Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
9. oldal Folytatja holdbéli expedícióját a Limohod—1 A Lunohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kísérleti program végrehajtását az Esőik tengerének körzetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 32 órakor újra felvették a kapcsolatot a holdjárművel. Ekkor a Lunohod—1 a kapcsolatot a fenntartó központ rádiósugarainak hatókörében volt. Négy órán és 25 percen át a holdjáró tudományos-műszaki kísérleteket hajtott végre és előrehaladt a Hold felszínén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—182 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek befejeztével a Lunohod—1 125 méter távolságra van a Luna—17 leszálló fokozatától. Röntgen spektrométer segítségével folytatták a holdfelszín vegyi összetételének meghatározását. Kísérleteket hajtottak végre a holdfelszín mechanikai sajátosságainak kutatására és a Lunohode 1 haladóképességének meghatározására. Eközben egy olyan műszert használtak fel, amely képes behatolni a holdkőzetbe és megmérték azokat az erőhatásokat, amelyek a holdjáró futóművét érik. Röntgenteleszkóppal folytatták a földi műszerekkel nem regisztrálható galaktikán kívüli röntgensugárzás mérését. A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeiket kaptak. A fényképeken jól láthatók azok a nyomok, amelyeket a holdjáró hagyott maga után, valamint a holdfelszín részletei és a Lunohod—1 konstrukciós elemei. A holdjáró útvonalának szemmel tartását és értékelését szolgáló televíziós kamerák biztosították a szükséges információkat az egyenetlen felszínen való haladás megvalósítására. Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke elérte a 14 fokot. A Lunohodo 1 útjába esett egy elég mély kráter, amelyet a földi irányítók segítségével sikeresen megkerült. A kapcsolat felvétel idején nagy mennyiségű telemetrikus információt kaptak. BRANDT: A szerződés az európai történelem egy sötét fejezetét zárja le Wiky Brandt kancellár pénteken délután rádió- és televízióbeszédben méltatta a Varsóban panasált lengyel— nyugatnémet szerződés jelentőségét. A Varsói Szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sötét fejezetet és új fejezetet nyit. A kancellár kérte az aitte- ispülteket, hogy ne merüljenek keserűségbe, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokatjelent hogy a családoknak most reményük van családtagjaikkal egyesülni. „Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kancellárt, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A nyu- Ba1 -n most. Jt egy huzs. (Folytatás az 1. oldalról) Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelest szerződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudományos-műszaki, kulturális, stb. együttműködésük kibővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rájuk vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálná kedv és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe. Érdek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban... napján készült két, eredeti példányban mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A Lengyel Népköztársaság nevében: A Német Szövetségi Köztársaság nevében: ★ A szerződéshez megéketők az NSZK kormányának a zártaik. Ezt már régen meg kellett hozni, Hitler bűncselekményeinek következtében.” Nyilatkozott a CDU nevében Bartel is. „Nagyon meszszemenő fájdalmas és következményekkel járó határozatok foglaltatják a szerződésben” — mondotta. —Mint a moszkvai szerződésnél — fűzte hozzá —, „itt sem ismerhetők fel ellenszolgáltatások”. Az áttelepültek szövetségének elnöksége ellenállásra szólította a tagjait a szerződéssel szemben. Aszabad demokrata párt viszont hantkoztatta: a szerződés szakítást jelent az ísnagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. ★ Az NSZK kormánya november 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékekben Bonn ismerteti az előző nap parafált lengyel—nyugatnémet szerződés szövegét ön közli: a lengyel és a nyugatnémet kormány tárgyalásai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a Varsói Szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, miként azok az ismét szerződésekből és egyezményekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul adta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK nevében beszélhet A három nyugati nagyhatalom válaszjegyzékért tudomásul veszik Bonn közlését és kijelentiik: jóváhagyólag tudomásul veszik a lengyel— nyugatnémet szerződés parafálását Osztják azt a véleményt, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződésekben és egyezményekben lefektetett jogait és felelősségét Szavazás Kína ENSZ-tagságáról Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésében először kapott abszolút többséget az a határozati javaslat amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását és a tajvani rezsim küldötteinek kizárását irányozta elő. A határozat azonban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét sikerült úgynevezett fontos napirendi pontnak nyilvánítania a kérdést így az elfogadásához kétharmados többség szükséges. A 18 ország által benyújtott határozati javaslat mellett szavazott 51 ország, ellene 49, míg 25 ország tartózkodott a szavazástól. 1CTX15T -VAGY A KORSZ A9 Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter búcsúlátogatáson fogadta Jean M Pesmazoglut, a Görög Királyság nagykövetét, aki a közeljövőbenvégleg távozik Magyarországról. ★ Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Abdul Razzag Ziyaee rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Afgán Királyság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. ★ , A KGST közgazdasági állandó bizottságának tagjai — miután befejezték hazánkban tartott ülésüket — pénteken Heves megyébe látogattak. Vihontán metsz-kintrtték a Gagarin Hőerőmű építkezéseit. Egerben Barta Aikos, a Heves megyei pártbzottság titkára köszöntötte avendégeket, majd ismertette a megye helyzetét, fejlődést. A KGST szakemberei ezután — a vendéglátók társaságában — Eger város történelmi nevezetességeivel ismerkedtek, majd ellátogattak az Egergyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság palackozó üzemébe és főpincészetébe. ★ Az Országos Béketanács képviseletében Pető Tibor alelnök és dr. Nagy Gábor Szófiába utazott; részt vesznek a Béke-világtanács európai bizottságának ülésén, valamint az európai békemozgalom képviselőinek tanácskozásán. 1970. november 11 7. Magyar kapcsolatok Bármilyen messze is fekszik egy ország a mienktől, ha ott jár az ember, keresi, kutatja a magyar kapcsolatokat, Cipruson ugyancsak meglepődtem. A magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője olyan gazdasági kapcsolatokról tájékoztatott, amelyekre gondolni sem mertem. Ciprusnak évi 10 millió angol fontra rúgó exportkapcsolata van a szocialista országokkal,köztük Magyarországgal. A szocialista országoknak ma már éppen úgy, mint a tőkéseknek, kereskedelmi kirendeltségük van a szigeten. A magyar nagykövetség kereskedelmi osztályát, merthogy pontosan így nevezik, 1970. július 1-én hívták életre az illetékesek. Az eredmény máris meglepő. Jelentős mennyiségű narancsot, citromot, burgonyát, borpárlatot, cipőt, cigarettát, stb. vásároltunk a szigeten. Eredményes volt a kirendeltség azon erőfeszítése is, hogy ásványkincseket vásároljon hazájuk számára. 30 ezer tonna piritre már megkötötte a szerződést, s vásárolt ércet, rezet. A Hellenic Minig Co. (Ciprusi Köztársaság tulajdona) már úgy tartja nyilván Magyarországot, mint jó üzleti partnert Érdekes azoknak az áruknak listája is, amelyet Magyarország szállít Ciprusinak. (70 százalékban ipari terméket, 30 százalékban élelmet vásárolnak). Hűtőpultot, alumínium edényeket, televíziót campingcikkeket, gyógyszert, ipari varrógépet, kapát villát, gereblyét zsebkendőt, ceruzát téliszalámit sonkát gombakonzervet, stb. vásárolnak tőlünk. 25 ezer angol font értékű évi szerződést kötöttek velünk például kefére, ecsetre, seprőre. Sőt nemrégiben írtak alá egy olyan szerződést 364 ezer dollár értékben, amely szerint bányászati akna szállítóberendezést gyártunk a szigetországnak. (Télre teljesítjük is a rendelést) Folynak a tárgyalások kikötői rakodó- és bányagépekre is, valamint egy farostlemezgyár megépítésére. Bérelnek tőlünk egy 140 tonnás tolóhajót is, személyzettel együtt ■ Hosszan lehetne még sorolni, mit veszünk és mit adunk el Ciprusnak. Ehelyett azonban hadd idézzem kirendeltségvezetőnk szavait: gazdaságos az együttműködésünk, hálás ország, érdemes velük kereskednünk. Egy másik kapcsolat Ciprus és Magyarország között: Tomasovszki Pál, a MALÉV nicosiai kirendeltségének vezetője, aki 1969. áprilisától él a szigeten. Hetente ugyanis egy MALÉV-gép száll le a főváros,repülőterén, s most folynak a tárgyalások, hogy jövőre heti két járat legyen. A MALÉV-kapcsolat már szinte „őskorinak” tűnik. 1964- ben kötöttük meg a légügyi egyezményt Ciprussal, s 1965- től rendszeres járatunk van a szigetre. Dr. Szentmártoni Tibor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, gépészmérnök, UNESCO-megbízatás alapján tartózkodik Nicosiában. Nyolc éve járja a világot. Damaszkuszban és Beiutban technológiai intézetet építettek irányítására. Cipruson egy 3 éves felsőfokú technikumot alapított, amely üzemmérnöki képesítést ad a hallgatóknak. (A szigetországnak eddig nem volt felsőfokú iskolája.) Az iskola megépítése is UNESCO-segítséggel történt. A ciprusi állam 1,5 milliárd dollárt adott hozzá. Mint az iskola igazgatója (már van mellette egy görög, akinek majd átadja az intézetet), 200 hallgatója tanulmányi eredményéért, s nyolc különböző nemzetiségű tanárért felelős. Jövőre végeznek az iskola első növendékei. Szentmártoni professzor büszkélkedve mondja: intézetünkben már megvalósították a békés egymás mellett élést a tanári karban épp úgy, mint a hallgatók között A svéd, angol, csehszlovák, NSZK, belga oktatók a legnagyobb békességben dolgoznak, akárcsak hallgatói, a török—görög diákok tanulnak. Regényes életút után került a szigetre Künstler József, az 1920-as év magyar válogatottjának jobbszélsője. Miután a Horthy-rendszerben az újpesti játékos többször volt munka nélkül, vándorútra indult. Dolgozott és futballozott Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, majd hatéves görögországi tartózkodás után meghívták Ciprusra, hogy alakítson egy futballcsapatot. Megbízatása úgyannyira sikerült, hogy Nicosiában le is telepedett. Futballozott, majd edzősködött, s mint a ciprusi válogatott szövetségi kapitánya, sok szép sportsikert ért el „fiaival”. Zsengélér Gyula, az egykori, nagynevű magyar futballista szintén Cipruson él, a famagustai csapat edzőjeként. S él még a szigeten három-négy idősebb hölgy, akik a harmincas években, mint artisták kerültek ki Magyarországról Ciprusra, ott férjhez mentek, s végleg a szigetországhoz kötötték életüket. Fodor László — Vége — A magyar kereskedelmi küldöttség épülete. Huszonöt évvel Nürnberg után November első napjaiban szinte a világ valamennyi lapjában megjelent a hír: életbe lépett az a nemzetközi konvenció, amelynek értelmében, tekintet nélkül a bűncselekmény óta eltelt időre, nem évülhetnek el a háborús bűnök, az emberiség ellen elkövetett gaztettek.Az az ENSZ-határozat lett így törvénnyé, amelyet 1968 novemberében fogadott el a világszervet. A konvenció előzményei negyedszázadra nyúlnak vissza. 1945. november 20-án kezdődött meg Nürnbergben, a hirhedt náci pártnapok egykori városában a háborús főbűnösök bűnpere. A vádlottak a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt álltak, ügyüket az antifasiszta koalíció vezető hatalmainak ügyészei és bírái tárgyalták — az egész emberiség nevében szóltak a szovjet, amerikai, angol és francia bírák és ügyészek. A nemzetközi jogban Nürnberg előtt is kimondták már, hogy az agresszív háború bűncselekmény: az 1919. évi Versailles-i békeszerződésben már szó van az első világháborút kirobbantó német vezetők felelősségre vonásáról. Egy cikkelyben (a 227- ben) II. Vilmos német császárt is vád alá helyezettnek nyilvánították „a nemzetközi erkölcs és a szerződés szentségének megsértése” miatt. De sem az ő — Vilmos Hollandiába szökött — sem más háborús bűnösök felelősségre vonására nem került komolyan sor; német bíróságok 901 eljárásból csak 13-ban hoztak soha végre nem hajtott ítéletet. A fasiszta háborús bűnök, embermilliók, az egész emberiség ellen elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonásról a náci agresszió első napjától kezdve számos kemény hangú nyilatkozat, beszéd, deklaráció szólt. 1943 októberében a szövetségesek Moszkvai Deklarációja leszögezte: a megszállott országgokban bűntetteket elkövetett nácikat ott állítják majd bíróság elé, ahol gaztetteiket elkövették 1945 augusztusában pedig Londonban kötött egyezményt Anglia, a Szovjetunió, az USA és Franciaország a háborús főbűnösök felelősségre vonásáról — ebben a szerződésben és a mellékelt okmányokban szögezték le: nemzetközi katonai törvényszéket kell alakítani és az agresszív háború, az emberirtás legfőbb bűnöseit ennek ítélőszéke elé kell állítani. 1945. november 20-án Hitlert, Göbbelset azért nem vonhatták felelősségre, mert a berlini führerbuilkerben öngyilkosok lettek, így hát a vádiratban szereplő többi 24 legfőbb náci vezető ellen folytatták le a pert A novemberi tárgyaláskezdettől 1946. augusztus 31-ig 403 nyilvános tárgyalást tartott a Nemzetközi Katonai Bíróság. Tanúk légióját hallgatták ki, okmányok ezreit ismertették. Az amerikai fővádló, Jackson főbíró kijelentette: „Az agresszív háborúkat törvényellenesnek nyilvánító szerződések legminimálisabb jogi következménye, hogy azokat, akik ilyen háborúra bújtogatnak, vagy ilyen háborút viselnek, a büntető törvények általánosságban elfogadott elvei szerint felelősségre kell vonni.” Rugyenko, a per szovjet főügyésze így beszélt: „A fasiszta terror sok millió ártatlan áldozatának szent emléke nevében, a világ békéjének megszilárdítása nevében, a népek jövőbeli biztonsága nevében a vádlottak elé terjesztjük teljes bűnlistájukat. Az egész emberiség számláját terjesztjük eléjük” — mondta a Szovjetunió képviselője. 1946. október elsején hirdették ki a nürnbergi ítéletet Tizenkét nácit kötél általi halálra ítéltek (tízet végeztek ki, Dormann valószínűleg még ma is bujkál, Göring az ítélet kihirdetése után cellájában öngyilkos lett); sokévi börtönbüntetést szabtak ki (ma már csak Rudolf Hess ül a spandaui börtönben, a többiek kiszabadultak); három vádlottat (Schachtot, Rapent és Fritzschét) felmentettek. A negyedszázad alatt a még felelősségre nem vont nagyobb kisebb bűnöket, elkövetett nácik érdekében a nyugati politika egy része mindent elkövetett, csak a nemzetközi közvélemény nyomása segített elfogadtatni a döntést: a háborús bűnök sohasem évülhetnek el. (g m.)