Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE­ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ára. SO fiLlér 1963. OKTÓBER 18, PÉNTEK! Példátlan szorgalommal dolgoznak nagyüzemeink határában Megyénk még ezen a héten teljesíti felemelt vetési tervét Az elmúlt hetekben pél­dátlan szorgalommal dolgoz­tak az emberek és a gépek a szabolcsi nagyüzemek határá­ban. Még soha nem kerültek ilyen hamar raktárba a mezőgazdasági termények, és nem vetették el októ­ber végéig a kenyérgabo­na magját, mint az idén. Másfél ezer traktor, száznál több tehergépkocsi és több mint háromezer vetőgép ket­tős és nyújtott műszakban se­gített abban, hogy a nagyüze­mek tagjainak, vezetőinek ígérete teljesüljön. Ennek eredménye, hogy a nyírbáto­ri és csengeri után október 16-ig újabb hat Szabolcs-Szatmár megyei járás teljesí­tette öt százalékkal megtol­dott vetési tervét. Így már több mint százötvenezer holdon kel, illetve zöl­­dell a kenyérnekvaló mag­ja. Ezen a napon jelentet­te felajánlásának sikeres teljesítését a fehérgyar­mati, kisvárdai, vásárosa­­ményi, tiszalöki és a bak­­talórántházi járás, és Nyír­egyháza város. Az emberek és a gépek azon­ban megyeszerte tovább dol­goznak, mert a szövetkezetek újabb ígéretet tettek a vetés folytatására. A traktorok az eddiginél nagyobb számban láttak hozzá az őszi mély­szántáshoz és a vetőgépeket pedig a felszabaduló terüle­tekről a nyíregyházi és a nagykállói járásokba csopor­tosították át, ahol még ki­lencezer hold föld vár beve­tésre. Szabolcs megye szövetke­zetei a szokottnál egy hónappal korábban, még ezen a héten teljesítik felemelt vetéstervüket. Megyénk termelőszövetke­zetei között a mándoki Új Élet Termelőszövetkezet volt a legserényebb az őszi mező­­gazdasági munkákban. Szep­tember 25-re elvetették a rozs, október 10-re a búza magját, és 16-ra pedig telje­sen betakarították háromezer holdas határukból az őszi ka­pásokat, a kukorica és nap­raforgó szárát is. Ebben a nagyüzemben összesen háromszáz holdon foglalkoztak burgonyater­meléssel és közel százmá­zsás átlagtermést takarí­tottak be. A burgonyából valóságos „prizmafalut” építettek központi üzem­egységük mellett. Mintegy százötven asszony és leány már meg is kezdte a válogatást, osztályozást. Hu­szonnyolc mázsás átlagter­mést értek el kukoricából, csaknem kétszáz holdon, s cukorrépatermésük is jóval több volt a tervezettnél. Október végéig a betakarítást is befejezik a vásárosnaményi járás tsz-ei Csorba János járási osztályvezető nyilatkozata Az őszi kalászosok vetés­tervének idejében, jó minő­ségben való maradéktalan teljesítése a feltétele a ke­­nyérgabonakérdés megoldá­sának. — Mit tettek és tesz­nek ennek érdekében a vásá­rosnaményi járás nagyüzemi gazdaságaiban? — ez iránt érdeklődtünk Csorba János elvtárstól, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tőjétől. — A nyár folyamán vala­mennyi termelőszövetkezetben elkészítették a tervszerű nö­vénytermesztésnél nélkülöz­hetetlen tábla törzskönyve­ket. Ez lehetővé tette egy olyan pontos ütemterv kidol­gozását, amelyen eddig nem volt szükség változtatni. A munkaterveket kidolgozták az egyes brigádterületekre is. Ez a munkaterv természetesen kiterjedt a betakarításon és vetésen kívül az állattenyész­tésre, az őszi gyümölcstelepí­tésekre, a mélyszántásra is. Hogy a brigádvezetők, trak­torosok mennyire komolyan vették a minőségi munkát, arra példa, hogy mindössze három kisebb táblában me­rült fel minőségi kifogás, de a hiányosságokat ott is meg­szüntették. Nagy jelentőséget tulajdo­nítok a kibontakozott megyei, majd országos versenynek, s annak, hogy a járási verseny­­bizottság rendszeresen tájékoz­tatta a szövetkezeteket a munkák állásáról. A gépi munkák szervezésénél sokat segített a kettős műszakban dolgozó traktorok számának a jelentős növelése a Tisza­­szálkái Gépállomáson. A be­takarítást — ahol a munka­erőhelyzet is követelte — igyekeztünk gépesíteni. A já­rás szövetkezeteiben a kuko­­ricaszámok több mint felét a sártépővel takarították be. Az őszi vetést október 10-ig öt, 15-ig 20 szövetkezet­ fe­jezte be az öt százalékkal megemelt tervnek megfele­lően. A többi tsz-be áthelyez­tük a gépi erőket, s így si­került csütörtökig teljesíteni a járásban a kenyérgabona vetéstervét. A betakarításnál inkább szállítási nehézségek vannak — legtöbb szövetkezettől tá­vol esik a vasútállomás. Gon­dot okoz a ládaellátás a gyü­­mölcsszüretnél. Ennek elle­nére megvan a reális lehe­tősége annak, hogy október utolsó napjáig elvégezzük a betakarítást — beleértve a kukorica és napraforgó szá­rát is. A nyári tarlók mélyszántá­sát valamennyi szövetkezet­ben elvégezték a nagy őszi munkák megkezdéséig. Most, a vetés befejeztével, a szállí­tási feladatok csökkenésével mintegy kétszáz erőgép fog rendelkezésre állni, hogy a szövetkezetek folytassák a megkezdett őszi mélyszántást. Ezzel az erővel — amennyi­ben a tsz-ek továbbra is igénybe veszik a gépállomás teljes kapacitását — a beta­karítás befejezését követő nyolc-tíz napon belül el tud­juk végezni az összes őszi mélyszántást is — fejezte be tájékoztatását Csorba János elvtárs. Gyorsítsuk a betakarítás és a vetés ütemét • A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatja A mezőgazdasági termelő üzemek nagy többsége az elő­irányzatnak megfelelő ütemben halad az időszerű őszi mun­kákkal: október 13-ig a vető­szántásra előirányzott terület 85 százalékát készítették elő vetésre. Ez mégsem kielégítő, hi­szen a vetőszántással ok­tóber 15-ig mindenütt vé­gezni kellett volna. Az őszi árpa és a rozs veté­sét országosan befejezték. Ro­zsot az előirányzottnál na­gyobb területen vetettek. A kenyérgabonával bevetett te­rület október 13-án meghalad­ta az 1,7 millió holdat, amely az előző évek időszakos telje­sítésénél jobb eredménynek számít. A betakarítási munkák me­nete — a kedvező időjárás el­lenére — egyes vidékeken nem kielégítő. Október 13-ig burgonyatermésnek 80 százalé­kát takarították be, ugyanak­kor a kukoricatöréssel 54, a kukoricaszárvágással — ezen a területen — 69, a napraforgó­aratással 74 és a cukorrépa­szedéssel 49 százaléknál tartot­tak a termelő üzemek. Szükségesnek látszik, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok családtagjainak és más személyeknek bevonásával a kapásnövények — első­sorban a kukorica, a nap­raforgó, valamint a kuko­ricaszár betakarítását gyor­sítsák meg. Az időjárás egyelőre kedve­ző a betakarítási munkákra. A munkák meggyorsításán azért is szükség van, hogy a vetés befejeztével az üzemek zökkenőmentesen át tudják majd csoportosítani erőgépei­ket a mélyszántásra. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadta a ■­a­r fr­a­­­f -­ról szóló javaslatot New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszaka csütörtök délelőtti ülésén a küldöttek egyhangúlag elfogadták a politikai bi­zottságban minap szintén egyhangúlag jóváhagyott hatá­rozati javaslatot a világűr atommentesítéséről. A közgyűlési határozat hangsúlyozza, hogy az űrkuta­tásokat kizárólag az emberiség javára szabad végezni és a világűrt csak ilyen célból szabad felhasználni. A hatá­rozat „örömmel üdvözli az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kifejezésre juttatott szándékát, hogy nem bocsáta­nak fel a világűrbe semmiféle olyan mesterséges égites­tet, amelyet nukleáris fegyverrel, vagy másféle tömeg­­pusztító fegyverekkel szerelnek fel”. A közgyűlés felszó­lít minden államot, hogy ha­sonlóképpen tartózkodjanak ilyen égitestek felbocsátását­óL U Thant, az ENSZ főtitkára megállapította, hogy a határozat „jó előjel a jövő szempontjából”. Folytatni kell az erőfeszítéseket avégett, hogy haladást érjünk el ko­runk központi problémájának, az általános és a teljes le­szerelés kérdésének megoldásában — mondotta. Az Elnöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsendegyezményt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön Dobi István elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen részt vett Kál­lai Gyula, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökhe­lyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az országgyű­lés elnöke. Az ülés napirendjén a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egye­sült Államok és Nagy-Britan­­nia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísér­letek betiltása tárgyában Moszkvában 1963. augusztus 5-én létrejött szerződés ratifi­kálása szerepelt. Az erről szóló javaslatot Péter János külügy­miniszter terjesztette az Elnö­ki Tanács elé. — Történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz csatlakozik népköztársaságunk ezzel a határozattal — mond­ta többek között. — A szerződés megfelel a magyar nép érdekeinek, a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek. A Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe a békéért vívott nemzetközi harc államszerződésbe fog­lalt első eredményét látja ebben a szerződésben. — A termonukleáris háború veszélyének növekedésével szemben ez a szerződés a nuk­leáris hatalmak első, közös lépése. Olyan jelentős első gya­korlati lépés ez, amelyhez ha­sonló további lépések szüksé­gesek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érde­kében. Hosszú harc, világmére­tű küzdelem előzte meg ezt a szerződést. Amikor másfél év­tizeddel ezelőtt az egész föld­kerekségen megindult az alá­írásgyűjtés az atomfegyver el­tiltásáért, akkor még sokak szemében nehezen volt elkép­zelhető, hogy eljön az idő, ami­kor a Szovjetunió, az Ameri­kai Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormánya közös szerződést fogalmaz a nukleá­ris fegyverkísérletek legalábbis részleges tilalmáról, s ehhez csatlakozásra szólítja fel a vi­lág valamennyi országának kormányát . Ez a szerződés meg­szünteti a Föld légkörének további radioaktív szen­­­nyeződését, és eddig pá­ratlan példát mutat a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok közös fe­lelősségvállalására. Ezzel a szocialista tábor orszá­gainak a békés egymás melett élésre irányuló po­litikája tört előre, és a nemzetközi életben vi­szonylagos enyhülés kö­vetkezett be. — A forradalmi munkás— paraszt kormány nevében ké­rem a Népköztársaság Elnöki Tanácsát a szerződés ratifiká­lására — fejezze be beszédét. A külügyminiszter előter­jesztéséhez az Elnöki Tanács több tagja hozzászólt. Mihály­ft Ernő főszerkesztő rámuta­tott, hogy a moszkvai szerző­dés aláírása óta a világon va­lóságos népszavazás zajlott le, amelyben a magyar nép a legelsők között adta le szava­zatát. A világnépszavazás egy­hangú eredményét nem csor­bítja az sem, hogy egyes or­szágok vezetői még nem ér­tenek egyet a megállapodás­sal. Horváth Richárd a budapesti katolikus békebizottság elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyezmény a humánum győzelme. A magyar emberek — hí­vők és nem hívők — a világ népeivel együtt örömmel köszöntik a szer­ződést, s helyeslik, hogy ratifikálására a kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácshoz. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: népünk gondolkodásában nemzeti lét féltése, a haza sze­retete elválaszthatatlanul egy­beforrt a világbéke gondolatá­val. Ezt mutatják a közel­múltban tartott gyűlések ezrei is. Kormányunk békepolitiká­ját, a békés egymás mel­lett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, függetlensége, gazdasági és kulturális felemelkedé­se biztosítékának tekinti, s egyöntetűen helyesli. Szakasits Árpád az Országos Béketanács elnöke, a Béke-vi­­lágtanács irodájának tagja hangoztatta: — népünk öröm­mel fogadta az egyezményt, s bízik abban, hogy ezt az első jelentékeny lépést újabb ko­moly lépések követik az álta­lános és teljes leszerelés, a háborúk nélküli világ felé ve­zető úton. A hozzászólások után Dobi István összegezte az Elnöki Ta­nács állásfoglalását. — Nagy jelentőségű határo­zatot mond ki most Elnöki Tanácsunk. Népünktől kapott felhatalmazásunk alapján megerősítjük népköztársasá­gunk csatlakozását a moszkvai részleges atomcsendegyezmény­­hez, ehhez a nagy fontosságú nemzetközi dokumentumhoz, szentesítjük kormányunk kép­viselőinek aláírását. Felelősség­­teljes nemzetközi kötelessé­günk ez, s egyben legsajátabb nemzeti érdekünk is. — A magyar nép jól tudja, mit jelent a háború. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az új világháború elkerülhetetlenül termonukleáris háború lenne, s az ilyen világégés az egész emberiség mérhetetlen szenve­dését okozná. A világ bék­eszerető erői, élükön a Szovjetunióval, és a többi szocialista or­szággal, ezért folytatnak olyan kitartó, állhatatos harcot az általános és tel­jes leszerelésért, a nuk­leáris világkatasztrófa el­hárításáért.­­ A Moszkvában aláírt rész­leges atomtilalmi egyezmény új szellemet vitt a nemzetközi politikába. Egyre többször halljuk a „moszkvai szellem” kifejezést, ami azt jelzi, hogy az enyhültebb nemzetközi lég­kör a moszkvai egyezmény eredménye. Reméljük, — s a magunk lehetőségei között munkálkodunk is érte — hogy a kölcsönös megértésnek ez a szelleme tovább erősödik és hozzájárul a népek közötti kapcsolatok megjavításához. Az Elnöki Tanács egyhangú határozattal ratifikálta az egyezményt

Next