Kecskeméti Ujság, 1917. március (11. évfolyam, 48-74. szám)

1917-03-01 / 48. szám

. oldal. _______________________ fl döntés előjelei. A kemény tél a frontokon meg­bénította a hadműveleteket. Az idő­járási viszonyok aránylagos nyugal­mat parancsoltak a hadviselő felekre. A nagyobb arányú hadműveletekben beállott szünetet az ellenfelek a front mögötti szervezkedésre és előkészü­letekre használják fel. Az ántánt nagy hangon hirdette, hogy a front mögötti munka biztató sikerrel folyik és hogy a tavaszi offenzíva meghozza végre a várva-várt döntést, természetesen Né­metország teljes legyőzésével. Az án­tánt hadikritikusai a döntés helyét a nyugati harctéren jelölték meg, ahol a hosszú szünet alatt hatalmasan fel­készült francia-angol haderő szétmor­zsolja a német hadsereget. Az antant a központi hatalmak békeajánlatát is azzal utasította visz­­sza, hogy az meggyöngült ellenség menekvő kísérlete a közeledő meg­semmisülés ellen. Az ántánt, amely a központi hatalmak feldarabolására törekszik, meg akarta fosztani ellen­feleit attól a lehetőségtől, hogy a bé­keajánlat elfogadásával a megtorlást elkerüljék. Az ántántot ebben az el­határozásában is az a konok és vak elbizakodottság vezette, amely a vi­lágháború borzalmait zúdította az emberiségre. Németország mindent megtett, nehogy az antant a nagylelkű béke­ajánlatunkat a gyöngeség jelének te­kinthesse, de ez az igyekezete siker­telen maradt. Ismét a fegyverek sza­vára kellett tehát bízni a döntést. A kíméletlen búvárhajóharc megkezdése máris hatalmas csapást mért az án­­tántra és a központi hatalmak erejé­nek és támadó szellemének ez az újabb bizonyítéka alaposan keresz­tezte az ántánt számítását. Nem vál­toztatott ezen a kellemetlen fordula­ton Wilson sem, aki diplomáciai vi­szony megszakításával sietett a szo­rult helyzetbe jutott ántánt segítségére. A központi hatalmak ezalatt a front mögötti előkészületekben sem maradtak tétlenek. Az ántánt fogad­kozásaival szemben komoly és kitartó munka folyt a gyárakban, a hadse­reg szervezetében. A rend és fegye­lem, amelyben Németország mindig előljárt, most is megelőzte a megri­adt, kapkodó és erejüket vesztő el­lenfeleket. A kezdeményezést a há­ború egész folyamán nem tudta az ántánt elragadni a központi hatal­maktól, átmeneti kivételeket nem szá­mítva, az ántánt mindig a központi hatalmak akarata után volt kénytelen indulni és ezért nagy gonddal és hosszú tanácskozásokon megállapított „haditervét“ sohasem volt képes vég­rehajtani. VII 1 II I M Kecskemét, 1917. február 28. — Közgyűlés Kecskemét város tör­vényhatósága ma tartotta e havi rendes közgyűlését Sándor István polgármester el­nöklete mellett délelőtt 9 órától, Slarzó Jó­zsef levéltáros bemutatta a polgármesteri jelentést a közigazgatás január havi álla­potáról. A polgármesteri jelentés kapcsán G­r­a­s­s­e­­­­­y Miklós a következő beszé­det mondotta a közgyűlés tetszése mellett. Nem mulaszthatom el, hogy mindenek­előtt a mélyen tisztelt polgármester úrnak, bizonnyára mindnyájunk nevében ne adjak kifejezést tiszteletteljes elismerésünknek, hogy a kiskertesek szövetségének ügyét megalapozta. Nem kétlem­, hogy Németh László tapintatos vezetése mellett a köznek érdemes szolgálatot fog tenni, s hozni. Igénytelen véleményem szerint sorrend sze­rint követni kellene a tanyai központok, a jelenlegi viszonyokhoz mért szervezetének. Ennek különösen a munkás kéz megtakarí­tásánál lenne nem eléggé megbecsülhető áldásos hatása. Ha valamikor úgy most ez év folyamán fogjuk hangoztatni, hogy az idő pénz. A 3-ik pont mit megemlíteni, óhajtok s e téren konkrét indítványon van a közigazgatási tisztviselők megélhetési lehe­tősége. A drágaság nap nap mellett foko­zódik. A lemondás, az igények lefokozása már is eléri végső fokát. Mindennek meg van a maga határa. A tisztviselők egy ne­ves szó szavaival élve mint a gyertya vilá­gítanak, de ön­maguk is elégnek a szó szoros értelmében tönkre mennek. Mi a te­endő ? Az hogy a közgyűlés részéről egy felterjesztés tétessék az illetékes minisztéri­umhoz, s abban kérni kell hogy helyezze hatályon kívül ama rendelkezést, hogy a tisztviselők a háború alatt ne legyenek se­­gélyezhetők. A továbbiakra nézve pedig an­nak idején a tanács tegyen javaslatot. Ké­rem a tekintetes közgyűlést méltóztassék eme indítványomhoz hozzá­járulni — elfo­gadni. A két első pontot a b­szédnek a közgyűlésen elintézték, a tisztviselők anya­gi helyzetének javítását célozó indítvány a jövő közgyűlésre marad, Csikay Lajos a korpahiány miatt interpellált. A közélelme­zési alap kezelésére szabályrendelet terveze­tet készített és mutatott be a városi tanács, a tervezetet a közgyűlés elfogadta. A vá­rosnál üresedésben lévő­­állások betöltése tárgyában úgy határozott a közgyűlés, hogy a háború tartama alatt az állásokat nem tölti be. Elhatározta a közgyűlés, hogy egy millió korona közélelmezési kölcsönt vesz fel a helyi takarékpénztáraktól. A közgyűlés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a színészeknek az állam által nyújtandó segély kétharmadát előlegkép kiadhatja, amint a segély mérvét megtudja. Apróbb ügyek le­tárgyalása után a közgyűlés 11 óra után véget ért. — Egy telefonszám: 5000 korona. Tudvalevő, hogy a postaigazgatóság a há­ború alatt új telefonállomást nem szerel fel senkinek. A háború alatt alakult új válla­latok viszont képtelenek telefonszám nélkül dolgozni és minden lehetőt elkövetnek, hogy telefonhoz jussanak. A kereslettel szemben kialakult a kínálat is, mert olya­nok, akik nélkülözhetik a telefont, jó árért hajlandók eladni telefonállomásukat. Ma már Budapesten egy jófajta telefonszám gyors átszereléséért 4—5000 koronát is fizetnek. — Búcsú ünnepély. Tegnap délu­tán fél 6 órakor búcsúztatták a Collégium dísztermében a hadbavonuló kereskedelmi iskolai növendékeket, akiket Adler—Stoffa János az Osztrák-Magyar Bank h. főnöke, Dávid Nándor százados és dr. Bordogh Fe­­renc t. orvos képeztek ki elméletileg és gyakorlatilag katonai dolgokban és egész­ségügyben. Az ünnepélyen Schack Béla udvari tanácsos és városunk vezető férfiai jelentek meg. Schalk tábori lelkész lelkesítő beszédet intézett az ifjakhoz, majd Sándor István polgármester buzdította a fiatalokat. Nobilis kereskedelmi iskolai tanuló a ki­képzésért mondott köszönetet oktatóiknak,­­ majd Adler—Stoffa János intézett néhány búcsúszót az ifjakhoz. — Hirdetmény: A háború okozta élelmezési viszonyokból előre látható, hogy az év folyamán a főzelék és zöldségfélék árai igen magasak lesznek: felhívja tehát a városi tanács a lakosságot, hogy az em­lített élelmicikkek előállításáról saját terme­lése, vagy pedig a kiskert-egyesületben való belépés útján gondoskodjék, mert a ható­sági ellátásra ebben a tekintetben nem le­het számítani. — A vetések állása. Dacára annak, hogy a hideg az idén későn köszöntött be és tartós volt, a gazdák mégsem panaszkod­hatnak az időjárásra. A vetés — mint be­érkezett jelentések mondják — igen jól telelt. Különösen örvendetes, hogy a hóta­karó csak lassan olvad, úgy hogy a vetések esetleg beálló fagyok ellen még védve ma­radnak, másrészt pedig a nedvesség sokáig szívódik még be és a vetések további fej­lődését elősegíti. A tavaszi vetések előre­láthatólag legközelebb már megkezdődnek. — A vicinális vasutak forgalmának ideiglenes szünetelése. A vasúti redukált személyszállítás kezd most már rendes med­rébe visszatérni. Az a kevés vonat, mely most közlekedik, csak jelentéktelen késések­kel fut be a végállomásra és csakis az a baj, hogy maga a forgalom rém csappant meg, sőt a katonai szállítások ismét teljes erővel megindultak és ezen forgalom lebo­­nyolí­ásához nem áll elegendő mozdony rendelkezésre, így komoly helyen fontolóra vették, nem ne lehetne a központokat kör­nyékező vicinális vasutak forgalmát esetleg hetenkint 1—2 vonat járatására restringálni,­­ hogy ezen vasutak mozdonyait a fóvonala­­kon használhassák föl. Ez egyik másik üz­letvezetőség területén meg is történt, de remélhető, hogy ezen szükségszerű forga­lom beszüntetése nálunk nem fog bekövet­kezni, meg attól a vasút intéző körei, de még inkább a posta mindenképen fázik.­­ A Katona József kör f. hó 2-án d. u. 5 órakor a Városháza dísztermében tart Szabadliceáns előadást, Dr. Joó Gyula jogakad. igazgató tart előadást. A nemzet­közi jog és az utolsó 25 év háborús ese­ményeiről. Belépő­ dij nincs. KECSKEMÉTI UJSAG Használjunk hadisegély bélyeget. 48 (3354.) szám.

Next