Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-27 / 226. szám

Sikertörténetük biztatás Magyarország számára Szingapúr. Szingapúr siker­­története biztatás Magyar­­országnak - mondta Orbán Viktor kormányfő kedden Szingapúrban, a Li Hszien Lung szingapúri miniszterel­nökkel folytatott tárgyalása után tartott közös sajtótájé­koztatón. Orbán Viktor úgy fogalma­zott: Magyarországnak nincs komoly nyersanyagkészlete és természetes erőforrása sem, ami azt jelenti, hogy „az lesz belőlünk, amire a mun­kánk és a szellemi képessé­geink alapján jutni tudunk”. Hozzátette: Szingapúr is eb­ből csinált csodát, „az emberi erőforrásból, az emberi szel­lemből és az innovációból”. „Mi úgy tartjuk számon Szingapúrt, mint amely nem másolt más formulát, hanem sajátot gondolt ki” - mondta a miniszterelnök, imponálónak nevezve és úgy értékelve ezt, hogy a modern világban lehet sikeresnek lenni „saját for­mulával” is. Orbán Viktor szerint több olyan terület is van, ahol a két ország közötti gazdasági együttműködésben az eddig kihasználtnál több lehetőség van. Jelezte, Szingapúrnak nagyobb a beruházási kapa­citása, mint amit eddig meg­mutatott belőle Magyaror­szágon, noha már most is van néhány „tiszteletre méltó” befektetése Magyarországon. Bátorította azonban a szin­gapúri cégeket, hogy jöjjenek nagyobb számban. Ezzel párhuzamosan Ma­gyarország is szeretne na­gyobb arányban részt venni a szingapúri gazdasági sikerek­ben - mondta a kormányfő, a partnerség lehetséges terüle­tei között említve a vízipart, a mezőgazdaságot, az IT-szek­­tort és a gyógyszeripart. Arról is beszélt, hogy kor­mánya nagyra értékeli Szin­gapúr stabilitását, mert ál­láspontja szerint azoké az országoké a jövő, amelyek hosszabb távon is stabilak lesznek a politikában és a gaz­daságban egyaránt. Európá­ban is ez a legnagyobb kihívás - tette hozzá Orbán Viktor. MTI Orbán Viktor és Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnök FOTÓ: MTI/SZECSŐDI BALÁZS A szóvivő támogatást kér a konzultáción Budapest. Az Európai Bizottság a rémisztgetésen, fenyegeté­sen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az orszá­goknak, amelyek nem hajlan­dóak részt venni a Soros-terv végrehajtásában - mondta Kovács Zoltán kormányszóvi­vő kedden sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő kifejtette, az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kez­deményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejen­ként 78 millió forint úgyne­vezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tag­államok, amelyek nem hajlan­dók részt venni az illegális be­vándorlók befogadásában. Ez a 78 millió forint egy magyar ember esetében sokszor talán több is, mint egy élet munká­ja - mondta Kovács Zoltán, aki ismételten azt kérte, hogy a lehető legtöbb magyar ember töltse ki a nemzeti konzultáci­ós íveket, és határozzák meg, milyen álláspontot kell képvi­selnie a kormánynak, amikor az Európai Unióban megvívja az illegális bevándorlásról szó­ló kemény vitákat. Kovács Zoltán beszámolt arról is, helyreigazítást, illet­ve válaszlehetőséget kérnek attól a Financial Timestól, amely az utóbbi időben „nem hajlandó leszállni a magyar kormányról” és az uniós in­tézmények „egyfajta kinyúj­tott karjaként” tevékenyke­dik. MTI Még az idén választ szeretne BUDAPEST. A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban indítsa el a betelepítési kvótával és a „Soros-tervvel” összefüggő nemzeti konzultációt - mond­ta Kósa Lajos kedden sajtótá­jékoztatón, Budapesten. A nagyobbik kormánypárt le­köszönő frakcióvezetője, aki október 2-ával tárca nélküli miniszter lesz, kiemelte: na­gyon fontos lenne, hogy még a téli parlamenti szünet előtt a nemzeti konzultáció alapján legyen információ arról, hogy a választópolgárok mit gon­dolnak a „Soros-tervről”. MTI A kivándorlás ellen bérunióval BUDAPEST: A Jobbik szerint az európai béruniós kezde­ményezés megoldás lehet a kivándorlás problémájára is - közölte Farkas Gergely frak­cióvezető-helyettes keddi sajtótájékoztatóján. Az ellen­zéki politikus szerint a kiván­dorlás az elmúlt évtizedben felgyorsult, s már nemcsak a fiatalok, hanem idősebbek és egész családok is ezt választ­ják. Eddig több mint félmillió ember hagyta el az országot - mondta, hozzátéve: ez hos­­szú távú problémát okozhat a demográfiában, és növeli a munkaerőhiányt. mti KELET 2017. SZEPTEMBER 27., SZERDA „Ukrajnának ez fájni fog” Szijjártó Péter szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt. SZINGAPÚR: Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti part­nerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelé­pést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - je­lentette ki Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt. Komoly tiltakozást váltott ki „Garantáljuk, hogy Ukraj­nának mindez fájni fog a jövőben” - fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban a magyar dip­lomácia vezetője, aki Szinga­púrban nyilatkozott, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette hivatalos delegáció tagjaként érkezett. Szijjártó Péter szavai sze­rint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ok­tatási törvényt. A jogszabály a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki bel­földön és külföldön, köztük Magyarországon is. A törvény alapján a nemzeti kisebbsé­geknek ötödik osztálytól fel­felé, az anyanyelvi tárgyak ki­vételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Porosenko elnök eddig ar­ról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Euró­pához, a mostani döntésével azonban „jó messzire távo­lodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést” - mondta Szijjártó Péter. Petro Porosenko eddig európai Ukrajnáról beszélt - folytatta -, de „ezt gyakor­latilag innentől kezdve el is felejtheti”, tekintettel arra, hogy Magyarország minden létező fórumon, minden nemzetközi szervezetben, elsősorban az EU-ban, blok­kolni fog minden olyan kez­deményezést, amely Ukrajná­nak kedvező lenne. Szijjártó Péter hozzátette: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsá­nak jelenleg zajló ülésén Ma­gyarország meg fog vétózni minden olyan EU-s felszóla­lást vagy álláspontot, amely nem ítéli el Ukrajnát kellő erélyességgel és kellő határo­zottsággal. MTI Szijjártó Péter fotó: afp/kisbenedek attila Röviden: így reagáltak az ukrán nyelvtörvényre BIZOTTSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS: Az Országgyűlés magyarorszá­gi nemzetiségek bizottsága támogatja „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szóló országgyűlési határo­zatban foglaltakat. A testület állásfoglalásában kimondta: támogatja a határozatban fog­laltakat, „különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemze­tiségi oktatási és anyanyelv­használati jogokat sértő ukrán oktatási törvény - a kárpát­aljai magyarság mellett - az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, gö­rögöket, lengyeleket, néme­teket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja”. KMKSZ: A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási tör­vény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat - jelen­tette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője. KUEV: Nemzetbiztonsági kér­désnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az uk­rán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva. Azt mondta, ebben a kérdésben Ukrajnának következetes­nek kell lennie. Szavai szerint „százszázalékosan meg kell védeni” az ukrán államnyel­vet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is. MOSZKVA: Elavultnak és félre­sikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Pesz­­kov, a Kreml szóvivője. Emlé­keztetett, a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszé­dos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesí­tésével kapcsolatban. BUKAREST: A román és az ukrán oktatási miniszter találkozni fog, hogy egyeztessen az új ukrán oktatási törvény alkal­mazásáról - jelentette ki Teo­dor Melescanu román külügy­miniszter. Kövér László: tanulniuk kell a kiegyezésből BUDAPEST: A politikusoknak nem eldönteniük kell a ki­egyezésről szóló vitát, ha­nem tanulniuk kell belőle - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az 1867- es osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából a Parlamentben rendezett tudományos konferencián kedden. A kormánypárti poli­tikus az EU-ra utalva kiemel­te, hogy a szuverenitás meg­osztására épülő modelleknek csak akkor van esélyük hos­­­szú távon, ha képesek az ér­dekek optimális összehango­lására, ellenkező esetben a nemzeti érdekek szétfeszítik az ilyen képződményeket. Kövér László arra is rá­mutatott, hogy a kiegyezés modernizációs kísérlete fon­tos eredményeket hozott a gazdasági fejlődés vagy az analfabetizmus felszámolása terén, de nagy kérdés, hogy ez a modernizáció kinek erő­sítette és kinek gyengítette az identitását - vetette fel Kövér László. Szerinte az uniót arra kell ösztönözni, hogy segítse a nemzeti identitásokat, hi­szen ezek nélkül nincsen va­lódi teljesítmény. ma­ Nemzeti identitás nélkül nincs valódi telje­sítmény. KÖVÉR LÁSZLÓ : Ötszáz kilométeres futás, jótékonyságból Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az „500 év 500 kilométer a gyermekekért” jótékonysági futás rajtján Buda­pesten szeptember 26-án. A reformáció 500 éves évfordulója alkalmából a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza által szervezett 500 kilométeres jótékonysá­gi váltófutás célja a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Re­formátus Gyermekotthon megsegítése. A Budapestről induló váltófutás a Vereckei-hágóig tart. fotó:mti/balogh Zoltán Látni szeretné az elszámolást BUDAPEST. Az LMP felszólítja Seszták Miklós fejlesztési mi­nisztert, a vizes világbajnok­ság szervezőbizottságának elnökét, hogy számoljon el a nyáron megrendezett sport­­esemény túlköltekezéseivel, nevezze meg annak jogi és po­litikai felelőseit. Ikotity István, a párt országgyűlési képvi­selője keddi sajtótájékoztató­ján azt mondta: Budapestnek a rendezvény után csak egy betonba öntött Duna-part ma­rad, romok a városligeti csóna­kázótó helyén, valamint egy, a funkcióját el nem látó, télen használhatatlan uszoda, mti Az oktatás minősége határozza meg a jövőt Budapest. Az MSZP miniszter­elnök-jelöltje szerint a fide­­szes kormány a közoktatás szétverésével okozta a legsú­lyosabb és legnagyobb kárt a magyaroknak. Botka László kedden Budapesten, mielőtt pártja szakpolitikusaival a közoktatásban érdekelt szak­­szervezetekkel, civil szer­vezetekkel konzultált, azt mondta, lesújtó a kép nyolc év fideszes kormányzás után: minden magyar és nemzetkö­zi kutatás azt mutatja, hogy a magyar közoktatás színvona­la az uniós és a régiós átlag­hoz képest is lemaradt. Az ellenzéki politikus kö­zölte, kormányra kerülve visszaadják a magyar iskolák­nak és a tanároknak a tansza­badságot, a GDP hat százalé­kára emelik a közoktatásra szánt összeget és visszaállít­ják a nemzeti közoktatási ke­rekasztalt. Botka László szerint az, hogy milyen oktatást kapnak a gyerekek, alapvetően meg­határozza Magyarország jö­vőjét. MTI («) http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next