Kelet-Magyarország, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
1972. március 25. .Bővíteni lehetne a kapcsolatokat" Beszélgetés Krzysztof Bukatóval, a rzeszówi művészek nyíregyházi kiállításáról A nyíregyházi művészeti hetek keretében a 4. számú iskola dísztermében március 24-én kiállítás nyílt rzeszówi képzőművészek munkáiból. Erre az alkalomra Nyíregyháza lengyel testvérvárosából Rzeszówból vendégek érkeztek: Renata Niemirska-Pisarek festőművész és Krzysztof Bukala, a rzeszówi művészetek háza egyik vezetője. A kiállítás megnyitója után beszélgettünk Krzysztof Bukalával a két testvérváros kulturális kapcsolatairól és művészeti életéről. A kiállított képek egy igen modern képzőművészeti törekvést fejeznek ki. Tudjuk, hogy önök megnézték Nyíregyházán a művészeti hetek kiállításait. Hogyan tetszettek ezek a hazai kiállítások? — A múzeumban láttuk Holló László tárlatát, a főiskolán az akvarellkiállítást, de a legjobban azt a kiállítást figyeltük meg, amelyet a képcsarnokban a helyi művészek munkáiból rendesztek. Nagyon tetszett, s hasznos is volt, mert láthattuk, hogy milyen irányzatokat, milyen stílust követnek a Nyíregyházán és környékén élő képzőművészek, önök 28 képet hoztak Lengyelországból. Mi a véleménye arról, hogy nem kiállítóteremben, nem művelődési házban, hanem egy iskolában kerülnek közönség elé ezek az alkotások? — Természetesen megfelelőbb helyen lettek volna egy kiállítóteremben. Tudjuk, hogy a többi tárlat miatt került az iskolába, de a körülményekhez képest ennek a kiállításinak a rendezésével elégedett vagyok. Mi állandó jelleggel rendezünk kiállításokat — csak kiállítótereimben — egyik a másikat éri, háromhetenként cseréljük az anyagot. Milyen a képzőművészeti élete Rzeszównak és környékének? — Nagyon pezsgő. Csak Rzeszówban és közvetlen közelében 130 képzőművész dolgozik, akik a művészetiek házához tartoznak. Legtöbbjük festő. Valamennyien rendszeresen kiállítanak. (Krzysztof Bukala is „közvetlenül” foglalkozik a képzőművészettel, szobrászkodik.) Néhány jele már volt a testvérvárosok művészeti kapcsolatának. Képzőművészeink jártak önöknél, AFESZ- táncegyüttes szerepelt Rzeszówban és környékén. Milyen tervek készülnek a két város kulturális együttműködésére a jövőben? — Már most tervezünk egy nagyszabású kiállítássorozatot a szabolcsi képzőművészek munkáiból. Húsz helyen mutatnánk be az itteni művészek alkotásait. Persze ennek az előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, azt hiszem 1973-ban kerül rá sor. A táncegyüttes nagy sikert aratott, azt tervezzük, hogy a népművészet megismertetését is folytatjuk. Lehetne még bővíteni ezeket a kapcsolatokat — hiszen Rzeszównak színháza, filharmóniai együttese van — ez azonban a két város közötti további megegyezésektől függ. B. E. Könyvészeti ritkaságok, tanulmányok Kötetek a Petőfi-évforduló alkalmából A halhatatlan életműhöz, Petőfi eszméihez méltó műon emlékezik meg könyvkidásunk Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. Az emlékév alkalmat kínálra, hogy a forradalmár köl-ő hagyatéka még teljeseben közkinccsé váljon. A Szépirodalmi Kiadónál ír napvilágot a Mezőfi Kánty Petőfi-kutató hagyatékáél összeállított kötet, eddig még nem publikált tanulmáyokat közreadva. A kiadó a Magyar Helikonnal közösen - 12 Petőfi-verset jelentet meg faximile formában. Aersesokorhoz Juhász Ferenc -t invenciózus előszót. A vereb és az előszó kéziratban és vomtatásban is olvasható a nép kiállítású kötetben. Az Olcsó Könyvtár sorozatban elennek meg Petőfi Sándor lbeszélő költeményei. Az Arcok, vallomások” sorozatban Juhász Ferenc tollául adják ki „A szent gyújtó, a tó” című tanulmánykötetet. Újra megjelennek a poéta sszes művei — ezúttal a kbt. 5 szóhasználatával — „Petőfi Sándor minden verse” címnél. A jövő év jelentős könyének ígérkezik a „Petőfi vilga”, amely modern művési fotókkal idézi fel a korabéli Magyarországot, tájait,pületeit, használati tárgyait s még meg nem jelent Petői-kéziratokat is közöl. A bibiofil igénnyel készülő kötet épeit neves fotóművészek - köztük Sára Sándor, Balla Demeter, Korniss Péter — készítik és Illyés Gyula széprodalmi „képmagyarázata” eszi teljessé a kiadványát-A Kossuth Kiadó is rangos feladatának tekinti a Petőfi-művek kiadását. Irodalomtörténészek csoportja Pándi Pál vezetésével többek között olyan témákat dolgoz fel, mint Petőfi és a francia forradalom, a tízek társasága; Petőfi és a nacionalizmus; Petőfi és Heine; a Nemzeti dal elemzése. Hunyady József Viharmadár című regényes életrajza az olvasók legszélesebb körének, elsősorban az ifjúságnak szól. Martinkó András „Petőfi nyomában” című öszszeállítása a költő életének főbb állomásait mutatja be. A kiadó könyvészeti ritkaságként az olvasók kezébe adja az „Apostol” miniatűr kiadását. Kötetekkel tiszteleg a Magvető Kiadó is a másfél százada született költő emléke előtt. A poétáról írott kritikákból, levelekből, versekből, emlékezésekből közöl válogatást Csanádi Imre „Petőfi koszorúi” című antológiája. A dokumentum értékű gyűjtemény képet ad a költő értékelésének történetéről, a korabeli kritikáktól napjainkig. Fekete Sándor „Mezítláb a szentegyházban” című kötetében azokat a tanulmányait adja közre, amelynek néhány vitatott Petőfi-kérdésről, a költő koráról és kortársairól szólnak. Nagy jelentőségű munka a Pándi Pál—Pálmai Kálmán szerzőpár Petőfi Sándor monográfiája, amely a „Nagy magyar írók” sorozatban a Gondolat Kiadónál jelenik meg. A könyvészeti ritkaságok kedvelői számára Művészeti Alap Kiadó Petőfi Sándor szerelmes verseit Reich Károly illusztrációival adja ki. Tasak mag 1972. március 8-án a Fórum rovatban „Egy tasak mag” címmel megjelent cikkre a következőket válaszoljuk: A vetőmagboltban történő várakozás és a sorban állás vonatkozásában, sajnos, változtatásra lehetőségünk nincs A zsúfoltság enyhítésére a Búza téri piacon is nyitottunk egy ideiglenes elárusítóhelyet. A kis és nagykiszerelésű vetőmagvakra igényünket időben elküldtük, sajnos azonban a Veőmagtermeltető Vállalat megrendelésünket nem egyszerre teljesítette, ezért előfordulhatott, hogy átmenetileg némely vetőmagból hiány mutatkozott. A rendelkezések értelmében a vetőmagos csomagokat felbontani és a magot szétmérve árusítani nem lehet, ezért nem tudták Kósa Gyula nyíregyházi lakos kérését sem teljesíteni a Bethlen Gábor utcai boltunkban. Időközben a kis csomagolású vetőmagok utánpótlása megérkezett, s azok a Búza téri elárusítóhelyen is megvásárolhatók. Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 9. orda! Lesz elegendő kenyér, tejtermék az ünnepekre „Nyújtott“ műszakok • Segítenek a nyugdíjasok • Túra járatok A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat — amely megyénk nagyobbik részét látja el — idejében, már ezen a héten meghívta az élelmiszer kiskereskedelem, az ÁFÉSZ és a csemege áruházak vezetőit, hogy egyeztessék a várható mennyiségi igényeket, a szállítások ütemét, a rendelkezésre álló gépkocsikat. A sütőipar és a kereskedelem számításai, a korábbi háromnapos ünnepeik tapasztalatai szerint a jövő hét második felében, a húsvét előtti napokon 18—19 vagon kenyeret kell szállítania a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnak naponta. Még egyszer annyit, mint más hétköznapokon. Ezenfelül 300 mázsa ünnepi kalácsot, de más sütőipari termékeket is, például zsúrkenyeret, zsemlét, kiflit is készíteni kell, többet, mint máskor. A biztonságos ellátás érdekében a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál mindenki, a más beosztásiban lévők is — akik értik a szakmát — a termelésben dolgoznak és behívták a nyugtasokat is. S hogy a szállításban se legyen fennakadás, ugyancsak gépkocsira ül minden olyan dolgozó, aki jogosítvánnyal rendelkezik. A szállítást éjszaka végzik majd, s ez a boltokban dolgozókra is plusz terhet ró: be kell menniük munkahelyenkre éjjel az áru átvételére. A vállalat nyíregyházi központjában a jövő héten inspekciós telefonszolgálatot tartanak reggel 6-tól este 6- ig, hogy az esetleges ellátási zavarokról „befutó” jelzéseket, a különmegrendeléseiket azonnal kiszolgálhassák. Megyei tejiparunk ugyancsak jókor megkezdte a felkészülést az ünnepi ellátásra. A tejet, tejtermékeket árusító valamennyi bolt vezetőjétől előmegrendelést, a várható igények jelzését még ezen a héten kérték. Biztos, ami biztos — a múlt évi húsvéti árumennyiségen felül 15—20 százalékkal több tej, tejtermék szállítására készülnek fel. A nyíregyházi és a mátészalkai tejgyárakból „terítik” az árut a megye minden helységébe. A szokásos túrajárataikon kívül mindkét üzemben tartalékszolgálatba állítanak egy-egy gépkocsit a soron kívüli, illetve a pótszállítások elvégzésére. S ha bárhonnan gépkocsit küldenek tejtermékekért, azonnal elvihetik. Tehát lehetőséget adnak a boltoknak az utómegrendelésekre is. Ami pedig a mennyiséget illeti, a tejipar azt ígéri, minden igényt kiszolgál az ünnepek előtt. A két gyárból a jövő házas naponta több, mint 60 ezer liter kannatejet és 200 casar liter polypack tejet, 460 mázsa vajat, 20 ezer dobozos tejszínt számtanak a boltokba. Túróból 85 mázsa, kannás tejfölből közel 8000 liter, poharas tejfölből több, mint 70 ezer lesz a „napi adag” az ünnepek előtt. Más tejtermékek — sajtok, joghurt, stb.. — mennyiségét is hasonló arányban emelik, a várható nagyobb kereslet zavartalan kiszolgálása érdekében. Kádár Edit Válasz a Kelet-Magyarország cikkére Megjavul az árufelhozatal a Hatzel téri kispiacon Lapunk március 1-én megjelenő számában „Piac és áru” cím alatt foglalkoztunk a nyíregyházi, Hatzel téri kispiac hiányosságaival. A megjelent írásra a Nyíregyházi Várasd Tanács V. B. termelési osztálya válaszolt. Levelükben elismerik, hogy a Hatzel téri kispiacra történő árufelhozatal elenyészően csekély. A piac áruellátásának problémája már több éve megoldásra vár. A tanács több alkalommal tárgyalásokkal folytatott nyíregyházi és több vidéki termelőszövetkezettel. A rendszeresem történő árusítás esetére még kedvezményt is biztosítottak volna. A termelőszövetkezetek azonban elzárkóztak a javaslatok elöl azzal, hogy gazdaságtalan lenne a Hatzel téri kispiacon való tevékenységük. Cikkünket követően újabb tárgyalásokat folytattak és megállapodtak a Nyírségi Termelőszövetkezetek önálló Értékesítési Vállalattal, melynek értelmében a szövetkezetek vállalják a zöldség-gyümölcs áruellátást a kispiacon. A tanács viszont egy árusítóbódét biztosít a termelőszövetkezetnek. Ezenkívül a MÉK is felállít egy újabb árusítóhelyet. (t. p.) A tárgyalóteremből jogerősen elítélték a kocsordi vasúti baleset előidézőjét Sokan emlékeznek még a kocsordi vasúti kereszteződésnél történt balesetre. A motorvonat első kocsija a földön feküdt, a vontató és a pótkocsi darabokra tört, a vontató vezetője, Szabó Miklós és a pótkocsin ülő idős Somogyi Gyula rakodómunkás a helyszínen meghalt. Halálukat és a nagy anyagi kárt Szakács Jenő 34 éves állomás, kezelő, gacsályi lakos okozta, akinek ügyét csütörtökön tárgyalta másodfokon a megyei bíróság. Szakács 1959 óta teljesített szolgálatot Kocsordon, mint állomáskezelő. Feladata volt többek között az állomástól 150 méterre lévő sorompó kezelése is. A múlt év július 12-én a mátészalkai állomás forgalmistája 2 óra 30 perckor telefonon engedélyt kért egy utas nélküli, három kocsiból álló motorvonat indítására. Az előrelátható indulás idejét 2 óra 35 percben jelölte meg. Szakács az engedélyt megadta. — Nem ismertem a vonat indulási idejét — mondta védekezésében Szakács Jenő —, mert a telefont ugyan felvettem, de akkor már csak a mondat végét hallottam, abban pedig időpont nem szerepelt. Mátészalkán a forgalmista annyit hallott a telefonban, hogy „az engedélyt megadom. Szakács.” Aztán letette a telefont. A motorvonat elindult. Amikor a nyitott sorompóhoz ért, elütötte az éppen áthaladni akaró pótkocsis vontatót, és addig tolta maga előtt, amíg a pótkocsi le nem szakadt, közben a vonat is kisiklott. Mi történt közben? Szakács amikor az engedélyt megadta, a várható érkezés előtt 4 perccel — ennyivel előbb kell lezárni a sorompót — neri teljesítette kötelességét, nem jelent ki a vonat fogadására, hanem bent ült az irodában, de nem hallotta meg még a körülbelül 700 méterről leadott „figyelj”! jelzést sem. Valóban nem hallotta volna az időpontot? A bíróság tanúk és szakértők bevonásával megállapította, hogy a Szakács Jenő által saját kezűleg vezetett naplóba be volt írva a vonat indulási ideje, a vizsgálat idejére azonban onnan kiradírozták. Erős nagyítóval megállapították, hogy a perc helyéről eltüntetett szám 35 volt. De ha még ez sem szolgált volna megfelelő bizonyítékként, akkor is marad másik lehetőség. Ha Szakács nem hallotta az engedélykérés idejét, utólagosan is módjában állt volna megtudni telefonon. (Erre azt mondta, hogy próbálkozott vele, de Mátészalkán nem vették fel a készüléket.) Azonkívül egy vonat részére kért engedély csak 10 percig érvényes és ha ezt nem érvénytelenítik, akkor ezen az időn belül mindenképpen számítani kell a vonat érkezésére. Szakács Jenőt a vasúti közlekedés biztonsága elleni halált és különösen nagy kárt okozó gondatlanul elkövetett bűntettben mondták ki bűnösnek és ezért 3 év és 6 hónap fogházra büntették. Mellékbüntetésként öt évre eltiltották az állomáskezelői és váltókezelői foglalkozástól. Az ítélet jogerős. (balogh) Válasz az olvasónak Az átlagkereset kiszámítása Árva Jánosné mátészalkai olvasónk és még igen sok levélírónk kérdezi: hogyan számítják az átlagkeresetet? Érdeklődésükre válaszunk a következő: Az átlagkereset kiszámításának szabályait a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet tartalmazza. E rendelet szerint harminc napot meg nem haladó időre történő állagkereset számításánál az utolsó naptári negyedében kifizetett díjazásokatkell alapul venni, ezt meghaladó időre vonatkozó átlagkereset-számításnál pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett díjazások összegét. A kollektív szerződés azonban intézkedhet úgy is, hogy 30 napnál kevesebb időre történő átlagkereset számításánál is az utolsó négy negyedévben kifizetett összeg a számítás alapja. Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgozónak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és átlagkeresetbe beszámító díjazásainak öszszegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával. A munkaórák számításánál a túlmunka és készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel a számítási móddal a túlmunka és a készenléti szolgálat, illetve annak díja növeli az átlagkeresetet. LAPSZÉLEN : Az utas ,,szerencséje" Szerdán délután háromnegyed 5 órakor egymás után futott be a két körjárat, a 13-as és a 12-es kocsija a Tanácsköztársaság térre. A 13-asra felszálltak az emberek, ekkor a 12-es vezetője először hangjelzéssel, majd szóban figyelmeztette az előtte indulni készülő 13-as kocsi vezetőjét: csöpög az üzemanyag, álljon ki a körből. Eziután félig üresen kihúzott a megállóból, otthagyva a zsúfolt 13-as járat valamennyi utasát A munkából az Északi lakótelepre tartó utasok várhattak újabb 15 percet a következő járatra. A naponta utazók szerint gyakran megesik az ilyesmi ezeken a járatokon. Mint ahogy nem okozott „különösebb meglepetést” utasainak az ugyanezen a napon a Himes úttól 19 óra 40 perckor induló GC 34—51 rendszámú 13-as autóbusz vezetőjének viselkedése sem. Hiába figyelmeztették, a Bethlen Gábor és a Mező utca sarkán, otthagyta a karját, kisgyermekkel a buszhoz szaladó nőutast a megállóban. Sőt, ezek után még megengedhetetlen hangnemben közölte az egyik leszállóval — aki tévedésből a Széchenyi utca helyett a konzervgyárnál „merészelt® jelezni: — „Legközelebb majd én nem állok meg a tévedésből!” A Széchenyi utcánál nem maradt el az újabb kommentár a tévedő utashoz: „Szerencséje, hogy van felszálló. Különben nem sülnék meg!” Miután az ilyen és hasonló jelenségek naponta előfordulnak az autóbuszokon, talán nem ártana végre tisztázni, ki van kiért a közlekedésiben a Volán Vállalatnál. (kádá)