Kelet-Magyarország, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK M­agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. március 26., szombat A határ filléres levelei vannak a fűznek, kipattant a nyárfák rügye és korán kelő dongók motoz­nak a gólyahír sárga kely­­hében. Ébred a határ. A megye teljes keresztmet­szetében — jó 140 kilomé­ter ez — Tiszadobtól Usz­­káig tárcsáznak, vetnek. Szabolcsban, Szatmárban nagy a mezőgazdászok se­rege. Nagy a feladat is. Több mint százezer hek­tár az őszi kalászos, ezek­nek a színe már haragos­­zöldre váltott. A színiváltás két dolgot jelez. Részben, hogy meg­indult a növényi élet, a növekedés, másrészt már hasznosul a februári, már­cius eleji fejtrágyázás. Ez a munka jól sikerült és gondos volt. Viszont nincs idő ezen meditálni, mert a természet ébredésével a sürgető munkák láncreak­ciója következett. A mák, a borsó, a korai burgonya egy része már a földben csírázik. Nem késtek és nem késnek az üzemek semmivel, semmiben. Lát­ni a határban a magágy­készítés tempóját. Még a szatmári, beregi részeken is a­pró morzsás a talaj­­felszín, készek a magok befogadására. Ez dicsé­rendő. Ami a talajra vonatko­zik, nem lesz gond a má­sodik legnagyobb növényi kultúrával, a kukoricával. Csak a gépek legyenek készen. Ebben helyenként alkatrészhiány miatt van némi gond. Az idő olyan, hogy a 14 fok fölötti­­ta­lajhőmérséklet az elmúlt éveknél korábban bekö­vetkezik. A kukorica ve­tésidejéhez tehát nincs sok idő hátra. Ami időnk van, azt az előkészítésre kell használni. Legyen kéznél a vetőmag, legyen üzemanyag és pótrész a folyamatos munkához. Látszik a határban az is, hogy kevés volt a téli csapadék, kora -tavaszi eső kevés esett. A jó gazda most vigyáz a nedvesség­re,­­nem elég csak tárcsáz­ni, vetni, de szükség van a gondos talajlezárásra. Ahol van berendezés, ott már most az öntözésre is gondoljanak, készüljenek. Szükség lesz rá, tavasz van, szép a határ, bokrok és fák­­ zöldülnek, sarjad minden, amiben élet van. Jó ezt látni, még akkor is, ha tudjuk, a természeti szépséggel seregnyi mun­ka szakadt a nyakunkba.­­ De hiszen ezt akartuk, ezt akarjuk. A határ akkor szép, ha dologra hív ben­­■■ minket. S. E. |_________________| ÚJ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK Ülést tartott az Elnöki Tanács A Minisztertanács előter­jesztése alapján törvényerejű rendeletet fogadott el a jog­­tanácsosi tevékenységről. Az új jogszabály értelmében a jogtanácsos fő feladata a gaz­dálkodó és más szervezetek jogi ügyeinek intézése, s te­vékenységi körében — a jog­szabály által meghatározott kivételes esetekben — ma­gánszemély részére is nyújt­hat jogi segítséget A tvr be­vezette új intézmény: a jog­­tanácsosi névjegyzék. Csak az szerez jogot a jogtanácso­si működéshez, akit a név­jegyzékbe bejegyeztek. Az új rendelkezések meghatároz­zák a jogtanácsosi szervezet­ben működő jogi iroda fel­adatait, működésének szerve­zeti és jogi kereteit, továb­bá lehetővé teszik a jogtaná­csosi munkaközösség létre­hozását, elsősorban az új vál­lalkozási formák szakszerű jogi ellátása érdekében. Rendelkezik a tvr a jogtaná­csosi tevékenység állami fel­ügyeletéről és irányításáról is. Az Elnöki Tanács ugyan­csak törvényerejű rendeletet alkotott az ügyvédségről. Az ügyvédi tevékenységet sza­bályozó korábbi, 1958-ban alkotott törvényerejű rende­let hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján az ügyvédi szervezet és műkö­dés, valamint annak jogi sza­bályozása korszerűsítésre szorult. Az új jogszabály rendelkezéseivel erősíti az ügyvédi szervezet önkor­mányzati jellegét, növeli ön­állóságát, előmozdítja az ügyvédi munka színvonalá­nak emelését. A tvr tovább bővíti az ügyvéd jogait, ugyanakkor átfogóan szabá­lyozza az ügyfelekkel kap­csolatban fennálló, valamint a hatóság előtti eljárásokban teljesítendő kötelezettségeit. Az ügyvédi szervezet to­vábbfejlesztése érdekében a jogszabály ezután növeli az ügyvédi munkaközösség va­gyoni önállóságát, erősíti ön­kormányzati jellegét, azáltal, hogy a munkaközösség tag­gyűlését széles jogkörrel ru­házza fel. Az ügyvédi szerve­zet hatékonyságának és de­mokratizmusának fejlesztése érdekében tovább szélesedik az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Tanács jogköre, erősödik szervezetük irányító és ellenőrző szere­pe. Az ügyvédi önkormány­zat erősítése és demokratiz­musának szélesítése végett az eddigi igazságügy-miniszteri jogkörbe tartozó teendők egy része átkerül az ügyvédi ön­­kormányzati szervekhez. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kitüntetéses doktor­rá avatásokról döntött, a hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (Kommentárunk oldalán.) a lap­­. Megemlékezések, kiszórí­tások, ünnepi banimsei• Felszabadulásunk ünnepére készül megyénk A hagyományoknak meg­felelően idén is ünnepségek sorozatával emlékezünk meg hazánk felszabadulásának 38. évfordulójáról. A történelmi nap tiszteletére rendezendő ünnepségek sorában Nyír­egyházán április 1-én 14 óra­kor lesz a szovjet hősi emlék­mű megkoszorúzása, majd ezt követően 16 órakor tart­ják a megyei és városi mű­velődési központban az ün­nepi nagygyűlést. A nagy­gyűlést „Szabadság a zené­ben” címmel ünnepi műsor követi, amelyben a Szabolcsi szimfonikus zenekar és a Nyíregyházi Egyesített Ve­gyes Kar lép a közönség elé. Fehérgyarmaton április 1- én 18 órakor kezdődik a nagygyűlés a művelődési központban. Április 2-án tö­megsportnapot tartanak. Az üzemek és az intézmények megemlékezésére április első két napján kerül sor. Kisvárdán március 30-án 14 órakor tartják az ünnepi nagygyűlést a szakmunkás­­képző intézetben, majd ezt követően adják át az új, 5. számú általános iskolát. Áp­rilis elejején délután fél ket­tőkor a szovjet hősi emlék­művet koszorúzzák meg a temetőben a város KISZ fi­ataljai, 15 órakor pedig a vá­ros emlékművénél lesz ko­szorúzás. A nagyközségek ünnepségeire április 1-én, az esti órákban kerül sor. Mátészalkán a szovjet hő­sök sírjának koszorúzásával kezdődnek az ünnepi ese­mények április 1-én 14 óra­kor, majd egy órával később kezdődik a Zalka Máté Mű­velődési Házban a díszünnep­ség, melyre a testvérváros, Munkács delegációját is meghívták. Nyírbátorban a szovjet hősi emlékmű megkoszorú­zása lesz az ünnepi megem­lékezés első aktusa április 1-én délután fél négykor, majd ezt követi az ünnepi nagygyűlés a Szabadság filmszínházban. Vásárosnaményban április 1-én emlékeznek meg az évfordulóról. Délután 1 órakor a Hősök terén lévő szovjet katonasíron helye­zik el a megemlékezés ko­szorúit. Egy órával később kezdődik a központi ün­nepség, melynek a művelődé­si otthon ad helyet. Az ese­ményre a testvérváros, Bereg­szász küldötteit is meghív­ták. Vásárosnaményban és a já­rásban április 1­4-e között a hagyományoknak megfe­lelő sportprogramok, ün­nepi megmozdulások, kultu­rális műsorok zajlanak le. Az ünnepi események so­rába tartozik, hogy négy he­lyen veheti át az újonnan megalakult MSZBT tagcso­port az alapító oklevelet. Március 31-én Kisvárdán a Császy László Gimnázium­ban és Nyíregyházán a Fel­ső-tiszai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságban, április 1-én pedig Nyírbátorban a fúró­gépgyárban és Vásárosna­ményban az Irodagépgyártó Vállalat ottani gyárában ke­rül sor oklevelek ünnepélyes átvételére. RÁKÓCZI-EMLÉKÜNNEPSÉGEK VADÁN Szoboravatás, tudományos ülés Rangos, kétnapos em­lékünnepség színhelye is­mét Vaja. Tegnap, már­cius 25-én délután a Vay Ádám Múzeum udvarán gyülekeztek a párt-, álla­mi és társadalmi szervek képviselői, a község lakói, hogy a hagyományokhoz híven megemlékezzenek a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születés­napjáról és tisztelegjenek a múzeum tavaly elhunyt alapítója, Molnár Mátyás emléke előtt.­ ­ ( Az ünnepség a múzeum előtti szoborparkiban a ku­ruc kor két kiemelkedő alak­jának vonásait megörökítő alkotás leleplezésével kezdő­dött. Radvánszky János, a Rákóczi-szabadságharc gaz­dasági tanácsosa mellszobra előtt Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mon­dott beszédet. A kuruc kor hőseinek szabadtéri szobor­csarnoka is jelzi, hogy Vaja vállalja a kuruc kor emlé­keinek gyűjtését, őrzését. Radvánszky eseményekben gazdag életútja összefonódott a szabadságküzdelemmel. Az eperjesi főiskolán tanult fia­­gényektől kísért Rákóczi Fe­­tailember először Thököly fá­­renc­­kibontotta a szabadság­korában került kapcsolatba a harc zászlaját, rögtön a szél­­kurucokkal és amikor a tar­pai jobbágyoktól, szegényleg (Folytatás a 4. oldalon) A szoboravatás ünnepi pillanata Vaján. Nyíregyházi ünnepség keretében Megkezdődött az országos fásítási hónap Dr. Papp Lajos államtitkár ■ kaszádé Pénteken Nyíregyházán ron­­tunk meg. A hatodik ötéves dették meg az 1983. évi fásí- tervben is 30—32 ezer hektár fási hónap országos megnyitó- új erdő telepítése, 100 ezer fát. A megyei­ városi művelő- hektár kitermelt erdő felújí­­tási központ nagytermében tája szerepel. Ez évente mint­­összegyűlt vendégeket, köztük egy 200 millió facsemete elül- Papp Lajos államtitkárt, a tetését, majd ápolását jelenti. Minisztertanács Tanácsi Hi- Az erdő nem lesz — hangso­­ratalának elnökét, a megye és lgozta a szónok —, az erdőt Nyíregyháza párt-, tanácsi és gondos munkával fel kell­­e­tömegszervezeti vezetőit, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldötteit Ti­sza László, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Megnyitó­jában elmondta, hogy Sza­bolcs-Szatmár az országban az első olyan megye volt, ahol a fásításra és erdősítésre hosz­­szú távú koncepciót dolgoz­tak ki. Az elmúlt évtizedek számai is bizonyítják, hogy mind a fásítással hivatásosan foglalkozók mind a társadal­mi erők az elképzeléseket fe­lülmúlóan tettek is ennek ér­dekében. Ezt követően Papp Lajos államtitkár mondott beszédet. — A fásítási hónap egyik fon­tos célja az erdőtelepítés — mondta —, a természet har­móniájának megőrzése. De urbanizálódó világunk sok emeletes h­ázainak kőrengete­­­gei­ iszt­ák fákkal, növények­kel kaphatnak igazán emberi arculatot, válhatnak valóban pihenést nyújtó otthonná. — Hazánk fában szegény ország — fejtegette Papp La­jos. — Területének 18 száza­léka erdő. Ez alig több mint a fele az európai átlagnak. Felszabadulásunk óta céltu­datos munkával több mint félmillió hektár erdőt telepí­tettünk. Ezzel nemzetközi ösz­­szehasonlításban is figyelem­re méltó programot valósított (Folytatás a 4. oldalon) Részítétek következő ré­szében előrdezte a fa népgaz­dasági hasznát, környezetvé­delmi jelentőségét. Méltatta, milyen sikereket ért meg a népfront, a KISZ, a MÉM, a tanácsok és a környezetvédel­mi hivatal kezdeményezte fásítás. Hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár megyében 1982-ben 49 település vett részt a fásítási mozgalom­ban, s a társadalmi munka is kiemelkedő volt itt. — A szabolcsi ember életé­ben mindig is mélyen gyöke­rezett a fák szeretete. A me­gye neves fia, Váci Mihály az Akác forgószélben című ver­sében az emberi küzdelem, a szülőföld szeretete jelképe­ként örökítette meg az akác­fát — mondta a szónok. — A szabolcsi homokon csak sok­sok verejték árán és a fa se­gítségével tudott igazán úrrá lenni az ember. Szabolcs- Szatmár megye erdőterülete — hangsúlyozta elismeréssel az államtitkár — az elmúlt 10 évben egyötödével, 13 ezer hektárral növekedett. — Az erdőtelepítési tervek­ben szereplő feladatok — mondta Papp Lajos — célja­inknak csak az alsó határát jelentik. Felhívjuk városaink, falvaink lakosságát, hogy szűkebb hazájuk szebbé. A fásítási hónap megnyitásának ünnepélyes pillanata: az országos megnyitóünnepség résztvevői helyezik földbe Nyír­egyházán az első facsemetéket. (Jávor László felvétele.)

Next