Kecskeméti Ujság, 1919. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1919-02-01 / 26. szám

2. oldal KECSKEMÉTI UJSÁG 1919 február 1. Piacunk reformja A városok folytonos és rohamosan történő fejlődése mind sürgősebbé teszi a közélelmezés nagyfontosságú kérdésének mielőbbi megoldását. A városi, tehát a speciálisan ipari és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó lakosság, az agrárfoglalkozásunk rovására állandóan gyarapodik és ezáltal számtalan munkáskezet von el az őstermeléstől. Főként ez a körülmény, de ezenkívül számos más ok is közrejátszik abban, hogy az utóbbi időben az élelmiszer ára igazán ijesztő mérvben emelkedik. Az általános dráguláson már igen sok intézkedéssel próbáltak segíteni, melyek azonban bármily szépek is voltak elméletben, a gyakorlatban egyáltalában nem váltak be. Ezt különben a kérdésnek alaposabban való megismerésénél előre lehetett volna látni, mert nincsen az az adminisztratív jellegű intézkedés, mely a gazdasági és társadalmi erőeltolódások által keletkezett differenciákat kiegyenlítse. Az élelmiszerek árának drágulása szükségessé tette azt, hogy a városok az adminisztratív intézkedéseken kívül gondoskodjanak bizonyos gazdasági intézményekről, melyek lehetővé teszik azt, hogy a lakosság a szükséges élelmiszerekkel megfelelő mennyiségben biztosan és ha lehetséges, olcsóbban látassék el. Ilyen intézmény például a hét bizonyos napjain az élelmiszer vásárok, az u. n. hetivásárok létesítése, mikor is a környékbeli falvak gazdálkodói a városba bejönnek, hogy az általuk termelt élelmiszereket értékesítsék. Egy bizonyos határig ez az intézmény be is vált, azonban az ipari emporiumok kialakulásával a közvetlen környék nem képes a szükséglet növekedésének arányában termelését fokozni. Városunk fejlődésének jelenleg éppen azon a pontján van, hogy az eddig megfelelő és ha nem is kifogástalanul, de elég kielégítően működő hetipiacot, egy más, pontosabb és megbízhatóbb intézménnyel kell felváltania. Igaz, hogy ebben a pillanatban, ami az élelmiszerek kellő mennyiségének szolgáltatását illeti, a régi intézmény hivatásának még megfelel, azonban az eladók, látván a kereslet folytonos növekedését és tudván azt, hogy a fogyasztó közönség kénytelen tőle, mint egyedüli forrástól az élelmiszereket megvásárolni, az árakat mindegyre magasabban szabják meg. Az az intézmény, mely ezeken az állapotokon segíteni és az ezután bekövetkezendő zavaroknak és bajoknak még kellő időben elejét venné, egy városi vásárcsarnok mielőbbi létesítése volna, amelyért különben már eleget harcoltunk! Közönségünk ezen intézmény áldásos hatását nem tudja kellőleg értékelni és abban a megszorításnál egyebet nem lát. Kétségtelen pedig, hogy egy nagy város élelmezését a véletlenre bízni nem szabad, mert hiszen igazán csak a véletlenen múlik az hogy a környéki kistermelő bejön-e a hetivásárra, vagy sem. Meg kell értenünk, hogy a vásárcsarnok semmi esetre sem szüntetné meg a környékbeli falvakból való élelmiszer behozatalt és valószínű, hogy egyelőre a vásárcsarnok eladóinak legnagyobb kontingensét ők szolgáltatnák. A fogyasztókra nézve pedig nagyon előnyös volna, ha a kistermelők, a vásárcsarnok állandó élelmiszerkereskedőiben megfelelő versenyre találnának és ezáltal a vásárcsarnok kellőleg kifejthetné árszabályozó hatását. A vásárcsarnokok szervezetéhez hozzátartozik az élelmiszereknek távolabbi vidékekről való nagybani behozatala, melynek előmozdításához az állam valószínűleg tarifás kedvezményekkel járulna hozzá. Ezeken a gazdasági előnyökön kívül a vásárcsarnoknak azonban más egyéb, nem kevésbé fontos haszna is van. Ezek között első helyen kell felemlítenünk azt, hogy az élelmiszereket ellenőrző közegeknek a vizsgálat sokkal inkább és könnyebben állna módjukban, mint jelenleg és lehetővé válna, hogy a hamisított, vagy más hiányokkal bíró cikkeknek forgalomba hozatalát meggátolják. A centralizált eladás megkönnyítené a bevásárlást is és megszűnnék az a viszás állapot, ami jelenleg fennáll, hogy minden egyes élelmicikket más-más, egymástól távol eső helyeken kénytelen a fogyasztó beszerezni. Városunk úgy területben, mint a lakosság számában állandóan és megszakítás nélkül gyarapodik. Valószínűleg nem messze van már az az idő, amikor a régi álom, a nagy Kecskemét megteremtése megvalósul. Gondoskodni kell természetesen arról, hogy ez a nagy átalakulás simán, minden zökkenés és nehézség nélkül menjen végbe. A kialakulandó nagy város közélelmezési kérdésének megoldására pedig más, jobb mód nem kínálkozik, mint egy megfelelően szervezett vásárcsarnok mielőbb való létesítése. HÍREK. — Emlékeztető. Szombaton délután pontban fél hat órakor kezdődik az irodalmi estély az Otthonban. A nagysikerűnek ígérkező estély iránt óriási érdeklődés mutatkozik. Jegyek holnap délig Szél Nándornál, este a pénztárnál válthatók. — Megbízás. A szőlészeti és borászati szakszolgálat felügyeletével és ellenőrzésével Kecskemét területére is kiterjedőleg a földmivelésügyi miniszter Kosánszky Viktor országos borászati kormánybiztost bízta meg. — A nemzetiség új helyisége. A nemzetőrség a napokban a honvédlőkórház helyiségeibe költözködött ki, mert régi helyére az ó-kollégium termeire a közélelmezési hivatalnak lesz szüksége. Lakásberendezéshez Pénzbefektetésnek és Ajándéknak legalkalmasabb a Kecskeméti Művésztelep festőinek kiállított képeiből vásárolni. A kiállítás visszavonhatatlanul csak február 2-áig lesz nyitva: a KECSKEMÉTI ÚJSÁG kiadóhivatali helyiségeiben (László Károly u. 11.) . Kölcsön a kisiparosoknak és kereskedőknek. A kereskedelemügyi miniszter a háború folytán üzemüket, illetve üzletüket beszüntetni kényszerült kisiparosok és kereskedők támogatására irányuló hitelakció kapcsán az azok részére benyújtott kölcsönkérelmek elbírálására, illetve a kölcsönök megszavazására helyi bizottságokat állított fel a következő körzetekben: a ceglédi, a kiskunfélegyházai, a nagykőrösi és a kecskemétieknek (idetartozik: Alpár és Kerekegyháza). E körzetekben a kereskedelmi miniszter képviselője Brooser Mór ipari főfelügyelő Budapest. A budafokiak kecskeméti képviselője a kereskedelmi és iparkamara részéről Takács Sándor kereskedő, az ipartestület képviselője Simon Péter Kecskeméten. A kiskőrösiek képviselője Mezei Ferenc kereskedő és Dankó János kőmives. A kiskunfélegyházaiak képviselője Sahin Tóth Ráfael kereskedő és Kovács Józsi szobafestő. — Megszűnt a külterületi csendőrség. Ágasegyházán, Szentlőrincen és Bugacmonostoron a város kérelmére mintegy fél évvel ezelőtt külterületi csendőrkülönítményeket állítottak fel. E különítmények február 1-től kezdődőleg megszűnnek, mert, amint értesülünk, ez a szervezet többféle okból nem vált be. — Munkaközvetítői. Értesíti a munkaközvetítő hivatal az érdekelt munkaadókat, hogy a hivatalban a következő munkások közvetíthetők: Ács-segéd 2, asztalos 2, bádogos és szerelő 2, bognár 1, cukrász-tanonc 1, gőzgépész 1, hentes 2, kazánfűtő 1, kereskedő-segéd 7, kovács 1, kőfaragó 1, kőmives 8, géplakatos 5, mázoló 1, molnár 1, mészáros 2, földmunkás 30, nyomdászbetűszedő és gépmester 3, pék 1, soffőr 1, férfi és női szabó 2, kocsifényező 1, vízvezetékszerelő 1, villanyszerelő 4, főpincér 1 gyárimunkás 47, lisztkezelő és zsákoló labolti kiszolgáló 3, nyomdai berakóleány 1, palackozó leány 1, fehérnemű varró 4, gépiró 1, napszámos 15, takarítónő 8, mosónő 8, vasalónő 4, súrolónő 3, ablakpucoló 2, malterlegény 10, csapos 2, favágó 6, egyenruhaszabó 1, bányamunkás 10, téglapréselő 1, épületlakatos 1, csősz 3, erdőőr 2, munkafelügyelő 5, gazdasági kertész 1, kocsis 15, vincellér 2, szőlőkapás 9, gazdasági intéző 1, tanyás 10, szántóvető 1, kapás 2, mindenes 6, ápolónő 4, házfelügyelő 4, imok 15, könyvelő 1, levélhordó 2, őr 1, portás 3, szolga 10, raktárnok 8, magyar-német levelező 1, biztosítási ügynök 1, pénztáros 3, ellenőr 3. Érdekeltek forduljanak városháza I. em. 41. sz. alatt a gyűjtőhely vezetőjéhez. Munkára való igény írásban is bejelenthető. Kecskemét, 1919. január 30. Trungel Károly a munkaközvetítő iroda vezetője. — Cipőbeszolgáltatás. A Népjóléti Bizottság értesíti a cipésziparosokat, hogy előre nem látott körülmény miatt cipőátvétel a Népjóléi üzletben (Vitéz-féle helyiség) nem vasárnap 8-tól 12-ig, hanem szombaton ugyanabban az időben fog megtörténni. Tőzsdeügyekben és mindennemű értékpapírok vétele és eladásánál, tekintenél a jelenlegi gazdasági viszonyokra, valamint értékeinek biztonsága szempontjából. Minden irányban készséggel szolgál szakszerű tanáccsal és felvilágosítással a Hazai Kereskedelmi részvénytársaság értékpapír-osztálya Budapest, IV. ker., Magyar utca 5. szám.