Kelet-Magyarország, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

XX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁMÁRA: 50 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 14. CSÜTÖRTÖK lépi, nemzeti egységet a kommunizmus eszméi alapján Biszku Béla választási nagygyűlése Nyíregyházán Szerdán délután 4 órakor zsúfolásig megtelt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a város dolgozói, a nyíregyházi üzemi, termelőszövetkezeti munkások, a dolgozók minden rétegének küldöttei meg­jelentek a Hazafias Népfront választói nagy­gyűlésén. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk szülötte és képviselőjelöltje, Ben­­kei András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első titkára: dr. Fekszi István, a megyei tanács 9b. elnöke: Orosz Ferenc, Endrédi Endre, a megyei pártbizottság titkárai: Gáti József, az MSZMP KB munkatársa: Murczkó Ká­roly, a városi pártbizottság titkára: Antal Pál, Diczkó József, Kar­da Pál, Oláh László, Zaládi János a megyei párt-végrehajtóbi­­zottsá­g tagjaiBiró László a városi tanács vb. elnöke, Váci Mihály költő, megyénk képviselőjelöltje, valamint a megye munká­sainak, tsz-parasztjainak, értelmiségének ki­váló munkásai. Kokas Ferencnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának rövid beveze­tője után Biszku Béla elvtárs, megyénk lis­tavezető országgyűlési képviselőjelöltje mon­dott beszédet.­­ Az ország szinte minden fórumán megtalálható vita alapján elmondhatjuk, hogy politikánk töretlen, a dol­gozó nép számára érthe­tő és jól szolgálja cél­jainkat. A dolgozó nép politikai hatalma évről év­re erősebb és munkásosz­tályunk nagy eredménye­ket mutathat fel szövet­séges társával, a dolgozó parasztsággal. Néhány emlékeztetője a mi, ellenforradalom óta követett politikánk állomásainak. Az ellenforradalmi szervezkedést felszámoltuk. A népi rend­szer megbüntette a felelősöket, s ahhoz is volt ereje, hogy megbocsásson a megtértek­­nek. Az is beletartozik ebbe a politikába, hogy rendszerünk megerősödött. Sikeresen tel­jesítettük a hároméves ter­vet, győzött a munkásosztály, s e kitérők után a nagy gaz­dasági feladatokra fordíthat­tuk figyelmünket. A második ötéves terv első két esztende­jének eredményeit ismerjük. Az ipar 15 százalék helyett 21­ százalékkal növelte termelé­sét, a mezőgazdaság a kétéves aszály ellenére is a hatvanas színvonalon tartotta termelé­ (Folytatás a 3. oldalon.) ­ Engedjék meg, hogy pár­tink Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront nevében meleg szeretettel köszöntsem a megjelenteket, s önökön ke­resztül Nyíregyháza, Szabolcs- Szatmár választóit. Tizenegy nap múlva, feb­ruár 24-én új választásra ker­­rül sor hazánkban. Ami e vá­lasztás előkészítését illeti: Magyarországon h­­a alkotó a légkör, a dolgozók nyugodt ma­gabiztossággal tekintenek a holnap elé. Milliók vitatják meg ezek­ben a napokban a párt politikáját, s ilyenkor vizsgálat alá kerül a nemzetközi helyzet, hazánk külpolitikája, a szocializmus építésének munkája, az em­berek egyéni, de mégis közös­ségi munkája. Természetes, hogy az országgyűlési képvi­selők, a tanácstagok is tarta­nak ilyen önvizsgálatot, meg­feleltek-e a választók bizal­mának az elmúlt négy év so­rán. — A választás légköre azon­ban — bármerre vizsgáljuk az országban — merőben elüt a régi választásokétól. Sze­münkre is vetik a nyugati sajtóban, hogy ez nem igazi választás. Hová lett a régi választási harc? — kérdik,, — Hová lettek a pártok és a kortesek? Az demokrácia volt — mondják, — békebeli de­mokrácia. Nekünk pedig nincs mód több párt között válasz­tani. — Mi ismerjük azokat, akik az úgynevezett béke­beli demokrácia idejét sírják vissza. Tudjuk, hogy az ilyen választásra csak a hatalmukat vesz­tett kizsákmányolóknak lenn® szükségük. Emlékszünk is azokra az idők­re, hogyan folytak le akko­riban a választások. De em­lékeztetnünk kell rá ma is, különösen ifjúságunkat, hogy össze tudják hasonlítani a vé­­négi világot a jelenlegivel. . . Olvasom lapjainkat,­ közöttük a Kelet-Magyarar­­■izágot is. Láthatjuk, hogy ezekben a napokban bőven van szó bennük a múltról, nem hallgatjuk el például, hogy milyen volt a régi vá­­lasslát Tarpán, — de ha ma az­an­yokat tekintjük, nem ne­héz észrevenni, hogy lapjaink sokkal többet beszélnek a má­ról, főként arról, amit ten­nünk kell ezután. A napokban került a kezembe egy régi szabolcsi újság, a Nyírvidék 1932. januárjában megjelent egyik száma. Arról írt, hogy a főispán és az alispán szemé­lyesen győződött meg a me­gyei újségmunkáról,, különö­sen az ibrányi inségmunká­­sok helyzetéről, akik tartha­tatlan állapotok között éltek Munkánk értelme: felépíteni a szocializmust . Szerencsére nekünk ma már nincsenek ilyen újság­cikkeink, de eltűntek az efaj­­ta gondjaink is. Pártunknak, a kommunis­táknak, egész életünknek, munkánknak értelme volt és ma is az, hogy végképp eltemessük a kizsákmá­nyolást, szüntessük meg az abból következő bajokat, építsük fel a kizsákmá­nyolásmentes új világot, a szocializmust. Nagy feladat ez, szorgalmas munkát követel, amelynek a megjavítása jellemzi a m­i ma­ választási előkészületeinket. Érdemes visszapillantani rá hogy milyen célokat tűztünk most magunk elé. Elsősorban azt, hogy a dolgosó néppé! vitatjuk meg azt a politikát amit a párt már hat éve kö­vet. Erősítsük te meg ezt a politikát, hogy olyan kép­viselőket, tanácstagokat válasszon február 24-én a nép, akik a dolgozókkal együtt képesek megvalósí­tani céljainkat. Sok dolog kerül most szóba Az országos, központi ügye­ken kívül felvetődtek egészen egyéni gondok, volt szó la­kásproblémáról, munkalehető­ségről és még sok mindenről. Ugyanakkor megmutattuk a néppel azt is, mi­szerint kell megítélni politikánkat és az azt képviselő embereket. Hogy erő­síti-e a politikai munka­­a mun­kás—paraszt hatalmat és a munkások, parasztok, értelmi­ségiek összefogását, vagy sem­ Meg kellett vizsgálnunk azt is, hogy a tulajdonviszonyok a szocializmus teljes felépítését szolgálják-e, a dolgozók életét javítják-e, vagy sem? Szolgál­ja-e a politika a kulturális felemelkedést, megfelel-e a dolgozók érdekeinek, vagy nem. Indul a munka a földeken Brigádok dolgoznak a hőlé levezetésén Megkezdődött az olvadás Szabolcs-Szatmár megyében is. Két nap alatt mintegy tíz­tizenöt centivel apadt a hó vastagsága a termelőszövetke­zetek határában. A közös gaz­daságok brigádokat szerveztek az alacsony fekvésű földeken összegyűlő hólé levezetésére, az erek, árkok kitisztítására. Jelenleg mintegy 80 köz­ség határában dolgoznak, hogy megelőzzék a kenyér­­gabona kipusztulását. A nagyüzemek fogatosbri­­gádjai is munkához láttak, hogy rövid idő alatt, még a hó teljes olvadása előtt kiszórhas­sák a gyenge kalászosokra a nitrogén műtrágyát. Erre a munkára azokat a területeket jelölték ki, amelyeken ará­nyosan oszlik meg a hótakaró, 3 olvadás után nem folyik el, hanem egyenletesen szívódik a víz altalajba. A Nyírség szövetkezetei a teljes olvadásig holdan­ként negyven kiló nitrogén műtrágyával szórják meg a búza, rozs földeket. Különösen nagy gondot fordí­tanak a nagy termés­hozamú, úgynevezett intenzív búzafaj­ták fetrágy­ázására, mert eb­ből csaknem 60 000 hold földet vezet­tek be az elmúlt ősszel. Nyíregyháza város tanya­vi­lágában a közös gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok több térfogattal s számos köny­­nyű traktorral látták­ munká­hoz a rozsföldeken. A hóolva­dás idején összesen 4000 hold kalászost termő földre több mint 34 vagon pétisót, illetve egyéb nitrogén műtrágyát szórnak szét. Legsürgősebbnek tartják ezt a tavaszi munkát a rozsföldeken, mert ez a növény a februárban ki­szórt pétisó hatására gyor­sabban fejlődik, korábban szárba szökken, de a tapasztalatok szerint 3—4 mázsával nagyobb termést ad, mint a március végéin fel­trá­gyázott földeken. Szabolcs-Szatmár megye kö­zös gazdaságai soha nem ren­deltek ennyi műtrágyát a föl­dek tápanyagának pótlására, mint most, összesen 1700 va­gon pézisót használnak fel a kenyérgabonák termésátlagá­nak ilyen módon történő fo­kozására. „Barátság és testvéri szövetség64 Az Izvesztyija cikke a szovjet—kínai szerződés évfordulójára Az , Izvesztyija szerda esti számában terjedelmes cikket közül a szovjet—kínai barát­sági, együttműködési és köl­­csönös segélynyújtási szerző­dés tizenharmadik évforduló­ja alkalmából. I. Loboda, a cikk írója meg­állapítja, hogy a szovjet—kí­nai szerződés új fejezetet nyi­tott a két nagy ország viszo­nyában, szilárd alapot terem­tett sokoldalú együttműködé­sükhöz a marxizmus-leniná­­­rius, a szocialista internacio­nalizmus megingathatatlan el­veinek alapján. A szovjet—kínai szerződés tükrözi a felek teljes egyenrangúságát, egymás szuverenitásának tisztelet­ben tartását, a belügyek­­be való be nem avatko­zást. A szovjet és a kínai nép testvéri szövetsége és barátsá­ga: történelmi fejlődésük út­jainak törvényszerű eredmé­nye, — írja az Izvesztyija. — Népeink a múltban is támo­gatták egymást, harcoltak or­szágaik felszabadulásáért, és forradalmi megújhodásáért. A forradalom győzelme, a Kínai Népköztársaság megalakulása a jelenkori történelem kimú­­­­ló eseménye volt — folyta­tódik a cikk. — A Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és a Szov­jetunió dolgozói szüntelenül gondoskodtak és továbbra is gondoskodnak a szovjet—kí­nai barátság és egység meg­szilárdításáról és további fej­lesztéséről, mert a barátság­nak és az egységnek óriási je­lentősége van mind a két or­szág fejlődése, mind pedig az egész világ­­fejlődése szem­pontjából. A szovjet kommunisták és az egész nép gondolatait és érzéseit igen jól fejez­te ki Hruscsov — folyta­tódik a cikk, — amikor ki­jelentette, hogy továbbra is mindent megteszünk a barátság megszilárdításá­ra, az egész szocialista tábor egy­ségének és egybeforrottságá­­nak megerősítésére. A Szov­jetunió szilárdan megvalósít­ja valamennyi szocialista or­szág egységének irányvona­lát, a kapcsolatok ama lenini elveihez tartja magát, amelyek a kommunista mozgalom leg­fontosabb okmányaiban, a moszkvai nyilatkozatban ölte­nek testet. A szovjet fegyveres erők hatalmas potenciálja nemcsak országunk biztonságát, hanem a Kínai Népköztársaság, az egész szocialista tábor bizton­ságát is védelmezi, őrködik a világbékén. A szocialista or­szágok fegyveres erői minden szocialista országot biztosíta­­nak az imperialisták kísérle­tei­vel szemben. A szovjet-kí­nai katonai szövetség haté­konyságáról nem egyszer győ­ződhettek meg a béke és a szocializmus ellenségei. Valahányszor, amikor az imperialisták megpróbál­ták elszabadítani láncairól a koumintangista bandát és fegyveres erőikkel fe­nyegették a Kínai Népköz­társaságot az egész világ meghallhatta a szovjet kormány intő szavát, ne játszanak a tűzzel! Ha bárki megtámadja bará­tunkat és szövetségesün­ket, a Kínai Népköztársa­ságot, ezt úgy tekintjük, mintha a Szovjetuniót tá­madták volna meg! így történt 1958-ban, amikor Tajvan térségében megkezdő­dött az agresszorok provoká­ciós mozgolódása, így történt tavaly is, amikor Csang Kaj­­sek az amerikai imperialisták támogatásával partra akart szállni a kontinensein. Az Izvesztyija befejezésül ezeket írja: — A szovjet emberek, ami­kor megünneplik a szovjet— kínai szerződés megkötésének tizenharmadik évfordulóját, forró üdvözletüket küldik kí­nai barátaiknak és szívből kívánnak újabb, még nagyobb sikereket a szocialista építés minden területén a béke meg­szilárdításáért Másfél ezres lesz a munkáslétszám Fejlesztik a nyíregyházi gumigyárat Már az idén idehelyeznek Budapestről több fontos gumicikkeket előállító berendezési rendezéseket, hűtőtornyot építettek. Az egyik csarnokban meg­kezdték a gumilabda-gyártást, ami Budapesten kapacitás­hiány következtében évek óta szünetelt. Az idén a beruhá­zási összegnek még felhasz­nálatlan részéből a budapesti Ruggyantaárugyár — amely­nek fióktelepe a nyíregyházi üzem — hozzáfogott a két má­sik csarnok üzembe helyezé­séhez. Egyiket, a ruggyantá­ból idehelyezett gumi azbeszt tömí­tőlemez, az úgynevezett tauril, másikat a gumi szige­telőszalag előállítására, vala­mint gumifonal burkolására rendezik be. A gépek egy részét ugyan­csak a ruggyantóból he­lyezik át, más részét újonnan szerzik be. A te­lep jelenleg 106 főnyi munkáslétszámát az év végéig háromszázra növe­lik. A fejlesztés második szaka­szában, 1964-től 1965 végéig 65 millió forintot ruháznak be Nyíregyházán. Az üzem ekkor átveszi a ruggyantótól a kerékpártömlő-gyártást. A Nagytétényi Hungária Mű­anyag- és Gumigyárból ide ke­rül a gumizott szöveteket elő­állító berendezés, a Palma Gumigyárból p­edig az egész­ségügyi cikkeket gyártó be­rendezés. Ebben a fejlesztés szakaszban ezerre emelik a munkáslétszámot. Ezzel azonban még nem fe­jeződik be a nyíregyházi te­lep fejlesztése. A harmadik ötéves terv­időszakban a Palma Gu­migyár, amely Budapesten helyhiány miatt nem ter­jeszkedhet tovább, Nyír­egyházának engedi át a laticel párnák, a camping­­cikkek, a sportcikkek, va­lamint a műanyag- és gumijátékok, a védőruhák és az úgynevezett vegyes­cikkek gyártását. Ekkor már 1600 munkás?* Imle­etéksége a tatecnefc Az iparf­el építés irányelvei­nek megfelelően a Nehézipa­ri Minisztérium tavaly gumi­gyárat alapított az úgyszól­ván ipar nélküli Nyíregyhá­zán. A gyáral­apí­t­ás első sza­kaszában 22 millió forin­tos költséggel három üzem­csarnokot, vízellátó be­

Next