az indokkal, hogy Kecskeméten a gyógyszertár a köz­szükségletet kielégíti, elutasította. A belügy­miniszter e javaslathoz a közgyűlés véle­ményét is kikérte, s ma a közgyűlés is úgy határozott, hogy feleslegesnek tartja a 9-ik gyógyszertárt. Ezután még apróbb szabadságolási ügyeket tárgyaltak.­­ A Kecskeméti Tekéző Társaság tudatja, hogy a tekepálya május he 1-én megnyílik és attól kezdve a t. tagok rendel­kezésére áll. — Zenésmise. Holnapután, vasárnap délelőtt 10 órakor zenésmise lesz a barátok templomában. — Tábornoki látogatás. Holnap, szombaton délelőtt gyorssal érkezik Kecs­kemétre Marenzi Ferenc gróf, gyalogsági tá­bornok, aki a helyőrség fölött tartja szoká­som szemléjét. — Pénzintézeti tisztviselők orszá­gos jótékony egyesülete Május hó 2-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor Kecskemé­ten, a Kereskedelmi Kaszinó nagytermében tartja a pest megyei pénzintézeti tisztviselők szövetsége fenti címmel alakuló közgyűlését. Tekintettel arra, miszerint az ország 13 ha­sonló szövetségét megelőzve, itt mondják ki a megalakulást, illetőleg fenti egyesületté való átalakulást, az ország különböző ré­szeiből meghívottak is vesznek részt e köz­­gyűlésen, hogy az itt hallottakat az egész ország szövetségeibe beplántálva, mindmeg­annyi — mielőbb kimondva a beolvadást, egy hatalmas egyesülettel fonódjon össze a kitűzött gyönyörű cél érdekében. Remélni merjük, hogy e közgyűlésen, mely a bank­hivatalnokok helyzetén való sürgős javításá­val foglalkozik, jelen lesznek — a helybeli bankok hivatalnoki karát nem is említve — a bankok igazgatósági tagjai is teljes szám­ban, hiszen az ő érdekeikkel is szorosan összefügg a bankhivatalnoki kar tűrhetetlen helyzetének javítása. — A kenyérárak hatósági megál­lapítása. A­nélkül, hogy különösebb kom­mentárt fűznek, nem akarunk elébevágni annak a tárgyalásnak, amely holnap délelőtt 10 órakor lesz a városházán. Ezen tárgyalá­son a városi tanács a meghívott pékekkel és kenyérgyárosokkal, illetve ezek meghall­gatásával fogja szabályozni a kenyérárakat, amely kívánatos, hogy a sütők és a nagy­­közönség között méltányosan és igazságo­san állapíttassák meg. — Hősi jutalom. A király megparan-­­­csolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés az ellenséggel szemben vitéz magatartásáért tudtul adassák Margalik Antal 13. h. e. had­nagynak, Mambrinig Béla 38. gy. e. tart. főhadnagynak. — Polgárőrségen. Nem kis bravúrt vitt végbe az éjjel két kiváló polgárőrünk. Az egyik VII. kerületbeli korcsmából nagy sikoltozás, kiabálás hallattszott ki. Nagy du­haj tanyai legény állott a korcsma közepén, véres arccal, fennen villogtatta a véres kést. A cigányokat úgy kellett a székek és asztal alól előhúzni, akik törött hegedűvel és bő­gővel vacogtak a polgárőrök előtt, akikre a delikvens is késsel akart rohanni. A hőst megfékezték, majd otthagyta az összes fo­gait és át­adták a legközelebbi rendőrőr­szemnek. — Dér és fagy. A napok óta tartó­­ hőség idején bizonyára nem gondoltak arra, hogy az időjárásban gyors változás követ­kezik be, még­pedig olyan, amely az or­szág egyes részeire deret és fagyot hoz. A meteorológiai intézett szerdán kiadott jóslá­sában kissé meglepetésszerűen jelezte, hogy szerdán éjjel és csütörtökre virradó reggel igen hűvös idő köszönt ránk, esetleg fagy­­gyal. A prognózis kiadása után néhány órá­val a nyári meleg hirtelen csökkeni kezdett és az esti órákban már hűvös idő köszön­tött ránk. Az éjszaka és a másnapi hajnal azután meghozta a kilátásba helyezett deret és fagyot, ha mindjárt nem nagy mértékben és nem általánosságban is Nem számítva az északi részeket, egyfokos hideg volt Nagyváradon, négyfokos Kolozsvárott és két­­fokos Debrecenben. Budapest környékén is több helyen konstatálták a deret, ami azt jelenti, hogy a gyümölcstermés egy része alig­hanem áldozatiul esett az április végi hideg­nek. Nagyobb veszteségről persze nem igen lehet szó, de azért némi részben mégis érezni fogjuk a hirtelen ránk köszöntött ká­ros hideget. Ha még megemlítjük, hogy szer­dán Botfaluban három, Késmárkon pedig fagypont alatt négy fokra sülyedt a higany, azt is ide jegyezhetjük, hogy az időjelző in­tézet csütörtöki jóslata szerint az éjszaka még hideg lesz. — Értekezlet. A fűszer és lisztkeres­kedők szombaton délelőtt 11 órakor a vá­rosháza bizottsági termében a liszt ügyében értekezletet tartanak. — Hazamehetnek a felsőmagyar­országi menekültek. Tegnap Máramaros, Sáros, Zemplén s Bereg vármegyék főispán­jai értesítést küldtek Nagyváradra, hogy az alább felsorolt helységekbe az onnan elme­­nekültek visszatérhetnek: Máramaros megye Petrova-Bistra, Szaplonca, Felsőróna, Borsa, Nagybocska, Alsókalinfalva, Máramarossád, Kövesliget, Felsőapsa, Rahó, Majorin és Fel­sőfeles, Sáros vármegye: Bártfa. Zemplén­­vármegye: Nagymihály, Bereg vármegye: Alsóverecke és Velec. E rendelkezések mu­tatják, hogy milyen győzelmes harcok foly­tak fent az északi vármegyékben, melyek megtörték az orosz offenzivát és teljesen biztonságba juttatták a lakosságott. — Csomagküldés a táborban. Má­jus 3-ikától 7-ikéig a tábori posták negye­dik csoportjába lehet csomagokat küldeni a már ismertetett feltételekkel. E tábori posták számai a következők: 8 9 11 12 15 18 19 30 33 35 39 40 42 47 51 52 53 55 57 63 68 71 75 81 84 89 93 99 103 107 109 111 112 118 127 128 150 154 186 189 191 201 207 211 301 305 307 308 315 316 317 320 351 352 353 354 355 501 502 503 506.­­ A kétszázalékos magánkamat­láb. A pénzpiaci helyzetről írva, ismételten megemlékeztünk már arról a nagy pénzbő­ségről, mely a háborús idők gazdasági ha­tásának egyik igen érdekes tünete. A ban­kokban óriási pénzkészletek gyűltek össze mert a nagy iparvállalatok, kereskedőcégek és gazdák a hadiszállításokért kapott pén­zeket újabb vállalkozási alkalom hiányában a bankban helyezték el. A nagy pénzintéze­teknél olyan nagyok a készpénzkészletek, mint még soha. Talán még az emlékezetes 1914 december 31 -i készletek nagyságát is meghaladják. A bankok persze ezzel a nagy istenáldással sehogy sincsenek megelégedve, mert a betétüzlet a hiteligények általános megcsappanása következtében egyáltalán nem rentábilis és akármilyen alacsonyra szab­ják is ma a be­étekért járó kamatott, az óriási készletek mellett még mindig drága pénz számukra a betevők pénze. Legjobban jellemzi a helyzetet, hogy a magánkamatláb ma 21/4—2 százalékra sülyedt, olyan ala­csonyra, aminőre emberemlékezet óta nem is volt példa. A nagy pénzbőség kétségkí­vül kedvező auspicium a kibocsájtandó újabb hadikölcsön számára, mert az alacsony be­téti kamattal szemben a hadikölcsönkötvé­­nyek rendkívül előnyös tőkebefektetésül szol­gálnak és már ez okból is nagy keresletre számíthatnak. — A vitézségi érem. Sok harcos mellén ott ékeskedik az arany vagy ezüst medália, a legénység hőseink jutalma a vi­tézségi érem. A laikus közönség tájékozta­tására hadd álljon itt a Külügy Hadügy cí­mű folyóirat felvilágosítása arról, hogy en­nek a ktüntetésnek megszerzésére csak­­ személyesen és egyedül végrehajtott bátor tett vagy oly vállalkozás alkalmas, mint például veszélyben levő tiszt vagy bajtárs megmentése, továbbá valamely győzelmi jel­vény (zászló) megszerzéséhez vagy vissza­szerzéséhez való hozzájárulás A bátor tettet szavavihető tanuknak kell igazolni. Az olyan cselekmények, amelyek szerencsés véletlen meggondolatlan merészség vagy rablási vágy­nak látszanak, nem jogosítanak a vitézségi érem igénylésére. Egész századok vagy egyes csapatok, amelyek vezetővel vagy ve­zető nélkül valamely önkéntes vállalkozás alkalmával vitézéggel kitűnnek, nem kaphat­ják ezt a becsületügyi érmet, mert ez csak a személyes tett jutalmazására szolgál.­­ A vetések védelme. Bécsből je­lentik . A cs. kir. hadügyminniszterium a kö­vetkező rendeletet teszi közzé: Tekintettel a vetés és annak következtében az aratás igen­ nagy fontosságára, a vetéseknek károsítása feltétlenül elkerülendő. KECSKEMÉTI UJSÁG 101. (1800.) szám. Adakozzunk a vak katonáknak.

Next