Kecskeméti Ujság, 1919. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-01 / 1. szám
2. oldal KECSKEMET! UjSAG 1919 januárius 1. Elmélkedések az újév küszöbén Imár eljutottunk négyévi háborús szenvedés után az első békeévhez, mely hivatva lenne mindenkit a négyévi szenvedésért kárpótolni. Van-e reményünk egy jobb jövőre ? A sok szenvedés után egy kis örömre ? ... Négy évi gyász, szenvedés és könnyhullatás után, leráztuk magunkról a háborúra uszítók vétkes táborát, a nemzet öröm mámorban úszott egy szebb és jobb jövő reményében . . . Lett: „Nemzeti Tanács“, lett: „Katona Tanács“, lett: „Munkás Tanács“ és még egy sereg más „Tanács“, mindennek dacára sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az egész ország — tanácstalanul áll f Ölbe tett és ökölbe szorított kezekkel kell szemlélnünk mint nyomulnak előre ellenünk testvéreknek vélt szomszédaink és mint fordulnak el tőlünk egy évezreden át velünk együtt szenvedett idegen ajkú véreink . . . Massaryk professor a cseh köztársaság elnöke székfoglalójában nyíltan kimondotta az entent várható békehatározatát, mely szerint : „Magyarországnak csak tisztán magyarok által lakott vármegyékre kell redukálódni s más nyelvű népek által lakott vidékeit el kell szakítani“. E kijelentés sajnos már fait acompli-nak vagyis majdnem befejezett ténynek kell tekintenünk s mi ime a sokféle tanácsunk mellett, e megváltozhatatlan kijelentéssel szemben, tanácstalanul állunk és nincs sem kilátásunk, sem módunk arra, hogy e tényeken változtathassunk. A háború előtti úgynevezett „boldog“ időkben sajnosan kellett tapasztalnunk, hogy a nagybirtokos és nagyiparos osztály a népet szándékosan tudatlanságban nevelte, hogy így saját eszközévé téve teljesen kizsákmányolhassa. Eme végtelen bűnnek átkos következményei most burjánoznak a „szabadság“ meleg takarója alól. Végzetes és káros jelensége volt még a magyar politikának a jelszavakkal való dobálódzás, ilyennek tekintem a „tízholdas“ földosztást is, melynek határtalan következményeit máris érzi az ország, amidőn látja, hogy a harcból visszatért vitézek otthon pipázva várják az ő „tízhold“-jukat, mely kitermi az „ő“ kenyér szükségletüket. Íme látjuk, hogy e szavak valósággá válnak, amennyiben végtelen tengeri földeken a kukorica töretlenül rothad, a cukorrépa és burgonya a földben telel és pusztul . . . Itthon százezrek disznótoros vacsorák és új bor mellett nem gondolnak arra, hogy az általuk veendő „tízhold“ nem lesz elégséges arra, hogy a saját ,,minden“ szükségletüketfedezze, mert kenyéren kívül, ruhára, csizmára, cukorra, fűszerre stb. ezerfélére is szüksége lesz és a tizhold nem terem annyi felesleget, hogy a kenyéren felüli szükségleteit a többtermelésből fedezhesse. Azonban nincs ember, aki a népet erről felvilágosítsa s nép bizalmát megnyerve őt tényleg vezesse és oktassa, hogy a többtermelést nem a tizholdtól várhatjuk, mert minden többtermelési theóriába a bürokrata gazdasági szaktudásokon kívül beleszól még a jó Isten is és az időjárás meg százféle más körülmény. Az új alakulatban és az új esztendőben helyünket a változott népcsaládban összeszorítva is, csak úgy tudjuk megtartani, ha nem hamis és tetszetős jelszavak után indulunk, hanem a tettek mezejére lépve, komoly és szorgalmas munkával igyekszünk többet termelni és ily módon többet szerezni. E többletet azonban ne könnyű kofálkodással, kupeckedéssel igyekezzünk megszervezni, hanem mintaszerű téli házi iparból. E tekintetben jövendőbeli cseh szomszédaink mintaképül szolgálhatnak, mert ott ha a termést betakarították s a mezőn minden munkát alaposan és jól bevégeztek, akkor nem a disznótorokhoz és a tollfosztásokkal egybekötött tracscsokhoz fognak, hanem majd minden községnek megvan a maga különleges iparága, így vannak községek, melyek télen keztjüket vánnak, vagy kötnek, mások prémeket dolgoznak, majd agyagiparral foglalkoznak, az erdős vidéken lakók fafaragással, játékszerekkel, majd ismét mások szövőiparral többet keresnek télen, mint nyáron a mezőgazdasági munkával. Erre kell a mi népünket reá szoktatni, hogy ily módon jusson több keresethez, mert a tejkofálkodás és élelmicikkek ára felsráfolása nem tarthat már sokáig, amint ez a Pécs városát megszálló szerb csapatok parancsnoka a minap fényesen beigazolta. Ugyanis Pécsen 3 koronáért sem lehetett egy liter tejet kapni. A szerb parancsnok közhírré tette, hogy aki nem hozza másnap piacra 40 fillérért tejfeleslegét, annak marháit azonnal minden kárpótlás nélkül elkobozza. Csodák csodája, másnap Pécsen annyi volt a 40 filléres tej, hogy nem csak mindenkinek jutott, de óriási felesleg maradt.. . Íme a szerb parancsnok minden „tanács“ nélkül megtalálta a módját annak, miként kell egy nagyváros közélelmezését olcsón és sikeresen biztosítani és a termelők a 40 filléres ár mellett sem mennek tönkre és pontosan hozzák a pécsi piacra a tejet, csupán néhány kofa esett el illegitim vagyonszerzéstől és dologtalan élettől. Minden „tanács“ és minden politikai jelszó ellenére azon szerény nézetemnek adok kifejezést, hogy ime az újév küszöbén, ha a világnépcsaládban méltó helyünket meg akarjuk tartani, akkor nem a revanche eszmékkel kell már most foglalkoznunk, hanem komoly tettekhez kell azonnal látnunk és a népet jóakarattal a komoly munkára vezetni és produktív dolgokra tanítani, mert csak így leszünk életképesek. " Kratik. Fizessünk elő a„ Kecskeméti Újságra“ hírek. • Boldog új esztendőt kívánunk lapunk olvasóinak, előfizetőinek és hirdetőinek. Bízunk benne, hogy a megpróbáltatások dacára boldog és jó esztendőnk lesz. Ebben a reményben s a nemzeti érzés intenzívebb ápolása érdekében január hóban nagyobb arányú agitációt indítunk nemcsak a lapnak helyben és vidéken való elterjesztése érdekében, de új szellemi erőket is kapván, a lapnak mai'' nívós tartalma is folytonosan erősebb lesz, amilyennel kevés vidéki lap rendelkezhetik. Éppen ezért kérjük a további szives támogatást s minden igyekezetünk azon lesz, hogy új és régi előfizetőink és olvasóink nagy táborát, amely újabban naponta nagy tömeggel gyarapodik, teljes mértékben kielégítsük és meleg rokonszenvüket a tizenkettedik évben is minél jobban kiérdemeljük! — A pénzügyminiszter és a kecskeméti rendkívüli pótadó. A város kiküldöttei dr. Angyal Vidor főügyész, Bódi János és Garzó Sándor tb. jegyző, tegnap jártak fen a pénzügyminiszternél a rendkívüli pótadó kivetésének jóváhagyása ügyében. A minisztériumban Exner Győző államtitkárral tárgyaltak. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a rendkívüli pótadó kivetését jóváhagyják, úgy azonban, hogy az csak a háborús nyereségre és a vagyonérték emelkedésre terjedhet ki. A tiszta vagyonadót nem lehet alkalmazni, mert arra az állam vet ki adót. — Körlevél tankerületem valamennyi állami és községi elemi iskolájához, óvodájához a szénszünet tárgyában. Vall. és közokt. miniszter úr 208806 — 1918. sz. rendeletével felhatalmazott, hogy azon állami és községi elemi iskoláknál és óvodáknál,, melyeknél az előreláthatólag szükséges tüzelőanyag biztosítva nincs, legalább 6 hét tartamára szünetet engedélyezek. A vonatkozó kellően indokolt kérvényeket hozzám sürgősen beterjeszteni szíveskedjék. Rhédei János s. k., népköztársasági tanfelügyelő. — A Művésztelep tárlata iránt, amely a Kecskeméti Újság kiadóhivatali helyiségében van ideiglenesen elhelyezve, az ünnepek alatt és után is fokozott érdeklődés és vétel nyilvánult. A kiállítás, még néhány hétig nyitva marad. Mai nap folyamán Kandó László neves festőművészünk összes műveiből álló kiállítással bővült a tárlat. A kiállított képek árai a legméltányosabban vannak megszabva. Felvilágosítással készséggel szolgálnak László Károly u. 11. szám alatt, az ideiglenes kiállítási helyiségben. A Magántisztviselők együttes alakuló gyűlése lesz január hó 2-án d. u. 5 órakor az Otthon kistermében. Úgy a banki és gyári, valamint az összes többi magántisárt viselők saját érdekükben okvetlen jelenje- nek meg. *] : s sár I BUDAPEST VII. RÁKÓCZI-ÚT 60. saját paletta. Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű — — — K 150 Uj találmányu tölcsérnélküli ETOFON beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb K 300 Rendelésnél a pénz előre beküldendő