Kecskeméti Ujság, 1917. május (11. évfolyam, 99-122. szám)

1917-05-01 / 99. szám

v. oldal.___________ A felmentések revízió­jának célja Dr. Steuer György *in. titkártól. A katonai szolgálat alól engedé­lyezett felmentésekhez fűződő közér­deknek mennél teljesebb megóvása és a felmentések ellen emelt panaszok megszüntetését sürgető közvélemény megnyugtatása tette szükségessé a katonai felmentéseknek elrendelt reví­zióját. Minden felmentett egyén a köz­ségi elöljáróság, illetőleg városi pol­gármester által közhírré tett időben, a tartózkodási, illetőleg alkalmazta­­tási helyén, a birtokában levő kato­nai igazolvánnyal (felmentési lappal) a községi elöljáróságnál, illetőleg vá­rosi polgármesternél személyesen je­lentkezni tartozik. A felmentések további fentartása, illetőleg hatályon kívül helyezésére vonatkozólag véleményt nyilvánítanak: a községi elöljáróságok, városi pol­gármesterek, járási főszolgabírák, a felettes hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, főispánok és szakmi­nisztériumok. A felmentéseket véleményező al­­sófokú hatóságoknak legszigorúbb kötelességévé tétetett, hogy a felmen­tések igazságos és sikeres felülvizs­­gálhatása céljából előírt kötelessé­güknek idejében, lelkiismeretesen és pártatlanul tegyenek eleget. A felmentések revíziójára vonat­kozó általános irányelvek a honvé­delmi miniszternek 1917. évi 4100 tvr. 4. számú körrendelete, a köze­lebbi részletes elveket pedig a hon­védelmi minisztérium által megszer­kesztett, nyomdailag elkészített és az összes községi elöljáróságnak és vá­rosi polgármestereknek megküldött névjegyzékek tartalmazzák. A felmentésekhez fűződő közér­dek megkívánja, hogy a felmentések minden foglalkozásnál csak a foglal­kozás fontosságához és a háborúban teljesítendő feladataihoz képest enge­délyeztessenek. A különböző közgaz­­dasági érdekeket meg kell óvni. A közélet, közigazgatás és rendészet, az egészségügyi, forgalmi és kulturá­lis közintézmények, a hadsereg cél­jaira dolgozó, az élet- és közszük­ségleteket kielégíteni hivatott fizetnek, gyárak és vállalatok zavartalan fenn­tartásáról okvetlen gondoskodnia kell. A felmentésekhez fűződő közér­dek azonban leghatározottabban tiltja, hogy a különböző üzemek, gyárak és vállalatok menedékhelyei legyenek a katonai szolgálat alól kibúvóknak. Igen sok az oly fölmentett, aki női munkaerővel helyettesíthető, mert fiatal koránál és feladatkörénél fogva csak másod- vagy harmadrendű mun­kát végez. Sok üzem a háború ele­jén leírt jelentőségét már elvesztette vagy teljesen megszűnt. A különbö­ző üzemek, intézetek és vállalatok fi­ókját felosztották vagy azok további fenntartásának a jogosultsága indoko­latlan és gyakran egyeseknek a kato­nai szolgálat alól való fölmentését biztosítják. Mezőgazdasági érdekből is, saj­nos, sok olyan egyén mentetett föl, akinek a gazdálkodás a háború előtt nem volt a hivatása. Rendszerint csak azért gazdálkodnak az illetők hivatás és szakértelem­­nélkül, hogy a katonai szolgálat alól való felmentésüket ki­eszközöljék. Korcsmárosok, szatócsok, ügyvédek és egyéb elemek igen sok esetben jogtalanul élvezik a hivatá­sos mezőgazdákat megillető fölmentés kedvezményét. Hazánk féltve őrzött létérdekéért és jövőjéért folyó háborús siker vi­tele és győzelmes befejezhetése ér­dekében mindenkinek azon a helyen kell feladatot teljesítenie, amely helyre a magyar nemzetért folyó élethalál­harcban hivatásszerüleg rendelve van. H 1i H 1 K Kecskemét, 1917. április 30­— Lapunk legközelebbi száma csütörtökön reggel jelenik meg. — Közgyűlés. Kecskemét város tör­vényhatósága ma raggal 9 órától tartotta Ráday Gedeon gróf főispán elnöklete mel­lett e havi rendes közgyűlését. A polgár­­mesteri jelentés a közigazgatás Március ha­vi állapotáról tudomásul szolgált. Egy egész sereg apróbb interpelláció után, melyek kö­zül kiemelkedő különösen kettő volt és pe­dig Muraközy Imréé, aki azt sérelmezte, hogy a tisztviselők magángazdálkodást is folytat­nak és így különösen a bugaci intézet tá­madta; de megnyugtató volt e támadásra D. Lajos tanácsnok által adott válasz, aki preg­nánsan kimutatta, hogy Muraközy bizottsági tag csak két év óta sérelmezi az intéző gaz­dálkodását, pedig már hosszú évek óta bi­­zott­sági tag, s előbb ő ösztökölte épen föld­vételre és földbérletre. Jelezte is a szakta­nácsnok a nagy támadásnak okait, s ezzel kapcsolatban nem mulasztjuk el leszögezni, hogy bizottsági tag a magánérdeket soha­se helyezze közérdeke felé. Francsek József a liszthiány miatt panaszkodott. Sándor Ist­ván polgármester hazafias tőitől áthatott beszédben kérte a bizottsági tagokat, s ál­taluk Kecskemét várta közönségét, hogy a most körszrnzi legsúlyosabb időszakban csak tűrni és szenvedni tudjon mindenki. Még ha jogos is a panasz és keserűség, el kell fojtani, mert legszentebb ügyünk, a haza érdeke kívánja ezt. Ráday­ Gedeon gróf főiapán ugyan ezeket kötötte a bizottsági tagok lelkére, s maga is kitartásra, türelem­re buzdította a város közönségét. A köz­gyűlés 10 órakor rátért a tárgysorozatra. A városok május 1 -iki kongresszusára e köz­gyűlés a város képviseletéül Sándor István polgármestert, Györffy Pál főjegyzőt, Kovács Sándor, Pacsa Mihály, Gömöry Sándor és Faragó Bált törvényhatósági bizottsági tago­két küldte ki. Az 1915 évi zárszámadást a közgyűlés úgy általánosságban, mint rész­leteiben elfogadta. Tormássy Ferenc főszám­vevő ezután bemutatta az 1917 évi költ­ségelőirányzatot. A számvevőség kimutatása szerint a költségvetési hiány 343*835 korona, a pénzügyi bizottság összeállítása szerint 174*343 korona volna. Fél 11 órakor a közgyűlés rátért a költségvetés részletes tárgyalására.­­ Május 1-én nem jelennek meg lapok. A szervezett munkásság, a szociál­demokrata párt határozata alapján az idei május elsejét, mint a békeidőben, munka­szünettel ünnepli meg. Minden ipari és gyári üzemben egy napra megáll a munka, nem dolgoznak tehát a nyomdák sem és így szerdán reggel a kecskeméti napilapok nem fognak megjelenni.­­ Az állat­állomány biztonsága érdekében felhívja a városi tanács az állat­tartó közönség figyelmét arra, hogy a na­­gyobbára rosszul telelt ló, szarvasmarha és juh állomány a fertőző betegségek ellen jó­val kissebb ellenálló képességgel bir mint rendes táplálás mellett, jó erőben levő ál­latok és igy ezen lesoványodott állatok kü­­­lönösen a lépfene pusztításának ez idő szerint sokkal inkább ki vannak téve, mely ellen egyedül biztos védekezési rand az idejekorán (tavaszi hónapok) alkalmazott védőoltás, mely az állat ellen álló képes­­ségét tetemesen növeli és fertőzés mentessé teszi. Kecskem­éten, 1917 évi ápril. hó 19- én tartott tanácsülésből. Sándor István polgármester. — A gazdasági burgonyakészlet. A földmivelésügyi miniszter utóbb kiadott rendelete értelmében gazdasági szükséglet címén csak akkor lehet burgonyát vissza­­tartani, ha a tulajdonosnak csakugyan szük­sége van burgonyára. Hogy ez a szükség csakugyan fennforog-e, ezt a rekviráláshoz kiküldött megbízottak állapítják meg. — Hadseregi szükségleti cikkek behozatala Németországból. Azok, akik had­seregi szükségleti cikkeket a Német Biro­dalomból importálnak, fontos fulvilágositás­ céljából fordulnak a Miskolci Kereskedelmi és iparkamarához. KECSKEMÉTI UJSAO 99. (?405.) -é- í világ e—crhabb. «Így írt Ri­h ráka Myc: “MODIANO-CLUB SPECIALITÉ" |

Next