Kecskeméti Ujság, 1918. október (11. évfolyam, 215-241. szám)

1918-10-01 / 215. szám

2 oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG október 1. Középfokú gazdasági iskolákat. A Kecskeméti Újság számára írta: A kulturális fejlődés és a nemzeti vagyo­­nosodás szempontjából talán egyetlen más országban nem jut olyan hivatás a mező­­gazdasági intézményeknek, mint nálunk, ahol a lakosság kétharmad része közvetle­nül a földművelésből él, s ahol a gazda­sági termelése eredményessége szerint iga­zodik a közvagyonosodás. Ennek ellenére szakoktatási szervezetünk kiépítetlen, hézagos­­ újítások után kiált. A legnagyobb szüksége annak van, hogy kö­zépfokú gazdasági iskolák szerveztesenek és pedig úgy, hogy ezek az iskolák a négy középiskolai osztály fölé emelendő három­éves tanfolyamok legyenek. A tanárnevelés reformja, a földműves is­kolák és az önálló gazdasági népiskolák átszervezése, a mezőgazdasági irányzatú polgári iskolák létesítése mellett e kérdés megoldása bír a legnagyobb jelentőséggel. Meggyőződésem szerint az ily gazdasági iskolákra égetően nagy szükség van. Né­zetem szerint középfokú iskolák egy részé­ből kell átszervezni, a földmívesiskolák egy másik része azután — de a kisebbik része, megmaradna altisztképző, vagy kisgazda­továbbképző iskolának. Az újabb kor egy, számra nézve is igen nagy, kis és középbirtokos osztályt alakított ki és ennek a több százezer tagból álló bir­tokos osztálynak ma nincs olyan gazdasági iskolája, mely gyakorlati igényeinek és tár­sadalmi becsvágyának megfelelne. Mérhetet­len fontos érdekünk, hogy ennek az érde­kes nemzeti tagozatnak színvonalas gazda­sági iskolákat bocsássunk rendelkezésére és ezzel együtt megadjuk az arra vezető lehe­tőséget, hogy az ekeszarvúak elhagyása nélkül is beilleszkedhessék a vezető társa- Buday Barna az OMGE főtitkára, halomba, ahol méltán helyet követel. A gazda­polgárok szembeszökő alárendelt­ségbe jutottak az ipari és kereskedelmi ele­mekkel szemben, mert míg a négy közép­­osztályra épített hároméves tanfolyamú ke­reskedelmi iskolák kereseti tereket nyitnak meg, önkéntességi jogot biztosítanak, utat nyitnak a gazdasági akadémiához is, szóval igen általános lehetőséget szolgáltatnak a vezető társadalomba való emelkedésre, ad­dig a gazdák hasonló iskolák hiányában el­elesnek ezektől az előnyöktől és ha nem akarnak tudósok lenni, akkor szükségképen parasztoknak kell maradniok. Ha szándékos volna az agrártársadalom művelődési szín­vonalának és képzettségi fokának lealacso­­nyítása és ami ezzel együtt jár,­ visszaszo­­­­rítása a legegészségesebb magyar véranyago­­­sak a vezetés tereiről, akkor se lehetne ki­­­­méletlenebb és hatékonyabb eszközt alkal­mazni, mint azt, hogy gazdasági középisko­­lákat nem létesítünk,­­ tehát ezen a vona­lon megtagadjuk azt az iskolázási lehetősé­get, amelyet más vonalon, más hivatás javára, más társadalmi rétegek előnyére ál­talánosan élvezni lehet. A középfokú gazdasági iskolák életre hí­vása a legsürgősebb feladat nemcsak gaz­dasági, hanem társadalmi szempontból is, és ennek a feladatnak már most a nyomába kellene lépni néhány földművelésiskolának középfokú iskolává való átalakításával. Se szeri, se száma azoknak a négyosztályos polgári iskoláknak, amelynek növendékei szívesen jelentkeznének a hároméves gaz­dasági tanfolyamra és a létesítendő egy­néhány új iskola látogatottságát már egy­­magukban is biztosítanák. Naturáliák. A pénz elértéktelenedett. A tisztviselőknek már nem kell a pénz, és nem azért mert sok a pénzük, vagy mert egyáltalán van pénzük, hanem azért, mert áru nincs, amit ők megszerezni tudnának. A legsürgősebb, a legmindennapibb cikkek ára oly horribi­lisen magas, hogy a tisztviselő nem tarthat versenyt a hadimilliomosokkal, akik lánc­kereskedőknél minden árat megadnak, csak­hogy hozzájussanak ahoz, amire szüksé­gük van. Talán nem is az áruhiány az oka annak, hogy oly magasra szöktek az árak. Hisz mindennap látszik, hogy lehet kapni lisztet is, zsírt is cukrot is, csak azt a horribilis árat fizessék meg, a­mit a lánckereskedő kér érte. Cukorért 20—45 K­át, zsírért 40—50 K-át fizetnek az emberek. Ha ez igaz, mint ahogy igaz — kérdjük, miként tudja a számolt garasból élő tisztviselő ezekért a napi cikkekért ezeket az árakat megfizetni ? Az állam is áttér a pénzsegélyezések te­réről a naturáliákkal való segítés módjaira. Helyes is és természetes is. A városi alkalmazottak még rosszabb helyzetben vannak, mint az államiak, mert a város kevés szociális értéket árul el ily irányban. Az állam beszerzési csoportok létesítésével iparkodik segíteni a közalkal­mazottakon, de a közalkalmazottak meg­határozásánál a maga nyújtotta kedvezmé­nyekben csak azokat részesíti, akik az 1917 évi XV. t.-c. alapján háborús segélyben részesülnek , illetve azokat, akik az államtól kapják a háborús segélyt. Minthogy a vá­rosi tisztviselők zöme, azok, akik kizárólag a város közönségét szolgálják, az úgyneve­zett helyhatósági tisztviselők nem az állam­kassza terhére kapnak háborús segélyt, hanem a város házipénztára terhére, ők már a naturáliák kedvezményében nem részesülnek A város nem zárkózhatik el az elől, hogy a tisztviselők jogos és méltányos követelését teljesítse és ha me­gerőltetésébe kerül is, a város érdekei szempontjából elengedhetet­len, hogy alkalmazottait az éhezésnek, a lerongyolódásnak, az áruuzsorának kitegye. hírek, őszi esték. Hideg estékkel jelentkezik az ősz, csön­desebbek, hallgatagabbak vagyunk . .. Az ásító, bánatos őszi esték, a befelé élő emberek időszaka, akiket bánt a zaj, a nyüzsgés, a gondtalan nevetés, a hangos kacaj .. . A méla, egykedvű őszi estéken korán fek­szik az életöröm. Az ember sokszor azon veszi észre magát, hogy a halálra gondol. Néha, egy pillanatra fölébred még a nyár emléke, íze, illata és úgy érezzük, megint elhalasztottunk valamit. Valahogy a tücsök és hangya meséje éled újjá minden őszön. Az ember ráeszmél, hogy elfelejtett takarékoskodni az örömmel, a boldogsággal. Ilyenkor világos, holdfényű estéken érezzük, hogy meg kellett volna valamit őriznünk a melegségből ... a sze­relemből . . . Ezt hallja az ember a cigánymuzsikából, a szellő egyhangú zakatolásából, az utcán kísértetiesen kopogó léptekből. Ezt üti bele a szívbe méla kongásával az éjfélt konditó toronyóra, amelyre mementóként percek múlva egy második és egy harmadik ütés is felel.­t­. — Kinevezés. A király dr. Zombory Lászlót, a budapesti honvédkerületi parancs­nok ügyészségénél igazságügyi segédtiszt­viselővé nevezte ki. — Előléptetés. A király Sárbogárdi Mé­szöly Géza századost, a 29. honvéd gya­logezrednél őrnagygyá léptette elő. Ugyan­ott Neumann Ferenc főhadnagy századossá, a 30. honvéd gyalogezrednél Fráter Ernő főhadnagy századossá, Hajós László és Zdrabál László 30. honvéd gyalogezredbeli hadnagyok főhadnagygyá léptek elő. — Zárják be az iskolákat A városunkban grasszáló nagyarányú spanyolnátha leküzdésére hathatósnak látszana az összes iskolákat legalább két-három hétre, míg a járvány loka­­lizálódik­­ bezárni. Városunk lakos­sága közegészsége érdekében az is­kolazárást azonnal foganatosítani kel­lene ! — Áthelyezés és kinevezés. A király elrendelte, hogy dr. Vári Iván, a 29. nép­fölkelő parancsnokság nyilvántartásában álló népfölkelésre kötelezett orvos, a 29. honv. pótzászlóaljhoz való beosztás mellett, nép­fölkelő segédorvossá való kinevezése mel­lett áthelyeztessék. — Vaskoronarend. A király Weisz Re­zső 29. honvéd gyalogezred­beli századosnak az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása elismeréséül a vaskoronarend 3. oszt. a hadiékitménnyel és kardokkal díj­mentesen adományozta. — Hősi kitüntetés. A király Probst István 13. huszárezredbeli hadnagynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi­ékitménnyel és kardokkal adományozta. A király elrendelte, hogy Goombosev Zsarkó 38. gyalogezredbeli főhadnagynak a legfelső dicsérő elismerés újólag tudtul adassék a kardok egyidejű adományozása mellett. — Egy teljes kis regényt közöl Az Érdekes Újság minden száma, mely külön­ben is tele van a legjobb olvasnivalókkal. Az aktuális eseményekről rengeteg fénykép, Nagy Endre rovata, eleven Kabaré rovat, friss tréfák, a Mai problémák új rovata, eredeti regények és kitűnő elbeszélések Az Érdekes Újság szokott tartalma. Aki egy negyedévre 12 K 50 fillérrel előfizet, ráfi­zetés nélkül kapja meg a gazdag és díszes karácsonyi számot. Egyes szám ára 1 K. Az Érdekes Újság kiadóhivatala V., Vilmos császár­ ut 78. sz. alatt van. — Rekvirálják a diókészleteket. A köz­­élelmezési miniszter az ország lakosságának dióval méltányos áron való ellátását bizto­sítani akarja, evégből rendeletet adott adott ki, hogy az 1918. évi termést és diókész­letet be kell jelenteni, elrendeli továbbá, hogy Zemplén, Unj, Bereg, Tgocsa, Mára­­maros, Besztercenaszód, Szolnok-Doboka, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Krassószö­­rény, Hunyad, Kisküküllő, Nagyküküllő, Al­­sófehér, Marostorda és Kolozs vármegyék területén termelt diómennyiségnek a birto­kos házi és gazdasági szükségletét megha­ladó részét át kell engedni az Országos Zöldségfőzelék és Gyümölcsforgalmi Rész­vénytársaságnak. A termelő köteles a dió leszedésének megtörténtekor a hatóságnak bejelenteni A házi és gazdasági szükséglet címen háztartásonként 50 kiló diót szabad visszatartani. A rekvirált diókészletekért az átadás időpontján megállapított maximális árat fizetik, de ha 1918 november 1-éig a bejelentésre kötelezett készleteket nem je­lentik be, ezek szintén rekvirálás alá ke­rülnek, de a maximális árnál 10 százalékkal kevesebbet fognak megtéríteni a rekvirált készletekért. A rendelet értelmében az igény­bevett készleteket csakis a Zöldség és Gyü­­mölcsforgalmi Részvénytársaság útján lehet forgalomba hozni és a rendelet életbelép­tetése napjától kezdve diótermés 1000 ki­logrammon aluli mennyiségben is csak az Országos Zöldségforgalmi Részvénytársaság által kiállított igazolvány mellett szabad szállítani. A Szőlősgazdák Egyesületének tagjai kedvezményes árban kapnak tiszta hamisí­tatlan kénlapot, hordódugót, gummicsővet, súrolókefét, ásót, kapát, vasvillát, gépolaj­ gereblyét, drótott, meszet és a szőlősgaz­dákat érdeklő árukat. Bortaposózsák kender zsinegből 30 korona darabja. Az egyesület még mindig vesz fel új tagokat, úgy hely­ből, mint vidékről. Szövetkezeti részvény­­jegyzés még folyamatban van. Uj tagokk az­­ összes kedvezményben azonnal részesülnek.

Next