Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
ésn Évfolyam, 70. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL Béren kívüli forintok Részvényesek a Pálmában Sport jelentéseink (3. oldal) (3 oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) (7. oldal) Megyei békeaktíva ülés Megválasztották a kongresszusi küldötteket „Békéért“ kitüntetéseket adott át Bugár Jánosné főtitkárhelyettes Megyei békeaktíva gyűlésen emlékeztek meg csütörtök délelőtt a József Attila Megyei Művelődési Központban a nemzetközi és magyar békemozgalom kibontakozásának 20 éves évfordulójáról. A gyűlésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet többek között Bugár Jánosné, az MSZMP Központi Bizottsága Dr. Lesch Gyulának, az Országos Béketanács tagjának, a Hazafias Népfront békevédelmi és nemzetközi társadalmi bizottsága megyei elnökének megnyitója után Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Emlékeztetett a második világháború szörnyű pusztításai után kialakult nemzetközi helyzetre. A NATO megalakulásával a béke ismét súlyos veszélybe került és az 1949- ben Párizsban összehívott, béke-világ kongresszus feladata volt felhívni a világ haladó embereinek figyelmét a béke védelmére. Hazánkban az ország felvirágoztatása, az életszínvonal állandó emelése és a szocialista társadalom felépítése voltak a békeharc első feladatai. Külpolitikánk alapja pedig a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése a béke fenntartása érdekében. Beszédének további részében a világ különböző részeiben fennálló háborús tűzfészkek továbbterjedésének megakadályozásával foglalkozott az előadó. Tiltakozásunk és segítő szándékunk nyomán a világ haladó mozgalmaival egy sorban el kell érnünk, hogy az amerikai imperialisták véget vessenek a vietnami agressziónak és a Közel-Keleten kapják vissza jogos területeiket az arab népek. Szólt az Európa szívében egyre erősödő német imperializmusról és újfasizmusról, a nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Gulyás Emilné dr, a megyei tanács elnökhelyettese, görög katonai junta embertelen kínzásairól. Éppen ezért — mondotta — következetesen harcolnunk kell az európai kollektív biztonság megteremtéséért és a katonai csoportosulások megszüntetéséért. A békéért vívott harcban jelentős szerepe van az ifjúsági mozgalomnak. Az erkölcsi és politikai szolidaritás mellett KISZ-fiataljaink Bogár Jánosné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese beszédének bevezetőjében köszönetet mondott a meghívásért, majd a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Szabolcs megyei pártbizottság nevében köszöntötte a békeaktíva gyűlés résztvevőit. Beszélt a békéért vívott harc során kiemelkedő fontosságú eseményekről, a békemozgalom kibontakozásának húsz évéről, a felszabadulás óta eltelt negyedszázad eredményeiről, a moszkvai tanácskozás és a budapesti felhívás jelentőségéről a béke megvédése érdekében. Kiemelte az ifjúság szerepét, akik megértették és tudják, hogy az idősebbek harca az ő érdekükben történt. Befejezésül köszönetet mondott mindazoknak, akik ebben a fontos munkában részt vállaltak és sikereket kívánt a békehare még szélesebb tömegekre való kiterjesztésében végzett fontos munkájukhoz A felszólalások után Bugát Jánosné a békemozgalomban kiemelkedő munkát végzett anyagilag is segítik a vietnami népet. A nőmozgalom a takarót Vietnamnak akcióval, a Vöröskereszt a véradómozgalommal, a honvédelmi szövetség a haza védelmére való felkészítéssel veszi ki részét a békemozgalom erősítésében. A béke védelmét mindannyiunk számára egyértelműen a kommunista és munkáspártok Moszkvában megrendezett tanácskozásán elhangzott felhívása fogalmazta meg, amely a világ népeihez, és minden emberhez szól. Harcra szólít meggyőződésre és politikai nézetre való tekintet nélkül a béke védelméért és megszilárdításáért. Befejezésül Koncz Károly méltatta megyénk szorgalmas, becsületes dolgozó népének egységét, amely pártunk irányításával erősíti a nemzeti egység kibontakozását és amely szerves része a világ haladó erőinek békeharcában. Koncz Károly beszéde után hozzászólások következtek, aktivistáknak átadta az Országos Béketanács által adományozott „Békéért” kitüntető jelvényét. Kitüntetést kapott dr. Bacsóka Béla kanonok, a görögkatolikus teológia rektora, Bak Tiborné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Donáth Ernőné, a nyíregyházi járási főtanács titkára, Gael Miklós, mátészalkai esperes, Kecskovszki József, a MOKÉP igazgatója, Kreidl Lászlóné, a vitkai tsz főkönyvelője és Porzsolt István, a tanárképző főiskola igazgatóhelyettese. Ezután került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. Megyénket az országos békekongresszuson dr. Gombás Sándor, Koncz Károly, Major Jánosné, Kokas Ferenc, dr. Lesch Gyula, Tarnai Gyula, dr. Géczi Lászlóné, Mezei Lászlónné, Matécsa Bertalan, Gedeon Sándor, Albert Antalné, Jaczkovics Erzsébet, Gyúró Imre, Pivarnyik Jánosné dr. Jakab Tibor, Weinberger Márton, dr. Bacsóka Béla, Spitzmüller Erzsébet és Kleid Lászlóné képviselik. B. J. Koncz Károly beszámolója Bugár Jánosné felszólalása Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára beszámolóját mondja. * - VM./6 PROLETÁRJAI. Megkezdődött az általános politikai vita az ENSZ-ben Nixon nem mondott újat New York, (MTI) Megkezdődött az általános politikai vita az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén. A közgyűlés 24. ülésszaka csütörtökön kezdte meg az érdemi vitát, amely körülbelül egy hónapig tart, s a felszólalók számát több, mint százra becsülik. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága egyébként megállapodott már a napirendben, illetve a napirendi pontok elosztásában a teljes ülés, valamint a bizottságok között. A napirenden összesen 103 kérdés szerepel, ezek között olyanok, mint a leszerelés kérdései, a közel-keleti helyzet, a fajüldözés és a faji elnyomás problémái, a Kínai Népköztársaság ENSZ tagsága és a megszálló csapatok kivonása Dél-Koreából. A bizottságok elé terjesztik U Thant főtitkár szokásos évi beszámolóját, amelyet pénteken délután hoznak nyilvánosságra. Az általános politikai vita első napján mindössze két felszólalás hangzott el: Nixon amerikai elnöké és a brazil külügyminiszteré. Nixon amerikai elnök általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta beszédében. Az elnök egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán mégismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek vagyunk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. Az amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. Felszólította az ENSZ azon tagjait, „akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”", hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével igyekezett bizonyítani. A kelet—nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolat kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy ■ a konfrontáció korszakából az (Folytatás a 2. oldalon) A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatról tárgyalt a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja csütörtökön ülést tartott a Nyíregyházi 110-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az ülésen a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Ezt megelőzően a törvényjavaslatról és a megye szakmunkásképzésének helyzetéről, problémáiról dr. Fazekas János, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője tartott, tájékoztatót, amelyen részt vettek a kérdésben érdekelt szakosztályok — ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi, kereskedelmi, művelődésügyi osztályok — vezetői is. Az érvényben lévő szakmunkásképzési törvény megjelenése óta Szabolcs-Szatmár megyében a szakmunkásképzésben részt vevők száma több, mint hétszeresére emelkedett. 1949-ben — a törvény megjelenésekor — az ipari tanulók száma a megyében még a 2000-ret sem érte el. Jelenleg 10 000 ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulót képeznek. Számuk a megyén kívüli intézetekben és üzemekben tanulókéval együtt 14 500-ra tehető. Ezen kívül a különböző szakmai képesítést is nyújtó szakközépiskolákban csaknem kétezren tanulnak Még egy lényeges változás történt az elmúlt években. Húsz évvel ezelőtt a szakmunkásképzés jórészt idsipari jellegű volt. Most a tanulók 41 százaléka már nagyüzemi képzésben részesül. Szektoronkénti megoszlás szerint — csak a megyében lévők közül — a diákok 20 százaléka tanácsi vállalatoknál, 39 százaléka a kisipari szövetkezetekben, 15 százaléka a mezőgazdaságban, 25 százaléka a kisiparban tanul. Szakmai csoportosítás szerint 6500-an az ipar különböző ágaiban, majdnem kétezren az építőiparban. 700-an a kereskedelem, ennél valamivel többen a mezőgazdaság területén szereznek képesítést Az elmúlt két évtizedben nem csak a tanulók száma emelkedett nagymértékben, hanem számottevően javultak az oktatás tárgyi és személyi feltételei. A tantermek száma az 1949 évi 12-ről 104-re — 71 saját, 33 bérelt tanterem — nőtt. Ebből a szempontból különösen a múlt év volt jelentős. Egyetlen év alatt 41 tantermet adtak át rendeltetésének, köztük azt a 20 tantermes iskolát, amelyben a képviselők üléseztek. Jelenleg 10 tanterem épül. 1949- ben még csak Nyíregyházán és Kisvárdán volt szakmunkásképző intézet, ma már a megye több községében működik ilyen iskola. A nagy fejlődés ellenére a szakmunkásképzés jelenlegi hálózata nem elégíti ki a mai, megnövekedett megyei igényeket. A tanulók és tantermek számának nagyarányú növekedésétől különösen elmaradt a tanműhelyi és a kollégiumi fejlesztés. A tanulóknak mindössze 7 százalékát tudják kollégiumokban elhelyezni. Ebben a tekintetben legjobb a helyzet a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákban, legroszszabb a kereskedelmi szakmunkásképzőkben. Utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) A KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST ide vonatkozó határozatainak végrehajtását. Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Komócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. KISZ-vezetőség választás rn megkezdődnek megyénkben az ifjúsági szövetség vezetőválasztó taggyűlései. Elsőként Nyíregyházán a Közúti Üzemi Vállalat KISZ szervezetében tartják meg 19- én a vezetőség választást. Ezt követően november 15-ig Szabolcs-Szatmár megye mintegy 1100 alapszervezetében 32 ezer fiatal választja meg a vezetőséget. A választásokat egyhónapos előkészítő munka előzte meg, amelynek során a jelölő bizottságok tagjai kikérték a fiatalok véleményét az ifjúsági munka valamennyi fontos kérdéséről. A tapasztalatokat összesítik, s az új vezetőségek rendelkezésére bocsátják. Az alapszervi választásokat december 15-ig követik a bizottsági küldöttértekezletek, amelyeken megriasztják a városi, járási és üzemi KISZ- bizottságok tagjait.