Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, XXL ÉVFOLY­AM, 212. SZÁM ARA: 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 11, PÉNTEK SRDACNO POZDRAVLJAMO a NASOJ DOMOVINI DRUGA JOSIPA BROZ­A TITA, »iipmrura -i uwi­­­mummmammmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm PREDSEDNIKA SOCIALISTICKE FEDERATIVNE REPIiBLIKE JIG0S14Y1JE! Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Joszip Broz Tito elv­társai, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! Barátok találkozása Népünk kedves vendégeket tagad. Barátok látogatnak hozzánk a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Esztöld Tanácsa elnökének és Kádár János elvtársnak, a­ Magyar Szocialista­­ Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének meghívására­­ hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elv­társ, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitká­ra, felesége, Jovanka Broz asszony, valamint több ju­goszláv államférfi. A magyarokat és a jugosz­lávokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolód­tak, amikor vállvetve küzdöttek a szabadságért és a társadal­mi haladásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegyvert a gyűlölt hó­dítók ellen és közös erővel védték függetlenségüket. A törökök elleni honvédő har­cok idején Hunyadi Szendrő vára alatt, és Nándorfehér­vár falainál csatázott, a­ pa­rasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurak­­kal, a vajdaságban pedig magyar, szerb és horvát pro­­letárok együtt vívták harcu­kat a tőke ellen. A szolida­ritás és a barátság érzései el­mélyültek a második világ­háború éveiben, amikor né­peinket a hitlerista hódító sanyargatta, amikor legjobb­jaink hősi harcot vívtak a­­nemzeti felszbadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközössé­günk az elmúlt 20 esztendő­ben új tartalommal gazdago­dott, mert népeink hozzálát­tak annak az évszázados el­maradottságnak a legyőzésé­hez, amelyet a népi hatalom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét ország elindult a szocialista társadalom építésének útján, sajátos viszonyainak megfe­lelően munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturáltabb élet megteremtésén. Gazdagodtak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős ál­­lamférfiaink többször talál­koztak az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erő­ltették a kölcsönös bizal­mat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismer­jük egymást. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erősödnek a szocializ­­must építő népek kapcsola­taira jellemző baráti szálak, egyre eredményesebben­­ se­­gítjük egymást nemes cél­jaink elérésében, a szocializ­mus építésében. Magyarország és­ Jugoszlá­via barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpoliti­kánk közös vonása az a tö­rekvés, hogy a háború és a háború veszélyével járó erőpolitika szűnjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte dia­dalmaskodjék a békés egy­más mellett élés eszméje. Közös célunk a leszerelés előmozdítása, az imperializ­mus, s különösen a nyugat­német militarizmus fékentar­­tása, a gyarmatosítás és an­nak modern változata, a neo­­kolonializmus felszámolása, a népek önrendelkezési jogá­nak biztosítása. Nagyra be­csüljük Jugoszlávia erőfeszí­téseit a béke és a népek kö­zötti barátság megszilárdítá­sára, a társadalmi haladás meggyorsítására és szilárd meggyőződésünk, hogy ösz­­szefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás­ és a nemze­ti függetlenség ügyét. Őszintén örülünk, hogy Ti­to elvtársa és munkatársai magyarországi látogatásuk során megismerhetik népünk vívmányait, találkozhatnak a magyar dolgozókkal és sze­mélyesen is tapasztalhatják a­ szomszédos szocialista or­szág iránti baráti érzelmein­ket. Meggyőződésünk, hogy a két ország vezetőinek ta­lálkozói gazdagítják és még­i■szorosabbra fűzik Magyaror­­­szág és Jugoszlávia együtt­működését, népeink, a szo­cializmus és a világbéke ja­vára. Szeretettel köszöntjük ju­goszláv vendégeinket és szívből kívánjuk, érezzék jól magukat hazánkban. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi­ Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek főtitkára. Határozat a termelőszövetkezetek 1965. évi támogatásáról A /VHfll&Iterstations ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli:. . . A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A nehézipari miniszter jelentést tett­ a ma­gyar—szovjet timföld-alumí­nium egyezmény végrehajtásá­nak helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta, tudomá­sul vette és határozatokat ho­zott arra, hogy a kapcsolódó beruházások előkészítésére irá­nyuló tevékenységet erősíteni és gyorsítani kell­, a feladatok végrehajtásában érdekelt szer­vek munkájának hatékonyabb koordinálására a Miniszterta­nács kormánybizottságot neve­zett ki, annak elnöke a nehéz­ipari miniszter. A Minisztertanács a földmű­velésügyi miniszter és a pénz-­ ügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott ar­ra, milyen támogatással segíti elő az állam 1965-ben a terme­lőszövetkezetek további fejlő­dését. A kormány az igazságügymi­niszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az igazság­ügyi szakértői kérdés rendezé­sére. A közlekedés- és postaügyi miniszter a brnói nemzetközi vásáron vezetésével részt vett kormányküldöttség útjáról szá­molt be a kormánynak, amely a beszámolót tudomásul vette, majd­ napi ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács ülésén hozott határozat szerint az állam a jövő évben is többfé­le támogatással segíti a terme­lőszövetkezetek­ további fejlő­dését. Támogatást kapnak a szövetkezeti gazdaságok első­sorban a talajjavítási, talajvé­delmi, vízrendezési, rét- és le­­gelőgazdálkodási munkák el­végzéséhez. A rendelkezések előmozdítják, hogy a termelő­szövetkezetek minél nagyobb mértékben saját erejüket ves­sék latba az ilyen munkáknál. Kedvezményeket kapnak nö­vényvédő szerek vásárlásaial is. .. . . . Továbbra is érvényben ma­radnak­­az eddigi juttatások,­­ közös állatállomány fejlesztése céljából, hasonlóképpen a gép­­állomási munkadíjak tekinteté­ben is. A határozat kimondja: szük­séges, hogy a termelőszövetke­zetek a jövőben szakemberei­ket elsősorban a tagok, illetve gyermekeik köréből képezzék Az arra rászoruló termelőszö­­vetkezetel­nek az állam az ed­diginél­­ " nagyobb támogatás nyújt ahhoz,"­­hogy egyeteme­­ken,­ főiskolákon vagy felsőfo­kú technikumokban tanulói számára ösztöndíjat adhassa­nak. Kádár János fogadta a norvég pártmunkásküldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó norvég pártmunkásküldöttséget, ame­lyet Just Lippe, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a­ Köz­­­­­ponti Bizottság titkára vezet. A­­ baráti hangulatban le­folyt beszélgetésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Pója Frigyes, a KB osztály­vezetője. Il termelőszövetkezeti építkezések végrehajtásáé! tárgyalt a Baktalórántházi Járási Tanács Anyag- és munkaerőhiány lassítja a munkát A Baktalórántházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén többek kö­zött a termelőszövetkezeti épít­kezések végrehajtását vizsgál­ta meg. A tervek szerint az idén 44,5 millió forint hosszúlejá­ratú hitelt kaptak a szövetke­zetek beruházásra. Ennek pe­dig 48 százalékát használták fel. A tervezett 40 darab tíz­holdas dohánypajtából hu­szonhetet már átadtak ren­deltetésének, hatot a na­pokban készítenek el, Székelyben és Magyon viszont, fa- és vasanyag-hiány miatt elhúzódott az építkezés. Nyírmadán és Vaján öntö­zőtelepet létesítenek. Az elő­irányzott­­120 000 forintból 527 000-ret költöttek el. A program szerint 1 darab növendékistállót, 3 juhho­­dályt, 5 magtárt, 3 gyümölcs­­osztályozót, 8 simítóházat, 5 szolgálati lakást kellene el­készíteni. Ezeket csak rész­ben építették meg, mert a ki­vitelezők­ elsősorban a do­­hán­ypajtákat szorgalmazták. Általában az igényesebb építkezéseknél mutatkozik lemaradás. Egyes helyeken anyag, másutt munkaerő­­hiány lassítja a munkát. A nyolc ásott kúthoz szüksé­ges anyagot sem kapták még meg a közös gazdaságok. Az idén négy tsz-majort villa­mosítanak. Ebből egyet már átadtak. Előreláthatólag a ne­gyedik negyedévben vala­­mennyiben befejezik a mun­kát. A gépek beszerzésére szánt összegnek még ötven százalékát sem használták fel. Az AGROKER nem tud min­den esetben olyan gépeket szállítani, amilyenre a szövet­kezeteknek szükségük lenne. Sem erőgépből, sem pótkocsik­ból nem kaptak elegendőt. Az építkezések meggyorsí­tása érdekében a járás termelőszövetkezeteiben megvizsgálták az anyagel­látást. Felkutatják a helyben talál­ható anyagokat, a járási épí­­tőbrigádon belül munkaerő át­csoportosításokat végeznek. .­­. "

Next