Kecskeméti Ujság, 1918. július (11. évfolyam, 140-165. szám)

1918-07-02 / 140. szám

2 oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 1918 július 2. Kecskeméten ton ezer zsiri tűnt el. A kereskedők nem adják vissza, a közönség pedig rakat szobát belőlük. A női kosztümök sokszor egzotikusak voltak normális időkben is. Az asszonynép bármit fölvehetett magára, öltözködéséhez egyetlen feltétel fűződött, hogy csinos legyen. Voltak a békében is vakmerő újítók, akik a vászonnak durvább minőségeit sza­­batták ki kényelmes nyári ruhának, azt a vásznak, amiért ma hajtóvadászat­a folyik, mert körülbelül nincs­ A szövetet, a selymet­ kevés ember tudja megfizetni, falusi delnők és tanyai tenyerestalpasok suhognak el mel­letted súlyos ruhahalmazoktól terhelten. Szinte most gyűjtik össze azt a sok terhelt­séget is, amit esetlenül hagynak egy utánuk következő, isten tudja mikor kipallérozódó generációra. A középosztály fölhasználta már a damaszt-abroszokat, ágyi lepedőiből alsó­kat, meg felsőket szerkesztett, a régi bútoro­kat eheti a por, mert a huzatok csudatöké­letes anyagából ruha lett. Aki automobil­takaróhoz jutott, az már valósággal nagyzol. Kocsipokrócokból, lábvédőkből finom szok­nyák készülnek, ez az anyag egyébként is megfizethetlen, még ha kapható volna is. Tetejébe jön mindennek a zsák. Eddig szelíd túlzással zsákszövetnek hívták a gyöngédebb fajtát is, de ma a szó szigorú értelmében vett zsákokból készítenek ruhát, elvonva rendeltetésétől ezt az anyagot. A kereskedelmi életben épp akkora hajkurá­szás van zsákok után, mint ahogy bőséges bor­termés idején sosem lehetett elég hordót találni. Ezért volt kénytelen a közélelmezési mi­niszter a múlt év őszén a zsákok árát újból szabályozni. A malomból kikerülő zsákok legnagyobb részét ugyanis nem adta vissza a kereskedő, de a fogyasztó közönség sem, hanem részint spekulált vele, részint elhasz­nálta. így következett be a nagymértékű zsákhiány, a meglevő anyag ára felszökött s az a veszély fenyegette a köz­ellátást, hogy a malmok a hiány miatt nem tudnak lisztet szállítani. A miniszter következőleg minden törvény­­hatóságnak felelősség mellett kötelességévé tette, hogy a malmoktól kapott lisztes zsá­kokat négy héten belül hiánytalanul vissza­szolgáltassák. Ugyanakkor zsákhasználati díj fejében darabonként egy koronát kellett a malmok részére megfizetni. Szóval a zsá­kok átvételi ára 8 - ban volt megállapítva. 1 * 3 — Kis helyőrség három katonazene­karral. Kecskemétnek nagy helyőrsége mel­lett ma egyetlen katonazenekara sincsen. A 94. gyalogezred kicsiny színházi zenekara is most Szolnokon játszik a kecskeméti szín társulattal. Mint katonazenekar azonban ed­dig csak csonka, jórészt rokkant katonákból és gyermekekből álló zenekar volt ez. Eszé­ken a kecskemétinél jóval kisebb helyőr­séggel (nem szólva az ott állomásozó három tüzérezred káderjáról) ezideig két katona­zenekar volt a háború alatt is és mivel átmenetileg ott állomásozik most a 46. honvéd gyalogezred is, oda hozatták az ezt a liszttel együtt meg kellett fizetni, viszont visszaszállításkor a malom zsákonkint 7 K-át térített meg. Ugyanakkor kimondta a közélelmezési miniszter azt is, hogy a malmoktól átvett zsákok 90 százalékát malomképes állapotban feltétlenül vissza kell szolgáltatni. Elkalló­­dásra és pusztulásra csak 10 százalékot engedélyezett, itt és a vissza nem szállított zsákanyag után darabonként 2 , 50 fill. büntetés fizetendő. A zsákok eltűnésének és hiányának oka, miként már említettük, az volt, hogy a rendelet kelte előtt darab árát 4 K 50 fillér­ben állapították meg, a kereskedő pedig 7—10 K-áért árusította felsőruha céljaira. Az újabb rendelet folytán a zsákhiány egy időre megszűnt, habár a szövet után vadászó közönség nem nagyon néz arra. A szövet­hiány fokozódott, ami volt még drágább lett. A zsákok egyre nagyobb mennyiségben tűntek el, már veszélyeztetve volt a lisztel­­látás, kísérleteztek papírzsákokkal is, míg végre áprilisban újabb rendelkezést bocsáj­­tott ki a közélelmezési miniszter. E szerint az eddigi árakon felül még zsákonkint 10­0 óvadék megfizetésére köte­lezte a törvényhatóságokat s kimondta, hogy amennyiben négy hét alatt a malmoktól kapott zsákokat vissza nem szolgáltatják, a zsák árán és a büntetéspénzen felül elvész az óvadék is. Szóval eltüntetés esetén most már 20­0 és 50 fillér egy zsák. Ezeket a kötelezettségeket­­Kecskeméten a város áthárította a közellátást kiszolgáló kereskedőkre és iparosokra, akik ugyaneze­ket a terheket a törvényhatósággal s szemben viselni kötelesek, ha a zsákokat be nem szolgáltatják. A város a zsákügyet állandóan­­nyilván­­tartja s amelyik kereskedő nem szolgáltatja be határidőre a zsákot a kezelőségnek, attól visszatartja a pénzbüntetést és az óvadékot s az összeget illetékes helyre beszolgál­tatja. A várost így akkor sem éri kár, ha a zsá­kokból használat közben valamennyi elvész. A több ezer eltűnt zsák ára egyébként büntetéspénzzel, óvadékkal együtt megtérült. A­kit érdekel, hogy hova lettek, nézzen körül az utcákon, a korzón, tanulmányozza a háborús ruházkodását, ezen ezred kötelékébe tartozó kerületi honvéd­zenekart is. Nálunk a mi kitűnő honvéd­­ezredünk mellett immár huzamosabb ideje Kecskeméten tartózkodik a nem kevésbé jeles 30. budapesti honvéd gyalogezred is, melyhez lehet, hogy még huzamosabb időn át lesz szerencsénk, de a kerületi honvéd zenekart azért, bár erről az ezred törzsének Kecskemétre jövetelénél volt szó, nem dis­­ponálták Kecskemétre, bár itt, különösen a mostani szomorú világban nálunk is el­kelne jó katonazenekar, különösen ha tudjuk, hogy pl. Eszéken 3 katonazenekar működik. Jelezzünk n­atakölcsönt. Azok a kimutatások, melyeket lapjaink nap-nap után a nyolcadik hadikölcsönre tel­jesített jegyzésekről közölnek, igen megnyug­tatók és örvendetesek. Megnyugtatók azért, mert bár a jegyzési határidő még nincs a közelben, már az eddigi tömeges jegyzések­ből is kétségtelenül megállapítható, hogy az állam eme legújabb kölcsönének sikere is biztosítva van és így a még előttünk levő nehéz, de eredménnyel biztató küzdelemben továbbra továbbra is meg fogjuk állani he­lyünket pénzügyi téren is. De örvendetesek ezek a mind nagyobb számban beérkező jegyzések azért is, mert az ország népének gazdasági fejlődéséről tesznek bizonyságot, mely körülmény a nem­zet jövőjének és boldogulásának alakulására nem csekély kihatással leend. Ma már ugyanis nem szükséges különösen hangsúlyozni, mert hiszen a megismétlődő hadikölcsönök révén átment a köztudatba, hogy a pénz nem a ládafiában, vagy a pénzszekrényben van a legbiztosabb helyen és hogy a taka­réknál megfelelőbb alkalmat is találhat a tőke, hogy a legcsekélyebb kockázat nélkül busás kamatot hozzon gazdájának. Az állam háborús kölcsöne tehát a had­viselés érdekeire nézve a jelenben fennálló igen nagy jelentőségükön kívül messze ki­ható fontossággal bírn­ak a jövőre nézve, is,­mert azzal, hogy fokozatosan megszüntetik a magyar népnek az értékpapírok iránt ed­dig tanúsított indokolatlan ellenszenvét, a nemzeti erőknek a köz céljaira való fokozott kihasználását teszik lehetővé s az egyéni boldogulást mind szélesebb és jövedelmezőbb alapokra fektetik. ■­­ ■ ■■■■ ■ ■■■■■■■.................... Mindenkihez! Aki lapot olvas és hirdet. Saját érdekében olvassa el lapunkat és kísérel­je meg a hirdetést, mert saját szórakozása és zsebe érdekében cselekszik! ■■■■■■ ■■ ■■ ■ ■ A háború hírei. Vezérkarunk mai jelentése. A Hétközség fensíkján levő állásaink teg­nap reggel 3 óra óta a legnehezebb ellen­séges tüzérségi tüzelésben állottak, amelyet néhány óra múlva a Col del Rosso és Monte di val Bella ellen végrehajtott erős táma­dások követtek, míg a Monte de val Bellán elkesere­dett közelben sikerült az olaszoknak első vonalunkba behatolniok, azonban a 131. magyar gyalogezred és a 16. varasdi ezred zászlóaljainak ellentámadásai által kiüzettek, további támadási kísérleteik tüzünk­ben összeomlottak. Különben mindenütt váltakozó erejű tüzérharc. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. A németek mai jelentése. Nyugati harctér: a Lystől északra és az Aisnetől délre fekvő szakaszokon egész napon át fokozott volt tüzérségi tevékeny­ség, este az arcvonal többi részén is fel­éledt. Az Yser és a Lamme között kisebb gyalogsági harcok folytak. Az ellenségnek Curgutól délre végrehajtott kisebb előretö­rései és saját sikeres felderítéseink alkalmával Hartmannsweilenkopfon foglyokat ejtettünk. LUDENDURFF, első főszállásmester. fTFDNRFDfi beszélőgépei ujabb rendszerű — — K 150 l n . „ _ _ _ Ujtalálmányu tölcsérnélküli 3 ID O D D3 K ■ ETOFON beszélőgép becsük­ül Divin nr riF .... _ _ __ __ , ható tetővel a legtökéletesebb 1 300 BUDAPEST vllj RAKOCZI^UT 60» S3ját pilots» Rendelésnél a pénz előre beküldendő

Next