Kecskeméti Ujság, 1917. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1917-02-01 / 25. szám
?, ni is!, Tejjel mézzel . . . Azt tartja a mondás, hogy a mi csodálatos országunk tejjel-mézzel folyó Kánaán s a téli csűrök és hombárok, a részeg hordók és gazdag szüretek országai. Ma kis revízió alá kell vennünk a régi mondást. Mert ha folyik is itt tej csak tejjegyek ellen folyik, a méz ára pedig annyira felszökött, hogy igazán gazdag embernek kell lennie annak, aki kenyerére csurgathatja. Amilyen mulatságosnak tartjuk az ellenség önbiztatását, hogy nálunk már mindenkinek felkopik az álla az éhségtől, épp annyira szomorúnak kell ítélnünk osztrák és német szövetségeseink boldog hiedelmét, hogy mi itthon borban mosdunk és kolbászban törülközünk. Mi nem dicsekszünk kifelé, hogy az ellenség elsápadjon, de nem is panaszkodunk, hogy fegyvertársaink szíve megessen rajtunk. Álljuk a háborút, szomorúan, dicsekvés és panaszkodás nélkül élünk a magunkéból. Ami itt terem, az — a természet örök jogán is — a miénk. Minden országnak megvan a maga kiváltsága, helyzeti energiája. Szerbiában olcsó a hús, Boszniában van bőséges és pompás dohány s mi ezt — a hús- és dohányinség idején — boldogan, irigykedés nélkül vesszük tudomásul. Annál jobban fáj nekünk, hogy a magyar, azért, mert még nem éhezik, sok helyütt úgy szerepel, mint akit háborúban is felvet a jólét, féltékenyen tekintik, hogy néha még kalácsot is aprit tejeskávéjába. Most mondjuk el ezt, mikor a kukoricakenyér sárgaságával újra meg kell barátkoznunk. Hagyják meg nekünk, ami a mienk. Ellenségeink ne mondják, hogy éhezünk, de barátaink se állítsák, hogy szívelhájasodást kapunk a dőzsöléstől. A szövetségesek láthatták, hogy vérrel sohase fukarkodtunk. Velük halunk, de élni mégis csak a magunk búzáján és éléskamráján akarunk, anélkül, hogy másra szorulnánk, szegényen és tisztességesen. — Köszönet a hadikölcsönért. A polgármesteri jelentésből kitűnőleg Kecskemét város közönsége az V-ik hadikölcsönből több, mint 14,000000 koronát jegyzett. A polgármester jelentésében e siker elérhetésében közreműködő tényezőknek, a pénzintézetek vezetőinek, a helyi sajtónak, Papp György főkapitánynak, Garzó Lajos rendőrkapitánynak hálás köszönetét fejezte ki, s ezzel kapcsolatban Ráday Gedeon gróf főispán a kormány nevében mondott hálás köszönetét a hadikölcsön sikere érdekében kifejtett buzgólkodásért, s örömmel állapította meg, hogy Kecskemét népe, mint mindenben a , hadikölcsön jegyzésében is a hazafius kötelesség teljesítésének teljes magaslatán állott. HIREK Kecskemét, 1917. január 31. Személyi hír: Ráday Gedeon gróf főispán tegnap délelőtt Kecskemétre érkezett, hogy a közigazgatási bizottság ülésén és a közgyűlésen elnököljön. A főispán a déli gyorssal ma visszautazott Budapestre. — Közgyűlés. A legvérebb érdeklődés mellett nyitotta meg reggel fél 9 órakor Ráday Gedeon gróf főispán az e havi közgyűlést. A polgármesteri jelentést a közigazgatás múlt évi december havi állapotáról Garzó József levéltáros mutatta be. A polgármesteri jelentés után nagy vihar keletkezett az orosz foglyok miatt, különböző súlyos vádak hangzottak, amelyekről itt már azért sem írunk, mert a sok vád felelőtlenül hangzott el, és nyomban komoly megtorlásban részesült. Fentartjuk magunknak azonban, hogy a felmerült kérdésekről foglalkozhassunk. Az interpellációk és felszólalások fél 11 óráig tartottak s csak akkor térhetett a közgyűlés a napirendre. Apróbb bejelentések után elhatározta a közgyűlés, hogy a közélelmezési alap kezelési módozatának ellenőrzésére állandó bizottságot küld ki. Tudomásul vette a közgyűlés Sándor István polgármesternek a Leszámítoló Bank igazgatósági tagjává, Tárnok József mérnöknek a Központi Takarék felügyelő bizottsági tagjává történt megválasztását. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Pesti Hazai takarékpénztár és Hazai bank rt. által kibocsájtandó új részvényekre az elővételi jogokat gyakorolni fogja a szükséges fedezetről pedig lombardkölcsön útján fog gondoskodni Apróbb ügyek elintézése után a közgyűlés 1 órakor ért véget. — 14 szinházi bérlet, a közgyűlési tárgysorozatnak egyik fontos pontja volt: „A Katona József színháznak újabb bérbeadás tárgyában a városi tanács javaslata." — A tanácsi javaslat bemutatása után az tűnt ki, hogy a városi tanács nem javaslatot terjesztet elő, hanem bejelentette, hogy megkötötte az újabb bérletet a színigazgatóval. Eötvös Nagy Imre bizottsági tag ezt nem helyeselte s ebből indulva ki, annak tisztázását kérte, hogy joga van-e a tanácsnak olyan javaslatot tenni, ami nem is javaslat, hanem befejezett tény. E tényel szemben azt indítványozta, hogy a színházi bernet ügyét a pénzügyi bizottság elé utalja közgyűlés, s a pénzügyi bizottság állapítsa meg, hajlandó-e, s teheti-e a város közönsége, hogy azokat a terheket viselje továbbra is, melyekre tíz évvel előbb vállalt kötelezettséget. Sándor István polgármester kifejtette, hogy 1914-ben felhatalmazást kapott a tanács a közgyűléstől, hogy a szerződésről elérőleg megállapodhasson az igazgatóval, miután azok a viszonyok, melyek akkor fennállottak, most is fennállanak, most is a tanács, de csak feltételesen állapította meg a további szerződést az igazgatóval és annak jóváhagyása teljesen a közgyűlésen múlik. Kéri azonban, hogy a tanácsi javaslatot a közgyűlés fogadja el. Miután Eötvös Nagy Imre viszavonta indítványát, a tanácsi határozatot a közgyűlés elfogadta, s Mariházi Miklós újabb három évre igazgatója lett a városi színháznak. —■ Miután lapunk álláspontja, hogy nem személyek ellen harcol, ez ellen sincs kifogásunk, de továbbra is és fokozottan tartjuk fenn ama kívánságunkat, hogy akkor, mikor a város közönsége súlyos anyagi viszonyok mellett is évente 20—30.000 koronát áldoz a színházra, a színház vezetősége elsőrangú kötelességének tudja, hogy e drága színházban jót és művészit produkáljon. Mert, ha ezt nem teszi, akkor a tanácsnak élni kell azzal a jogával, hogy a szerződést az első esztendő leteltével felbontsa. — Dr. Moór Pál kiváló földunk vasárnap délután 5 órakor tartja meg a kecskeméti szr. leányegyesület által rendezett előadó délutánját a városháza közgyűlési termében, Dr. Moór Pált a fővárosban sokkal jobban ismerik mint itthon. Legutóbb is a Szabad Lyceumban Budapesten, az egyetem Kupolacsarnokában tartott előadást. Ha tudjuk azt, hogy ott országhíres emberek szoktak Lyceumot tartani, akkor jogos a kecskeméti közönség nagy érdeklődése Dr. Moór Pir előadása iránt. — Kiutalták a február cukrot. A cukorközpont ma értesíette a várost, hogy február hónapra Kecskemét város lakossága cukorszükségletének fedezésére 5 vagon cukrot kiutalt. — Kárpótlás a gazdátlan jószágokért. Az igazságügyminiszter a földmivelési miniszterrel egyetértőleg 2700—1917. szám alatt rendeletet adott ki az erdélyrészi román betörés alkalmával szervezett Hadi állatátvételi bizottság által gazdátlan jószágként átvett állatokért való kárpótlás tárgyában. A rendelet értelmében a kárpótlásra irányuló kérelmet az Erdélyrészi visszatelepítő bizottság által hirdetménnyel megszabott határidőig az illetékes községielöljáróságnál kell beadni. Az elöljáróság a kérvényeket minden hét végén az illetékes járásbírósághoz teszi át. A kérelem tárgyában egy küldöttség határoz, melynek elnöke a járásbíróság egyik bírája, két másik tagja pedig az Erdélyrészi visszatelepitő bizottság soraiból hívandó meg. — A festett pótkávé. A Kúria egkonkrét esetben 5325 1916. sz. alatt kimondotta, hogy ,,a Kúria elfogadja — szakértő véleménye alapján a kir. törvényszéknek azt a tényben megállapítását, hogy pótkávét a festés értékesebbnek nem tüntette fel. Mintogy ezek szerint a vádlottakkal szemben sem az, hogy a szerződésre nem megfelelő pótkávét szállítottak volna sem pedig az általuk szállított pótkávé átlagos értéktelensége nem állapítható meg másfelől a barnára festés által — a szinte helyes ténymegállapítás szerint — a pó kávét fogyaszt katonák egészsége részeinek kitéve nem volt: a vádlottak tette a 1915. évi XIX. tc. alá nem vonható.“ — Uj szappanrendelet. Értesülésük szerint, rövidesen új szappanrendelet fó megjelenni, amely három típust fog megalapítani. Megmarad a régi harminc százalékos hadi szappan ; lesz negyven százalkos jobb minőségű és végül még ennél jobb, de bizonytalan zsírtartalmú szappan. KP'-'5'tjjy.ar • 25 C 331 1