Kelet Magyarország, 2012. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-08 / 261. szám

KELET Emmi: tényeken alapul az éves drogjelentés Budapest­ Tényeken és tudo­mányosan igazolt megálla­pításokon alapul a Nemzeti Drog Fókuszpont éves magyar országjelentése - írta az Em­beri Erőforrások Minisztériu­ma (Emmi) közleményében. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden azt közölte, hogy a jelentésből több olyan részt kitöröltek, amely rossz színben tüntette fel a kormány drogpolitikáját. MTI Csehország: jóváhagyták az adóemeléseket PRÁGY: Jóváhagyta az adó­emeléseket is tartalmazó kormányzati reformcsoma­got szerdán a cseh parlament alsóháza. Miután Petr Necas miniszterelnök a törvényja­vaslat elfogadását a kormány iránti bizalom kinyilvánítá­sával kötötte egybe, a szava­zás eredménye azt is jelenti, hogy a kormány a jelenlegi felállásban folytathatja mun­káját. MTI Petr Necas fotó: net „Pozitív a bizonyítvány” Megszűnhet a Magyar­­országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. Budapest. A nemzetgaz­dasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a ma­gyar gazdaságpolitikáról, ami egy hosszú harc eredménye. Úgy látja, jövőre megszűn­het a Magyarországgal szem­beni túlzottdeficit-eljárás. Matolcsy György ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, reagálva arra, hogy az Európai Bizottság előrejel­zése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány Magyarországon. A tárcavezető közölte: a kabinet megítélése szerint most már igen nagy a való­színűsége annak, hogy jövő júniusban Magyarország le­kerül a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok listájáról. Azzal kapcsolatban, hogy az EU szerint jövőre 2,9 százalék lesz a magyar deficit. Emlé­keztetett: a kormány ennél is kevesebbet, 2,7 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé. Mindezek mellett azonban megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre elő­terjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések a szerdai európai bizottsági bejelentések nyomán. A kor­mány nem ért egyet az Euró­pai Bizottság azon előrejelzé­sével, amely szerint 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emel­kedik Magyarországon az államháztartás hiánya - kö­zölte Matolcsy György nem­zetgazdasági miniszter. MTI ® Magánberuházásban épül Az épülő Budapest Music Center (BMC). A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járul hozzá. fotó: mti, máthé Zoltán Idén októberben 3103 cég meg­szűnését tették közzé a cégbír­ságok; ilyen sok cég utoljára 2010 nyarán szűnt meg egy hónap alatt - tájékoztatott az Opten céginformációs szolgál­tató. Felhívta a figyelmet arra is: a cégalapítások száma a je­lek szerint tartósan visszaesik. Tavaly átlagosan 4000 új céget jegyeztek be havonta Magyar­­országon, az elmúlt fél évben viszont csak 2400-at. mti Októberi intézkedések: 1,5% A fogyasztói árak növe­kedési üteme továbbra is magas. BRÜSSZEL: A kormány által októberben bejelentett, ös­­­szességében 764 milliárd fo­rintos egyenlegjavító intézke­déssorozat nettó hatása a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető - közölte becslését az Európai Bizottság szerdán. A brüs­­­szeli testület őszi prognózisát magyarázó értékelésében ki­emelte: a kormány egyenlegja­vító csomagja negatív hatással van a növekedési kilátásokra. Ezek a hatások rövid távon viszonylag korlátozottan ér­vényesülnek, de idővel lénye­gesen felerősödhetnek - írta a bizottság. Az Európai Bizottság magyarázata szerint több okból is rosszabb az államháztartási hányra vonatkozó előrejelzé­sük, mint amit a magyar kor­mány vár. Egyrészt a brüsszeli szervezet gyengébb növekedést jósol, másrészt szerintük erősen vitathatók a kormány egyes, többlet-adóbevételt célzó intéz­kedései is. Ezenkívül mintegy 1 százalékpontos hiányemelke­­dést vár a testület egyes kiadás­­csökkentő intézkedések végre­hajtási kockázatai miatt, ahogy számos kiadást, így a jegybank várható veszteségének kifize­tését nem tartalmazza a kor­mányzati becslés. A bizottság számításai szerint 2012-ben a GDP 2,25 százalékával javul a magyar strukturális hiány, ami - a 2009. és 2010. évi romlás után - azt eredményezi, hogy a 2009-2012-es időszakban fél százalékkal javulhat a magyar strukturális hiány. A szervezet becslései szerint 2013-ban to­vábbi fél százalékkal, 2014-ben pedig 1 százalékkal javul a GDP- arányos strukturális hiány. Részben ellensúlyozzák Az Európai Bizottság számí­tásai szerint a magyar állam­­háztartási hiány 2014-ben a pedagógusok béremelése, illetve a növekvő kamatki­adások miatt nőhet a GDP 3,5 százalékára. Ezenkívül a jegy­bank 2013. évi vélt, a GDP 1 százalékát kitevő vesztesége is rontja majd az államháztar­tás egyenlegét. „Ezeket a té­nyezőket csak részben ellen­súlyozzák majd a gazdasági növekedés kedvező hatásai, illetve a további strukturális reformok” - írja a brüsszeli ja­vaslattevő-végrehajtó testü­let. A szervezet a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kiemelte: a 2012. évi recesszió után lassú növekedés várha­tó 2013-ban és 2014-ben. „A magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpo­litika és az egyre nagyobb tor­zító hatással bíró adók - így a pénzügyi szektorra kivetett nagyon magas többlet adóte­her - okoznak.” Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilá­tásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezet­het, míg kedvezőbb munka­erő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re. A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormány­zati intézkedések hatására fo­lyamatosan nő a munkaerő­piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem válto­zik, míg a foglalkoztatás fo­lyamatosan nő. A fogyasztói árak növekedési üteme to­vábbra is magas, elsősorban a növekvő élelmiszerárak, illet­ve kormányzati intézkedések miatt. mti g/ http://www.szon.hu Hírek. További beszámo­­lófa­lók a hazai és a nemzetközi E­m­­StS politika világából. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter fotó: mti/Kovács tamás Elszámolható szakképzés? BUDAPEST: Módosulhat 2013- tól a szakképzési hozzájáru­lásról szóló törvény, ennek nyomán a cégek - gyakorlati képzés vállalása esetén - is­mét elszámolhatnák a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket. Kara Ákos (Fidesz) szerdán nyúj­totta be az Országgyűlésnek erre vonatkozó törvényjavas­latát, és az indítvány sürgős tárgyalását kérte. A javaslat biztosítja, hogy együttesen vegyék figyelembe a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt szakmai gyakorlatot és a szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés. MTI EBRD: Kelet- Európára is ki kell terjeszteni LONDON: Az európai bank­unió megteremtésére kidol­gozott tervek fontos lépést jelentenek az euróövezeti válság megoldása felé, de e terveket úgy kell átalakítani, hogy Európa felzárkózó gaz­daságai is bekapcsolódhas­sanak a majdani bankunióba - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kiadott éves helyzetértéke­lésben. MTI Általános vita az iskolaátvételről Budapest. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az intéz­mény­átvételről szóló vita zárszavában jobbikos felszó­lalásra reagálva visszauta­sította, hogy az egyházi és alapítványi iskolákkal kap­csolatban bármilyen negatív szándéka lenne a kormány­zatnak. Az iskolabezárások­ra vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt mondta: ahol a gyereklétszám nem teszi le­hetővé, hogy színvonalasan és gazdaságosan működjön az iskola, ott szóba jöhetnek intézményösszevonások. A javaslat benyújtásával kap­csolatban elismerte, hogy „rohanni” kellett, szerinte ebből is adódik, hogy nem sikerült minden részletkér­dést tisztázni, így kérte a képviselőket, hogy módosító indítványokkal segítsenek. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet minden egyes helyzetet törvényben szabá­lyozni. Egy kipróbálatlan, de régről ismert rendszer szabá­lyozásáról van szó, majd az élet megmutatja, mit kell a jogszabályban rendezni - tet­te hozzá az államtitkár, aki szerint többek között attól lesz jó az iskola, hogy vissza­hozzák az 1985-ben eltörölt tanfelügyeleti rendszert, így az állam információkat kap az oktatási intézmény műkö­déséről. MTI Medián: az Együtt 2014 a vezető ellenzéki erő A korábbi miniszter­­elnök a politikusok népszerűségi listáján is második. BUDAPEST. A Medián felmé­rése szerint az október 23-án megalakult Együtt 2014 moz­galom máris a legjelentősebb ellenzéki erővé vált. A HVG számára készített felmérés alapján - amelyet a hvg.hu már szerdán ismertetett - az új csoportosulás megjelenése felbolygatta a pártok erőviszo­nyait. Ha csak az eddig is csa­tasorban álló pártokra lehet­ne szavazni, az október végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptemberiek­től. Ha viszont a szavazócédu­lára felkerül az Együtt 2014 is, Bajnai Gordonék szervezete a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatásá­ra számíthat, ami a választani tudó biztos szavazók között 22 százaléknyi voksot jelent. Ezzel a Haza és Haladás Egye­sület, a Milla Egyesület és a Magyar Szolidaritás Mozga­lom által létrehozott Együtt 2014 a legerősebb szervezet az ellenzéki oldalon. A Medi­án kutatása szerint a Fidesz 38, az Együtt 2014 22, Jobbik 16, az MSZP 15, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció (DK) 3 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók között. Az összes megkérdezett közül a Fideszt 22, az Együtt 2014-et pedig 14 százalék választaná, a Jobbik és az MSZP támoga­tottsága 10-10 százalék, az LMP 3, míg a DK 1 százalékra számíthat. Két forrásból Az új ellenzéki formáció tá­mogatóinak döntő része két forrásból származik: több mint négytizedük eredetileg az MSZP-t választotta vol­na, 36 százalékuk viszont ezt megelőzően egyik pártot sem támogatta. A választói mozgalom létrejöttéről a megkérdezettek 61 százaléka értesült, a teljes szavazóko­rú népesség 53 százaléka azt is tudta, hogy a mozgalmat Bajnai Gordon volt kormány­fő neve fémjelzi. A korábbi miniszterelnök a politikusok népszerűségi listáján is má­sodik, csak Áder János köz­­társasági elnök előzi meg. Az államfő tetszési indexe 43, Bajnai Gordoné 41 száza­lék. Az október utolsó heté­ben készült felmérés alapján a szavazókorú népesség 37 százalékának nincs pártja, és a megkérdezettek mindös­­­sze 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt venne a választáson. mti 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Jegyzet Koncz Tibor Pedig dobnának egy hátast Olvasom a számomra mérvadó, a gagyit minden formában - nagyon helye­sen - elutasító, a rockzene érdemi szösszenetét íziben tálaló honlap értekezését arról, miért járnak oly’ keve­sen a keményebb muzsikát toló bandák koncertjeire kis hazánkban. Ahol még a világ minden pontján taroló Kiss bulijára sem telt meg a legnagyobb magyar aréna - nos, ott tény­leg nem stimmel valami. Az a „valami”, persze, ezt a hülye is tudja - a pénz hiánya. Minderre „rásegít”, hogy a rádiókban fényévente, vagy talán még akkor sem játsza­nak le olyan nótát, amelyben istenigazából megdörren a gitár. Arról végképp csak álmodoznak a magyar bandák, hogy nagyobb teret kapjanak az éterben. Nem véletlen, hogy a közelmúlt­ban rendezett egyik fővárosi fórumon Vörös István, a Prognózis együttes, szólóban is próbálkozó frontembere keresetlen szavakkal osztotta ki a közrádió jelen lévő ille­tékeseit. Érdemi választ nem kapott, és nyilván nem is fog egyhamar. Pedig a rockzenének ma is akadnak olyan gyöngysze­mei, amitől sokan dobnának egy hátast. Ha egyszer is hallhatnák valahol... tibertoncz@infomi.hu MSZP: közel egymilliárd BUDAPEST. Az MSZP úgy lát­ja, hogy az év hátralévő két hónapjában a kormány közel egymilliárd forintot von el a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoz­tatásának támogatásától - mondta sajtótájékoztatón Korózs Lajos, az ellenzéki párt elnökségi tagja. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatását elősegítő programok finanszírozásá­nak megvonása miatt több ezer megváltozott munka­­képességű ember veszíti el a munkahelyét. Utalt egy közelmúltbeli felmérésre, miszerint a hazai cégek húsz százaléka tervezte és további 18 százaléka azt valószínűsí­tette, hogy még az idén meg­változott munkaképességű embereket alkalmaz. MTI * Devizaárfolyam (200.11.07.)

Next