Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
1997. január 13., hétfő KULTÚRA Zenei (anya)nyelvünkre tanított A kutatásokra mestere, Gombocz Zoltán ösztönözte még az Eötvösben Kős Balázs Nyíregyházat Kodály Zoltán születésének 114. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések során kevés szó esett a mester nyelvművelő tevékenységéről, arról a fáradhatatlan munkálkodásról, amelyet anyanyelvünk ápolása, óvása érdekében folytatott. Pedig akad munkásságából e területen is bemutatni való. Érdemes figyelnünk, olvasnunk írásait, melyek a nyelvvédő, a nyelv tisztaságára, szemléletességére ügyelő alkotót állítják elénk. Mindig lelkesen, kitartóan támogatta a nyelvi műveltség kérdését. Az élre állt, ha nyelvünk épségének, szépségének megőrzéséről volt szó. A magyar nyelv szerelmese, védelmezője, ápolója volt. Minden alkalmat megragadva segítette, támogatta a nyelvművelő munkát. Nyelvmelódia A dallamgyűjtő utak szerettették meg vele egy életre a magyar nép gazdag csillogási nyelvét. Muzsikus füllel folytatott megfigyelése a beszédre is mindig kiterjedt. Ez voltaképpen nyelvmelódiai kutatás volt, amelyre az Eötvös Kollégiumban mestere, Gombocz Zoltán ösztönözte. Bölcsészeti doktorátust szerzett, disszertációját (A magyar népdal strófaszerkezete) egész terjedelmében közölte a Nyelvtudományi Közlemények (1906). A magyar beszéd dallamának ő volt az első igazi felfedezője. Azért végezhetett a nyelvművelés terén is kiváló munkát, mert ismerte a nyelv törvényeit, jó stílusérzéke volt, író és előadóművész, tudós és nevelő volt egyszemélyben. Hogy ma a szép szónak, a helyes és szép beszédnek, kiejtésnek kultusza van Magyarországon, Kodály kezdeményezésének is köszönhető. A nyelvészeket megelőzve (1937) indított harcot a helyes kiejtésért, elsőként tartott előadást — riadóként emlegetik — a magyar kiejtés romlásáról. A nyelvszociológusokhoz kapcsolódva a kiejtés romlását nem csupán nyelvi, hanem társadalmi kérdésnek tekintette. Arra figyelmeztetett, hogy az élő beszéd magyarságának védelme és fenntartása éppoly fontos kérdés, mint a szókincsé és mondatszerkezeté. Fogyatékosságaink A hibák forrásaként a nyelvtudás és nemzeti öntudat fogyatékosságát jelölte meg ő. Évtizedeken át sokirányú tevékenységet vállalt az Akadémia életében. Szinte egyenlően osztotta meg erejét és idejét a zene és az anyanyelv között. 1943-tól a Nyelvművelő Bizottságban is közreműködött. 1952-től haláláig a Magyar Nyelvőr szerkesztő bizottságának tagja volt. Tizenöt éven át minden ülésen megjelent, állandóan új meg új kidolgozásra, megvitatásra érdemes témákat, ötleteket adott. Szerepe volt abban is, hogy sporttudósítóink ma már null-null helyett nulla-nullát mondanak. Állást foglalt a mai magyar szókincs gyűjtése mellett. Alaposabb megfontolás tárgyává kívánta tenni a zárt e hang pusztulásának kérdését. 1957-ben ő nyitotta meg a rádióban az Édes anyanyelvűnk első adását, kérve, hogy az iskolák, tanulók rendszeresen hallgassák. 1962-ben arra mutatott rá, hogy a vidéki nyelvművelés ügyén nagyot lendítene az Édes Anyanyelvűnk folyóirat megjelenése. 1964-ben az egykötetes, rajzos (képes) értelmező szótár megalkotását, megjelenését sürgette. Ez az elképzelése is valóra vált. Javaslatot tett a kiejtési szótár kiadása, a pedagógusképzés megreformálása (1967- ben az egri kiejtési konferencián), a legszebben beszélő hallgatók jutalmazására. A Kazinczy-versenyek alkalmával lehetetlen nem emlékezni rá, lehetetlen nem érezni hitét az országossá vált mozgalom mögött. A nyelvbíráló Nyelvművelés Kodály minden egyes zenei alkotása is, mert nála a zene és szöveg teljes összhangban van, a magyarságot megtanította a maga zenei nyelvére. Nemzetközi konferenciákon bámulatos könynyedséggel beszélt angolul, franciául, németül, olaszul, a latint és klasszikus görögöt úgy tudta, hogy a szakemberek is megirigyelhették. Sokszor bírálta a napi sajtó ■ nyelvét a pongyolaság miatt, s azért is, mert a közleményekben szinte egymást érik a nyelvtani hibák, a fordításokban sokszor a legelemibb mondattani vagy nyelvtani szabályokat sem tartják meg. Kodály Zoltán tanítványai körében Archív felvétel — KM-reprodukció Bogartbélyeg Washington (MTI) — Humphrey Bogai t postabélyegeu is bevonul a halhatatlanságba. Az Egyesült Államok postaszolgálata hamarosan postabélyeg kiadásával tiszteleg a filmvilág egyik legnépszerűbb, „sokszor utánzott de megismételhetetlen’- alakjának emléke előtt — idézte az AP az amerikai posta vezetésének hivatalos bejelentését. Marilyn Monroe és James Dean után a drámai és kalandtörténetek férfias megjelenésű hőse is a levelekre és a gyűjtők albumaiba kerül a filmvászonról a Hollywoodi legendák bélyegsorozat harmadik darabjaként. A bélyeg az 1946-ban készült Nagyálom című film plakátjának képét ábrázolja majd. A Casablanca, A máltai sólyom, a Zendülés a Caine hajón, A sirokkó, az Oscar-díjjal is kitüntetett Afrika királynője és még számos emlékezetes film hőse, a magával ragadó erejű jellemszínész húsz éve, 1976-ban hunyt el. Az évforduló kapcsán a filatelistákkal együtt remélhetjük, hogy a tetszetős bélyeg mellen Bogart re-lmek filmjeiben is gyönyörködhetünk. _____________________ Príma(donnás) fotóalbum CD-n Beskatulyázhatatlan énekesnő első szólólemeze Kállai János Nyíregyháza (KM) — Barátaim vették át kazettára karácsony táján az elmúlt év egyik különleges könnyűzenei CD-je anyagát. Számomra ismeretlen énekesnő — Irén, csak így, keresztnévvel a lemezborítón — debütáló LP-je lévén, rögvest belehallgattam. Jól szólt. Kiváló hangszerelés, kellemesen telt női hang — a „felfényeltetéshez” szükséges élességekkel —, tartalmat hordozó szövegek. Sivók Irén neve (az ő Fotóalbumának aposztrofált daloshangos „könyvéről”, családi krónikájáról próbálok néhány gondolatot megfogalmazni) a színházat és zenét szeretők körében nem cseng ismeretlenül. Pályakezdéséhez az alapot a Konzervatórium adta, ezt követően elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Emlékezetes prózai alakításai mellett sikerrel „vette” primadonnaként a rangos oprettszerepek lépcsőfokait: Mária főhadnagy, Mágnás Miska, Nebáncsvirág, Csókos aszszony. Később elérkezett a musical-ek birodalmába. A West Side Story Máriájaként megnyílt előtte a sztárkarrier kapuja. Pályafutása eddigi, talán legmagasabb csúcsát Az Operaház fantomja főszerepét Szűcs Éva felvételeben, Christine megformálásában érte el. A változatos szerepek, a tévé- és rádiófelvételek sorozatai megérlelték a művésznőben a szándékot: saját mondanivalójával lépjen a közönség elé. A Fotóalbum tizennégy dalának a verseit két évig írta, finomította. A szövegek őróla szólnak, de olyan emlékeket ébresztenek bennünk, mintha a saját fényképgyűjteményünket nézegetnénk. És itt álljunk meg szemhunyásnyit! Bornai Tibor (az egykori KFT együttes komponistája) szerzeményei kétségtelenül az alkotói fantázia rendkívüli sokszínűségéről tanúskodnak, de a homais sound ismerősségét — ld. a Koncz Zsuzsának, Mácsai Pálnak írt dalok — sokszor nem képesek közömbösíteni. Mindehhez társul Irén „ zsuzsás” dallamvezetése; behunyt szemmel még a leomló hajzuhatag zizzenését is hallani véljük, pedig Irén frizurája más. Az órányi időtartamú Fotóalbum egészében ott lappang a déja vu érzése (egyszer már valakitől hallottuk). Tetézi a dolgot: a fotóválogatás az emlékanyagból — mint szerkesztési elv — nem újdonság. Sokan élnek / éltek vele: a Fonográftól Cseh Tamásig. Presser szóló LP- iben sem nehéz felfedezni hasonló strukturáló szempontokat. De ne tovább! Meg kell hallgatni Irén vallomásait, korrajzait, történelmi portréit, balladáit, songjait, etnos-folkos futamait: többször, nyitott füllel, érző szívvel, empátiával. Különösen ajánlom a következő számokat: Őszirózsák L. S.-nek, Sankó, Fűzanyácska (ez utóbbi: telitalálat). A kísérő zenekar kiváló hangszeresei segítik a több slágergyanús dalt tartalmazó CD sikerre vitelét: Tiba Sándor (dob), Huszár Mihály (basszusgitár), Jamie Winchester (gitárok), Balogh Kálmán (cimbalom), Korom Attila (hegedű), Perger István Guszty (ütősök), Bornai Szilveszter (harsona), Somló Tamás (ének), Bornai Tibor (zongora, orgona, csembaló, citera, gitár, cseleszta, csengettyű). (A CD kiadója: Happy Crew Company Kft.) Sivók Irén Kelet-Magyarország 13 Nyelvbajos reklámok Minya Károly Szokásos év végi, ünnepélyes elnökségi ülését tartotta meg az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ünnepélyességet az adta, hogy — immár hagyomány szerint — ez alkalommal adták át a Lőrincze-díjat, az idén Fábián Pál (Budapest) és Jakab István (Pozsony) kapta, s ezúttal került sor a nyelvijáték-pályázat eredményhirdetésére. A szövetség újra megfogalmazta irányelvét: politikamentesen, nem hangosan, de egyre gyakrabban kell szólni anyanyelvünk védelmében. S hogy ne legyen rejtőzködő szervezet, ennek céljából szóvivőt is választott Bódi Zoltán személyében, aki szorosan tartja majd a kapcsolatot a sajtóval. A jövő évi magyar nyelv hetének a központi témája a következő lesz: Anyanyelvünk veszélyeztetettsége — anyanyelvünk védelme. Az országos megnyitónak Békés megye ad otthont. A testület úgy látja, hogy napjainkban a veszélyeztetettség a reklámokban ölt testet úgy, hogy túl sok bennük az idegen szó, mi több, már van olyan reklám is, ami csak angol nyelvű, bár magyar vásárlókat céloz meg. Nagyon jól fogalmazott Grétsy László: ez már a személyiségi jogokat sérti, hisz hátrányos megkülönböztetés az angolul nem tudó magyar állampolgárok számára. Ezért a készülő reklámtörvénynek feltétlenül tartalmaznia kell ene): ne szerepeljen a reklámokban túlzottan és indokolatlanul idegen szó. A XXV. ... ...(jubileumi) Kelet-Magyarországi Tájegységi Film és Video Szemlét január 17-től 19-ig rendezik meg Nyíregyházán, a Hotel Titászban. A Városi Művelődési Központ és a Nyíri Amatőr Filmklub közös eseményével kapcsolatos információk kérhetők a következő telefonszámokon: 411-822; 420-630; 431- 373. (KM) Vajda László... ...tiszaeszlári kovácsmester, népi iparművész kiállítását ma délután négy órakor nyitják meg a nagykállói művelődési központ kamaratermében. (KM) A békéscsabai... ...ITEM Könyvkiadó a napokban — sajtótájékoztató keretében — mutatta be gyerekeknek szóló, egyedülálló füzetregényeit. (KM) A kölcsönlakás... ...című, két részes bohózatot tekinthetik meg az érdeklődők január 28-án 19 órától a nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében. A darabot a budapesti Vidám Színpad művészei — többek között: Csata Zsuzsa, Harsányi Gábor, Sáfár Anikó — adják elő. (KM) Tündér Ibrinkó... ...címmel láthatnak a gyerekek bábelőadást január 19- én 10 órától a nyíregyházi Kölyökvárban. Fellép: a miskolci Csodamalom Bábszínház társulata. (KM) Akik jól teszteltek Nyíregyháza (KM — K. J.) — Az idei tanévtől immár legálisan szervezhettek a középfokú oktatási intézmények úgynevezett előzetes felvételiztetést. A nagyon megrohant tanodák éltek a lehetőséggel. A nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola idegenforgalmi (két tanítási nyelvű) szakja valószínűleg a legfelkapottabbak közé tartozhat megyénkben. A már lezajlott, versenyeztetéses formájú megméretésre (írásban, szóban) háromszáztízen (!) jelentkeztek. Az írásbelin (mellékelt képünk akkor készült) magyar nyelvből és irodalomból, valamint matematikából kellett tesztelniük a gyerekeknek. A maximálisan elérhető 200 ponthoz jópáran közelítettek, és még az alsóbb régiókban is igen jó eredmények születtek. Volt, aki matematikából — pl. a nyírbátori kisdiákok — kilencven fölötti teljesítménnyel rukkoltak elő. Végül az intézmény beiskolázásért felelős vezetői 120 idén végző nyolcadikosnak adtak zöld utat a jövő tanévre. Akiknek most nem jött össze a dolog, azok se keseredjenek el! Ők, ha jónak látják, a rendes beiskolázási (felvételiztetési) procedúra keretei között újra — jobban — bizonyíthatnak. Harasztosi Pál felvétele