Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-09 / 227. szám
Az olimpiai láng A MAI LÜKTETŐ TEMPÓJÚ, izgalmas fordulatokban bővelkedő életben most két hétre egy derűs, kedves s rendkívül fontos esemény felé fordul az emberek figyelme: a világ minden sarkából, mindenhonnan, ahol csak ismerik és szeretik a sportot. A hajdani azték főváros, Tenohtitlan helyén épült csodálatosan szép Mexicóvárosban lobbi fel az olimpiai láng, s itt vonulhatnak fel száz ország legkiválóbb versenyzői, hirdetve nemcsak a sport, a testnevelés, az ifjúság dicsőségét, hanem a béke, a jövőbe vetett hit diadalát is. Mexicóváros, a XIX. nyári olimpia minden bizonnyal — ugyanúgy, ahogyan már ezt megszoktuk — felülmúlja az előző játékok méreteit, vonzerejét, jelentőségét. Pedig az előjelek nem voltak rózsásak. Sok oldalról már az olimpia színhelyének kiválasztását is kifogásolták (Mexicóváros 2240 méter magasan fekszik a tenger színe felett), legújabban pedig a tragikus tömegmegmozdulások keltettek aggodalmat az olimpia szervezőiben. De az olimpia most is győz. AZ OLIMPIÁT persze sohasem lehet pusztán sportlétesítmények, vagy számok, fáradságos edzésekkel lefaragott tizedmásodpercek, bármilyen szép gólok alapján megítélni. Más rendkívül lényeges vonásuk is van, amiről nem lehet eleget szólni. Az újkori olimpiák már régen elhalványultak volna, ha egyedül a sport érdekében állnának, egyedül a sport népszerűsítését szolgálnák. Az olimpiai öt karika minden korban a béke és barátság, a megértés és az összefogás jelképe volt. Az antik olimpiákon az olimpiák idején elhallgattak a fegyverek, az ünnepi játékok békében egyesítették a görögöket. Pierre de Coubertin, a modern olimpiák életrehívója is, amikor minél több nép képviselőit, legjobb sportolóit hívta össze, azt hirdette, hogy ezzel „a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát.” Ma az az óhaj, a cél, hogy az egész „vén világ” gondolkodásában erősödjön a békesség eszméje. Ez az elismerés hatja át a magyar sporttábort, a magyar színek mexikói küldöttségét is. Sajnos, a mexikói olimpia is, mint már annyi a legutóbbi évtizedekben, olyan időben zajlik le, amikor a békeszerető emberek minden erőfeszítésére szükség van, amikor felmérhetetlenül értékes tényező, ha az országok színe-virága, sportoló ifjúsága harmóniában, a stadionok küzdőterein, minden nacionalizmustól óvott baráti versengésben találkozik. HAZÁNKBAN NAGY HAGYOMÁNYAI VANNAK az olimpiai gondolatnak. A magyar színek képviselői az antwerpeni antantolimpia (1920) kivételével valamenynyi nyári játékokon részt vettek, s jogos a büszkeség, hogy minden alkalommal magyar versenyző fejét is övezte győzelmi babér. S még inkább jogos a büszkeség, ha azt nézzük, hogy míg 1945 előtt összesen 34 aranyérmet szereztek versenyzőink, addig a felszabadulás utáni öt olimpiáról, ezt messze felülmúlva, 51 győzelemmel tértek haza. A 85 arany mellett 65 ezüstöt és 72 bronzérmet őriznek a magyar sportolók legbecsesebb trófeáik között. Testnevelés és sportmozgalmunk jól felhasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket az ország nyújtott számukra. Megnyilvánul ez a sport iránti szeretetben és megbecsülésben, de abban is, hogy ha kell, mindig hathatós anyagi támogatásra számíthat a magyar sport. Mit várhatunk a magyaroktól? Tudunk alapos, becsületes felkészülésükről, de ez vérmes reményekre nem ad jogot és alapot. Az utóbbi négy esztendőben mindenütt a világon hatalmas léptekkel fejlődött a sport, a színvonal csaknem minden sportágban szakadatlanul emelkedik. Miden eddiginél nagyobb, élesebb lesz tehát a verseny. Mexikóban már nem csupán az érem, a győzelmi emelvény fémjelzi majd a versenyző tudását, hanem a szerényebb helyezés is. A tapasztalat megtanított arra, hogy olimpiával kapcsolatban jósolgatni nem lehet, a versenyek izgalmas légköréről, idegeket igénybe vevő megpróbáltatásairól sokat tudnának mesélni a játékokat megjárt sportolók. Sokszor a papírforma is csak előzetes tájékoztatásra alkalmas. S ha bízunk is a mieinkben, a hagyományos magyar és olimpiai akaraterőben, a reális latolgatások után be kell látni, hogy a csodák a sportban sem lehetségesek. Lehetetlent, mindenáron való győzelmet nem is vár senki sem versenyzőinktől, de azt igenis mindenki elvárja tőlük, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdjenek, s magatartásukkal, igazi sportemberhez méltó viselkedésükkel vívják ki a nagy seregszemle résztvevőinek és nem utolsósorban a mexikói közönségnek a rokonszenvét. SZÍVÜNKRŐL SZÓLTAK az olimpiai küldöttség ferihegyi búcsúztatásán a szavak, hogy a következő két héten, családtagok és barátok, ismerősök és ismeretlen sportrajongók milliói éreznek majd együtt sportolóinkkal, gondolatban ott lesznek az olimpiai küzdőtereken, buzdítanak a sikerre. Járuljanak hozzá hát a magyar ifjak és lányok, hogy a XIX. nyári olimpia is segítse az emberiség reményét: sohase aludjon ki a barátság fényes lángja. Vető József VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! XXV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM E1 f» W K T4RT41#10*OLI A NATO és a „csehszlovák sokk”. (2. oldal) Vezetőségválasztás Fülpösdarócon. (3. oldal) Mexikóból jelentjük. (5. oldal) Mikor szabad vaddisznót lőni? (3. oldal) Elítélték a „fekete kéz” bandáját. (6. oldal) ÁRA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 9. SZERDA Ma nagy jelentőségű népfrontankét Nyírlugoson A Hazafias Népfront Országos Tanácsának mezőgazdasági bizottsága ma délelőtt tapasztalatcserét rendez a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezetben. A tanácskozás témája: hogyan segíthetik a mezőgazdasági munka megszerettetését az általános iskolában a mezőgazdasági üzemi és az úttörőszakkörök. A nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezetben az elmúlt években országosan is kiemelkedő eredményt értek el, a jó együttműködés alapján sok fiatal választotta a mezőgazdasági pályát, és azóta is a szövetkezetben dolgoznak. Eredményeiket, módszereiket mondják el a tsz vezetői és az általános iskolai mezőgazdasági szakkörök vezetői. Vitaindító előadást Miklóssy Ferenc, a nyírlugosi Szabadság Tsz elnöke tart. A tapasztalatcserét és a vitát vezeti Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektora, a mezőgazdasági bizottság elnöke. A tanácskozáson részt vesznek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mezőgazdasági bizottságának tagjai, valamint a más megyékből érkező szakemberek, társadalmi aktívák. A jelenlevők megtekintik a szakköri foglalkozásokat is. Épül Nyíregyházaságában, legkorszerűbb szakközépiskolája Krúdy Gyula utca szomszéd-Hammel József felvétele Vietnam az amerikai választási csata középpontjában Humphrey rendszeres csúcsértekezleteket javasol a Szovjetunió—USA között Washington, (MTI). Nixon köztársaság párti elnökjelölt hétfőn a UPI hírügynökség szerkesztői előtt tartott beszámolót néhány külpolitikai elképzeléséről. Kijelentette, ha elnökké választják, „ütőkártyául” próbálja majd felhasználni a VDR ellen intézett részleges bombatámadásokat. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak idő előtt nem szabad kijátszania lapjait a párizsi vietnami—amerikai tárgyalásokon. E félreérthetetlenül „erőpolitikusi” megnyilatkozása után Nixon azt bizonygatta, hogy Párizsban igyekszik tisztes békét kötni és erre csak ő alkalmas, mert Humphrey alelnök — amennyiben elnök lenne — kénytelen volna Johnson háborús politikáját képviselni. Nixon emlékeztetett arra, hogy szüntelenül bírálta a Johnson-kormányzatot, amely csak elfecsérelte az Egyesült Államok katonai erejét. Törekedni fog arra, hogy Vietnamban a harc oroszlánrészét a dél-vietnami hadsereg vállalja. Igyekszik majd „kiszélesíteni a diplomáciai légkört.” Olyan kérdések megvitatását óhajtja napirendre tűzni, amelyek nem szerepelnek a párizsi tárgyalásokon. Hangoztatta „olyan békét akar, mely nem jelenti egybén az Egyesült Államok dicstelen meghátrálását.” Nixon hétfőn tartott egy másik beszédet is, a New York állambeli Buffalóban. 25 000 főnyi hallgatóság előtt támadta a Johnson-kormányzat eddigi ténykedését, mondván, hogy az Egyesült Államok csaknem 490 000 millió dollárt költött eddig katonai célokra, ez a katonai erő mégis szétfoszlott. 35 milliárd dollárt fordítottak az amerikaiak az űrkutatásra, mégis lemaradtak a versenyben. Amerika vezető szerepét — folytatta elmélkedését — csak egy új vezető gárda (a Nixon-kormányzat) biztosíthatja. Humphrey demokrata párti elnökjelölt hétfőn a Pennsylvania állambeli Erie-ben beszélt. Beszédében hevesen támadta Nixont és Wallacet, az úgynevezett harmadik párt elnökjelöltjét. Nixonnál ismét azt kifogásolta, hogy nem hajlandó érdemben nyilatkozni a létfontosságú kérdésekről és kijelentései a körülményeknek megfelelően szüntelenül változnak. Éles szavakkal ostorozta Wallacet, aki az emberek rettegésére épít. Megbélyegezte Lemay nyugalmazott tábornokot, Wallace alelnökjelöltjét, aki a nukleáris bombáról azt hiszi, hogy csupán egy fegyver a sok közül és „egykor azt indítványozta, hogy Észak- Vietnamot bombázzuk viszsza a kőkorszakba.” Humphrey alelnök, az amerikai demokrata párt elnökjelöltje a UPI szerkesztőinek és kiadóinak értekezletén mondott beszédében javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendszeres időközökben, legalább évente csúcsértekezleten vitassa meg a legfontosabb nemzetközi problémákat. Az alelnök a vietnami kérdéssel foglalkozva ismét „a béke emberének” igyekezett magát feltüntetni, közölte, hogy elnökké választása esetén hajlandó vállalni a VDK bombázásának beszüntetésével járó „kockázatot”. Szándékában áll, hogy ebben az esetben felkéri a Szovjetuniót, járjon közbe Hanoinál „a béketárgyalások előmozdítása érdekében.” Humphrey a közel-keleti helyzetet elemezve, hat pontban körvonalazta elképzeléseit, amelyek nagyjából fedik az izraeli érdekeket A Reuter ismerteti a Louis Harris Közvéleménykutató Intézet legújabb vizsgálatának eredményét. A Washington Postban közzétett adatok szerint a szavazók 40 százaléka támogatja Nixont, 28 százaléka Humphreyt és 14 százaléka Wallacet. Súlyos Harcok Da Nang térségében Saigon. (MTI) A dél-vietnami hadszíntér „északi frontján” Da Nang térségében az amerikai fegyveres erők napok óta sikertelen hadműveletet folytatnak a Thuong Duc-i különleges kiképző táborba beszorított dél-vietnami és amerikai alakulatok felmentésére. A gyűrűben rekedt intervenciós katonák immáron tíz napja elkeseredett kísérleteket tesznek, hogy kijussanak a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők szorításából. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint ezekben az órákban heves harcok folynak a jelzett térségben. A „déli frontszakaszon” a főváros birtoklásáért vívott ütközetek során — az AFP jelentése szerint — a gerillahadsereg osztagai mindinkább megközelítik Saigont. Különösen élénk a harci tevékenység Trang Bang és Binh Chanh övezeteiben, amelyeken áthaladnak a kambodzsai határtól a főváros felé tartó stratégiai jelentőségű útvonalak. Az amerikaiak három koncentrikus körben építették ki Saigon védelmi vonalait, de ezek közül az elsőt, az úgynevezett külső védelmi vonalat a hazafiak a Tay Ninh térségében indított offenzíváikkal áttörték Az amerikaiak most bombázásokkal próbálják visszaszorítani az előrenyomuló forradalmi néphadsereget Letartóztatások Peruban Lima, (UPI): A perui katonai junta, amely hat nappal ezelőtt távolította el Belaunde elnököt, kedden bejelentette, hogy letartóztatta az elnök volt kormányának három miniszterét és elrendelte egy negyedik miniszter őrizetbe vételét is. A vád ellenük az, hogy részt vettek azokon a tárgyalásokon, melyeknek eredményeképpen a kormány az ország gazdasági élete szempontjából hátrányos szerződést kötött egy amerikai olajtársasággal. Belaunde volt elnök jelenleg Buenos Aires-ben tartózkodik, de hamarosan Uruguayba indul, amelynek kormánya politikai menedékjogot ajánlott fel számára. fogadás a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére Ulánbátor. (MTI): A Mongol Népköztársaság nagy népi hurátja kedden fogadást adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére, amely Kállai Gyulának, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével tartózkodik Mongóliában. A meleg és szívélyes hangulatban lezajlott fogadáson Zs. Szambu, a nagy népi hurál elnökségének elnöke, B. Altangere, a nagy népi hurál elnöke és Kállai Gyula beszédet mondott