Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-19 / 272. szám
2 Mindenfelől KELET Mindenki jobbat akar, de még mindenki másképp Nincs még megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között. Budapest. A pénteki ülésen nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő kedden folytatják az egyeztetést - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően. Kormány: jelentős béremelést! A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést - ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A miniszter elmondta, a kormány továbbra is jelentős béremelést akar, a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keretek között. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját. Mit kérnek a munkaadók? Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társaságinyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében. A társaságiadó-csökkentési javaslat jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára, de mindössze IOOO-NOO vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból - mondta. A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) képviselte vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése „nem igazán ajándék” - mondta Dávid Ferenc. Kitartanak Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkavállalói oldal javaslata, hogy 2017-ben 5 százalékkal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban egyszázalékos csökkentés valósuljon meg, amit a kormányzati oldal elfogadhatónak tartott, így a kormányzat és a munkavállalói oldal véleményével folytathatják a tárgyalásokat, szeretnék, ha a munkaadói oldal javaslata közelítene ehhez - mondta. A munkavállalói oldal kitart korábban kidolgozott programja mellett, hogy 2018-ra elérjék a nettó bérek a létminimumot - mondta el a többi között. MTI A tárgyalóasztalnál. Folytatják az egyeztetést fotó: máthé Zoltán, mti Devizaárfolyam Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Röviden MSZP. Az MSZP alelnöke szerint „csonka fizetésemelést” tervez a kormány, ennél Magyarország és a magyar emberek többet érdemelnek - Gúr Nándor erről sajtótájékoztatóján beszélt. „Keveseknek sokat, a sokaknak keveset se” - így jellemezte a Fidesz politikáját. Szerinte a minimálbért és a garantált bérminimumot már 2011-ben emelnie kellett volna kormánynak, de ezt öt éven keresztül nem tette. Úgy fogalmazott: a választások előtti évben „a szajréból csepegtetnek” és „megpróbálják hülyíteni” az embereket. LMP: Az LMP szerint a kormány továbbra is a nagyvállalatokat, a tőkét támogatja a munkával szemben a társasági adó egykulcsossá tételével. Schmuck Erzsébet frakcióvezető rámutatott: az 500 millió forintos nyereséget el nem érők, vagyis zömében a hazai kis- és közepes vállalkozások társasági adója egy százalékponttal csökken 9 százalékra, az ennél magasabb nyereséget elkönyvelő nagyvállalatoké 10 százalékponttal mérséklődik. Korábban a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételével is a magasabb jövedelműeket támogatta a kabinet. pm. A Párbeszéd Magyarországért szükségtelennek és károsnak tartja a társasági adó csökkentését, mert véleményük szerint az egy olyan „145 milliárd forintos megszorítást jelent”, ami az embereknek nyújtott szolgáltatásoktól vonja el a forrásokat. A párt szóvivője, Tordai Bence sajtótájékoztatóján azt mondta, Orbán Viktor „offshore országot” csinál Magyarországból, amikor ezzel a „kamuadóval” próbálja idecsábítani a nagyvállalatokat. A Párbeszéd ehelyett azt ajánlja, európai uniós szinten harmonizálják a társasági adót. ■ Karácsonyi adományokat gyűjtenek Korózs Lajos országgyűlési képviselő, Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Gurmai Zita országos elnökségi tag, a nőtagozat elnöke az MSZP adománygyűjtő akcióját ismertető sajtótájékoztatón, a Nyugati téren. A párt karácsony alkalmából akciót indít Segítünk! jelszóval a hátrányos helyzetű emberek megsegítésére. fotó: soós lajos, mti Kósa Lajos: az LMP nem kért semmit cserébe Budapest A Lehet Más a Politika (LMP) nem kért semmit azért cserébe, hogy támogatja a két kormánypárttal közös alkotmánybíró-jelölteket mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken. Kósa Lajos elmondta: az LMP képviselői az egyeztetéseken kijelentették, hogy fontos számukra a demokrácia, a jogállamiság működését biztosító Alkotmánybíróság (Ab) normális működése, a kormánypártokkal való együttműködésért pedig „nem kértek az égvilágon semmit”. A Fidesz frakcióvezetője egy nappal korábban Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett a jelöltekről a hiányzó bírói helyekre, és a testület új elnökéről is konszenzus alakult ki a három képviselőcsoport között. Ennek értelmében Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik a testületbe. Elnöknek az Ab jelenlegi elnökhelyettesét, Sulyok Tamást javasolta megválasztani a parlamentnek a házelnök. Kósa Lajos azt is mondta, az MSZP-vel és a Jobbikkal szintén próbáltak tárgyalni, ám a szocialisták „elzárkóztak”, a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni. Mint megírtuk, ellenzéki oldalon éles bírálatokat váltott ki, hogy az LMP megegyezett ebben a kérdésben. Pénteken Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője arra kérte az LMP-t, hogy ne biztosítsa a Fidesznek a kétharmados többséget a „látszatdemokrácia kulisszáinak megácsolásához”. MTI 2016. NOVEMBER 19., SZOMBAT Vendégkommentár Dr. Birkás Antal Megújulás, lendület 500 évvel ezelőtt újra felfedezték az evangéliumot: a reformátorok az emberek kezébe adták a Szentírást, saját anyanyelvükön. Ennek óriási hatása volt az egyházra. De nemcsak az egyházra: a teológián túl a reformáció éreztette a hatását a gazdaság, a művelődés, a zene, a politika, de még a jog területén is. Ezt ünnepeljük, erre emlékezünk minden év október 31-én, azon a napon, amelyen a wittenbergi egyetem professzora, Luther Márton kiszögezte 95 tételét a vártemplom kapujára. Azokat a tételeket, amelyekkel vitát kezdeményezett és amelyekben rámutatott a saját kora egyházában előforduló visszaélésekre. E napon Lutherra is emlékezünk. Fontos hangsúlyozni: a protestáns egyházak Lutherről nem a születésnapján emlékeznek meg, hanem a reformáció napján. Ezzel azt tudatosítjuk önmagunkban, hogy nem az ember a fontos, hanem az evangéliumi igazság felfedezése. Luther „csak” annyiban fontos, hogy ő az örök Ige hirdetője volt. A reformáció ügye azonban nem csak az egyházainkat érinti: az egész nemzetre hatással volt, hatással van. Ezt ismerve és tudva alakult meg a Reformáció Emlékbizottság. 2013 októberében - a Reformáció Gálaesten - jelentette be Balog Zoltán miniszter a nagy nyilvánosság előtt a Reformáció Emlékbizottság megalakulását. Az alakuló ülésre 2014 januárjában került sor a Parlamentben, a sajtó jelenléte mellett. „A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Az Emlékbizottságot miniszteri biztosként dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkész segíti. A Bizottság célja méltó módon megünnepelni az évfordulót, és olyan programokkal, tevékenységekkel megemlékezni a reformáció 2017-ben esedékes 500. évfordulójáról, amely mindenkihez eljuttatja az üzenetet, hogy miként teremtett új kezdetet Európában és Magyarországon a reformáció, és hogy miként tud az általa érintett területeken (a kultúrától a gazdaságig) ma is megújulást hozni. Az elmúlt évek - a 2017-es év eseményeinek tervezése és a szervezés mellett - konkrét projektek megvalósítását is jelentették: például a reformáció kincsei sorozat evangélikus kötetének a megjelentetése, számtalan programpályázat, tudományos pályázat, fotópályázat, már megvalósult zenei koncertek, konferenciák, iskolásoknak szóló programok. Azonban a munka jelentős részét a 2017-es év nagy rendezvényeinek az előkészítése tette ki, ill. azoknak a prioritásoknak a megfogalmazása - és az azok mentén való elindulás -, amelyek a bizottság megalakulása óta vezetnek bennünket. E prioritások: a fiatalok megszólítása (lásd például a fotópályázatunkat, a fiatalok számára kiírt kisfilmes pályázatunkat, a közösségi médiumokban való megjelenéseinket, a GIF-kampányunkat), a Kárpát-medencei térség egészében való gondolkodás és cselekvés, illetve az ökumenikus vonatkozások szem előtt tartása. E dimenziók mellett lényeges az is, hogy nemcsak az értékmentést tekintettük és tekintjük feladatunknak, hanem az értékteremtést is: új, a reformáció 500 éves jubileumához méltó programok szervezését, a mai nyelven, de a reformáció üzenetét nem szem elől tévesztve (például messiás, ma rockopera, köztéri installáció, fotópályázat). Szerzőnk az 500 éves jubileumra, a miniszteri kabinet mellett létrejött Reformációs Emlékbizottságban dolgozik kelet@kelet.hu ...nem az ember a fontos, hanem az evangéliumi igazság felfedezése... Tizennyolc vállalást tesz Vona Gábor Budapest. A Jobbik elnöke a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, az első ilyen a betelepítés minden formájának elutasítása. Vona Gábor azt mondta: vállalásai pártja győzelme esetén a kormányzás pilléreit adják. „Két nagyobb feladattal kelek és fekszem” - mondta, kifejtve: ezek egyike a kormányváltás mikéntje, a másik az, hogyan lehet hidakat építeni a szétszabdalt társadalomban. A Fidesz szerint teljesen mindegy, milyen ígéreteket tesz a Jobbik elnöke, álláspontját úgyis havonta változtatja. A kormánypárti frakció közleményében azt írták: ahogy a többi ellenzéki pártra, a Jobbikra sem lehet számítani, ha Magyarország érdekeiről van szó. mti