Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

XXII ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1960. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK» Befejeződtek a francia és magyar külügyminiszteri tárgyalások Péter János: A látogatás mérlege kedvezőnek mondható Th­kó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagy­követe szerdán este fogadást adott Péter János külügymi­niszter tiszteletére. A foga­dáson a francia külügymi­nisztérium képviselői, számos ország külképviseletének ve­zetője, a france politikai és társadalmi élet sok kiválósága jelent meg. Péter János párizsi látoga­tása befejeztével az MTI és a Népszabadság párizsi tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban a következőkben foglalta össze útja tapasztalatait: —A látogatás mérlege ked­vezőnek mondható. Érkezéskor azt mondtam, hogy jó re­ménnyel és jóakarattal jöttem Párizsba a francia külügymi­niszter meghívására. Most, az elutazásom előtti pillanatok­ban azt mondhatom, hogy a megelégedés érzésével távo­zom. Lényegében azt találtam, amire váltani. A francia kor­mány „Európa gondolatával” kapcsolatban tulajdonképpen azt kell megismételnem, amit már különböző alkalmakkor mondottam is, hogy erről a koncepcióról további eszme­cserét kell egymással folytat­nunk. A békés egymás mellett élés azt követeli meg a különböző rendszerű or­szágok képviselőitől, hogy egymás gondolatairól jó légkörben, az egyetértés szellemében eszmecserét tudjanak folytatni.­­ A kellemes fogadtatás, a tá­rgyalásoknak a kellemes lég­köre, a francia sajtó pozitív, korrekt és sok vonatkozásban kedvező magatartása azt mu­ltja, hogy a különböző rendszerű or­szágok békés egymás mel­lett élésére irányuló poli­tikai törekvések az utóbbi időben újabb haladást ér­tek el és általában kedve­st fogadtatásra találnak a francia közvéleményben.­­ A tárgyalások során meg­állapodtunk ,a két ország kap­csolataira vonatkozó egyezmé­nyek egész sorának a kidol­gozásáról. Nem szabad azon­ban olyan illúziókat táplálni, hogy ezek az egyezmények nagyon rövid idő alatt és a nemzetközi helyzetre túl gyors hatást gyakorló módon jönnek létre. A békés egymás mellett élés politikájának az érvénye­sítése szívós, odaadó, körülte­kintő munkát igényel és sok türelmet is a részünkről. Péter János külügyminiszter szerdán este elutazott Párizs­ból. A Gare de L’Est-en a francia külügyminisztérium képviselői, Valkó Márton nagykövet és a nagykövetség munkatársai búcsúztatták. A szerdán reggel megjelent francia lapok továbbra is nagy figyelmet szentelnek a két külügyminiszter találko­zójának. A Figaro kiemeli, hogy Couve de Murville Buda­pestre látogat és, hogy a két ország között több egyezmény megkötése várható. A National címoldalán közli a Péter János és Couve de Murville képét, s hangsúlyoz­za: a független Magyaror­szág létrejötte óta ez a két ország külügyminisztereinek első találkozója. A Combat is ismerteti Péter János nyilat­kozatát és címében kiemeli: a magyar miniszter bizo­nyos ellentmondást lát a francia kormánynak az „európai” Európáról val­lott nézetei és a Közös Piac bizonyos alapelvei között. A L’ Humanité vezércikk­ben foglalkozik Franciaország és a szocialista országok kap­csolatainak fejlődésével. Rá­mutat: a kormányszinten lezaj­lott különböző találko­zók, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok nö­velése megfelel Francia­­ország érdekeinek. A francia kormány politiká­jában mutatkozó változás az általános nemzetközi enyhülés eredménye: a hidegháborús erők diszkriminációs politi­kája visszavonulásra kény­szerül. Péter János és Couve de Murville külügyminiszterek. (Telefoto / MTI) Gy­orsítják a személyiiszállítást 1965-ben 414,3 millió utast szállít a MÁV Korszerű biztosítóberendezést A MÁV 1964-ben nagyobb hökkerők nélkül kielégítette a népgazdaság szállítási igé­nyeit 406,3 millió utast szál­lított, utasszállítási tervét 100,7 százalékra teljesítette. Az előzetes felmérések sze­rint 1965-ben 414,5 millió utas­ra kell számítani. Bár 250,­­korszerű személykocsival nő a járműpark, a férő­helyek száma nem nagyon emelkedik, mert 300, ki­sebb személykocsit ki kell iktatni a forgalomból. A vasút jobb szervező mun­kával igyekszik enyhíte­ni a zsúfoltságon. Tovább növelik a személyszállító vonatok sebességét is. 1964-ben a terv szerint­t 07,6 millió tonna árut kellett volna elszállítania a MÁV- nak. Ezzel szemben 111,4 millió tonna árut juttatott rendeltetési helyére. Külö­nösen nagy feladatot rótt a vasútra az import, a tranzit szállítás, amely időnként hát­térbe szorította a belföldi szállítási igények kielégítését is. 1965-ben 115,5 millió ton­na árut kell rendeltetési he­lyére juttatni. Ennek a ha­talmas árumennyiségnek to­vábbításához a vasút 1965- ben 4150 teherkocsit kap. (Kb. 2300—2500 vagont azon­ban selejtezni kell.) A vonz­­erőpark 52 Diesel, és 18 új villanymozdonnyal gyarapo­dik. A forgalom meggyorsí­tására Nyékládházán, Kap­­­uzsér Felsőzsolcán, Püspökla­dányban, Balatonalmádi­ban, Mezőzomboron, Abonyban, Monoron, Tu­­zséron és Alsóörsön kor­szerűsítik a biztosítóbe­rendezéseket. Rövid távolságokra, a szál­lítási feladatokat az autóköz­lekedésnek kell ellátnia. A MÁV 1964-ben a 111,4 mil­lió tonna áruból körülbelül 12 millió tonnát fuvarozott 30 kilométernél rövideb­b tá­volságra. Ezzel 5700 vasúti kocsit kötött le, amikor az autóközlekedés egyes idősza­kokban szabad kapacitással rendelkezett. A jövőben a jobb szállí­tási programozáshoz a MÁV felhasználja az elektronikus számológépeket is. A szovjet parlamenti küldöttség visszaérkezett Törökországból Pirityi Sándor, az MTI­­ moszkvai tudósítója írja:­­ Tíznapos törökországi láto­gatása végeztével szerdán re­pülőgépen visszaérkezett­­ Moszkvába az a szovjet par­lamenti küldöttség, amely N. IV. Podgornijnak, az SZKP­­ Központi Bizottsága elnöksége­­ és a Legfelső Tanács Elnöksé­­­­ge tagjának vezetésével január­­ 4-én repült Ankarába, hogy­­ eleget tegyen a török nagy­­ nemzetgyűlés meghívásának.­­ A tíztagú küldöttség fontos­­ megbeszéléseket folytatott a török kormány és a parlament képviselőivel, átadta Anasz­­tasz Mikojan, Alekszej Koszi­gin és a szovjet parlament két házelnökének üzenetét a török­ köztársasági elnöknek, a mi-­ niszterelnöknek, valamint a nemzetgyűlés vezetőinek. Pod­­gorij meghívta Gürsel elnököt és Inönü miniszterelnököt a Szovjetunióba. A szovjet parlamenti kül­döttség vezetője nagyjelentő­ségű beszédet mondott a török nemzetgyűlés két házának együttes ülésén. A török és a világsajtó élén­ken kommentálta ezt a beszé­det, kiemelve, hogy szovjet képviselő Törökország történe­tében először kapott szót a nemzetgyűlésben. Különösen nagy visszhangot kapott az a tétel, hogy a Szovjetunió, ami­kor­ baráti kezet nyújt déli szomszédjának nem törekszik a Törökország és a nyugati ha­talmak között kialakult kap­csolatok megbontására. A szovjet küldöttség azért utazott Törökországba, hogy megismerkedjék az emberek­kel, közös érintkezési pontokat találjon a valóban jószomszédi viszony megteremtéséhez. „Mindent el fogunk követni —­­jelentette ki Podgornij —, hogy erősítsük a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsola­tokat és ezen az alapon meg­javítsuk a két ország politikai viszonyát.” . Moszkvában remélik, hogy a­ tavaly ősszel kötött kulturális­­ és kereskedelmi megállapodá-­­­sok­ után a szovjet parlamenti­­ küldöttség mostani útja, va­­­­lamint Grom­iko szovjet kül-­­­ügyminiszter közeljövőben ese-­­dékes törökországi látogatása­ tartósítani fogja és praktikus­­ eredményekkel gyümölcsöztet­­ a szovjet—török viszony javu-­­lását. * Dr. Ajtai Miklós előállása az MSZMP Politikai Akadémiáján . A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiá­jának előadássorozatában szerdán dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke az 1963. évi népgazdasági terv fő kér­déseit ismertette. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megtartott előadá­son megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a forra­­dalmi munkás-paraszt kor­mány több tagja, politikai és gazdasági életünk számos képviselője. A szocialista országok energetikai diszpécser központ­jának tanácsa Prágában meg­kezdte ötnapos tanácskozását, amelyen Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vesz­­­nek részt. Mezőgazdasági szocialista brigádvezetők országos tanácskozása­ ­ Szerdán a MEDOSZ székház­i nagytermében összeült a m­e-­­­zőgazdasáig üzemelt szocialis­­­­ta brigádvezetőinek első or­­­­szágos tanácskozása. A tanács-­­­kozást Hunya István, a­­ MEDOSZ elnöke nyi­totta meg. Ezután Kovács István, a me­­­­zőgazdasági és erdészeti dol­gozók szakszervezetének fő­titkára beszélt.­­ Hangsúlyozta többek között: s a szocialista brigádmozgalom­­ a mezőgazdasági üzemekben is­­ eredményesnek bizonyult.­­ Egyaránt szolgálja mind az­­ egyének, mind pedig a tár­­­­sadalom érdekeit. Minden ed­­­­diginél közvetlenebbül juttat- t ja kifejezésre a szocialista­­ építés demokratizmusát, hi­­­­szen a szocialista brigádok­­ közvetlenül részt vesznek­­ a­­ tervek kidolgozásában, a vég-­­­rehajtás legjobb módszerei­­inek kialakításában. ” Ezután Királyi Ernő föld- ,­­ művelésügyi miniszterhelyettes I . tartott előadást a mezőgazda- i­­­sági szocialista brigádok muzt­­i­­­kájának eddigi tapasztalatai- j­­­ról és további feladatairól.­­ Rámutatott: a versen­ymozgal-­­ mak a mezőgazdaságban i­s ,­­ ezen belül a tem­etőszövet- ' kezetekben már eddig is sok j­ó sikert hoztak. Bizonyítja ezt i­­ , hogy­­ a termelőszövetkezetek­­ országos termelési verse­nyében legjobb helyezést elért gazdaságok eredmé­nyei jóval meghaladják az országos átlagot.­­ A miniszterhelyettes meg­ i­s említette: örvendetes tény,­­ hogy a mezőgazdasági szocia­­­­lista brigádmozgalomban igen­­ szép számmal vesznek részt­­ a fiatalok és a nők. Sőt, a­m­i mezőgazdaságban,­­ elsősor­ban a termelőszövetkezetekben tulajdonképpen ők indították meg ezt a mozgalmat A mezőgazdasági szocialista brigádmozgalom további fel­adatairól szólva Királyi Ernő miniszterhelyettes „ legfonto­sabbként jelölte meg, hogy a már működő brigádok meg­erősödjenek, munkájuk haté­konysága fokozódjék, s hogy vállalásaik teljesítésével mind nagyobb mértékben járulja­nak hozzá a falu gazdasági és társadalmi feladatainak meg­oldásához. Az előadásokat követő szé­les körű vitában a felszólalók hangsúlyozták: óvakodni kell a mozgalom pusztán mennyi­ségi szemléletű értéke­lésétől, s rámutattak arra is, hogy a szocialista brigádmozgalom csak ott lehet igazán eredmé­nyes, ahol­­ az alacsonyabb szintű formákban is eleven és sokrétű verseny alakul ki a dolgozók között A vita befe­jeztével bejelentették, hogy Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter 13 szocia­lista brigádvezetőnek a mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Királyi Ernő földművelésügyi miniszterhe­lyettes adta át. Végig befagy a Tisza felső szakasza Az utóbbi napokban erősö­dött a hideg a Tisza felső sza­kaszán. A mínusz 10—13 fo­kos fagyok 5—6 centiméter vastagra hizlalták a folyó jég­tábláit. A zajlás is erősödött, majd pedig a Tisza­löki Duzzasztómű­ben megakadt és szoro­san egymás mellé sorako­zott jégtáblák két nap alatt mintegy 170 kilomé­ter hosszú szakaszon fa­gyasztották be a Tiszát. A vízügyi szakemberek vé­leménye szerint a jégtakaró egy, legfeljebb két nap múlva a szovjet—magyar határig terjed. A Tisza középső és alsó sza­kaszán még majdnem fél fok meleg a víz, így a zajlás szórványos, és csak a víztü­körnek alig 10—15 százalnkát fedik jégtáblák. A Velencei tavon december utolsó napjaiban jelent meg a jég. A múlt héten már be­fagyott a tó, de a hétvégi enyheség és a szél feltörte a jeget. A szerdai jelentések szerint most újra beállt a tó. A jég vastagsága eléri az 5 centimétert, partközelben jár­ható, a tó közepén viszont veszélyesen vékony, mindösz­­sze egy-két centiméteres jég borítja a vizet. A Balatonon is megkez­­­­dődött a jegesedés, de most is csak félig fedi jél a tavat. A Dunán és mellékfolyóin azonban még a zajlás sem in­dult meg.

Next