Kelet-Magyarország, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

XXVIL ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 80 FILLÉR Berlin, (MTI): Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvonaton a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosába érkezett. Ká­dár János és Fock Jenő, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának és az NDK kormányának meghívására baráti látoga­tást tesz az NDK-ban. A magyar vezetők külön­­vonata pontosan 10 órakor gördült be a berlini Ostbahn­­hofra. A vonatról lelépő Ká­­­dár Jánost és Fock Jenőt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a­­Politikai Bizottság tagja, a K­özponti Bizottság titkára, és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete üdvözölte. Kádár János és Fock Jenő fogadására megjelent még a pályaudvaron Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Hermannn Axen, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára; Wolfgang Rauchfuss, a minisztertanács elnökhe­lyettese; Harry Ott, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je és Oscar Fischer külügy­miniszter-helyettes. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül ösz­­szegyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szállá­sára hajtatott. Szerdán délben, fél tizen­kettő után néhány perccel, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának székházában, a Politikai Bi­zottság tanácstermében, meg­kezdődtek a megbeszélések a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány­vezetői között. Magyar részről Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-he­lyettes, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályá­nak osztályvezetője, Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztá­lyának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajós, a Magy­ar Népköztársaság NDK-beli nagykövete vesz részt a tár­gyalásokon. Az NDK oldaláról részt vesz a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtaná­csának elnöke. Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizott­­ságának tagja, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke. Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzet­közi kapcsolatok osztályának helyettes osztályvezetője és Oskar Fischer külügyminisz­ter-helyettes. A Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságá­nak tanácstermében, Marx és Engels portréi alatt, a a hosszú tárgyalóasztal két oldalán foglaltak helyet a két ország párt- és kormány­vezetői,­ valamint a tár­gyalások többi résztvevői. Walter Ulbricht üdvözlő szavaiban köszöntötte a ma­gyar vendégeket és bemutat­ta a megbeszélések német részvevőit Örömmel állapí­totta meg, hogy újból sor ke­rült a két párt és kormány vezetői között rendszeressé vált valamennyi alapvető kérdés teljesen egységes megítélése alapján folytatott tanácskozásokra. Ezzel össze­függésben emlékeztetett Ká­dár János legutóbbi, az NDK 20. évfordulójának ünnepsé­geivel kapcsolatos berlini lá­togatására. Kádár János" szívélyes han­gon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megköszön­te azt a meleg és szeretettel­jes fogadtatást, amelyben a magyar vendégeket a Német Demokratikus Köztársaság­ban részesítették. A délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Kádár János és Fock Jenő a tárgyalás magyar részve­vőinek körében ebédelt. Délután folytatódtak a tár­gyalások. A szerdai berlini lapok el­ső oldalának címfeliratai, ké­pei és cikkei, a magyar ve­zetők érkezésével összefüggő ünnepi vendégvárás hangula­tát tükrözték. Valamennyi lap vastagbe­tűs címfeliratban köszönti az NDK-ba látogató magyar vendégeket: Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát és Fock Jenőt, a magyar Miniszterta­nács elnökét. A NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland pirossal nyomtatta címfeliratát: Szí­vélyesen üdvözöljük szeretett magyar elvtársainkat. A szakszervezetek lapja, a Tribune, így fogalmazza meg szintén piros betűs szalagcí­mét: Testvéri szeretettel kö­­szöntjük magyar barátain­kat. Hasonló címfeliratokat kö­zölnek a többi berlini lapok is. Valamennyi, újság első ol­dalán hozza Kádár János és Fock Jenő fényképét és élet­rajzát. A Neues Deutschland mel­lett számos más lap is ve­zércikket szentel a látogatás­nak és ebben megemlékezik kapcsolataink jelentőségéről és fejlődéséről. A Berliner Zeitung vezér­cikke kiemeli a Magyar Nép­­köztársaság és az NDK szo­ros és jó hagyományokkal rendelkező kapcsolatát. A Der Morgen vezércikke Kádár Jánosnak, a két or­szág barátsági szerződése megkötése alkalmából elmon­dott beszédéből idéz: „Vál­tozatlan meggyőződéssel hangsúlyozzuk: az NDK ál­lamiságának tiszteletben tartása nélkül, nem lehet Európában szilárd bizton­sági rendszert teremteni.” A Bayern Echo kiemeli: A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság, baráti együttműkö­désben folytatott tevékenysé­gével, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Európa népei je­lenleg, századunk leghosszabb békeszakaszában élhetnek. Kádár János és Fock Jenő látogatása újabb csúcspontot jelent ebben a küzdelemben — állapítja meg a lap. Megkezdődtek a magyar—NDK tárgyalások Kállai Gyula Újpesten Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán — Venéczi Jánosnak, a bu­dapesti pártbizottság titkárá­nak társaságában — egész napos látogatást tett Újpes­ten. A vendégeket a IV. kerü­leti pártbizottság székházában a helyi vezetők tájékoztatták Újpest fejlődéséről, gondjai­ról, a kerület jövőjéről, egy­ben ismertették a párt-, a tár­sadalmi- és tömegszervezetek tevékenységét. Ezután az országgyűlés el­nöke a Chinoin Gyógyszer­es Vegyészeti Termékeket Gyártó Vállalatot kereste fel Hazánkba érkezett a román belkereskedelmi miniszter Nicolae Bozdognak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság belkereskedelmi miniszteré­­nek vezetésével szerdán ke­reskedelmi küldöttség érke­zett hazánkba. A vendégeket a Nyugati pályaudvaron Szur­­di István belkereskedelmi mi­niszter és munkatársai fo­gadták. A két miniszter az 1970 évi magyar—­román­­bel­kereskedelmi választékcseré­ről, a belkereskedelmi tudo­mányos-műszaki együttműkö­désről tárgyal, s megnyitja a Divatcsarnok Lotz-termében rendezett román iparcikk-ki­állítást. * A magyar—román belkeres­kedelem fejlődő kapcsolatai­ban, tárgyalásaiban minisz­terként először vesz részt Ni­colae Bozdog, aki e funkciójá­ban első ízben jár Budapes­ten. Éveken keresztül belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, a Román Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetője volt MÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. JANE AR 29, CSÜTÖRTÖK LAPJUNK TARTALMÁBÓL? Kinek mi az érdeke? Üzem, tető nélkül Nemzetközi labdarúgó híradó (3. oldal) (3. oldal) Az építésügy jogszabály­­alkotási programja (6. oldal) (7. oldal) Képünkön: Walter Ulbrich­t a berlini pályaudvaron üdvözli Kádár Jánost. (Kelet-Magyarország telefotó) Közművelési törvény megalkotását javasolta a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 1963 szeptembe­rében foglalkozott a szakszer­,­vezetek nevelő munkájával, a dolgozók kulturális helyze­tével. Állásfoglalásában akkor megállapította, hogy az ered­mények ellenére egyenetlenül fejlődött és több szempontból nem kielégítő a bérből és fi­zetésből élők kulturális ellátá­sa. Megoldatlan a munkáste­lepülések, a művelődési ott­honok, könyvtárak tervszerű fejlesztése, korszerűsítése. A SZOT szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének arányában rendszeresen és tervszerűen kell növelni az ideológiai és kulturális­ célokra, ezen belül a tömegkultúrára fordított összegeket, hatékonyabbá kell tenni a nevelő munkát.. A SZOT kulturális, agitáci­­ós, propaganda és sportosz­tálya most megvizsgálta és összegezte az említett SZOT- ülés óta eltelt idő tapasztala­tait. Megállapította, hogy a tö­megkultúra fejlődése továbbra is lassú, nem tart lépést a társadalmi igényekkel. A tö­megkultúra fejlesztésére for­dított összegek alakulása vál­tozatlanul elmarad a nemzeti jövedelem növekedésének üte­­­métől. Megoldatlanok Buda­pest peremkerületeinek, az új lakótelepeken, az ipari tele­püléseken, az új szocialista városoknak, az állandó mun­kásszállásoknak a kulturális problémái. A felmérésről és a teendők­ről Vinizlay Gyula, a SZOT titkára a következőket mon­dotta az MTI munkatársának: — A kulturális életben elért eredményeink — ha azokat a felszabadulás előtti, vagy a közvetlenül azt követő éveké­hez mérjük — igen nagyok. Közismert az oktatásügy, a könyvtárhálózat, a múzeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez képest azon­ban lassú az előrehaladás. En­nek mindenekelőtt az a be­­idegzett szemlélet az oka, amely a tömegkultúrát má­sod-, vagy sokadrangú fel­adatként kezeli. Elsősorban a szakszervezeteknek kell szí­­­­iós minnkát végezijiük­ e té­vés, nefcet eloszlatás­ára. A ne­velés szempontjából­ ugyanis óriási a jelentősége a minden­ki számára hozzáférhető ma­gas színvonalú kultúra meg­teremtésének.­­ A helyzet gyors javítása egyben fontos állami feladat is. A Művelődésügyi Minisz­tériumnak és más állami kul­turális szerveknek az eddigi­eknél szervezettebben kellene foglalkozniuk a tömegkulturá­lis intézmények munkájával, tevékenységük összehangolá­sával.­­ A SZOT felkérte a Mű­velődésügyi Minisztériumot és az illetékes felügyeleti szer­veket, hogy vizsgálják felül a népművelés területén ér­vényben levő rendelkezéseket, s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A SZOT javasolja közműve­­lési törvény megalkotását, amely egységbe foglalja, s korszerűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fejlő­désnek további anyagi feltéte­lei is vannak. A szakszerve­zetek szükségesnek tartják, hogy az Országos Tervhivatal a M­űvelődésügyi­­­­inisztér­­iummal és a SZOT-tal egyetértésben kulturális nor­matívákat dolgozzon ki, ame­lyek megszabják, hogy egy­­egy­ új lakótelep, vállalat, munkásszállás létrehozásakor egyben milyen kulturális in­tézményekről kell gondos­kodni.­­ Valamennyi szakszerve­zeti szerv feladata, hogy ha­tékonyabban ellenőrizze a tömegkultúra fejlesztésével kapcsolatos intézkedések vég­rehajtását. A szakszervezetek álláspontja szerint a tömeg­­kultúra fejlesztésére szám­t összegeket — központi és vál­lalati alapokból — a nemzeti jövedelem növekedésének arányában kell fokozni, ugyanakkor a szakszervezetek saját erőforrásaikból — első­sorban a tagdíjakból —­­ ugyancsak jelentős összegeket költenek kulturális célokra. A szakszervezetek a tömeg­­kultúra fejlődését továbbra is figyelemmel kísérik, ha szük­séges, a hibákra újra és újra felhívják a figyelmet, s köz­reműködnek azok elhárításá­ban. Kétezer szabolcsi fiatal az építőtáborokban A már hagyomány­ossá vá­ló ifjúsági építőtáborokba az idén is elutaznak a sza­bolcsi diákfiatalok. Megkez­dődtek az előkészületek és szervezések. Ebben az esz­tendőben is közel kétezer szabolcsi fiatal vesz részt hat ifjúsági tábor munkájá­ban. Megyénkben az idén nem rendeznek tábort. A résztvevők között vala­mivel több a lány. ők álla­mi gazdaságokban időszerű mezőgazdasági munkákat vé­geznek — a növényápolás­ban és gyümölcsszedésben vesznek részt a Bács megyei Újbégon és a Veszprém me­gyei Balatonakaliban. Ez utóbbi táborban 800, az előbbiben 400 szabolcsi di­áklány dolgozik majd. A fiúk a Balaton partján Zánkán és Csillebércen a két úttörőváros építésénél dolgoznak. Szabolcsi főiskolások is részt vesznek a tábori mun­kában: a lányok Balatonali­­gán dolgoznak az állami gaz­daságban, a fiúk Balaton­­edericsnél a vasúti rekonst­rukcióban vesznek részt. A táborok az idén június 28-án kezdődnek, kéthetes turnusok lesznek. A szabol­csiak négy időpontban in­dulnak.

Next