Kelet-Magyarország, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
XX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁMÁRA: 50 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 14. CSÜTÖRTÖK lépi, nemzeti egységet a kommunizmus eszméi alapján Biszku Béla választási nagygyűlése Nyíregyházán Szerdán délután 4 órakor zsúfolásig megtelt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a város dolgozói, a nyíregyházi üzemi, termelőszövetkezeti munkások, a dolgozók minden rétegének küldöttei megjelentek a Hazafias Népfront választói nagygyűlésén. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk szülötte és képviselőjelöltje, Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára: dr. Fekszi István, a megyei tanács 9b. elnöke: Orosz Ferenc, Endrédi Endre, a megyei pártbizottság titkárai: Gáti József, az MSZMP KB munkatársa: Murczkó Károly, a városi pártbizottság titkára: Antal Pál, Diczkó József, Karda Pál, Oláh László, Zaládi János a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaiBiró László a városi tanács vb. elnöke, Váci Mihály költő, megyénk képviselőjelöltje, valamint a megye munkásainak, tsz-parasztjainak, értelmiségének kiváló munkásai. Kokas Ferencnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának rövid bevezetője után Biszku Béla elvtárs, megyénk listavezető országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Az ország szinte minden fórumán megtalálható vita alapján elmondhatjuk, hogy politikánk töretlen, a dolgozó nép számára érthető és jól szolgálja céljainkat. A dolgozó nép politikai hatalma évről évre erősebb és munkásosztályunk nagy eredményeket mutathat fel szövetséges társával, a dolgozó parasztsággal. Néhány emlékeztetője a mi, ellenforradalom óta követett politikánk állomásainak. Az ellenforradalmi szervezkedést felszámoltuk. A népi rendszer megbüntette a felelősöket, s ahhoz is volt ereje, hogy megbocsásson a megtérteknek. Az is beletartozik ebbe a politikába, hogy rendszerünk megerősödött. Sikeresen teljesítettük a hároméves tervet, győzött a munkásosztály, s e kitérők után a nagy gazdasági feladatokra fordíthattuk figyelmünket. A második ötéves terv első két esztendejének eredményeit ismerjük. Az ipar 15 százalék helyett 21 százalékkal növelte termelését, a mezőgazdaság a kétéves aszály ellenére is a hatvanas színvonalon tartotta termelé (Folytatás a 3. oldalon.) Engedjék meg, hogy pártink Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront nevében meleg szeretettel köszöntsem a megjelenteket, s önökön keresztül Nyíregyháza, Szabolcs- Szatmár választóit. Tizenegy nap múlva, február 24-én új választásra kerrül sor hazánkban. Ami e választás előkészítését illeti: Magyarországon ha alkotó a légkör, a dolgozók nyugodt magabiztossággal tekintenek a holnap elé. Milliók vitatják meg ezekben a napokban a párt politikáját, s ilyenkor vizsgálat alá kerül a nemzetközi helyzet, hazánk külpolitikája, a szocializmus építésének munkája, az emberek egyéni, de mégis közösségi munkája. Természetes, hogy az országgyűlési képviselők, a tanácstagok is tartanak ilyen önvizsgálatot, megfeleltek-e a választók bizalmának az elmúlt négy év során. — A választás légköre azonban — bármerre vizsgáljuk az országban — merőben elüt a régi választásokétól. Szemünkre is vetik a nyugati sajtóban, hogy ez nem igazi választás. Hová lett a régi választási harc? — kérdik,, — Hová lettek a pártok és a kortesek? Az demokrácia volt — mondják, — békebeli demokrácia. Nekünk pedig nincs mód több párt között választani. — Mi ismerjük azokat, akik az úgynevezett békebeli demokrácia idejét sírják vissza. Tudjuk, hogy az ilyen választásra csak a hatalmukat vesztett kizsákmányolóknak lenn® szükségük. Emlékszünk is azokra az időkre, hogyan folytak le akkoriban a választások. De emlékeztetnünk kell rá ma is, különösen ifjúságunkat, hogy össze tudják hasonlítani a vénégi világot a jelenlegivel. . . Olvasom lapjainkat, közöttük a Kelet-Magyarar■izágot is. Láthatjuk, hogy ezekben a napokban bőven van szó bennük a múltról, nem hallgatjuk el például, hogy milyen volt a régi válasslát Tarpán, — de ha ma azanyokat tekintjük, nem nehéz észrevenni, hogy lapjaink sokkal többet beszélnek a máról, főként arról, amit tennünk kell ezután. A napokban került a kezembe egy régi szabolcsi újság, a Nyírvidék 1932. januárjában megjelent egyik száma. Arról írt, hogy a főispán és az alispán személyesen győződött meg a megyei újségmunkáról,, különösen az ibrányi inségmunkások helyzetéről, akik tarthatatlan állapotok között éltek Munkánk értelme: felépíteni a szocializmust . Szerencsére nekünk ma már nincsenek ilyen újságcikkeink, de eltűntek az efajta gondjaink is. Pártunknak, a kommunistáknak, egész életünknek, munkánknak értelme volt és ma is az, hogy végképp eltemessük a kizsákmányolást, szüntessük meg az abból következő bajokat, építsük fel a kizsákmányolásmentes új világot, a szocializmust. Nagy feladat ez, szorgalmas munkát követel, amelynek a megjavítása jellemzi a mi ma választási előkészületeinket. Érdemes visszapillantani rá hogy milyen célokat tűztünk most magunk elé. Elsősorban azt, hogy a dolgosó néppé! vitatjuk meg azt a politikát amit a párt már hat éve követ. Erősítsük te meg ezt a politikát, hogy olyan képviselőket, tanácstagokat válasszon február 24-én a nép, akik a dolgozókkal együtt képesek megvalósítani céljainkat. Sok dolog kerül most szóba Az országos, központi ügyeken kívül felvetődtek egészen egyéni gondok, volt szó lakásproblémáról, munkalehetőségről és még sok mindenről. Ugyanakkor megmutattuk a néppel azt is, miszerint kell megítélni politikánkat és az azt képviselő embereket. Hogy erősíti-e a politikai munkaa munkás—paraszt hatalmat és a munkások, parasztok, értelmiségiek összefogását, vagy sem Meg kellett vizsgálnunk azt is, hogy a tulajdonviszonyok a szocializmus teljes felépítését szolgálják-e, a dolgozók életét javítják-e, vagy sem? Szolgálja-e a politika a kulturális felemelkedést, megfelel-e a dolgozók érdekeinek, vagy nem. Indul a munka a földeken Brigádok dolgoznak a hőlé levezetésén Megkezdődött az olvadás Szabolcs-Szatmár megyében is. Két nap alatt mintegy tíztizenöt centivel apadt a hó vastagsága a termelőszövetkezetek határában. A közös gazdaságok brigádokat szerveztek az alacsony fekvésű földeken összegyűlő hólé levezetésére, az erek, árkok kitisztítására. Jelenleg mintegy 80 község határában dolgoznak, hogy megelőzzék a kenyérgabona kipusztulását. A nagyüzemek fogatosbrigádjai is munkához láttak, hogy rövid idő alatt, még a hó teljes olvadása előtt kiszórhassák a gyenge kalászosokra a nitrogén műtrágyát. Erre a munkára azokat a területeket jelölték ki, amelyeken arányosan oszlik meg a hótakaró, 3 olvadás után nem folyik el, hanem egyenletesen szívódik a víz altalajba. A Nyírség szövetkezetei a teljes olvadásig holdanként negyven kiló nitrogén műtrágyával szórják meg a búza, rozs földeket. Különösen nagy gondot fordítanak a nagy terméshozamú, úgynevezett intenzív búzafajták fetrágyázására, mert ebből csaknem 60 000 hold földet vezettek be az elmúlt ősszel. Nyíregyháza város tanyavilágában a közös gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok több térfogattal s számos könynyű traktorral látták munkához a rozsföldeken. A hóolvadás idején összesen 4000 hold kalászost termő földre több mint 34 vagon pétisót, illetve egyéb nitrogén műtrágyát szórnak szét. Legsürgősebbnek tartják ezt a tavaszi munkát a rozsföldeken, mert ez a növény a februárban kiszórt pétisó hatására gyorsabban fejlődik, korábban szárba szökken, de a tapasztalatok szerint 3—4 mázsával nagyobb termést ad, mint a március végéin feltrágyázott földeken. Szabolcs-Szatmár megye közös gazdaságai soha nem rendeltek ennyi műtrágyát a földek tápanyagának pótlására, mint most, összesen 1700 vagon pézisót használnak fel a kenyérgabonák termésátlagának ilyen módon történő fokozására. „Barátság és testvéri szövetség64 Az Izvesztyija cikke a szovjet—kínai szerződés évfordulójára Az , Izvesztyija szerda esti számában terjedelmes cikket közül a szovjet—kínai barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tizenharmadik évfordulója alkalmából. I. Loboda, a cikk írója megállapítja, hogy a szovjet—kínai szerződés új fejezetet nyitott a két nagy ország viszonyában, szilárd alapot teremtett sokoldalú együttműködésükhöz a marxizmus-leninárius, a szocialista internacionalizmus megingathatatlan elveinek alapján. A szovjet—kínai szerződés tükrözi a felek teljes egyenrangúságát, egymás szuverenitásának tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást. A szovjet és a kínai nép testvéri szövetsége és barátsága: történelmi fejlődésük útjainak törvényszerű eredménye, — írja az Izvesztyija. — Népeink a múltban is támogatták egymást, harcoltak országaik felszabadulásáért, és forradalmi megújhodásáért. A forradalom győzelme, a Kínai Népköztársaság megalakulása a jelenkori történelem kimúló eseménye volt — folytatódik a cikk. — A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és a Szovjetunió dolgozói szüntelenül gondoskodtak és továbbra is gondoskodnak a szovjet—kínai barátság és egység megszilárdításáról és további fejlesztéséről, mert a barátságnak és az egységnek óriási jelentősége van mind a két ország fejlődése, mind pedig az egész világfejlődése szempontjából. A szovjet kommunisták és az egész nép gondolatait és érzéseit igen jól fejezte ki Hruscsov — folytatódik a cikk, — amikor kijelentette, hogy továbbra is mindent megteszünk a barátság megszilárdítására, az egész szocialista tábor egységének és egybeforrottságának megerősítésére. A Szovjetunió szilárdan megvalósítja valamennyi szocialista ország egységének irányvonalát, a kapcsolatok ama lenini elveihez tartja magát, amelyek a kommunista mozgalom legfontosabb okmányaiban, a moszkvai nyilatkozatban öltenek testet. A szovjet fegyveres erők hatalmas potenciálja nemcsak országunk biztonságát, hanem a Kínai Népköztársaság, az egész szocialista tábor biztonságát is védelmezi, őrködik a világbékén. A szocialista országok fegyveres erői minden szocialista országot biztosítanak az imperialisták kísérleteivel szemben. A szovjet-kínai katonai szövetség hatékonyságáról nem egyszer győződhettek meg a béke és a szocializmus ellenségei. Valahányszor, amikor az imperialisták megpróbálták elszabadítani láncairól a koumintangista bandát és fegyveres erőikkel fenyegették a Kínai Népköztársaságot az egész világ meghallhatta a szovjet kormány intő szavát, ne játszanak a tűzzel! Ha bárki megtámadja barátunkat és szövetségesünket, a Kínai Népköztársaságot, ezt úgy tekintjük, mintha a Szovjetuniót támadták volna meg! így történt 1958-ban, amikor Tajvan térségében megkezdődött az agresszorok provokációs mozgolódása, így történt tavaly is, amikor Csang Kajsek az amerikai imperialisták támogatásával partra akart szállni a kontinensein. Az Izvesztyija befejezésül ezeket írja: — A szovjet emberek, amikor megünneplik a szovjet— kínai szerződés megkötésének tizenharmadik évfordulóját, forró üdvözletüket küldik kínai barátaiknak és szívből kívánnak újabb, még nagyobb sikereket a szocialista építés minden területén a béke megszilárdításáért Másfél ezres lesz a munkáslétszám Fejlesztik a nyíregyházi gumigyárat Már az idén idehelyeznek Budapestről több fontos gumicikkeket előállító berendezési rendezéseket, hűtőtornyot építettek. Az egyik csarnokban megkezdték a gumilabda-gyártást, ami Budapesten kapacitáshiány következtében évek óta szünetelt. Az idén a beruházási összegnek még felhasználatlan részéből a budapesti Ruggyantaárugyár — amelynek fióktelepe a nyíregyházi üzem — hozzáfogott a két másik csarnok üzembe helyezéséhez. Egyiket, a ruggyantából idehelyezett gumi azbeszt tömítőlemez, az úgynevezett tauril, másikat a gumi szigetelőszalag előállítására, valamint gumifonal burkolására rendezik be. A gépek egy részét ugyancsak a ruggyantóból helyezik át, más részét újonnan szerzik be. A telep jelenleg 106 főnyi munkáslétszámát az év végéig háromszázra növelik. A fejlesztés második szakaszában, 1964-től 1965 végéig 65 millió forintot ruháznak be Nyíregyházán. Az üzem ekkor átveszi a ruggyantótól a kerékpártömlő-gyártást. A Nagytétényi Hungária Műanyag- és Gumigyárból ide kerül a gumizott szöveteket előállító berendezés, a Palma Gumigyárból pedig az egészségügyi cikkeket gyártó berendezés. Ebben a fejlesztés szakaszban ezerre emelik a munkáslétszámot. Ezzel azonban még nem fejeződik be a nyíregyházi telep fejlesztése. A harmadik ötéves tervidőszakban a Palma Gumigyár, amely Budapesten helyhiány miatt nem terjeszkedhet tovább, Nyíregyházának engedi át a laticel párnák, a campingcikkek, a sportcikkek, valamint a műanyag- és gumijátékok, a védőruhák és az úgynevezett vegyescikkek gyártását. Ekkor már 1600 munkás?* Imleetéksége a tatecnefc Az iparfel építés irányelveinek megfelelően a Nehézipari Minisztérium tavaly gumigyárat alapított az úgyszólván ipar nélküli Nyíregyházán. A gyáralapítás első szakaszában 22 millió forintos költséggel három üzemcsarnokot, vízellátó be