Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (37. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
1980. szeptember 27. Almaszedés Nagyhódoson javában tart az almaszedés, Nagyhódoson a rozsályi, garbótéi, méhteleki és a helyi gyerekek mellett a fehérgyarmati 1. sz. iskola népes csoportjaitól hangos a Túr-parti lankás. A méhteleki úttörő-tanácstitkár — Szender Zsuzsa először a nyarat idézi: — Mióta úttörő vagyok, minden évben segítette a csapatot a tsz. Ez évben először jutottak el garbóiéi, hodosi és méhteleki gyerekek Lengyelországba. A múlt évi eredményes társadalmi munkáért 4 napra megkaptuk a buszt, s vendégeinket el tudtuk vinni Debrecenbe, a Hortobágyra, és megyejáró kirándulásra. — Édesapám a tsz juhásza — folytatja Csorvási Mariann. — Tőle tudom, hogy a tagság is értékeli a mi munkánkat, s örülnek az együttműködésnek. Juhász Erika a fehér alma „kényességét” kifogásolja. — Nagyon figyelnünk kell a szedésre, minden kis nyomás meglátszik, s pár perc múlva sötét folt jelzi a gondatlanságot. Végighallgatta a beszélgetést Visky József párttitkár és Tar János, a szövetkezet elnöke is. — A gyerekek és nevelőik nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a 106 hektár alma betakarítása. Mindig számíthatunk az úttörőkre, s mi is igyekszünk kedveskedni Télapó-ünnepen, a gyermeknapon, s a nyári programoknál. Az év indítását a Közös Erő Tsz szocialista brigád tagjainak közel 80 ezer forint értékű belső tatarozási munkája tette lehetővé, így segítjük egymást kölcsönösen a jövőben is. (M) Juhász Erika és Csorvási Mariann almaszedés közben. Könyvespolcra Gyerekholmi Gyakorló pedagógus a megmondhatója, mennyire szegényes a gyermek szókincse, kifejezési eszköztára. A tömegtájékoztatási eszközök és a gomba módjára szaporodó tesztező beszámoltatási formák mintha csak szántszándékkal fokoznák a nyelvi passzivitást. Jó módszer a gyermek verbális képesség szintjének feltérképezésére: bármely egyszerű tárgy leiratása, egy esemény felelevenítése, egy iskolatárs portréjának megfestetése. Az eredmény többnyire lesújtó. Magunkba nézve: nemegyszer mi is a valóság hitelt nem érdemlő tanúi, krónikásai vagyunk. Ellenkező példa a költészet lehetősége. A költő is tulajdonképpen a környezetében lévő tárgyakat, jelenségeket nevezi meg, természetesen más, magasabb szintű megközelítési módszerrel és igényességgel. A gyermekversek írói pedig — úgy tetszik — a valóság meséjét fogalmazzák meg a líra pazar bőségű és palettájú eszköztárával. Ratkó József „Gyermekholmi” című gyermekekhez szóló verseskötetét forgatva „szinte ötletet kap az olvasó, miképpen lehet környezetének naponta látott képeiből remek költői képeket csinálni”. Mi sem egyszerűbb és természetesebb a felkészült költő számára. A hólepte faág meséje például így kezdődik: „Az ág csuklója eltört — hófehér / gipszbe rakta a tél.” A nap meséjéből: „Az imént észrevett a nap / a fű között egy kis darab színes üveget... Másutt a cinke csillagot lép a hóba, odébb góliátot játszik a jegenye.” Sorba fedezhetjük fel szabolcsi környezetünk megannyi ismerős motívumát: a kerítést, a suttyó akácot, a bordára kiálló dombot, a kitaszított tanyát, stb. A mesék birodalmába költöztek itt paradox módon, nem nélkülözve a tárgyi realitás alapjait. A lírai hangvételű versek mellett szójátékokra épülőket is találunk a kötetben. Felnőttek és gyermekek számára is élvezhetően jó könyv a „Gyermekholmi”. A gyermeket a nyelvi megfogalmazás igényességére, a természet szeretetére neveli. Keresztes Dóra képei illusztrálják a költő mondanivalóját. (Móra Könyvkiadó 1980.) — bodnár — KELET-MAGYARORSZÁG GYERMEKVILÁG A fegyver, amely visszatér Bumeráng A bumerángról hallva gyorsan társul hozzá egy földrész neve: Ausztráliáé. A távoli kontinens őslakossága fejlesztette ki a sarló alakú sajátos hajítófegyvert. A bennszülöttek ötszáz különböző törzshöz tartoztak, amikor a 18. században holland, majd angol hajók közelítették meg Ausztrália partjait. 1770-ben James Cook hajóútja során Ausztrália keleti partján kötött ki, ezzel kezdetét vette az angol gyarmatosítás. A 18. század végén csak fegyenctelepeket létesítettek, majd nagyszámú bevándorló kezdte birtokba venni a területeket. Az őslakókat ezrével gyilkolták le, a megmaradottakat lakatlan, aszályos területekre szorították. Törzsi kultúráik nagy része megsemmisült, legismertebbé különös alakú fegyverük vált. Rendszerint kemény fából készült. A görbe dobóbotot meghajlították, faragták. Közülük a leghíresebbek a visszatérő bumerángok. A vadászatra és háborúban használt fegyver Kelet- és Nyugat-Ausztráliában fejlődött ki. A legkisebb hossza is meghaladta a 30 centimétert, de nem volt ritka a 70 centis sem. A legnagyobb körülbelül 340 grammot nyomott. Kellő szögben erősen eldobva, pörögve 45 méteres kört írt le és visszarepült eldobójához. Természetesen akkor, ha nem talált célba, vagy nem ütközött akadályba. Használták-e Ausztrálián kívül a bumerángot? A felfedezések kora előtt Európában nem ismerték. A vissza nem térő fajtáit használták az észak-amerikai indiánok. Madarakra és kisebb állatokra vadásztak vele. Ma az íjhoz, nyílhoz hasonlóan a bumeráng is sporteszköz, de most csak Ausztráliában. Egy időben Magyarországon árusították a sportszaküzletek, ám nem lett népszerű. R. G. Bumeráng Jószívű vagy? Játékszabály: A kérdések megválaszolása után nézd meg, miért hány pontot adhatsz magadnak! Ha a végére érsz, add össze a számokat, és nézd meg az értékelést, és meglátod, milyen vagy. Mikor segítettél utoljára valakinek? a) A mai napon, b) Ezen a héten, c) Ebben a hónapban, d) Már olyan régen, hogy nem emlékszem rá. Ha a jószívűségeddel visszaéltek, megfogadod-e, hogy többet nem segítesz? a) Fogadalmat nem teszel, b) Megfogadod, de ezt hamar elfelejted. c) Igen, és tartod a haragot egy hónapig, d) örökre megtartod. A barátod kölcsönkérte a magnódat. Felírod-e, hogy mikor hozza vissza? a) Ilyen eszedbe se jut. b) Csak gondolsz erre, de nem teszed. c) Ezt csak neki mondod, de nem teszed. d) Tényleg felírod. Szívesen készítesz ajándékot a kisebb testvérednek. Ha erre már nincs időd, megválsz-e valamelyik kedvenc tárgyadtól, hogy azzal okozz örömet? a) Megválok, gondolkodás nélkül. b) Inkább készítek valamit gyorsan. c) Majd adok neki valamit. d) Minek neki ajándék, ő sem ad soha. Csomagot kaptál a táborban, tele van édességgel. Mit csinálsz? a) Szétosztom a többiek között. b) Megkínálom a társaimat, de a finomabb dolgokat előre kiveszem. c) Adok nekik valamit belőle, de hátha nem szeretik. d) Mindet egyedül eszem meg. Régen vágysz egy kerékpárra, de csak a barátod kap. Mit szólsz hozzá? a) örülsz, mert legalább az ő vágya teljesült. b) Csuda szerencséje van, hát ilyen az élet. c) Legalább lesz kitől kölcsönkérni, nem az enyém, hadd kopjon, d) Dühöngsz, és nem is szólsz hozzá. Kinőtted a görkorcsolyádat! a) Odaadod egy kisebb lábúnak, hisz ő még hordhatja, b) Felajánlod, hogy olcsón eladó, c) Elcseréled valamiért, de hangoztatod, hogy jószívűségből tetted. d) Inkább eldobod, legalább nem kell gondolkodni, kinek add. Kedvenc süteményedet készítette el édesanyád. Váratlanul megérkeznek a barátaid. a) Rögtön megkínálod őket. b) Megkínálod őket, de valami mással. c) Csak a játékaidat mutatod meg. d) Dühösen rájuk kiabálsz, máskor szóljanak, ha jönnek. Egy idős néni, sok csomaggal megy az utcán. a) Odasietsz és segítsz neki hazáig, b) Segítés közben arra gondolsz, hátha ad valamit, c) Mikor a házhoz értek, megkéred, írja ezt meg az iskolába, d) Elfordítod a fejed, hogy ne is lásd a nénit. Értékelés: Az a) jelű 5, A b) jelű 3, A c) jelű 1, A d) jelű válasz 0 pontot ér. Ezek után add össze a számokat és nézd meg a táblázatot! 50—40 pont között: Jószívű vagy! Jó veled barátkozni, jó közösségi ember vagy. 40—30 pont között: Rendes gyerek vagy, de lehetsz figyelmesebb is. 30—20 pont között: Csak titkolod a jószívűségedet, vagy tényleg nem figyelsz arra, hogy kik szorulnak segítségre. 20—10 pont között: Gondolj arra, hogy rajtad kívül mások is élnek a földön! 10—0 pont között: Köszönöm, hogy őszinte voltál, de sürgősen változtass a magatartásodon. Horváth Mihály TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Zamat 7. Közterület. 8. Alá. 9. Hasadék. 11. Képes rá, tud. 12. Aruba bocsát. 14. Fűszerpaprika igéje lehet. 16. Megfejtendő (vízszintes 1. folytatása). 18. Tova. 20. Talál. 21. Tőszámnév. 22. NIT. 24. Energia. 25. Zenére történő ütemes mozdulatok rendszere. 27. Visszarettegett. 28. Egyik elektród. 29. Agika. FÜGGŐLEGES: 1. Légmozgásfajta. 2. Félig etet! 3. PÉR. 4. Némán tár! 5. Római 1052. 6. Nacionalistához hasonló. 10. Maró folyadék. 11. Bőr, kén, nitrogén vegyjele. 13. Égtáj. 14. . . . pont (erre lőnek). 15. Megfejtendő (a vízszintes 1., 16. sorban levő aktuális költemény szerzője). 17. Iratkapocs. 19. Őserdei folyondár. 21. Agg (+’). 23. Visszaáraszt (+’). 24. Elemérke. 26. Vissza: bizonygató szócska. 27. TG. Megfejtendő: függ. 15., vízszintes 1., 16. (a költő és az aktuális vers címe). Múlt heti megfejtés: JÓSA ANDRÁS. Híres régész és orvostudós, aki a megyei múzeum, kórház és egy nyíregyházi VÁROSRÉSZ névadója. Könyvjutalom: Bétéri Judit Gyűrtelek, Mihály Tibor Tarpa, Csizmadia Zoltán Rápolt, Póti Hajnalka Csenger, Szalai Csaba Jánkmajtis, Kiss Katalin Tiszadada, Belinszky Ferenc Döge, Spanyol Andrea Ajak, Hegyi Erika Nyíregyháza, Daru Ilona Napkor, Lakatos Bernát Hodász, Kozma Livia Gyulaháza, Pál Valéria Szakoly, Németh Ágnes Nyirparasznya és Varjasi Zsuzsa Tyúkod. 7 GYERMEKPOSTA Szabolcsiakkal leveleznének Két lengyel kislány írt szerkesztőségünknek az elmúlt héten. 15 és 16 évesek, mindketten Wólka Pelkinskában laknak, tanulók. Aki oroszul vagy lengyelül szívesen levelezne velük, ime itt találja az adataikat: Grazyna Wloch. 16 éves, az esztrádzene és a sport iránt érdeklődik, üdvözlőlapokat és tájképes lapokat gyűjt. Címe: Wlodh Grazyna, Wola Buchowska 33. woj. przemyskie 37—511 Wólka Pelkinska, Maria Marszalek, 37—511 Wólka Pelkinska 274. woj. Przemysl. Egy másik írást Szokolai Lajos, a nyírbogdányi Petőfi Sándor Úttörőcsapat tudósítója juttatott el szerkesztőségünkbe. Arról számol be, hogy a tanévnyitó előtt csapatgyűlést tartottak, amelyen a nyári tervek megvalósítását vették számba. Salgótarjáni táborba jutottak el néhányan, gyalogtúrán vettek részt egyesek a budai hegyekben. Zánkán és a hodászi őrsvezetőképző táborban is jártak nyírbogdányi pajtások. Kedves színfolt volt a tanévnyitón az az úttörő, aki szkafanderben jelent meg és ő hozta az Orion expedíciót Zánkáról. Ezután egy mini akadályverseny következett, ahol az úttörőév jelmondatát fejtették meg a pajtások: Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! Sporttagozatos osztályt indított a fehérgyarmati 2-es iskola. A Május 14-e téren, társadalmi összefogással létesített pályán gyakorol a harminc első osztályos fiú és lány (M. K.) BETŰDOHINÓ Ha a dominókockákat megfelelő sorrendbe rakjátok egymás mellé, egy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a költő? © © ©I 1®© © © (D l®l El Bimo jaszpr :s?jfajfajv Turcsiorrú tervei Bár már beköszöntött a tél, s hideg északi szél fújt, a föld keménnyé fagyott, a baromfiudvaron változatlanul zajlott az élet. A tyúkok a szemétdomb körül kapirgáltak, a hízásra nem fogott libák és kacsák gágogva, illetve hápogva le-föl sétálgattak. Bodri kutya éber őrként figyelte őket, s néha fázósan összerázkódott. Ott futkározott és turkálásra alkalmas helyet keresett három süldő malac is. A gazdaasszony kiengedte őket az udvari®, hadd mozogjanak. A nyáron születtek, már megerősödtek a hideg nem árthatott meg nekik. A három süldő közül a legkisebbet a baromfiudvar állatai egymás között csak Turcsiorrúként emlegették. Azért, mert olyan pisze orra volt, hogy az még egy malacnál is ritkaság. Nos, Turcsiorrú viszont nem volt olyan szerény, ahogy azt kicsisége láttán az ember gondolná. Nem beszélt róla ugyan, de nagy terveket forgatott a fejében. Egyébként éppen azért hallgatta el ezeket, nehogy valaki megakadályozhassa megvalósításukat. Változtatni akart a világ — akarom mondani a baromfiudvar — régóta kialakult rendjén. Először arra gondolt, hogy a kacsákat világgá zavarja, s aztán kijelenti, hogy a kacsaúsztató most már az övé. Nagy lendületet véve a nehézkesen totyogó kacsák közé rohant, és sikerült is szétugrasztania őket. De a kacsák annyira nem ijedtek meg, hogy elhagyják a baromfiudvart. Ezután Bodri kutyára próbált ráijeszteni. A közelébe sündörgött, majd az öreg disznókat utánozva, hangos röfögéssel rámordult. Bodri azonban nem ijedt meg a saját árnyékától, s foga fehérjét kimutatva olyan hangos ugatással válaszolt, hogy Turcsiorra néhány percre mindenféle világmegváltoztató tervéről elfeledkezett. Ahogy elmúlt a félelme, még több mindennel próbálkozott, de sorra kudarcot vallott. Végül is azt érte el, hogy még testvérei is elfordultak tőle. Hiába ment közéjük, s próbált hozzájuk dörgölőzni, azok megvetően félrefordították a fejüket, és távolabbra ballagtak. Turcsiorrú ezután már nem támadott senkire sem, hanem magyarázkodni kezdett. Elsősorban a két süldőtestvérének szánta a szónoklatot. Elmondta, hogy szerinte rosszul van berendezve a baromfiudvar, mert mindenki nagyobb szabadságot élvez, mint ők. Mindenkinek van saját helye, csak nekik nincs. A két süldőtestvér közül az idősebb — látva Turcsiorrú kínlódását — válaszra méltatta. Mondta többek között, hogy nekik ehhez semmi közük, hiszen ők tulajdonképpen nem is a baromfiudvar lakói. Ne is akarjon az itt kialakult renden változtatni, mert egyrészt semmi köze hozzá, másrészt úgysem tud... Turcsiorrú azonban ezt nem értette meg. Azt gondolta, hogy a bátyja megalkuvó. Ezután azonban senki sem állt szóba vele. Nem is törődtek vele, így aztán nem volt jobb választása, mint hogy fülét, farkát behúzva — egyedül maradva — a disznóól mellett a jéghideg, fagyott földre lefeküdt, s várta, hogy a gazdaasszony beengedje. ..