Kecskeméti Ujság, 1917. augusztus (11. évfolyam, 173-197. szám)

1917-08-01 / 173. szám

t&töli. ------ ft. ■ ■ ■ .......................................................................— KECSKFJMET1 UJSAQ ____________173. (?41.9. gfrr A főispán beszéde. Mélyen Tisztelt Közgyűlés ! Felséges Uran IV. Károly magyar király legfelsőbb kinevezése és kormányom kitüntető bizalma folytán esküm letételével Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispáni elnöki székét ezennel hivatalosan elfoglalom. Fogadják mindenekelőtt meleg köszönetemet azért, hogy tőlem az esküt kivenni, az állásomba beiktatni és ezzel főispáni joghatóságom gyakorlásának feltételeit megadni szívesek voltak. Tisztelt Bizottság! A büszkeség, a megtiszteltetés, a megilletődés, a hála és a meghatottság jól eső érzései váltják fel egymást a lelkemben ebben a pillanatban, amidőn erőim és képességeim fogyatékosságának tudatában ezen díszes, de felelősségteljes állást a mai nehéz viszonyok között elfoglalom. Teljes tudatában vagyok az állásommal jó a felelőségemnek és magamba térve a lelkiismeretemhez fordulok azzal a kérdéssel, eleget tudok majd tenni azon jogos követelésnek, amelyeket működésemhez fűznek. Az Önök tekintetéből is ezen kérdést olvasom le most és látom, hogy Önöket is tisztelt Uraim, az a gondolat foglalkoztatja, vájjon képes leszek-e nyomdokaiba lépni azon dicső elődeimnek, akik oly sok érdemet szereztek eme kiváló törvényhatóság élén. Kissé habozva állok meg ennél a kérdésnél, de nem csüggedek, mert a munkától vissza nem riadok és mivel erőt meritek az itt látottakból, erőt meritek az Önök erejéből és azon szent meggyőződésemből, hogy ha bár uraink néha el is térnek egymástól, de az a magasztos cél, amelyért itt mindig és mindnyájan küzdeni fogunk, csak is egy lehet: ennek a törvényhatóságnak boldogulása és szeretett magyar hazánknak fejődése, függetlensége Mint ismeretlen jöttem most ide, de nem mint idegen, mert magyar magyarnak idegen sohasem lehet. De csak én vagyok ismeretlen Önöknek, én előttem már régóta ismert és a híres magyar város, amelyről a költők is regélnek, amelyről a népdalok szólnak és amely mintaképe a mi nagy Alföldünk színtiszta, igaz magyar városainak. Ismerem és csodálom azokat az erkölcsi és fizikai erőket, amelyek ezen város lakosainál harmonikusan párosulva jelentkeznek. A hasznos a nemessel, a jó a széppel karöltve, mutatkoznak be én előttem. Itt látom a produktív foglalkozások intenzivitásának és a legnemesebb kulturális fogékonyságnak egymás mellett való haladását, létesítve, mozgatva és irányítva a párját ritkító ésszerűség, fogékonyság, a fáradságot nem ismerő munkakedv és igyekezet által. (Folyt. köv.) A tisztelségen. Tisztelgett még a főispán előtt a kecskeméti pósta főnökség Out Lajos főnök vizeletével. A főispán igen melegen nyilatkozott a pósta nagy feladatairól, és arról a nagy munkáról, amit a postások végeznek. Végül a városi tisztviselők nagy küldöttsége istent meg az uj főispán előtt. A tisztikar nevében Sándor létrán igazán gyönyörű beszédben köszöntötte el uj főispánt, akitől tárgyilagos szigorúságot, és szeretetteljes jóakaratot is kért ama a tisztviselői kar számára, amely mindég becsülettel dolgozott a közös város javára, a háború alatt pedig emberfeletti munkát végez. Dr. Patay Tibor főispán igen lelkes hangú, és mily gondolatokról átitatott választ adott. Úgy mondják — mondta, hogy kormányzatom alá került Kecskemét törvényhatósága. Ezt nem vallom. Egy várost csak törvények kormányozhatnak, de vezetője sem lehetek a városnak, mert vezetője első tisztviselője a polgármester. Csak ellenőr kíván lenni és ezt szeretettel fogja gyakorolni. Megkívánja a tisztviselői kartól a becsületes és szorgalmas munkát, de annak méltánylásáért illetékes helyin mindig szót fog emelni. Végül biztosította e tisztviselők politikai szabadságát, annak megjegyzésével, hogy azt azonban nem tűrheti, hogy egyetlen egy tisztviselő is a politikai téren szerepet vigyen. Egy ember egy szavazat: ez legyen a tisztviselők politikai szabadsága. A küldöttségek után az új főispán a hírlapírók személyes bemutatkozását fogadta ma igen melegen, barátságosan beszélgetett el a sajtó munkásaival. HIRCH Kecskemét, ISZT. július 31. — Közgyillés. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ma tartotta rendes közgyűlését dr Patay Tibor főispán elnöklata mellett. A polgármesteri jelentést Garzó József levéltáror mutatta be, amely tudomásul szolgált. Néhány jelentéktelen interpelláció után a tízmilliós kölcsön ügye került napirendre. Moszzas tárgyalások és mérlegelések, de változott viszonyok folytán is a városi tanács azzal a javaslattal lépett a közgyűlés elé, hogy a tízmilliós kölcsönre zárt pályázatot hirdet. Majdnem két órás vita után, amely alatt sok magát hozzáértőnek tartó ember sok felesleget beszélt a tanács eredeti javaslatát fogadta el a közgyűlés. Barzdl Sándor jegyző s központi szeszfőzde ügyét ismertette, dr. Angyal Vidor t. főügyész ellentétbe került a tanácsi javaslattal, de a polgármester felvilágosító szavai után a tiszti főügyészt a közgyűlés leszavazta. A gabonavásárlásról órák hosszat beszéltek. — A közigazgatási bizottság ülése. Kecskemét város közigazgatási bizottsága tegnap délután tartotta első ülését dr. Pálfy Tibor főispán elnöklete mellett, aki ez alkalomból igen szívesen üdvözölte a bizottságot. A bizottság ülésén bemutatásra kerültek a szokásos hivatalos jelentések. Véd egy érdekes tárgya az ülésnek. Kovács Sándor bizottsági tag az árpának hizlalati célokra való felhasználásának megengedéséért szólalt fel, és a bizottság elhatározta, hogy táviratilag fordul a földmívelésügyi kormányhoz, hogy az idevonatkozó rendelet megérkezéséig is engadja meg a gazdáknak saját tormájú árpájuk felhasználását. Igen érdekes vita folyt még a kecskeméti sertéshizlalás érdekében, amivel azonban, a kérdés nagyjelentőségénél fogva is, cikkben fogunk foglalkozni. — Augusztus havi cukorkiosztás. Az augusztus hónapi cukrot, a kereskedők részére Brachfeld Vilmos cég, augusztus 2- dik, 3-dik és 4-én adja ki. — A kereskedők a közönség részére a cukrot augusztus 7-étől adhatják ki.