Kecskeméti Ujság, 1918. március (11. évfolyam, 51-66. szám)

1918-03-10 / 51. szám

2 oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 1918 március 10. A kecskeméti földgáz. Tavaszszal Kecskemét környékén kutatnak. — Saját tudósítónktól. — Sokat irtunk mi is, meg a fővárosi lapok, hogy Kecskemét alatt nagy kiterjedés­­sü földgázmezők lehetnek, amely tömérdek kincset és nekünk kecskemétieknek világra­szóló jelentőséget ad. Volt alkalmunk e tárgyban Becsey Antal fővárosi gépészmérnöknek, a földgáz egyik legalaposabb magyar szakértőjének véleményét hallani, aki úgy látszik célul tűzte ki a magyar földgázforrások és azok célszerű értékesítésének és felhasználásának tanulmányozását. — Magyarország a csodák országa — mondotta Becsey Antal — A­­háború alatt jöttünk csak reá, mily óriási a mi földünk termő ereje, mily kincseket tartalmaz annak benseje és mily óriási erő rejlik folyó vi­zeinkben. Földgáz források létezéséről már régebb idő óta tudunk. Így kisebb föld­gáz kutakra bukkantak Bázna­fürdőn, Me­zőhegyesen Aradon, Püspökladányban, Ve­resegyháznál és legutóbb 1913-ban Felső­­magyarorszáon Egbellen. Itt egy vasúti pályaőr fedezte fel a földgázt és azt hasz­nosította is a saját részére. Azzal fűtötte és világította házát, amíg egyszer robbanás nem történt nála. Ekkor lett rá figyelmes a hatóság, tudományos mértéket és fúrá­sokat eszközöltek és rájöttek, hogy földgáz azon a helyen ugyan kevés van, de annál több kőolaj És ez valóságos istenáldás volt, mert a háború alatt, amikor a galíciai és romániai források termékeit nélkülözni voltunk kénytelenek, egyedül az égbelli forrásokból nyerte a magyar királyi állam­vasutak szükségletének fedezését. Eddig nem kevesebb mint 2000 vagyon kőolajat merítettek ezekből a forrásokból. Elmondotta azután Becsey a kissármá­­si földgáz források felfedezésének és fel­tárásának történetét. 70—75 milliárd köb­méter földgáz van ott a föld mélyén, ami fűtésre felhasználva 140 milliárd méter má­zsa szénnek felel meg Magyarország nor­­mális szénfogyasztását véve alapul, ez kö­rülbelül 80 évi szükszegletét fedezné. Ám­de a magyar föld mélyén még sok gáz van és e tekintetben Kecskemétnek is nagy a perspektívája. A pénzügyminisztérium fel­hatalmazása alapján kijelentette Becsey hogy 2-3 hónap múlva Kecskemét környé­kén is megkezdődnek a fúrások. A kissár­­mási földgáz sokkal jobb és tisztább, mint az amerikai földgáz. Ez 99 és egy harmad százalékban tiszta gáz és 8600 kalóriás, 40—50 százalékkal több a hő foka, mint például a petrozsényi széné. Erdélyben 800 négyszögkilométer te­rületen van földgáz, de ha a gázkutak tar­talma kifogy az még korántsem értéktele­­nedik el, mivel alatta bő olajforrások vannak. A kilátás kedvező, s bizonyára a kora tavaszi hónapokban érdekes kíváncsisággal tekint a tudományos, de a pénzügyi világ a kecskeméti földgázfúrások elé, amelyek nagy eseménnyel kecsegtetnek. A kecskeméti telefon és távírda katasztrófája? Nem bírják a forgalmat lebonyolítani. — Saját tudósítónktól — A háború okozta zavarok és kelle­metlenségek az amúgy is agyonstrapált kecskeméti postát sem ki ít­élték meg, mert a háború utolsónak látszó esztendejében is óriási zavarokkal bírta a forgalmat meg­csappant személyzeti létszámával lebonyo­lítani. Kérte és könyörögte a budapesti ve­zérigazgató­ságot nemcsak a mai postafőnök de a kecskeméti kereskedelmi casinó, de mindannyiszor süket fülekre talált a kö­nyörgés. Odafönn annyira indolensek a kecs­keméti posta irányában, hogy a novemberi és decemberi én 15 liter petróleumot sem bírta a főnökség megkapni és a városi hatóságnak kellett kisegíteni a postát evvel a nevetségesen kis petróleummal, hogy a levélhordók meg ne vakuljanak és kellő időben kihordják a leveleket és ellássák az éjjeli postát. ilyen botrányosan csúnya állapotok mellett jöttek a 94-esek s most a 30-asok és az agyoncsigázott postát majdnem agyon­verték a rengeteg munkával. Ma pl. nincs vagy alig van rendes telefonbeszélgetés, csak „dringend“ és ez a dringend azt jelenti, hogy egy órán belül csak fenyegetéssel és szekatúrával kap az ember háromszoros árért telefonösszekötte­tés. Rendes beszélgetésnél pedig azzal vigasztalják az embert, hogy este 9-ig talán megkapja a reggel kért összeköttetést. S így tovább! A postának Budapesttel csak egy szabad vonala van s ezen 70.000 lakosú város és több ezred telefonbeszélgetését képtelenség lebonyolítani. Nem is beszélünk a levél és scomagpostáról. Az meg éppen­séggel nem bírja már szusszal. A sürgönyhivatal meg agonizál már a munka alatt. Hogyne! Mikor a miniszter­elnöki sajtóirodától Kecskemétre este 8-kor érkezett sürgönyt másnap délután 4 órakor kézbesítik csaknem nap­ nap után. Hát mi­nek ide a posta, minek ide a sürgöny és sürgönyhivatal, a sajtó, ha ezek a közép­kort is megszégyenítő állapotok állanak fenn. Egyik szabadkai kollégánk a VHOSz. legutóbbi ülésén is ilyenről panaszkodott. Arról t. i. hogy „állami beszélgetés" ürügye alatt minden lehetetlen és jelenték­telen dologban­ és jelentéktelen emberek terhelik a telefont. Hát reggeltől estig való­ban olyan „sürgős“ minden beszélgetés, hogy a polgári, kereskedelmi forgalmat megbénítani kell. Ha katonáéknak kell vonat, rendben van, de állítsanak fel maguknak telefon és távirdahuzalokat, de megbénítani, megter­helni nem lehet az amúgy is agyongyötört postát, amely alig tud lihegni, levegőhöz jutni és ahol napról-napra várják a katasz­trófát. Sokszor megmondottuk, hogy akár el­készül az új postapalota, akár nem, a vá­ros különböző pontjain,a megbízható ke­reskedőknél fel kellene állítani a főpostának postai gyűjtőhelyeket, ahol levelet, csoma­got táviratot (csak pénzt nem) lehetne fel­adni, hogy így a postát egy csapásra te­hermentesítsük. De felszabadítjuk a tisztviselőket is a nem embernek való munka alól s a közön­séget is az alól, hogy órákat, napokat, félnapokat vesztegessen el a postán. De ehhez akaraterő kell, gyors cse­lekvés, amire ma a legkisebb kilátás sincs! Sokkal kisebb helyeken, mint Kecskemét, ahol szép postapalota van, régóta virágzanak és működnek a fiókposták. De nálunk? Mi van ? Panasz, lehetetlen állapot és örökös forgalmi zavar és akadály! Ezen változtat­ni kell mert lehet! Itt a kereskedelmi casinó esetleg gyönge intervenciója mit sem használ, itt a város polgármesterének kell és pedig sür­gősen eljárni, míg anyagi és erkölcsi na­gyobb károkkal ez nem jár. Itt limonádé, gyönge feliratozás nem ér semmit, itt erélyes és radicális cseleke­det kell! Mindenkihez! Aki lapot olvas és hirdet! Saját érdekében olvassa el lapunkat és kísérelje meg a hirdetést, mert saját szórakozása és zsebe érdekében cselekszik! ■ a m m-m m m-m m m-m-m a a-e a ■ a-a-a a a a 2 korona egy kishirdetés 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal : László Károly-utcza 11. szám. HÍREK. Emlékeztető: Március 9. Dr. Budai Dezső béke­előadása Budapesten. Március 15. 6 órakor. Nemzeti ün­nepség a moziban. Március 17 délután a KAC szezon­­nyitó mérkőzése. Március 20. A zeneiskola hangver­senye. Rajtam esett meg elmondom már kérem,­­ meg ne ne­hezteljenek érte, hosszú esztendők után rövid gondolkozás során ráeszméltem, hogy bizony a kecskeméti hadiújságok se különbek a hadikávénál, hadicérnánál, hadigunyánál, hadikorpánál. Soványak, gyengék, ványadtak. Híján vannak a táp­láló anyagnak, Aszondom a Kecskeméti Újság szerkesztőjének, hogy hát jobbat kéne csinálni. És bizony rá álla. Súlyos feltételeket szabott nekem, mert kikötötte, hogy minden istenadta napra írnom kell cikket s annak sava­s magja legyen, mint a békebeli borsnak. Én is ráálltam. Nosza lett lótás-futás. Négy napig három szedő dolgozta fel a legelső kecskeméti irők, riporterek írásait, jó­magam is megírtam értem legjobb cikkét (sohase fogják már elolvasni) és készült a pro­paganda szám azzal a lelkesedéssel, hit­tel és buzgalommal, amilyennel csak újságírók, szent rajongók rendelkezhetnek. Megszületett a lap szombaton délutánra szürke ólomban. Az ólomformák bekerül­tek a gépbe s az újságpapír fehér tö­mege mohón várta a gép fekete ölelését, búgott a motor, lendült a kerék egyet, kettőt — tizet s hajh! egyszerre ro­pogva, zúgva, recsegve, őrült táncba kavarodtak az ólomkatonák s mindenes­től besétáltak a gép gyomrába. Rajtam esett meg kérem, hogy kigyüttem a for­mából ! Elakadt szavam, lélekzetem. Egy heti munka, lelkesedés, öröm — a bá­nat tengerébe fúlt. Mondtam is : nem akarja az Istenke, hogy ebben a hadiál­lapotban, amikor rossz a kávé, rossz a cérna, rossz a gúnya, silány a korpa, — újság jó lehessen, nem tűrhette a lázadást! Hát most már, hogy kigyüttünk a formából — megalázkodunk, még töb­bet, még jobbat fogunk nyújtani az ol­vasónak, mint akartunk s még nagyobb lelkesedéssel, lankadatlanabb buzgalom­mal fogunk a munkához, hogy belejöj­jünk a formába. Dongó. *

Next