Kecskeméti Ujság, 1918. augusztus (11. évfolyam, 166-190. szám)

1918-08-01 / 166. szám

2 oldal. KECSKEMÉTI UJSAG 1918 augusztus 1. Közgyűlés. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ma tartotta e havi közgyűlését dr. Patay Tibor főispán elnöklete mellett. — A polgármesteri jelentés a közigazgatás múlt havi állapotáról tudomásul szolgál. Faragó Béla kevés iskola miatt interpellálás. Német László a kékkő le nem szállítása miatt interpellál és e körül a kérdés körül élénk vita fejlődött A közgyűlés elhatározta, hogy feliratilag kéri a kormánytól, hogy a kékkő uzsorát szüntesse meg és utaítsa a központot, hogy legelsősorban a törvényhatóságokat lássák el. Dr. Jámbor József a gabonaellátás miatt interpellált, Zimay tanácsnok ismertette az érvénybe levő rendeletet, amelyből megállapítható, hogy még végleges intézkedés az ellátásra nincs és így egyelőre tartózkodó álláspontra kell helyezkedni. A gazdák napszámosai gabonaszükséglete biztosításáért interpellált Francsek József, Héjjas István a cséplési szán hiánya miatt interpellált, és felpanaszolta az orosz foglyok hanyagságát, csavargását, mely maholnap a közbiztonságot is veszélyezteti. Csősz József ipartestületi jegyző a bőrhiány miatt interpellál. Három hónap óta a kecskeméti 50 cipőiparosnak egy szemanyag sincsen és ezeknek hathatós orvoslást kell kérni a kormánytól. Ezek után Sándor István polgármester magasan szárnyaló beszéd kíséretében jelenti be a közgyűlésnek, hogy a hivatalos jelentés közli, hogy különösen kiemelendő a 29-es honvédgyalogezred 3-ik zászlóaljának hősies magatartása. Indítványozza, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje vitéz fiainkat, amit a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. Garzó Béla általános érvényű felszólalása után a közgyűlés áttért a napirendre. Győrffy Pál főjegyző bejelenti, hogy a kormányhatóság a vidéki rendőrség államosítását határozta el. A városi tanács javasolja, hogy a közgyűlés ne helyeselje a rendőrség államosítását, de ha mégis államosítanák, vagy városunk helyzeténél fogva kérje, hogy Kecskemét központ legyen, a jelenlegi rendőrlétszám ne csökkentessék és hogy az állami rendőrségnek átadandó ingóságokért a kormány térítési díjat adjon. Gömöry Sándor külön indítványt tett az államosítás mellett. Sándor István polgármester nagyszabású beszédben az államosítás ellen szólalt, mert ő jogról nem mond le. Nagy Imre is az államosítás ellen van és nyomós érvekkel támogatja álláspontját, Papp György is ellennyilatkozott, s ezeknek a felszólalásoknak hatása alatt Gömöry Sándor visszavonta indítványát, melyet azonban Faragó Béla magáévá tett. A közgyűlés nagy többséggel az államosítás ellen foglalt állást. Rózsa Jenő bizottsági tag indítványt tett a közgyűlés elé a 38-ik gyalogezrednek Kecskemétre helyezése iránt. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag magáévá tette. Garzó Sándor bemutatta a központi szeszfőzde zárszámadását és mérlegét, amely 519.000 korona jövedelmet hozott. A zárszámadáshoz igen részletesen szólt Pacsu Mihály, Csősz József hosszabb beszédben azt kéri, hogy a szeszfőzde rekompenzálja a szőlősgazdákat._____________ Fizessünk elő a Kecskeméti Újságra, ahol legcélszerűbb hirdetni! Segíteni kell a gyorivonatoli KufsltsägäD. A háború kellemetlenségei közé tartozik az utazás. A sok különféle mizéria mellett, amelyeket valahogyan el lehet bírni és át lehet szenvedni, az utazás az, amelyet senki még a négy háborús éven át sem bírt megszokni. Az emberi furfang és leleményesség az utazást is művészetté fejlesztette. Olyanynyira, hogy mi, akik hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy csak portás csengetyűjére kezdtünk el tolakodni az ajtóban, hogy ülőhelyhez jussunk, meglepve láttuk, hogy a kocsik a beszállás ideje előtt jóval mind tele vannak. A vonatnak, az induló vonatnak szerelvénye már úgy tolt föl a csarnokba, hogy abban egy talpalatnyi helyet sem lehetett kapni. A katonai gyors volt az, amelybe minden reményünket vetettük, attól vártunk sok mindenféle változást, ha majd nekünk is megengedik, az azon való utazást. Ebben a reményünkben azonban csalódtunk. A két kocsi, amelyet a polgári utasoknak rendelkezésére bocsátottak, kevésnél is kevesebbnek bizonyult, holott csak annyi jegyet adnak ki, amennyi ülőhely van a kocsikban A folyosók zsúfolva, ember-ember hátán, a kosarak áthatolhatatlan akadályt alkotnak, mindenki furakszik és kiabál, mindenki ideges és mindenki a kalauzt okolja, hogy miért engedett föl többet, holott a megengedett szám csak annyi, ahány ülőhely van. Azért mégis mindenkinek van jegye s mindenki azt vitatja, hogy az ülőhelyre tulajdonképpen neki lenne joga. De valaki érthetetlen módon elfoglalta előle. Igaz, hogy annak is van jegye. A megoldás semmiféleképpen sem jó. Az az az eszme, hogy számozott jegyeket adnak ki, épp oly helytelen, mint az igazolványhoz kötött utazás. Az egyiknél éppen úgy dühöng a protekció, mint a másiknál. A számozott jegyekkel pld. megtörtént, hogy valaki már reggel 5 órakor odaállt a budapesti személypénztárhoz és a délutáni gyorsvonathoz jegyet váltott. Megismételte a délelőtt folyamán számtalanszor s amikor a tulajdonképpeni jegyváltás idén elkövetkezett, az összeszedett jegyeket megfelelő polgári haszonnal eladta azoknak, akik nem akartak tolakodni és helyhez akartak jutni. Ez nálunk is éppen igy lenne. Egész sereg zug menetjegyirodák létesülnének és a mi jó közönségünk kényelmességét ismerve, nem nézne arra a pár koronára, amivel többe kerülne az ily módon váltott jegy A bajon, a tolongáson, a nyomorult ácsogáson így nem lenne segítve. Az egyedüli megoldás csakis több kocsi rendelkezésre bocsájtásával érhető el. A mozdonyok teljesítőképessége ma már a maximumon felül is ki van használva. Arról tehát, hogy a vonathoz több kocsit csatoljanak, szó sem lehet. Ellenben a vonat hátulján levő német kocsik nagyon ritkán vannak tele. A két, polgári utasok számára föntartott kocsi állandóan Pullmann kocsi legyen és az említett német kocsikból is egyet bocsássanak rendelkezésére a polgári utasoknak. Evvel elérnék azt, hogy a kocsik nem futnának kihasználatlanul és az utasok is kényelmesebben, legalább is ülve utazhatnának. Mert most még az a gondolat is borzzasztó, hogy egy Budapesttől Kecskemétig állva eltöltött út után valaki a maga jószántából erre az útra másodszor is vállalkozzék. D. Lajos, kereskedő. — Erdőtulajdonosok és a sertéshizlalás Nagy makktermésre van kilátás az idei évben és ezzel kapcsolatban arra hívják fel figyelmünket, hogy az erdőtulajdonosoknak intenzívebben kellene sertéseket hizlalniuk. A földmivelésügyi minisztériumnak mindenesetre tekintettel kell lennie e kiváló tengeripótló anyagra, amelyet a mai súlyos körülmények között nagyon jól fel lehetne használni nagyarányú sertéshizlalásra. Idejében kell intézkedni, hogy a makktermés, amennyire csak lehetséges, felhasználtassék hizlalási célokra HÍREK. — Hősi kitüntetés. A király a háború ideje alatt végzett kitűnő szolgálata elismeréséül . Márton Frigyesnek, a 94. gy. e. ezredesének a Ferenc József-rend tiszti keresztjét a hadiékitménnyel adományozta. A A kitüntetés egy kiválóan derék katonát, kedves, joviális úriembert ért, akit Kecskeméten is nagyon sokan szeretnek és tisztelnek. — A közigazgatási bizottság ülése. Kecskemét törvényhatóságának közigazgatási bizottsága dr. Patay Tibor főispán elnöklete mellett tegnap délután 5 órától tartotta e havi rendes ülését, amelyen az államépítészeti hivatal, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelő, kir. ügyész, tiszti főorvos, állategészségügyi felügyelő szokásos havi jelentésének bemutatása után Győrffy főjegyző beterjesztette a polgármester jelentését a közigazgatás félévi menetéről. A polgármester e jelentésében nem minden keserűség nélkül tekint vissza az ötödik esztendős háború terhes múltjára, és kiemeli, hogy a rettenetes munka súlya alatt már-már összeroskadnak a tisztviselők, akik, míg anyagi helyzetük napról-napra rosszabb lesz, mind terhesebb munkát végeznek. Ennek eredménye az, hogy egyes hivataloknál, mint például a háztartási számvevőségnél nincs már meg a zavartalan munkaellátás, amiért is szükségesnek látja a polgármester, hogy a közigazgatási bizottság feliratilag kérje a kormánytól az összes katonai szolgálatot teljesítő tisztviselők felmentésének kiszorgalmazását, mert végrehajtó közegek nélkül lehetetlen rendelkezéseket foganatosítani. A szokástól eltérőleg ez a jelentés a lakosság ellátásának hiányaival foglalkozott, és igen behatóan tárgyalta a burgonya és zsírhiányt. Miután e két legfontosabb élelmi cikkben már most aggasztó hiány mutatkozik a közigazgatási bizottság külön felterjesztéssel él a kormányhoz a lakosság ellátásának érdekében. A plenáris ülés után, mely még egy javadalmi ellenőr fegyelmi ügyében és bonyolult viszonyi kérdésben döntött a gyámügyi albizottság, a gazdasági albizottság és az erdészeti albizottság tartott ülést. — Katonai footballmérkőzés. Vasárnap délután a széktói pályán a helyben állomásozó két gyalogezred, a 3- as honvédek és a cs. és kir. 94. gyalogezred pótzászlóaljának tisztikarából alakult csapat méri össze erejét. Ez a sportesemény a közönség különös érdeklődését válthatja ki, nemcsak azért, mert nemzetközi jelleggel bírva, egy kis osztrák-magyar match képét nyújtja, hanem azért, mert mindkét csapatban országhírű egyesületek kitűnő játékosai fognak szerepelni. A nagyszabású mérkőzésen, melynek vezetését dr. Szabó Lajos szövetségi bíró vállalta. Karonazene, cigányzene, sör, fagylalt, virsli, büffé fogja a közönség sportélvezetét még kellemesebbé tenni. Jegyek Egrinél és Dunsztnál előre kaphatók. — Lemondás. Pásthy Sándorné a polgári leányiskola h. igazgatónője hivatalos és magán elfoglaltsága miatt az igazgatói megbízatásról lemond. — Felemelték a liszt és kenyéradagot. Augusztus 1-től a kereskedők minden lisztszelvényre 20 deka lisztet, a kenyárusitók 28 deka kenyeret tartoznak adni. — Katonazene. Holnap, csütörtök este fél 7 és fél 8 óra között a cs. és kbr. 94-ik gyalogezred kiváló zenekara a Beretvás előtt térzenét ad. /