Kecskeméti Ujság, 1915. augusztus (8. évfolyam, 177-201. szám)
1915-08-01 / 177. szám
2. oldal. Taliánok. Irta: Fekete József. Sona veszem a hadban álló népeket, csak úgy a magam tapasztalatai szerint, ahogy éveken át személyesen ismertem őket és érintkeztem velük. Angolról, németről, muszkáról, szerbről már beszéltem és még fogok szólani a többiről is, csak épen a taliánokat kerültem fordultam, hogy hátha nem kéne velük foglalkoznom Az Isonzó folyó menti csata e héten, a doberdói tensik elleni olasz főtámadás hevessége, az olaszok második erős támadása Görz ellen, amiben több olasz hadtest állományának csaknem egy harmadát elveszítette, az ellenséges repülők Nabrezina fölött, honnan bombákat dobálnak reánk és egyáltalán a rémséges ágyutűz, mit eddig már tizenegy napon át szakadatlanul olyan erővel intéztek ellenünk, hogy hevességre nézve a lamnov-gorlicei felejthetetlen hitű áttörésünk ágyútüzét is felülmúlja, — kénytelen-kelletlen a kezembe erőszakolja a tollat. Megvallom, én a taliánokat sohse gyűlöltem, de nem is tudom igazán becsülni. Nem tudom tisztelni, bár sok rokonszenvet éreztem színes lelkületük, tarka ruházatuk, regényes hajlamaik, művészi tehetségük és nótás beszédük iránt. Mindig valami különös gerembe népnek tartottam, kiknek rosszul áll a habitus, mit ősrómai öregapjukról kétezer esztendő előtt örököltek. Hol voltak ezek a törpe utódok, a hősrómaiak ivadékai kétezer év óta?Mit csinál- lak, merre jártak, mivé lettek, hogy így de- t generáltak ugyanazon a helyen, Italia narancsvirágos vidékein ezek az önmagukban jó tehetetlen, taliánokká sülyedt makarónifúró új rómaiak ? A cigányok is Fáraó népének tartják magukat és a hottentottákat is északra szorult, jégbe fagyott népek kulturmaradékának mondják. De mit használ, vagy nem inkább árt-e egy világhódító faj levitézlett unokájának lenni ? És nem dicsőbb volna, ha magukra hivatkozva saját erejükből megkísérelték volna a rómainál sokkal kisebb ambíciójú nép ön alkotásaival századokon át új világot tekkinteni maguknak, az öregapjuk dicsőségé is eltelt hivalkodásuk helyett. A középkori Róma tudott magának egyházi alapon új hatalmat és dicsőséget, ezni, a római pápa nagyobb úr lett a római császároknál, kik végül mind behódoak neki. Velence is tudott magának kalfit, néptíves hódítani tekintélyt szerezni a sévreken. De Italia, az olasz nép züllött- 1 .ség.-vel, megbizhatatlanságával, egyenetlenségvel és szakadozottságával Dante poklának pusztító füzébe került. Ott feneklett, ottve egett saját bűneinek fertőjében a pokol kinkén és soha meg nem tisztult volna — a múlt század szabadságharcainak tisztító tüzében se, ha első Napóleon nagy nemzeti eszméje lángra nem lobbantotta volna az I Italia kóbor, cigány népek egyesülésének törekvéseit is. A francia ,,grande national jelszava a legkisebb nemzetiségek önérze-tét is felébresztette és a fajbeliek egyesülé-sének eszméjét érlelte meg a németek, a szlávok és az olaszok közt is. így keletkezett a pánszlávizmus, a germán birodalom és az olasz irredenta. Csakhogy a többi népek antuit századon át saját vérük és hősiességük által teremtették meg nemzeti államaik alapjait. A tanánok azonban csak mások rérén, a saját árulkodásaik, titkos fondorlatuk révén, rejtőzködésekkel és hazugságokkal. Sehol a világon annyi titkos, ellenőrizhetetlen, veszedelmes lebuj társaságok és politikai ös-öszeesküvő, rejtelmes szövetkezetek nincsenek, mint Itáliában. Ott szövik-fonják egymás közt titokzatos cseleiket, melyek a királygyilkosságtól a politikai merényletek és ármányok leghitványabb fajtájáig minden rendű és rangú csalafintaságok penészvirágait oltják és tenyésztik a babonás, tudatlan, szenvedélyes és vakmerő olasz nép lelkébe. Ilyen iskolában, nem csoda, ha a tanánok megbízhatósága a jellemképzés legalacsonyabb fokán áll, hogy a nép minden kalandos, hitvány, de tetszetős vállalkozásokra kapható ötletek, szeszély, hangulat által vezetteti magát . A kalandoroknak legbiztosabb talaja Olaszország a demagógia, a fortély, az utca kedvez nekik. Mert az olasz nép hiszékeny, félrevezethető, temperamentumos. A szocializátus, a szabadkőmívesség is legmeszebbmenő túlzásaiban ismeretes nálunk. Annnyi felesleges, gyorsan keletkező és végletek közt mozgó munkássztrájk nincs sehol, mint különösen Dél- Olaszországban. Nápolyban 60 ezer lazaroni él a tengerparton minden kereset nélkül, munka nélkül, tisztán lopásból, henyélésből. A nép, mely hivő, jámbor és szorgalmas, templomjáró, a vallással szemben engedelmes, a pápával szemben hittelen, türelmetlen. Garibaldi a nép kedvence, hogy pápaellenességét minél szenvedélyesebben kifejezze, cipője talpa alá keresztet varratott, hogy rajta taposson. Ilyen ketté osztott lélekkel, a folytonos lázongás és bujkálás, hamis aspirációk és hamis illúziók vergődésében, a szétválasztó érdekek rideg túlzásaival, önmagukkal állandó meghasonlásban, a tanánok, ha akartak volna, se tudtak volna becsületesek maradni. A kucséber lelkiismeretével, a brigand fékezhetetlen szilajságával folyton forrponton, viselkedésük kiszámíthatatlan. Hol az osztrákokkal, hol a franciákkal, hol a németekkel tartanak. A múlt század elején az első nápolyiorradalom alatt, a Bourbonok mentésére Ausztria ötvenezer hadsereggel vonult be Nápolyba. Azóta lassankint egész Italia Monarchiánk hatalmába került. Sok háborúnk közt egyetlen egy eset se fordult elő, hogy a tanánok saját erejükből győztek volna. 1866 ban is Bismarkhoz szegődtek; Custozzánál és Lissánál véresre vertük őket. Königrátz után azonban kénytelenek voltunk velük kiegyezni. Ha egyébért nem, ezért is hálásak lehetnének most a németek iránt. A franciák által jutottak Velencéhez, ezért harminc évig velünk szövetkeztek. A taliánok egy tál lencséért mindig készek voltak eladni magukat. Az ő szövetségükben meg nem bízhat senki. Ígérnek ésletagadnak, ölelkeznek és elárulnak. Ma velünk, holnap mással. A becsület nem fontos, az ígéret is csak olyan híd, melyen át valamennyire el lehet jutni. Hogy hova? Az mindegy Egyszer ide, máskor másfelé. A talián alkalmi vállalkozó. Mindenre képes, csak hűségre nem. Még a hűtlenségében sem tud állhatatos maradni. „Sciamo poveri“. — Szegények vagyunk — mondta egyszer egy olasz államférfi. A szegény nép pedig nem lehet becsületes. Mi azt hisszük, az olaszok azért szegények, mert nem becsületesek és sohase fognak célt érni, mert kalandorok. Két adat bizonyítja a olaszok züllését. Az első, hogy egy országból sincs akkora kivándorlás, mint Itáliából. Nem tudnak otthon maradni. A másik, hogy az olasz nép nem magából, hanem idegenekből él. Nyolcszázmillió koronára teszik az olaszok bevételét évenkint az idegenforgalomból. A hazájuk szépségeit árulják és őseik dicsőségéből tengődnek. Igazán szegények ! KECSKEMÉTI ÚJSÁG H I K I II Kecskemét, 1915. julius 31. — Személyi dir. Vilém Parizek turnaui tanácsnok, akinek két fia szolgál, mint önkéntes Kecskeméten a 94 eseknél, ma Kecskeméten járt. A tanácsnok a délelőtt folyamán tisztelgett a városházán Sándor István polgármesternél és Papp György főkapitánynál. Megtekintette a városházát és a város egyéb középületeit. — Látogatáson. Gróf Marenzi Ferenc tábornok tegnap és ma helyőrség látogatáson volt Kecskeméten és a láttottak felett megelégedését fejezte ki. A ma délutáni gyorssal utazott vissza Budapestre. — Egyháztanácsülés. A róm. kath. egyháztanács augusztus 1én délelőtt 10 órakor saját hivatalos helyiségében ülést tart folyó ügyek tárgyában. — Przemysl fogságban volt tisztről. Dr. Fábián Béla, 38-ik gyalogezredbeli kadét Kiewből irt. Jól érzi magát. — Bőr- és kozmetikai bajok kezelése a Liget-szanatóriumban. Buda-pest, Nagy János utca 47. szám. —* Értekezlet. Augusztus 3-ára délelőtt 10 órakor a városháza bizottsági termében az augusztus 20-án rendezendő jótékony népünnepély megrendezésére Sándor István polgármester elnöklete mellett értekezlet lesz. A Kiskecskemétért, Beretvás Gál bortermelő ma a polgármesteri hivatalnál a leendő Kiskecskemét felépítéséhez egy háznak felépítési költségeit elvállalta. — A felvidék felsegítésére. Augusztus hó 5-én Budapesten a delegátiós ülésteremben Khuen-Héderváry gróf elnöklete mellett értekezlet lesz, melynek célja a felvidéken elpusztult falvak felépítésére a kormánnyal összhangban országos akciót indítani. — Elveszett. Egy szegény tiszti szolga elvesztette gazdája pénztárcáját, melyben 30 korona és írások voltak. Kéri a becsületes megtalálót, jutalom ellenére a csapat-kórház parancsnoksághoz leadni szíveskedjen, ellenkező esetben a katonát súlyos büntetés éri. — Elesett szinész. Cséry József színész, ki a múlt évi szinisaison elején a kecskeméti színházban is működött és igen értékes kvalitásokat árult el, galiciai harcokban hősi halált szenvedett. Chyrov mellett egy kolostor kertjében temették el. — A 94-esek hangversenye. A városi színházban augusztus 7-én — mint már megírtuk — a 94 esek zenekara hangversenyt rendez. A hangverseny műsora: 1. Wagner- Richard : Harci induló és csata- Hymnus a „Rienzi“ operából. 2. Beethoven: „Leonore“ No. 3 Nyitány. 3. Mendelsson É. Moll hegedű koncertjének tétele. 4. Schubert befejezetten. H. molli Symphoniájának 1. tétele 5. Grieg Vonósnégyesének II. tétele op. 27. 6. Liszt: Magyar Rapszódia. —fkíjgnszíns hó elsején lapunkra új előfizetést nyitunk. Programmánk ismert gyorsan és pontosan friss és hiteles hírszolgálatot adni. A háború érlelődő eseményei és a nagy hírszolgálat arra indított bénnünket hogy lapunk érdekében megújuló erővel augusztus havában még erősebb propagandátindítsunk, s kérjük azokat, akiket ez irányban megkeresünk, akciónkat szeretettel és érdeméhez méltóan fogadni szíveskedjenek. ■ — Nagy napok előestéje. Lapunk mai számában ismét nagyarányú katonai sikerekről vett tudomást az olvasó. A nagy napok előestéje, mondotta, nemrég valamelyik külföldi lap s valóban annak is látszik. A döntő események küszöbön, mutatják ezt az események és a hosszúra szabott sürgönyök, amelynek utolja reggel négy órakor érkezik és feldolgozásuk miatt lapunk olykor fél vagy egy órai késéssel is jelenik meg. Ez az oka, hogy a közönség érthető türelmetlenséggel várja az újságot, amelyért érdemes tovább is várni, hiszen nagysúlyú döntő események vannak a küszöbön s ezek tüzetes ismertetése a nyomdára is erősebb munkát ró. A 94-esek a színházban. A legutóbbi szinelőadáson kellemes volt lánn több 94. ezredbeli katonatisztet és a legénységet a színházban, akik bár nem értették meg az előadást, azért mégsem távoztak el egy unalmas est emlékeivel, mert volt olyan szám több is, amelyet nyelvismeret nélkül is lehetett élvezni. Ha a látogatás tömegesebb lesz, bizonyára a direktió is rendszeresíti a német nyelvű darabok előadását — Horváth Béla kitüntetése. Mint félhivatalosan jelentik, a király Horváth Béla, a budapesti Ítélőtáblái tanácselnökének nyugdíjazása alkalmából sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét adományozta. Kiváló földink, akire, valahányszor szó esett a napisajtóban, mindig büszkén tekintettünk, aki nagy tudásával és példátlan mergiájával becsülés tisztességet és szeretetet vívott ki magának. Benne a királyi kegy nagy, méltó és érdemes munkáját tüntette a hazai jogászéletnek, ak már régóta maradandó nevet vivott ki magának. Nagy kitüntetése alkalmából őszintén és szivből üdvözöljük. 177. (1876) szám.