Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
SKXV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1968. DECEMBER 3. KEDD Mátészalkán felavatták Mosolygó Antal szobrát Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása jubileumi ünnepségének egyik kiemelkedő eseménye volt vasárnap Mátészalkán Mosolygó Antal szoboravatása. A Lenin teret megtöltötte az ünneplő közönség. A dísztribünön ott voltak Mosolygó Antal harcostársai közül olyan országosan elismert veteránok, mint Kelen Jolán, eleinek a lakásán alakult meg 50 évvel ezelőtt a párt, Földes Pál, Kozma Ignác és sokan a járás tizenkilences harcosai közül. Az elnökségben foglaltak helyet dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára, Kovács Sándor, a járási pártbizottság első titkára, a járás, a község párt-, állami- és társadalmi vezető. Az ünnepséget Lévai György, az MSZMP járási vb tagja, a Mátészalkai Községi Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Gombás Sándor mondott ünnepi beszédet. — Szabolcs-Szatmár megye érdemekben gazdag szülöttének, Mosolygó Antalnak emelünk ma emlékművet — kezdte beszédét Gombás elvtárs. A nagy forradalmár 50 év előtti magyarországi tevékenységének ismertetése után így folytatta beszédét: — Az uralomra jutott ellenforradalom, a dicsőséges 133 nap után elfogja, börtönbe veti és 1921-ben egy fogolycsere során a Szovjetunióba kerül. Kun Béla javaslatára a munkásmozgalomban szerzett érdemei elismeréséül felveszik a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagjai közé. Mosolygó Antal igyekezett a rábízott feladatokat erejét nem kímélve elvégezni. Soha nem ingott meg a forradalom, a kommunizmus győzelmébe vetett hitében. A kíméletlen, fárasztó munka és harc, a korábban is meglévő betegsége 1927- ben, 36 éves korában sírba döntötte. Mosolygó Antal annak a generációnak a katonája volt, amely az egész század értelmét meghatározta. Ő azok sorába tartozik, akiknek életműve értelmet adott a mi életünknek, amiért érdemes élni és meghalni. Majd munkásságát idézve így folytatta beszédét a szónok: — A földet kaparók, a követ vágók, a vasat reszelők igazának hőse volt. Életét mindig a dolgozó nép iránti hűség, a haza és az emberiség forró szeretete, az internacionalista humanizmus szolgálata hővítette. Tudatos élete minden napjában arra igyekezett tanítani osztályát, hogy korunk olyan fordulat kezdete, amely nehezebb, mélyrehatóbb, döntőbb jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése. Ez csak a kezdet, a hatalom megragadásával, a szocializmus alapjainak lerakásával nincs befejezve a nagy emberi mű. Korunk szilárd eszmeiséget, állandó tanulást, internacionalista hazafiságot követel. Soha nem lehetünk megelégedve azzal, amit már elértünk. Ebben foglalható össze Mosolygó Antal eszmei hagyatéka Tegyünk meg mindent azért, hogy hősi életét, példamutatását megyénk és hazánk lakossága minél jobban megismerje. Mátészalka és a járás lakossága az elődök iránti tisztelettől áthatva félfőn őrizze a jövendő generációk számára is e szobrot. Ez a szobor jelentse azt, hogy életének példája közöttünk marad, osztálya és népe megőrzi emlékét, nagyszerű örökségét, tanul életéből és hozzá hasonlóan erejét nem kímélve megvalósítja álmait — fejezte be ünnepi beszédét Gombás elvtárs. Beszéde után leleplezte a szobrot. A fiatal művész, Rátonyi József alkotását, az ércbeöntött mellszobrot Nagy Bertalan, a Mátészalkai Községi Tanács VB elnöke vette át, aki köszönetet mondott mindazoknak — a művésznek, a szobrot öntő diósgyőri kohászoknak, a talapzatot készítő mátészalkai munkásoknak, — akik társadalmi munkájukkal hozzájárultak, hogy a járás nagy szülöttjének Mátészalkán emléket állíthatnak. Mosolygó Antal harcostársai nevében Kelen Jolán emlékezett néhány meleg szóval megyénk nagy szülöttjére. A leleplezett szobor talapzatán koszorút helyeztek el a párt- és tömegszervezetek, szülő községének, ópályinak küldöttsége, hozzátartozói, tisztelői. A nyírkátai énekkar forradalmi dalokat énekelt, majd a honvédségi zenekar eljátszotta az Internacionalét és a munkásőrség díszszázadának tisztelgésével véget ért a szoboravatás. Az avató ünnepség közönsége ezután a járási kultúrotthonba ment, ahol munkásmozgalmi kiállítás nyílt. Végezetül a járási pártbizottság megvendégelte a meghívottakat, ahol többek között pohárköszöntőt mondtak Kelen Jolán, Földes Pál és Kozma Ignác veteránok. (Cs. B.) Gombás Sándor elvtárs ünnepi beszédét mondja. Összehívják a SZOT ülését Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely elhatározta, hogy december 1ire összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. A SZOT plénumon előterjesztik az elnökség jelentését az üzemi és a szakszervezeti demokrácia helyzetéről, a vállalati, üzemi, intézményi szakszervezeti szervek tevékenységéről, a hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól. Javaslatot tesznek majd a magyar szakszervezetek 1969. évi főbb feladataira. A SZOT 1969—70 évi programjára és a SZOT elnökségének 1969. első félévi munkatervére. Ugyanezen az ülésen meghallgatják majd az Országos Tervhivatal tájékoztatóját az 1969. évi népgazdasági tervről. A hétfői elnökségi ülés a december 11-i plénum előkészítésével foglalkozott. Az előterjesztés szerint a Szakszervezetek Országos Tanácsa jövőre öt ülést tart Ezeken a többi között az új mechanizmus időszerű kérdéseiről, az áruellátásról, a lakásgazdálkodásról, a negyedik ötéves terv koncepcióiról, a nyugdíjtörvény tapasztalatairól, az ifjúság neveléséről és a bürokrácia elleni harcról tárgyalnának. t/IPDWK TARTALMABilfi Barna útlevéllel külföldön (3. oldal) Újra működik a tévéadó (5. oldal) A VÍV ismét talpra áll kertelés nélkül a „bundáról” (3. oldallj (4. oldal). A kormány hitelpolitikai irányelvei A rendelkezések 1969 január l-én lépnek életbe Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikai irányelveiről, amelyek 1969 január l-én lépnek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszakra szólnak, addig maradnak érvényben, míg azt a gazdasági helyzet szükségessé teszi, ily módon az irányelvek nagyobb biztonságot adnak a vállalatoknak, alkalmazkodnak a mindenkori helyzethez. A piaci viszonyokat figyelemmel kísérő vállalatok erre majd fel is készülnek, számolhatnak az esetleges módosításokkal. Előnyben a gazdaságosabb beruházás A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beruházásokat. A beruházási piacon ugyanis az idén meglehetősen nagy feszültségek keletkeztek, az igények nagyobbak, mint a lehetőségek. A jövő évi beruházási hitelek irányszáma körülbelül ugyanolyan lesz, mint az idei, ezeket az öszszegeket azonban ésszerűbben kell felhasználni. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő közép lejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat időtartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpontjában kezdődik. A hosszú lejáratú beruházási hiteleket csak úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok a vállalatok kaphatják, ahol a beruházással létrehozott termelőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyereséget biztosít. A javító-szolgáltató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tíz évi hosszú lejáratú hitelt engedélyezhetnek az ipar arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olajfelhasználás növelését, a lakosság számára nyújtott javítást, szolgáltatást és a sütőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereskedelmi létesítmények létrehozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtőtárolók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás gépesítésére, közhasználatú személyszállító eszközök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. A rövid lejáratú hitelek Rövid lejárati, 13 hónapos hiteleket, csak idényszerű, átmeneti finanszírozásra folyósítanak. Az ilyen hitel fő feltétele, hogy az azt igénybe vevő vállalat valóban olyan termékeket készítsen, amelyek a piacon eladhatók. Nem nyújtanak hitelt, ha a vállalatnak túlzottak a készletei, ha kedvezőtlen az exportja, vagy ha olyan termékeket akar gyártani, amelyeket más szocialista országokból előnyösebben beszerezhetnénk. László Andor foglalkozott azzal a gyakori panasszal is, hogy a bank korlátozó intézkedései a boltok készleteit, az áruválaszték bővítését is korlátozzák. Kijelentette, hogy ez év januárja és novembere között a kiskereskedelem még azokat a hitellehetőségeket sem vette igénybe, amelyeket feljánlottak neki. A választék a tapasztalatok szerint egyébként is csak kevéssé függ a vállalatoknak nyújtott hitelektől. Egész sor adattal illusztrálta, hogy egyes, kisebb készlettel rendelkező kereskedelmi vállalatok nagyobb forgalmat bonyolítottak le, tehát jobban kielégítették a lakosság igényeit, mint mások, amelyeknek gyakran 30—40 százalékkal nagyobbak voltak a készleteik. Különösen a megfelelő áruösszetételre, a jó piackutatásra, az áru átfutásának gyorsítására hívta fel a figyelmet A mezőgazdaság támogatása Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is a támogatás, a kezdeményezés álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági a termelőszövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónapra kaphatnak közép lejáratú és 10—15 évre hosszú lejáratú hiteleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgóeszköz-hiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. További kedvezmény számukra, hogy az egyéb vállalatoktól eltérően, nem vizsgálják náluk a hitelből megvalósított beruházások nyereségminimumát. Külön hitelkeretet szabnak meg a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek, mert ezek különben hátrányba kerülnének a hitelkérelmek elbírálásakor. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat A hitelkeret tíz százalékát, mint minimumot, olyan fejlesztési célokra tartalékolják, amelyek az export, a konvertibilis devizabevételek fokozását segítik elő. Az eddigi tíz év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kaphatnak hosszú lejáratú hitelt a vállalatok az exportot növelő egyes beruházásokra. Olyan hitelekről van szó, amelyeket az üzemek a többi ezexport bevételéből fizetnek vissza. A tapasztalatok szerint a tőkés cégek később fizetnek, mint a szocialista országok vállalatai, s ez hátrányos helyzetbe hozta azokat az exportőröket, akik Nyugatra szállítottak árut Ezért 196 január 1-től az exportból származó úgynevezett forgatható okmányok, vagy áráizok, kötelezvények leszámítolási kamatlába az eddigi 5 százalékról 180 napig terjedő hitelidő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökken. A kintlevőségek beérkezése esetére a kamattérítést az eddigi 2-ről 4 százalékra emelik. 11 hónap alatt teljesítette éves tervét a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat Határidő előtt egy hónappal teljesítette 125 millió forintos éves tervét a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat Előreláthatólag az év hátralévő részében még mintegy hatmillió forint értékű munkát végeznek el Az idei tevékenység legszembetűnőbb eredménye az, hogy a burkolt utak hossza 43 kilométerrel bővült a megyében. Ezen belül 18 termelőszövetkezetben 23, négy állami gazdaságban 7 kilométer bekötő út épült Az állami bekötő utak hossza is 13 kilométerrel bővült azzal, hogy elkészült a balkány-abapusztai és nádaspusztai út. Jelentőségét csak növeli, hogy a nagy kiterjedésű balkányi tanyavilág egy részét kapcsolták be a közúti forgalomba. Az állami úthálózat korszerűsítésén — szélesítés, aszfaltozás, stb. — belül elkészült a Nyírbogdány—Demecser közötti 8 kilométeres szakasz, s ide sorolható még a nyíregyházi Széchenyi utca is. A fenntartási és felújítási munkákat 35 kilométeren végezték el A tanácsok és más megrendelők részére 29 helyen 26 milló forintos teljesítést értek el. Ezek között legjelentősebb a Nyíregyháza—Sóstó közötti új erdei út építésének megkezdése. A teljes költség 17 millió körül van, ebből az idén 6 milliót használtak fel. A három kilométernyi út földmunkáinak nagy részét elvégezték. A nagyobb munkák közé tartozott a nyíregyházi Toldi és Arany János utcai építkezés. Tizennégymillió forint értékű munkát végeztek a Nyíreshháza—Szerencs, illetve Záhony közötti vasútállomások korszerűsítésének kiegészítéseként, továbbá ez évben 5 híd építését fejezték be, közülük kettőt a Lónyai csatornán. E nagyszerű eredményekhez a jó műszaki előkészítő és szervező munkán túl hozzájárult, hogy a dolgozók munkafelajánlásokkal készültek a hármas évfordulóét.