Kelet-Magyarország, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

f.­­*«rf Jordániában továbbra is feszült a helyzet Az AP arról ad hírt, hogy egy órával a kormány és a palesztinai gerillák tűzszü­­neti parancsának közzététele után újabb lövöldözésre ke­rült sor Ammanban. A fővá­ros középpontjából heves fegyverropogás hallatszott. Az ország más részeiben uralkodó helyzetről egyelőre nem állnak rendelkezésre megbízható jelentések. Az El Fatah gerillaszervezet beiruti képviselője arról számolt be, hogy a jordániai hadsereg kedden hajnalban Irbid tér­ségében páncélosokat és gya­logsági erőket vonultatott fel az ottani gerillaállások ellen. A szóvivő szerint a jordániai kormánykatonaság és a ge­rillák tűzpárbajába­ a kedd reg­geli órákban az izraeli tü­zérség is beavatkozott A jordániai helyzet újabb éleződése nyomán diplomá­ciai tevékenység kezdődött. Fejszal szaúd-arábiai ki­rály kedden felszólította mind a jordániai kormánycsapato­kat, mind a palesztinai ge­rillákat, hogy azonnal szün­tessék be a tüzelést és tart­sák tiszteletben a kairói meg­állapodást. A kuvaiti kor­mány bejelentette: non 'ad­dig megvonja Jordániától a pénzügyi támogatást, amíg Dani Ladgham az arabközi fegyverszüneti ellenőrző bi­zottság vezetője nem közli hivatalosan, hogy Jordániá­ban a szemben álló felek „maradéktalanul betartják a kairói megállapodást.” A jordániai helyzetről nyi­latkozott kedden Abu Jusz­szef, a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet Központi Bi­zottságának libanoni képvi­selője is. „Ami Jordániában törté­nik — mondotta —, az össze­esküvés nemcsak a Paleszti­nai ellenállás, hanem a Pa­lesztinai nép és az arab nemzet ellen is.” Mr állás nélkül LC0 méter­ haladt a Lunohod—1 A Lunohod—1 szovjet holdjármű január 12-re vir­radóra több mint 5 órás úi­la során 517 métert hagyott maga mögött az Esők-tenge­­rében, közel háromszor any­­liyit, mint tavaly november­ben, az első holdnappal so­rán. Hét perccel azután, hogy rádiókapsa­latot­­létesítettek vele. A holdautó útnak in­dult 30 métert tett meg a régi kráter mellett, majd út­ján megbirkózott egy 40 mé­teres tölcsérrel. Kisebb­­ma­terek között manőverezve, egy bazalt-fennsíkon folytat­ta előrehaladását. A korábbiaktól eltérően a Lunohod most nem állt meg, amikor a felszín lejtőssé vált. Eddigi útjai során ilyenkor kamerái segítségével hossza­san „tájékozódott” és a földi irányítóközpont telepanorá­ma-felvételek alapján jör­te ki számára az utat, most viszont a korábbi ütemben haladt tovább. Újabb 100 fimé­­ter "megtétele után sík ta­b­letre ért, itt egy nagy, 30 méter átmérőjű kráter felé közeledett, leereszkedett egyik oldalán és az ellenkező lejtő pereme előtt földi pa­rancsra megállt Ezután a Nap irányába fordult, hogy a következő rádiókapcsolatrg feltöltse energiakészleteit. A Lunohod az eddigi kí­sérletek során most először tett meg egyvégtében töb­b mint fél kilométert. A földi kezelőszemélyzet mindkét váltása sikeresen birkózott meg feladatával. Véleményük szerint a holdjármű állandó mozgása jobb összpontosítást tesz lehetővé. A kísérlet az Észk-tenge­­rében folytatódik. Kutatás a túszok után Montevideóban kedd reggel az ország egész rendőri ál­lományának mozgósításával megkezdődött a főváros la­kónegyedeinek tüzetes átfé­­sülése, hogy felkutassák a Tupamarók által elrabolt három túsz: Geoffrey Jack­­son brit nagykövet, Aloysio Dias Gomide brazil konzul és Claude Fly amerikai me­zőgazdász tartózkodási he­lyét. (Az utóbbi kettőt már hónapokkal ezelőtt rabolták el.) Közben országszerte tucat­jával tartóztatják le a gya­núsítottakat, egyelőre min­den eredmény nélkül. A le­tartóztatások és a házkutatá­sok a hétfőn elrendelt rend­kívüli állapot körülményei között folytatódnak. *!!T *T MAGYARORSZÁG Jól fejlődnek a bolgár-csehszlovák kapcsolások „A tegnap és ma folytatott tárgya­l­ásokkal nagyon elége­dettek vagyunk. Nemcsak e tárgyalások elvtársi és bará­ti légköre miatt, hanem az országaink kapcsolataira, azok további fejlesztésére és a nemzetközi politika alap­vető kérdéseire vona­kozó nézeteink teljes azonossága miatt is. Már most kijelent­hetjük, hogy a találkozó erő­síteni fogja pártjaink és kor­mányaink kapcsolatait, s hozzájárul a szocialista kö­zösség erejének gyarapí­ásá­­hoz” — hangsúlyozta Gus­­táv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára abban a beszédében, ame­lyet a csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos bulgáriai látogatása alkal­mából Szófiában kedden megrendezett barátsági gyű­lésen mondott. A barátsági gyűlés szóno­ka Todor Zsdvkov, a BKP Központi Bizottságának első ttkára, Bulgária miniszter­elnöke volt. Hangsúlyozta, hogy, a néhány évvel ezelőtt „ideiglenesen megromlott” bolgár—csehszlovák viszony máig teljesen rendeződött, aminek egyik látható bizo­nyítéka ez a látogatás is. A testvéri kapcsolatok helyre­álltak, az együttműködés a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén ki­fogástalanul fejlődik, s a két ország pártjának és kor­mányának vezetői teljesen egységesen ítélik meg mind a kapcsola­ok további fejlesz­tésének, mind a nemzetközi helyzetnek és a kommunis­ta világmozgalomnak a kér­déseit. Husák és Zsivkov egyaránt kiállt beszédében a szocia­lista országok nemzetközi szervezetei: a Varsói Szerző­dés és a KGST erősítése, a szocialista integráció foko­zása, a Szovjetunióval való megbon­hatatlan barátság mellett. Mindketten síkra­­szálltak az európai biztonsági érinkezlet mie­­bbi összehí­vásáért. Támogatásukról biztosították a Szovje­unió­nak és Lengyelország a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal kötött szerződötjét, hang­súlyozva azok mielőbbi rati­fikálásának fontosságát is. Husák kijelentette, hogy Csehszlovákiának érdeke az NSZK-val való jó viszony, s hogy a két ország sikeres taréval ágaival egész Európa nyerne. Mindkét pártveze­r síkraszállt Indokína népei­nek és az arab népeknek az imperialista agresszorok el­len vívott igazságos harca mellett A bolgár—csehszlovák tár­gyalások kedden délután be­fejeződtek. A csehszlovák küldöttség este díszhangver­senyen vett részt az opera­­házban, szerdán pedig egy­napos vidéki útra indul. Véget ért a Nemzetközi Újságíró Szervezet havannai kongresszusa Havannában hétfőn az im­perializmust elítélő határozat elfogadásával véget ért a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet VII. kongresszusa. A január 4. ót® a kubai fővárosban ülésező kong­resszus határozatában elítél­te az Egyesült Államokat a guantanamói támaszpont fenntartásáért, az új chilei kormány­ ellen intézett be­avatkozási kísérletekért. Ki­kelt „Izrael agressziós poli­tikája, s a palesztinéi nép jo­gainak semmibe vétele el­len”. A kongresszus utolsó ülé­sén kiadták a NUSZ diplo­máit az Unen című mongol lap kollektívájának, vala­mint Jurij Zsu­kovnak, a Pravda politikai szemleíró­­jának és a börtönben sínylő­dő Hovan Mbeki haladó dél­­afrikai újságírónak. Az elnökség döntése foly­­tán halála u­tn betüntették Juan Garcia Elorrio argentin és Elmo Catalan chilei új­ságírót. Külön diplomával jutalmazták az 1970. évi cu­­kornádaratás lefolyásának ismertetésében kitűnt kubai újságírók csoportját. A végrehajtó bizottságba beválasztották különböző országok újságíró szervezetei­nek 50 képviselőjét és több NUSZ-díjast, köztük Made­leine Riffaud-t (Franciaor­szág), James Aldridge-t (Ang­lia) és a mexikói Renáta Le­­duc-öt. A NUSZ elnökévé ismét Jean-Maurice Hermann­ (Franciaország) választották. AJ elnökök lettek a Szovjet­unió, Kuba, a KNDK, Peru, az MNK, Chile, Dél-Vietnam és több ország képviselői. Újból főtitkárrá választot­ták Jiri Kubkcát (Csehszlo­vákia). A kongresszuson 326 küldött vett részt, 84 or­szágból. A kubai küldöttség javas­latára a kongresszus nyilat­kozatban emlékezett­ meg Etneso Guevaráról. Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt KB titkárságának tagja, a forra­dalmi kormány minisztere mondott zárszót ?en. tanult II. KOMMENTÁR: Az andi intermezzo őszintén megmondva: nem hatott a meglepetés erejével az a hír, amely tudtul adta, hogy Bolíviában jobboldali katonai zendülés tört ki. Nem napra és nem pontosan időre várta senki, de valahol , ti­tokban mindenki sejtette, hogy az Andok­e térségében még lesz belső nyugtalanság. Azaz, hogy teljesen pontosak legyünk: kívülről sugallt bel­ső mozgolódás. . Ami Latin-Amerikának eb­ben a térségében az elmúlt év során megindult, az fé­nyesen példázta a mind na­gyobb nemzeti öntudatra éb­redő néptömegek és politikai erők előretörésének feltartóz­tathatatlan útját. Bolívia és Chile, némiképpen talán Pe­ru is ide sorolható, tanújelét adta annak, hogy szívós po­litikai munkával, a tömegek támogatásának megszerzé­sével lehetséges az amerikai tőkebefolyás csökkentése, és ezzel egyidőben az USA po­litikai egyeduralmának meg­törése is. Ugyanakkor az is termé­szetesen merült fel, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amely politikai vereséget vereség után szenved el, nem fogja tétlenül nézni hatalmi körének csökkenését éppen az amerikai földrészen. Miután a nyílt katonai beavatkozás lehetősége szinte kizárt, így nyilvánvaló következmény az, hogy az említett országok belső reakciós erőit mozgósít­ják, használják fel saját cél­jaikra. Nemrég Chilében a földosz­táskor és a parasztok föld­foglalásakor „vetette be” az amerikai titkosszolgálat háló­zata a földbirtokosok felaj­­zott csapatát, hogy vessen gá­tat a kormány politikája elé. Erre a kísérletre nemcsak a chilei kormány, de vele együtt, vele egyidőben a pa­rasztság felfegyverzett erői adtak méltó választ. Az otta­ni kísérlet sikertelensége után Bolívia következett, ez­úttal reakciós katonatiszteik léptek a színre. A helyzet itt is azonos volt a chileivel: a bolíviai munkásság, paraszt­ság felfegyverzett alakulatai álltak a kormány mellé, és mint a kormány közvetíténye fogalmazta, „a néptömedék impozáns fellépése” meghiú­sította a lázadást. Felmerül a kérdés: Chilé­ben Allendenek, Bolíviában pedig Torreznek szólt a biza­lom? Nos, kétségtelen, az országok vezető politikusai népszerűek.. De a néptöme­­gek kiállása annak a politi­kának szólt, amelyet képvi­selnek Ez a politika a kül­földi tőke államosítása, a nép jólétének emelése, az oktatási reform, a szociális intézkedések sora. Vagyis: egy nemzeti érdeket szolgáló, az egész nép jelenét és jövő­jét javító politika ez, amely nem is titkoltan vallja az egész társadalmi és gazdasá­gi struktúra alapos változá­sának szükségét. Az amerikai imperialistái­ és a háttérből mozgatott fi­guráik kísérlete tehát össze­omlott. De az öröm közben sem szabad elfelejteni: ezzel feltehetően nem adták fel az USA-ban. Az éber figyelem, a kézben tartott fegyver to­vábbra is szükséges. Sőt, azt hiszem nem merész jóslat az, hogy Latin-Amerikában is szükségessé válik azon orszá­gok szorosabb együttműködé­se, sőt, valamiféle határozott szövetsége, amelyek a prog­ressziót vállalták. Az eg’ység megteremtését sürgetik az események, ezt követeli a haladást választott országok érdeke is. Ez talán a legfőbb következtetés, amit az utóbbi idők chilei és bolíviai esemé­nyeiből levonhatunk. Bürger Lajos Nemzetközi megállapodás a hősprogram érdekében Kedden a Komplex Külke­reskedelmi Vállalatnál Kiss István a Komplex vezérigaz­gatója, Josef Spata a cseh­szlovák­ Transakta Külker­­esked­elmi Vállalat vezér­­igazgatója, valamint az Agárdi Állami Gazdaság irá­nyításával működő Agro­­komplex képviseletében Ván­­csa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója és Imrch Forsky, a Zlate Klasy-i Me­liorációs Társulás igazgatója sertéstenyésztő telepek koo­­perációs gyártására él, szál­lítására írt alá megállapo­dást. A kooperáció mindkét országban elősegíti az ipar­szerű sertéstenyésztési prog­ram megvalósításának meg­gyorsítását Az aláírásinál je­len volt dr. Dénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes és Eugen Németh, a Szlovák Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese. Finnországi utazások (I.) Szövetkezetek Aki Helsinkibe érkezik, azonnal felfigyel a fényes üz­letekre. Akár az Alexander utcai, akár az állomással szembeni föld alatti üzleteket csodálja, bizonyos ismétlődést állapít meg az üzletek neon­­feliratában : Elanto, HÖK, SOK, KK, SOKOL, OTK... élelmiszerüzletek, áruházak, kívánatos portéfisák, takarék­­­szövetkezetek. Bármelyik, üzletbe­­járton, be­­vásárolnom sem kellett, ez résén mutatták az eladók az árukat, széthajtották a pulóvereket, szőrméket bo­rítottak elém, kesztyűket, re­­tikülok garmadát — mikor m t akartam, — kínáltak. Em­­be­r legyen a talpán, ha , a ke­ves, figyelmes kiszolgálás után vásárlás nélkül távozik valahi. Csaknem valamennyi áru­házban mozgólépcsőn „mász­tam” meg az emeleteket. Tet­szett a KK szövetkezet ifjú­sági része, ahol fiatalok válo­gathattak a divatcikkek kö­zött. A KK szövetkezet írat­lan jelszavát mindenütt ér­vényesülni láttam: „Az üz­let van az emberért és nem az ember az üzletért”. Hogy mi mindenben lét­­tam? Említettem a türelmes kiszolgálást hatása alól alig tudja kivonni magát a vásárló. Úgyszintén csábító az áruk tálalása, ízléses, át­látszó nylon dobozok, mű­anyag zacskók, fehér selyem­papírok nemcsak a drága áruhoz járnak, így csoma­golják az olcsó frottírtö­rülközőt, az egy pár kesztyűt, a zsebkendőt és a csokoládét is. Az Elan tóban, amikor va­jat vásároltam, kétsrokás cso­magolástól fél kilóig kínál­ták. A banánokat párosával, majd kilójával is előrecsoma­golják. Az önkiszolgáló bolt­ban műanyag tasakok, külön­böző papírok között válogat­hat a vevő — senki nem fi­gyeli mennyit használ fel vá­sárolt holmijához. Mi mindent tehet ízléses csomagolásban kapni ? Kü­lönböző minőségű, értékű bő­séges áru választékú üzleteket láttam. A magánkereskedé­sek borsos árával szemben a szövetkezeti áruházak árai mérsékeltebbek. A szövetkezet gondolat a századfordulón érett meg Finnországban. Hannes Geb­hard volt a szövetkezetek atyja, aki a XXX. század ki­lencvenes éveiben a német szövetkezeti mozgalmat ta­­­nulmányozta és tapasztalata­it otthon hasznosította. 1901- ben adták ki először Finnnor­­szágban a szövetkezeti tör­vényt, amelyet 1954-ben mó­dosítottak. 1908-ban már 463 szövetkezetet tartottak nyil­ván. Ma? Pontos számot senki nem tudott mondani, de ezernél is több van. A SOK 1904-ben alakult. Később egyre-másra alakul­tak a szövetkezetek. Egy ideig összhang jellemezte a mozgalmat, később azonban mind nagyobb ellentétek tá­madtak. Az ellentétek első­sorban a vidéki termelő és a városi kereskedő szövetkeze­tek között alakultak ki­ El­lentétek alakultak ki a ki­sebbségben lévő, de nagyobb tőkével rendelkezők és a többséget képviselők között — a vezető szerep megszerzése miatt Végül is az ellentétek szakításhoz vezettek és 1916- ban megalakult a KK (a ma­gát ma is haladónak nevező) szövetkezet, 1917-ben pedig megalakult az OTK, a sajátos nagykereskedelmi szövetke­zés. Ezek hálózzák be ke­reskedelmükkel az egész or­szágo­t. A szövetkezeti mozgalmat, azért is nehéz áttekinteni, mert kereskedelmi­­szövetke­zetek is foglalkoznak gyár­tással, szolgáltatással, alapí­tottak takaréks­zövetkezetet — egyszóval nem tiszta a profil­juk. Egyetlen példát: az Elantóról azt mondották, hogy élelmiszer-áruházak (magam is sok szép üzletet láttam). A kapott brosúrából azután kiderült, hogy ke­nyérgyára, mosodája is van és még ki­­ tudja mi minden tartozik prrofiljához. A KK, amelynek életét ta­nulmányoztam, jelenleg 600­0 száz tagot számlál, és csak­nem 30 ezer dolgozót foglal­koztatnak szövetkezeteikben. 3500 üzletük,­ 203 mozgó üzletük, 375 vendéglőjük, 132 gyártóüzelmük hivatott a la­kosság idényeinek kielégíté­sét és­­a tagok jövedelmének emelkedését szolgálni. Aki üzleteikben vásárol, össze­gyűjti blokkjaikat, mert az év végén két-öt százalékot visszatérítenek számára, így is érdekeltté teszik a lakoso­kat: vásároljanak a KK szö­vetkezetnél. Dicsérik a KK mozgóárusítását is, a szál­lító autóikkal a legtávolabbi vidékekre eljutnak, gondos­kodnak az Észak­i -sarkhoz kö­zel élők ellátásáról is. Próbáltam betekinteni az OTK nagykereskedelmi szö­vetkezet életébe is. Végig­néztem egy modern kávéfel­­dolgozó munkáját, tanúja voltam szigorú munkafegyel­müknek. Próbakonyhájuk, amely inkább laboratórium­hoz hasonlított, szintén meg­nyerte tetszésemet. Időn­ként összehívják háziasszony tanácsukat, s ilyenkor a há­ziasszonyok kóstolják meg az új termékeket, mondanak vé­leményt egyik-másik készít­ményről. A finn háziasszonyoknak — magam is megállapíthattam — nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetek, az ízléses, bő áruválaszték megteremtésé­vel Sági Agáén

Next