Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ára. SO fiLlér 1963. OKTÓBER 18, PÉNTEK! Példátlan szorgalommal dolgoznak nagyüzemeink határában Megyénk még ezen a héten teljesíti felemelt vetési tervét Az elmúlt hetekben példátlan szorgalommal dolgoztak az emberek és a gépek a szabolcsi nagyüzemek határában. Még soha nem kerültek ilyen hamar raktárba a mezőgazdasági termények, és nem vetették el október végéig a kenyérgabona magját, mint az idén. Másfél ezer traktor, száznál több tehergépkocsi és több mint háromezer vetőgép kettős és nyújtott műszakban segített abban, hogy a nagyüzemek tagjainak, vezetőinek ígérete teljesüljön. Ennek eredménye, hogy a nyírbátori és csengeri után október 16-ig újabb hat Szabolcs-Szatmár megyei járás teljesítette öt százalékkal megtoldott vetési tervét. Így már több mint százötvenezer holdon kel, illetve zöldell a kenyérnekvaló magja. Ezen a napon jelentette felajánlásának sikeres teljesítését a fehérgyarmati, kisvárdai, vásárosaményi, tiszalöki és a baktalórántházi járás, és Nyíregyháza város. Az emberek és a gépek azonban megyeszerte tovább dolgoznak, mert a szövetkezetek újabb ígéretet tettek a vetés folytatására. A traktorok az eddiginél nagyobb számban láttak hozzá az őszi mélyszántáshoz és a vetőgépeket pedig a felszabaduló területekről a nyíregyházi és a nagykállói járásokba csoportosították át, ahol még kilencezer hold föld vár bevetésre. Szabolcs megye szövetkezetei a szokottnál egy hónappal korábban, még ezen a héten teljesítik felemelt vetéstervüket. Megyénk termelőszövetkezetei között a mándoki Új Élet Termelőszövetkezet volt a legserényebb az őszi mezőgazdasági munkákban. Szeptember 25-re elvetették a rozs, október 10-re a búza magját, és 16-ra pedig teljesen betakarították háromezer holdas határukból az őszi kapásokat, a kukorica és napraforgó szárát is. Ebben a nagyüzemben összesen háromszáz holdon foglalkoztak burgonyatermeléssel és közel százmázsás átlagtermést takarítottak be. A burgonyából valóságos „prizmafalut” építettek központi üzemegységük mellett. Mintegy százötven asszony és leány már meg is kezdte a válogatást, osztályozást. Huszonnyolc mázsás átlagtermést értek el kukoricából, csaknem kétszáz holdon, s cukorrépatermésük is jóval több volt a tervezettnél. Október végéig a betakarítást is befejezik a vásárosnaményi járás tsz-ei Csorba János járási osztályvezető nyilatkozata Az őszi kalászosok vetéstervének idejében, jó minőségben való maradéktalan teljesítése a feltétele a kenyérgabonakérdés megoldásának. — Mit tettek és tesznek ennek érdekében a vásárosnaményi járás nagyüzemi gazdaságaiban? — ez iránt érdeklődtünk Csorba János elvtárstól, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől. — A nyár folyamán valamennyi termelőszövetkezetben elkészítették a tervszerű növénytermesztésnél nélkülözhetetlen tábla törzskönyveket. Ez lehetővé tette egy olyan pontos ütemterv kidolgozását, amelyen eddig nem volt szükség változtatni. A munkaterveket kidolgozták az egyes brigádterületekre is. Ez a munkaterv természetesen kiterjedt a betakarításon és vetésen kívül az állattenyésztésre, az őszi gyümölcstelepítésekre, a mélyszántásra is. Hogy a brigádvezetők, traktorosok mennyire komolyan vették a minőségi munkát, arra példa, hogy mindössze három kisebb táblában merült fel minőségi kifogás, de a hiányosságokat ott is megszüntették. Nagy jelentőséget tulajdonítok a kibontakozott megyei, majd országos versenynek, s annak, hogy a járási versenybizottság rendszeresen tájékoztatta a szövetkezeteket a munkák állásáról. A gépi munkák szervezésénél sokat segített a kettős műszakban dolgozó traktorok számának a jelentős növelése a Tiszaszálkái Gépállomáson. A betakarítást — ahol a munkaerőhelyzet is követelte — igyekeztünk gépesíteni. A járás szövetkezeteiben a kukoricaszámok több mint felét a sártépővel takarították be. Az őszi vetést október 10-ig öt, 15-ig 20 szövetkezet fejezte be az öt százalékkal megemelt tervnek megfelelően. A többi tsz-be áthelyeztük a gépi erőket, s így sikerült csütörtökig teljesíteni a járásban a kenyérgabona vetéstervét. A betakarításnál inkább szállítási nehézségek vannak — legtöbb szövetkezettől távol esik a vasútállomás. Gondot okoz a ládaellátás a gyümölcsszüretnél. Ennek ellenére megvan a reális lehetősége annak, hogy október utolsó napjáig elvégezzük a betakarítást — beleértve a kukorica és napraforgó szárát is. A nyári tarlók mélyszántását valamennyi szövetkezetben elvégezték a nagy őszi munkák megkezdéséig. Most, a vetés befejeztével, a szállítási feladatok csökkenésével mintegy kétszáz erőgép fog rendelkezésre állni, hogy a szövetkezetek folytassák a megkezdett őszi mélyszántást. Ezzel az erővel — amennyiben a tsz-ek továbbra is igénybe veszik a gépállomás teljes kapacitását — a betakarítás befejezését követő nyolc-tíz napon belül el tudjuk végezni az összes őszi mélyszántást is — fejezte be tájékoztatását Csorba János elvtárs. Gyorsítsuk a betakarítás és a vetés ütemét • A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatja A mezőgazdasági termelő üzemek nagy többsége az előirányzatnak megfelelő ütemben halad az időszerű őszi munkákkal: október 13-ig a vetőszántásra előirányzott terület 85 százalékát készítették elő vetésre. Ez mégsem kielégítő, hiszen a vetőszántással október 15-ig mindenütt végezni kellett volna. Az őszi árpa és a rozs vetését országosan befejezték. Rozsot az előirányzottnál nagyobb területen vetettek. A kenyérgabonával bevetett terület október 13-án meghaladta az 1,7 millió holdat, amely az előző évek időszakos teljesítésénél jobb eredménynek számít. A betakarítási munkák menete — a kedvező időjárás ellenére — egyes vidékeken nem kielégítő. Október 13-ig burgonyatermésnek 80 százalékát takarították be, ugyanakkor a kukoricatöréssel 54, a kukoricaszárvágással — ezen a területen — 69, a napraforgóaratással 74 és a cukorrépaszedéssel 49 százaléknál tartottak a termelő üzemek. Szükségesnek látszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok családtagjainak és más személyeknek bevonásával a kapásnövények — elsősorban a kukorica, a napraforgó, valamint a kukoricaszár betakarítását gyorsítsák meg. Az időjárás egyelőre kedvező a betakarítási munkákra. A munkák meggyorsításán azért is szükség van, hogy a vetés befejeztével az üzemek zökkenőmentesen át tudják majd csoportosítani erőgépeiket a mélyszántásra. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadta a ■ar fraf -ról szóló javaslatot New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszaka csütörtök délelőtti ülésén a küldöttek egyhangúlag elfogadták a politikai bizottságban minap szintén egyhangúlag jóváhagyott határozati javaslatot a világűr atommentesítéséről. A közgyűlési határozat hangsúlyozza, hogy az űrkutatásokat kizárólag az emberiség javára szabad végezni és a világűrt csak ilyen célból szabad felhasználni. A határozat „örömmel üdvözli az Egyesült Államok és a Szovjetunió kifejezésre juttatott szándékát, hogy nem bocsátanak fel a világűrbe semmiféle olyan mesterséges égitestet, amelyet nukleáris fegyverrel, vagy másféle tömegpusztító fegyverekkel szerelnek fel”. A közgyűlés felszólít minden államot, hogy hasonlóképpen tartózkodjanak ilyen égitestek felbocsátásátóL U Thant, az ENSZ főtitkára megállapította, hogy a határozat „jó előjel a jövő szempontjából”. Folytatni kell az erőfeszítéseket avégett, hogy haladást érjünk el korunk központi problémájának, az általános és a teljes leszerelés kérdésének megoldásában — mondotta. Az Elnöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsendegyezményt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön Dobi István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke. Az ülés napirendjén a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában Moszkvában 1963. augusztus 5-én létrejött szerződés ratifikálása szerepelt. Az erről szóló javaslatot Péter János külügyminiszter terjesztette az Elnöki Tanács elé. — Történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz csatlakozik népköztársaságunk ezzel a határozattal — mondta többek között. — A szerződés megfelel a magyar nép érdekeinek, a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe a békéért vívott nemzetközi harc államszerződésbe foglalt első eredményét látja ebben a szerződésben. — A termonukleáris háború veszélyének növekedésével szemben ez a szerződés a nukleáris hatalmak első, közös lépése. Olyan jelentős első gyakorlati lépés ez, amelyhez hasonló további lépések szükségesek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Hosszú harc, világméretű küzdelem előzte meg ezt a szerződést. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt az egész földkerekségen megindult az aláírásgyűjtés az atomfegyver eltiltásáért, akkor még sokak szemében nehezen volt elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormánya közös szerződést fogalmaz a nukleáris fegyverkísérletek legalábbis részleges tilalmáról, s ehhez csatlakozásra szólítja fel a világ valamennyi országának kormányát . Ez a szerződés megszünteti a Föld légkörének további radioaktív szennyeződését, és eddig páratlan példát mutat a különböző társadalmi rendszerű országok közös felelősségvállalására. Ezzel a szocialista tábor országainak a békés egymás melett élésre irányuló politikája tört előre, és a nemzetközi életben viszonylagos enyhülés következett be. — A forradalmi munkás— paraszt kormány nevében kérem a Népköztársaság Elnöki Tanácsát a szerződés ratifikálására — fejezze be beszédét. A külügyminiszter előterjesztéséhez az Elnöki Tanács több tagja hozzászólt. Mihályft Ernő főszerkesztő rámutatott, hogy a moszkvai szerződés aláírása óta a világon valóságos népszavazás zajlott le, amelyben a magyar nép a legelsők között adta le szavazatát. A világnépszavazás egyhangú eredményét nem csorbítja az sem, hogy egyes országok vezetői még nem értenek egyet a megállapodással. Horváth Richárd a budapesti katolikus békebizottság elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyezmény a humánum győzelme. A magyar emberek — hívők és nem hívők — a világ népeivel együtt örömmel köszöntik a szerződést, s helyeslik, hogy ratifikálására a kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácshoz. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: népünk gondolkodásában nemzeti lét féltése, a haza szeretete elválaszthatatlanul egybeforrt a világbéke gondolatával. Ezt mutatják a közelmúltban tartott gyűlések ezrei is. Kormányunk békepolitikáját, a békés egymás mellett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, függetlensége, gazdasági és kulturális felemelkedése biztosítékának tekinti, s egyöntetűen helyesli. Szakasits Árpád az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács irodájának tagja hangoztatta: — népünk örömmel fogadta az egyezményt, s bízik abban, hogy ezt az első jelentékeny lépést újabb komoly lépések követik az általános és teljes leszerelés, a háborúk nélküli világ felé vezető úton. A hozzászólások után Dobi István összegezte az Elnöki Tanács állásfoglalását. — Nagy jelentőségű határozatot mond ki most Elnöki Tanácsunk. Népünktől kapott felhatalmazásunk alapján megerősítjük népköztársaságunk csatlakozását a moszkvai részleges atomcsendegyezményhez, ehhez a nagy fontosságú nemzetközi dokumentumhoz, szentesítjük kormányunk képviselőinek aláírását. Felelősségteljes nemzetközi kötelességünk ez, s egyben legsajátabb nemzeti érdekünk is. — A magyar nép jól tudja, mit jelent a háború. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az új világháború elkerülhetetlenül termonukleáris háború lenne, s az ilyen világégés az egész emberiség mérhetetlen szenvedését okozná. A világ békeszerető erői, élükön a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal, ezért folytatnak olyan kitartó, állhatatos harcot az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris világkatasztrófa elhárításáért. A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyezmény új szellemet vitt a nemzetközi politikába. Egyre többször halljuk a „moszkvai szellem” kifejezést, ami azt jelzi, hogy az enyhültebb nemzetközi légkör a moszkvai egyezmény eredménye. Reméljük, — s a magunk lehetőségei között munkálkodunk is érte — hogy a kölcsönös megértésnek ez a szelleme tovább erősödik és hozzájárul a népek közötti kapcsolatok megjavításához. Az Elnöki Tanács egyhangú határozattal ratifikálta az egyezményt