Kecskeméti Ujság, 1917. március (11. évfolyam, 48-74. szám)
1917-03-01 / 48. szám
. oldal. _______________________ fl döntés előjelei. A kemény tél a frontokon megbénította a hadműveleteket. Az időjárási viszonyok aránylagos nyugalmat parancsoltak a hadviselő felekre. A nagyobb arányú hadműveletekben beállott szünetet az ellenfelek a front mögötti szervezkedésre és előkészületekre használják fel. Az ántánt nagy hangon hirdette, hogy a front mögötti munka biztató sikerrel folyik és hogy a tavaszi offenzíva meghozza végre a várva-várt döntést, természetesen Németország teljes legyőzésével. Az ántánt hadikritikusai a döntés helyét a nyugati harctéren jelölték meg, ahol a hosszú szünet alatt hatalmasan felkészült francia-angol haderő szétmorzsolja a német hadsereget. Az antant a központi hatalmak békeajánlatát is azzal utasította viszsza, hogy az meggyöngült ellenség menekvő kísérlete a közeledő megsemmisülés ellen. Az ántánt, amely a központi hatalmak feldarabolására törekszik, meg akarta fosztani ellenfeleit attól a lehetőségtől, hogy a békeajánlat elfogadásával a megtorlást elkerüljék. Az ántántot ebben az elhatározásában is az a konok és vak elbizakodottság vezette, amely a világháború borzalmait zúdította az emberiségre. Németország mindent megtett, nehogy az antant a nagylelkű békeajánlatunkat a gyöngeség jelének tekinthesse, de ez az igyekezete sikertelen maradt. Ismét a fegyverek szavára kellett tehát bízni a döntést. A kíméletlen búvárhajóharc megkezdése máris hatalmas csapást mért az ántántra és a központi hatalmak erejének és támadó szellemének ez az újabb bizonyítéka alaposan keresztezte az ántánt számítását. Nem változtatott ezen a kellemetlen fordulaton Wilson sem, aki diplomáciai viszony megszakításával sietett a szorult helyzetbe jutott ántánt segítségére. A központi hatalmak ezalatt a front mögötti előkészületekben sem maradtak tétlenek. Az ántánt fogadkozásaival szemben komoly és kitartó munka folyt a gyárakban, a hadsereg szervezetében. A rend és fegyelem, amelyben Németország mindig előljárt, most is megelőzte a megriadt, kapkodó és erejüket vesztő ellenfeleket. A kezdeményezést a háború egész folyamán nem tudta az ántánt elragadni a központi hatalmaktól, átmeneti kivételeket nem számítva, az ántánt mindig a központi hatalmak akarata után volt kénytelen indulni és ezért nagy gonddal és hosszú tanácskozásokon megállapított „haditervét“ sohasem volt képes végrehajtani. VII 1 II I M Kecskemét, 1917. február 28. — Közgyűlés Kecskemét város törvényhatósága ma tartotta e havi rendes közgyűlését Sándor István polgármester elnöklete mellett délelőtt 9 órától, Slarzó József levéltáros bemutatta a polgármesteri jelentést a közigazgatás január havi állapotáról. A polgármesteri jelentés kapcsán Grassey Miklós a következő beszédet mondotta a közgyűlés tetszése mellett. Nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt a mélyen tisztelt polgármester úrnak, bizonnyára mindnyájunk nevében ne adjak kifejezést tiszteletteljes elismerésünknek, hogy a kiskertesek szövetségének ügyét megalapozta. Nem kétlem, hogy Németh László tapintatos vezetése mellett a köznek érdemes szolgálatot fog tenni, s hozni. Igénytelen véleményem szerint sorrend szerint követni kellene a tanyai központok, a jelenlegi viszonyokhoz mért szervezetének. Ennek különösen a munkás kéz megtakarításánál lenne nem eléggé megbecsülhető áldásos hatása. Ha valamikor úgy most ez év folyamán fogjuk hangoztatni, hogy az idő pénz. A 3-ik pont mit megemlíteni, óhajtok s e téren konkrét indítványon van a közigazgatási tisztviselők megélhetési lehetősége. A drágaság nap nap mellett fokozódik. A lemondás, az igények lefokozása már is eléri végső fokát. Mindennek meg van a maga határa. A tisztviselők egy neves szó szavaival élve mint a gyertya világítanak, de önmaguk is elégnek a szó szoros értelmében tönkre mennek. Mi a teendő ? Az hogy a közgyűlés részéről egy felterjesztés tétessék az illetékes minisztériumhoz, s abban kérni kell hogy helyezze hatályon kívül ama rendelkezést, hogy a tisztviselők a háború alatt ne legyenek segélyezhetők. A továbbiakra nézve pedig annak idején a tanács tegyen javaslatot. Kérem a tekintetes közgyűlést méltóztassék eme indítványomhoz hozzájárulni — elfogadni. A két első pontot a bszédnek a közgyűlésen elintézték, a tisztviselők anyagi helyzetének javítását célozó indítvány a jövő közgyűlésre marad, Csikay Lajos a korpahiány miatt interpellált. A közélelmezési alap kezelésére szabályrendelet tervezetet készített és mutatott be a városi tanács, a tervezetet a közgyűlés elfogadta. A városnál üresedésben lévőállások betöltése tárgyában úgy határozott a közgyűlés, hogy a háború tartama alatt az állásokat nem tölti be. Elhatározta a közgyűlés, hogy egy millió korona közélelmezési kölcsönt vesz fel a helyi takarékpénztáraktól. A közgyűlés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a színészeknek az állam által nyújtandó segély kétharmadát előlegkép kiadhatja, amint a segély mérvét megtudja. Apróbb ügyek letárgyalása után a közgyűlés 11 óra után véget ért. — Egy telefonszám: 5000 korona. Tudvalevő, hogy a postaigazgatóság a háború alatt új telefonállomást nem szerel fel senkinek. A háború alatt alakult új vállalatok viszont képtelenek telefonszám nélkül dolgozni és minden lehetőt elkövetnek, hogy telefonhoz jussanak. A kereslettel szemben kialakult a kínálat is, mert olyanok, akik nélkülözhetik a telefont, jó árért hajlandók eladni telefonállomásukat. Ma már Budapesten egy jófajta telefonszám gyors átszereléséért 4—5000 koronát is fizetnek. — Búcsú ünnepély. Tegnap délután fél 6 órakor búcsúztatták a Collégium dísztermében a hadbavonuló kereskedelmi iskolai növendékeket, akiket Adler—Stoffa János az Osztrák-Magyar Bank h. főnöke, Dávid Nándor százados és dr. Bordogh Ferenc t. orvos képeztek ki elméletileg és gyakorlatilag katonai dolgokban és egészségügyben. Az ünnepélyen Schack Béla udvari tanácsos és városunk vezető férfiai jelentek meg. Schalk tábori lelkész lelkesítő beszédet intézett az ifjakhoz, majd Sándor István polgármester buzdította a fiatalokat. Nobilis kereskedelmi iskolai tanuló a kiképzésért mondott köszönetet oktatóiknak, majd Adler—Stoffa János intézett néhány búcsúszót az ifjakhoz. — Hirdetmény: A háború okozta élelmezési viszonyokból előre látható, hogy az év folyamán a főzelék és zöldségfélék árai igen magasak lesznek: felhívja tehát a városi tanács a lakosságot, hogy az említett élelmicikkek előállításáról saját termelése, vagy pedig a kiskert-egyesületben való belépés útján gondoskodjék, mert a hatósági ellátásra ebben a tekintetben nem lehet számítani. — A vetések állása. Dacára annak, hogy a hideg az idén későn köszöntött be és tartós volt, a gazdák mégsem panaszkodhatnak az időjárásra. A vetés — mint beérkezett jelentések mondják — igen jól telelt. Különösen örvendetes, hogy a hótakaró csak lassan olvad, úgy hogy a vetések esetleg beálló fagyok ellen még védve maradnak, másrészt pedig a nedvesség sokáig szívódik még be és a vetések további fejlődését elősegíti. A tavaszi vetések előreláthatólag legközelebb már megkezdődnek. — A vicinális vasutak forgalmának ideiglenes szünetelése. A vasúti redukált személyszállítás kezd most már rendes medrébe visszatérni. Az a kevés vonat, mely most közlekedik, csak jelentéktelen késésekkel fut be a végállomásra és csakis az a baj, hogy maga a forgalom rém csappant meg, sőt a katonai szállítások ismét teljes erővel megindultak és ezen forgalom lebonyolíásához nem áll elegendő mozdony rendelkezésre, így komoly helyen fontolóra vették, nem ne lehetne a központokat környékező vicinális vasutak forgalmát esetleg hetenkint 1—2 vonat járatására restringálni, hogy ezen vasutak mozdonyait a fóvonalakon használhassák föl. Ez egyik másik üzletvezetőség területén meg is történt, de remélhető, hogy ezen szükségszerű forgalom beszüntetése nálunk nem fog bekövetkezni, meg attól a vasút intéző körei, de még inkább a posta mindenképen fázik. A Katona József kör f. hó 2-án d. u. 5 órakor a Városháza dísztermében tart Szabadliceáns előadást, Dr. Joó Gyula jogakad. igazgató tart előadást. A nemzetközi jog és az utolsó 25 év háborús eseményeiről. Belépő dij nincs. KECSKEMÉTI UJSAG Használjunk hadisegély bélyeget. 48 (3354.) szám.