Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 2*4. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. SZEPTEMBER 11. SZOMBAT Letették az új tanárképző főiskola alapkövét Ünnepség Nyíregyházán, a jövő iskolavárosának színhelyén Tanévnyitó, eskütétel, zászlóavatás a színházban Működésének jelentős állomásához érkezett pénteken Szabolcs-Szatmár megye legrangosabb felsőoktatási intézménye, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. Délelőtt a Móricz Zsigmond Színházban került sor a főiskola negyedik tanévnyitó ünnepélyére, amelyen megjelent Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Kurucz Imre, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és közoktatási osztályának helyettes vezetője. Ott voltak a Művelődésügyi Minisztérium, a megye társadalmi és tömegszervezeteinek, a testvérintézményeknek a képviselői is. A ünnepséget Porzsolt István, a főiskola igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd Kovács József Kossuth-díjas, a főiskola igazgatója ismertette a tanév feladatait. Elmondta, hogy a főiskola nappali és levelező tagozatain az elmúlt tanévben ezren tanultak. A végzett hallgatók jelentős része Szabolcsban tanít, de négy megye kivételével az egész országnak ad nevelőt az új intézmény. Az új tanévben ezeregyszáz nappali és levelező hallgatót oktat a főiskola. A jövő tanévben az intézmény áttér a négyéves nappali tagozatú oktatásra. Ezt követően az első évfolyam százhatvankét hallgatója letette az esküt, majd a főiskola két testvérintézménye, a tarpai Győzelem Tsz és a TITÁSZ nyíregyházi üzletigazgatósága zászlókat adományozott a főiskolának. A zászlóra szalagot kötöttek a megyei és a nyíregyházi KISZ-bizottság, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Egri Tanárképző Főiskola, a Pécsi Tanárképző Főiskola és a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum KISZ szervezeteinek képviselői. Délután vette kezdetét a főiskola nagyszabású programjának, az új tanárképző és annak diákotthonai építkezésének színhelyén, a Sóstói úton megrendezett alapkőletételi ünnepség. A feldíszített emelvényen, az elnökségben foglalt helyet Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, Kurucz Imre, az MSZMP KB. alosztályvezetője, Orosz Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, megyénk országgyűlési képviselője, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Nábrádi István, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási főosztályának főelőadója, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a beruházást irányító és kivitelező vállalatok vezetői. Ott volt az ünnepségen Markovics Miklós, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályvezetője. Kovács József igazgató, köszöntötte a megjelenteket, s méltatta az új főiskola építésének jelentőségét. A többi között elmondta, hogy a létesítmény elkészülésével országos szintű közoktatásügyi központot kap Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye. Jelentősége ennek az építkezésnek annál nagyobb, mivel az országban ebben az évben egyedül a nyíregyházi főiskola építkezésének megkezdését hagyták jóvá az illetékes szer-vevek a felsőoktatás területén. Orosz Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében mondott ezt követően beszédet. Elmondta, hogy a megyei és az országos érdekek találkozása hívta életre 1962-ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát. A mai ünnepség ezért nemcsak megyei, de országos jelentőségű is. Ismertette ezután az előadó az iskolaügy húszéves fejlődését, művelődéspolitikánk helyzetét, az oktatási reformot, amelynek egyik fontos feltétele, hogy az iskolák megfelelő nevelőkkel rendelkezzenek. Szabolcs helyzetéről szólva rámutatott, hogy 1937—38-ban ezerháromszázötven nevelő tanított a népiskolákban, s ebben a tanévben már négyezeregyszáz pedagógus oktatta az általános iskolásokat. Nagy gondunk azonban továbbra is a szaktanárellátás. Ennek megoldására hivatott a nyíregyházi főiskola is elsősorban a megyében, de az egész keleti országrészben. A három évvel ezelőtt indult főiskola nehéz körülmények között kezdett munkához. A helyi és az országos szervek összefogásával azonban már elismert felsőoktatási intézmény lett s már két ízben bocsátott ki szaktanárokat. Idén működésének új szakaszához érkezett a tanárképző főiskola. A közeli napokban megindul a korszerű, új főiskola építésének első üteme. Az illetékes főhatóságok elfogadták az intézmény beruházásának programját, amely mintegy százhatvanmillió forintos költséggel tervezi megvalósítani a korszerű, a mai oktatási-nevelési körülményeknek megfelelő főiskolát. Ebből a hatalmas öszszegből iskolavárost építenek ezen a területen, amely hosszú ideig hirdeti majd, hogy népi államunk, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésének időszakában is komoly gondot fordít az oktatásra. Államunk a lehetőségeket, kereteket biztosítja. De hogy a célok a tervezett határidőre megvalósuljanak, a helyi erők összefogására, a megyei, városi szervek és a főiskola vezetőinek, az építővállalatok elvtársi együttműködésére van szükség. Hangsúlyozta a szónok, hogy a főiskola szerepe jelenleg is túlnő alapvető célján, a tanárképzésen, s az általános kultúra hordozója is. A tanárok és a hallgatók részt vesznek a város és a megye művelődési életében, hatékonyabbá tehetik és teszik a kulturális tömegmunkát. Az új főiskola épületei segítik, szélesítik a jelenlegi kereteket, jobb feltételeket adnak e munkához. Porzsolt István, igazgatóhelyettes ismertette ezután az ünnepség résztvevőivel az alapkőletételi okmány szövegét, amely a többi közt így hangzik: „A Művelődésügyi Minisztérium elgondolásai alapján, a Budapesti Középülettervező Intézet szakembereinek munkája nyomán, a Művelődésügyi Beruházási Vállalat irányításával készültek el azok a nagyszabású tervek, amelyek alapján itt, a Sóstói úton, a helyi párt és tanácsi szervek állandó támogatást nyújtó közreműködésével, a Nyírségi Állami Erdőgazdaság megértő hozzájárulásával biztosított tizennyolc katasztrális holdnyi területen, az ÉM megyei Építőipari Vállalata dolgozóinak munkájával a főiskola új otthona megépül. Ezt a létesítményt az a szükséglet hívta életre hogy népi államunk, kulturális forradalmunk egyik legnagyobb jelentőségű vívmányának, a magas szintű és a nép minden fiának széles körű, egységes alapműveltséget biztosító általános iskola következetes megvalósításának — elsősorban itt, a keleti országrészen — hathatós tényezője legyen. Képezzen olyan általános iskolai tanárokat akik népünk gyermekeit a szocialista Magyarország hűséges állampolgáraivá, tehetséges építőivé, becsületes, igazi emberekké képesek nevelni...” Megyénk jelenlévő vezetői, az MSZMP Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a tanárképző főiskola képviselői ezután aláírták a díszes pergamentekercs szövegét Répási István, főiskolai hallgató Illyés Gyula Az építőkhöz című versét szavalta el, majd Somorjai Béla, az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezető mérnöke ismertette az új főiskola építkezését. •Jtudik, id. t . A főiskola teljes megépítése után ezerkétszáz hallgató nappali tanulását oldják meg. Kilencszáz fős kollégium épül, százötven oktató nyer itt elhelyezést. A testnevelési tanszék fedett uszodát tornacsarnokokat, és külön sportpályát kap. A főiskola oktatási és szociális létesítményein kívül húsztantermes gyakorló általános iskola is itt kap helyet. A beruházást három szakaszban valósítják meg. A most kezdődő építkezéssel háromszáz személyes férfikollégium, garázs és mosoda létesül. A második szakaszban két, egyenként háromszáz személyes kollégium, étterem, konyha és más szociális, egészségügyi létesítmények kapnak helyet. A tanügyi épület — amely többszintes épület lesz — a harmadik szakaszban épül meg. Ekkor készülnek el a tervezett sportlétesítmények, zenei épületek is. A közeli napokban meginduló építkezésre a vállalat nagy gondot fordít, s a legjobb műszaki és fizikai szakembereit irányítja ide. Somorjai Béla a vállalat nevében tett ígéretet arra, hogy a főiskola egész beruházását az eredeti tervek szerint határidőre, 1968 december 31-re befejezik. Újabb ünnepi aktusként elhelyezték ezután az új főiskola alapkövét és az alapkőletételi okmányt. Ezzel — az Internacionale hangjai mellett — véget ért a város és a megye művelődéspolitikai életében nagy jelentőségű ünnepség. Kádár János elvtárs a Zágrábi Nemzetközi Vásáron Zágráb, (Tanjug): Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, aki Tito elnökkel együtt csütörtökön megtekintette a Zágrábi Nemzetközi Vásárt. Kijelentette a Tanjug szerkesztőjének, hogy nagy hatást gyakorolt rá a kiállítás bősége és teljessége, valamint a jugoszláv kiállítók termékeinek jó minősége. — Nagyon örülök — mondotta Kádár János, hogy Tito elnök vendégeként alkalmam volt megnézni a zágrábi vásárt. Csupán néhány pavilont tekintettem, meg, de így is kijelenthetem, hogy nagyszabású, jó minőséget felmutató és teljes ez a vásár. Gratulálok a jugoszláv elvtársaknak e sikeres kiállításához és a jugoszláv kiállítóit által bemutatott termékekhez. — Örülök, hogy alkalmam volt megtekinteni a magyar pavilont is és azt hiszem nem vagyok szerénytelen, ha azt mondom, hogy a magyar kiállítók e vásáron méltóképpen képviselik hazánk gazdasági eredményeit. — Megragadom az alkalmat és ismételten őszintén gratulálok jugoszláv barátainknak ehhez a fényes kiállításhoz. További sikereket kívánok a jugoszláv vállalatoknak és a dolgozóknak, valamint a Zágrábi Nemzetközi Vásár többi résztvevőjének. Kádár János elvtárs (középen) és Joszip Broz Tito (jobbról) a Zágrábi Nemzetközi Vásár magyar pavilonjában. (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) Szabolcs megyei küldöttség utazott Pénteken Kállai Sándor elvtársnak, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága titkárának vezetésével megyei élelmiszeripari küldöttség utazott a élelmiszeripari a Szovjetunióba Szovjetunió Kárpátontúli Területére. A küldöttség több napig tanulmányozza az élelmiszeripart, s annak irányítását.