Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

XLIV. évfolyam,152. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 30., kedd Raktaron N­emrég egy olyan „olcsó boltban” jártam, amely va­lójában nem bolt, hanem raktár. Viszont tele van ízlésesen — szerintem jó minőségben elkészített — sokféle ruhával, cipővel. Mégsem lehet megvásárol­ni a több száz ezer forint értékű árucikket, mert nem termelő üzemben ké­szült, hanem iskolai tan­műhelyben, így a boltok­ban nem forgalmazhatók. Talán mert túl olcsón le­hetne árusítani, nehézsé­get okozna az „árképzés”, így ezeket leginkább az iskola tanulói — a ruhák, cipők készítői — vásárol­ják meg, természetesen mérsékelt áron. A színhely a nyíregyhá­zi 110. sz. szakközépiskola és szakmunkásképző in­tézet, ahol milliókra rúg a szakmunkástanulók ál­tal gyártott termékek ér­téke. De másutt is el­képzelhető, hogy sok mil­liós értékek pihennek az iskolai raktárakban,­ ho­lott a vásárlók nagyon szívesen megvennék a diá­kok által készített ruhá­zati és egyéb cikkeket. Nem gondolja senki, hogy a szakmunkásképző intézeteket, szakiskolákat egyfajta termelőüzemmé kellene átalakítani, „nye­reséges” vállalkozássá ten­ni, mert ez képtelenség és szükségtelen is. Az iskola feladata nem ez, de el­gondolkoztató, hogy a tantervi előírások szerint — megfelelő minőségben előállított iparcikkek — melyek mindenképpen ér­téket képviselnek, árkép­zési és egyéb okok miatt, miért nem kerülhetnek a boltokba. Mégha nem is minden boltba, hanem az erre kijelöltekbe. S miért ne részesülne a tanműhe­lyekben előállított cikkek forgalmazásából az isko­la, hogy ezáltal is tovább­fejlessze saját technikai és tárgyi feltételeit, javítsa gazdálkodását. Országos méretekben valószínű sok tíz milliós tételekről van szó, melyek kissé gazdátlanok, me­lyek ha másként nem oldható meg , amolyan diákboltokban hasznára válnának a közfogyasztás­nak és az anyagiak mel­lett a diákoknak is siker­élményt kölcsönöznének. A szép szabadidőru­­hák, köpenyek, nadrágok, papu­csok és más öltözködési és használati cikkek a boltok kirakatában a gyermekmunka elismeré­sét dicsérnék, s talán erő­sítenék a fiatalokban a szakma- és hivatástudatot, kötődést is. Csak valakik­nek — valahol — orszá­gos hatáskörrel — ketté kellene vágni a gordiuszi csomót, ami jelenleg „el­­fekvésre" ítéli az értékes árucikkeket... Páll Géza A spanyol király hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. (MTI) Tisza­vasvári: A környezet védelméért Ha környezetvédelemről esik szó, megszokhattuk már, hogy a legveszélyeztetettebb körzetek között Tiszavasvá­­rit említik; ugyanakkor ez a térség az, ahol talán a leg­többet is tesznek a természet és a környezet védelméért. A Tiszavasvári Városi Tanács által tegnap elfogadott beszá­molóra is ez a kettőség nyomja rá bélyegét. Szám­ba­­veszik a gondokat, s egyben sok előremutató intézkedés megvalósulását is rögzítik benne. A tanácstestület ha­tározatában megállapítja, hogy e fontos cél érdekében minden szervnek és a város­lakóknak is együtt kell mű­ködniük. Szükségesnek tart­ják, hogy a természetvédel­mi oktatási központ az eddi­ginél is több fiatalt nyerjen meg a term­es ügynek, s fel­kérik az Alkaloida gyárat, hogy a nyílttéri hulladékége­tést fokozatosan szüntesse meg. Vásárosnamény: Szociális foglalkoztatót létesítenek A szociális ellátás fejlesz­téséről esett szó egyebek kö­zött a vásárosnaményi tanács hétfői ülésén. A legégetőbb gond a megváltozott munka­­képességű dolgozók foglal­koztatása — ezt úgy szeret­nék megoldani, hogy egy szociális foglalkoztató üze­met létesítenek. A VII. öt­éves tervben félezer lakás épül a városban, ennek azonban csak kis százaléka bérlakás. A lakásgondokat a vissza nem térítendő, illetve a visszatérítendő támogatá­sok növelésével, a családi há­zas építkezési forma propa­gálásával lehetne enyhíteni. Az óvodák — főképp a gergelyiugornyai és a vitkai — zsúfoltak, az utóbbi átépí­tésre szorul. Az iskolai nap­köziotthonokba is sok tanuló kéri felvételét, a csoportok nagy létszámúak. Nő az igény az ingyenes vagy ked­vezményes étkeztetés iránt, mert egyre több az olyan szülő, aki nem tudja a teljes összegű térítési díjat megfi­zetni. Orosz nyelvi tábor Nyíregyházán Trojkában tanulnak Orosz nyelvi tábor nyílt jú­nius 29-én, hétfőn Nyíregy­házán, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépis­kola kollégiumában. A jú­lius 18-ig tartó táborban 100 gyerek és 60 orosz vendég, köztük 10 tanár vesz részt. A fiatalok trojkákban dolgoz­nak, azaz két magyar tanuló egy orosz főiskolai hallgató segítségével gyarapítja, mé­lyíti el orosz nyelvi tudását. Az orosz résztvevők Vlagyi­mirból és Moszkvából jöt­tek. A tábor programját be­mutatkozó, költészeti és zea­észek színesítik. Fordulat előtt népgazdaságunk Megnyílt a XIV. nyári szervezéstudományi akadémia Nyíregyházán Gazdagabbak vagyunk, mint hisszük és szegényeb­bek, mint lennünk kellene — ezt a mondatot választotta mottójául a Nyíregyházán tegnap tizennegyedik alka­lommal megnyílt szervezéstu­dományi nyári akadémia. A rendezvényt Fábián La­jos nyugalmazott megyei ta­nácsi vb-titkár, az SZVT társelnöke, az SZVT megyei szervezetének elnöke nyitot­ta meg. Az elnökségben he­lyet foglalt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. A programról Kabdebó Ferenc, a Szolgáltatási Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat igazgató­ja, az SZVT szervezési és ok­tatási munkabizottságának elnöke adott tájékoztatást. Mint elmondta, az idei szek­cióülések napirendjén első helyen szerepel a vállalati belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése, a vállalat­­közi együttműködés, és az értékelemzés gyakorlati al­kalmazása. A megnyitó előadást Nyers Rezső, az MTA Közgazdaság­­tudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke tartotta „Gazdasági helyzetünk, egy gazdasági fordulat szükségessége és le­hetősége” címmel. A magyar népgazdaság három évtized dinamikus fejlődése után a hetvenes évek végére elvesz­tette lendületét — mutatott rá előadásában Nyers Rezső. Ezután egyensúlyozgatás kö­vetkezett változatlan gazda­sági szerkezettel, amely azon­ban csak a nyolcvanas évek közepéig volt eredményes. Utána azonban megmutatko­zott a hiba, miszerint a túl­zott importvisszafogás nem kiút, sőt azokhoz a gondok­hoz vezet, amelyeket ma is szenvedünk. Nem elég maga a reform, fordulatra van szükség gaz­daságpolitikánkban. A hosszú távon ható tényezők közül a világgazdasági hatásokat kell a korábbinál jobban figye­lembe venni és azok eredői­nek megjelenését saját belső viszonyainkban. Ma mások a külső piacok mint a prospe­ritás időszakában voltak, és a mi gazdasági erőforrásaink is megváltoztak. Húsz évvel ezelőtt a világgazdaság állan­dó és lendületes fejlődésben volt, a piacok tágultak. Sok embert kevés tőkével lehe­tett mozgásba hozni. 1975 óta azonban ez egészen máskép­pen van. A rövid és középtávú fo­lyamatokról szólva Nyers Re­zső elmondta, hogy ezeknél a termelés alacsony jövedelme­zősége vár megújulásra leg­inkább. A gazdálkodási szer­kezet egy évtizede lehet hogy nem volt rossz, ma azonban nem megfelelő. A mai élet­­színvonalunkat a mai terme­lés nem fedezi. A szükséges fordulat ezért nem lehetséges bizonyos átmeneti életszínvo­nal-áldozat nélkül. Nélkülöz­hetetlen egy újabb beruházá­si lendület, mert enélkül ex­portképes javak termelése nem várható el. Ehhez pedig szükséges­­ az importképessé­günk javulása. Ma a gazdasági feladata­ink újraprogramozása van napirenden, és a fordulathoz szükséges elvi program ki­dolgozása. A soron követke­ző központi bizottsági ülés tárgyalja majd az ügyet, és a megújult kormány hama­rosan a Parlament elé ter­jeszti. A nyitó előadás után Lász­ló András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei szervezetének elnöke tartott előadást az akadémia résztvevőinek Sza­­bolcs-Szatmár megyéről. El­mondta, hogy megyénk fel­­szabadulás utáni fejlődésében nagyjából követhetők azok a folyamatok, amelyek hazánk más részeiben zajlottak. Sok tekintetben hátrányosabb helyzetünk azonban jelentős elmaradást okozott. Mégis si­kerként könyvelhetjük el, az egyébként ma is inkább me­­zőgazdasá­gi jellegű tájegy­ségben a nagyarányú iparo­sítást. Éppen ebben rejlik azonban számos buktató, ugyanis itt a gyárak és üze­mek nagy százaléka gyáregy­ség és üzemegység — az ez­zel járó kiszolgáltatottsággal. Az utóbbi időben az ipari fejlődés lelassult, a hatodik ötéves tervben már csak há­rom százalék körül mozgott évente, a hetvenes évek tíz fölötti ütemével szemben. Nálunk még lassabban mu­tatkoznak meg a termelés in­tenzív jegyei, és bizony meg­jelentek a veszteséges, sőt — nálunk először — a felszá­molt üzemek. A mezőgazda­ságunkban a tájtermelés is­mérvei karakterisztikusab­bak, mint másutt. Alma, do­hány, burgonya: szinte vala­mennyit sújtotta kisebb na­gyobb válság az utóbbi évek­ben. László András — miután felhívta a figyelmet a szer­vezők által megyénkben ja­vítható gondokra — prog­ramként ajánlotta az akadé­mia résztvevőinek Szabolcs- Szatmár irodalmi és történel­mi nevezetességeit, szép tá­jait. Nyers Rezső előadását tartja. A nagyközség központjának képét is formálja Csenger főterén az új épület, amely földszintjén ABC-áruházat létesítenek, az emeleteken lakásokat. (elek) Jövedelmezőbben szükséges dolgozni Kisvárdán tanácskozott a KISZÖV elnöksége Kritikus szellemű ülést tar­tott tegnap Kisvárdán az Ipari Szövetkezetek Sza­­bolcs-Szatmár megyei Szö­vetségének elnöksége Péter­­vári József KISZÖV-elnök vezetésével. Napirendjük legérdekesebb pontja a he­lyi ruházati szövetkezet mun­kájának értékelése volt. Ez a cég ugyanis régóta pénzügyi, gazdálkodási zavarokkal küszködik. Az elnökség tagjai sok ki­fogásolnivalót találtak. Egye­bek mellett helytelenítették, hogy a szövetkezetnek nincs markáns, piaci gazdálkodási stratégiája, fontos kérdések­ben nem egyszer kapkodva döntenek. Sajnálatosnak ta­lálták, hogy nincs megfelelő készség a termékszerkezet­váltásra, valamint arra, hogy a lehető leggyorsabban felül­vizsgálják, esetleg felbontsák egyes, nem jövedelmező szer­ződéseiket, illetve, hogy ha­ladéktalanul jobban fizető bérmunkát keressenek. Kívánnivalót hagy maga után a közgazdasági elemző munka is. Kevés az igazán felkészült szakember. A köz­gyűlés elé vitt terveik meg­alapozatlanok, nem eléggé á­t­gondoltak. Kérdéses, hogy a számított három és fél mil­lió forint nagyságú nyereség elérhető, valamint, hogy a 10 százalékos bérfejlesztés meg­valósítható. Az elmarasztaló megjegy­zésekre válaszolva a Kisvár­­dai Ruházati Szövetkezet el­nöke, Márton Lajos elmond­ta: keresik a kilábalás lehe­tőségeit, de számos objektív tényező nehezíti a helyzetü­ket. Például a valutaszorzók, illetve általában a szabály­zók számukra kedvezőtlen változása, az alapanyagárak emelkedése, az alapanyag­­gyártók ütemtelen szállítá­sai, és nem utolsósorban, hogy nem kapnak megfelelő végzettségű szakembereket. Az elnökség nem fogadta el a szövetkezet vezetőjé­nek érvelését, mondván: a gazdálkodási környezet, a szabályozók olyanok, amilye­nek, ezekhez kell alkalmaz­kodni. Mindezt bekalkulálva kell dolgozni, tervezni A gazdálkodás színvonalának emeléséhez a KISZÖV, illetve az elnökség szakemberei fel­ajánlották a segítségüket. Végül — a témával kapcso­latban — határozati javasla­tot fogadtak el, amelyben ha­táridőt szabtak a cég első számú vezetője által egyéb­ként is beígért eredmények megvalósításának. A javas­latban szó van arról is, hogy a javulás, az eredmények el­maradása esetén a vezetés alkalmasságára vonatkozó személyi konzekvenciák le­vonására van szükség.

Next