Kelet, 1881. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1881-01-13 / 9. szám

I A ,,KELET" előfizetési dija; Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egész évre................................................16 frt. Fél évre.....................................................8 „ Negyedévre ....................................................4 b Egy hóra helyben.........................................1 frt 60 kr. Egyes számára 6 kr. mjgjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 4-ik szám. Tizenegyedik évfolyam. 9. szám. átCél&íratok nem adatnaA KELET POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. PEJERE TALALT A SZEGNEK. (T.) Most legközelebb, mikor a chinai államtanács elhatározta, hogy az oroszok ellen hadat kell indítani, a volt császár anyja egy rendeletet bocsátott ki, melyben kijelenti, hogy miután a kiskorú császár önállóan nem intézkedhetik, a két öreg császárné pedig nem veheti magára a felelősséget a hadüzenetért, mindazok, kik a háborút akarják, kötelesek jót állani, a hadi költségek és a hadi kárpótlás iránt kezességet vállalni. Amint pedig az orosz leveretését bizton hirdető ezen vérmes hazafiak az öreg császárné ezen igen okos rendeletét vették, meghalt vala az ö vérük azonnal, s a haza rovására indítandó háborútól azonnal dáliának, a mint az, az ö rovásukra lett volna meginditandó; ebből pedig sem több, sem kevesebb nem tűnik ki, mint az , hogy Chinában is két lábú tollatlan állat az ember, s hogy a hazafias szájhősködés megtalálja a maga faját mindenütt, tehát nem csak Magyarországban, hanem ott is. Mert mikor olyan nagyon legénykedtek a mi szélsőbali hőseink és a szélbáli oroszlánbőrt akkoriban szintén magukra alkalmazott habaréki keresztes vitézek, hogy fegyverre ! háborút az orosz ellen ! — hát csak egy olyan chinai császárnő kellett volna, mint ahogy ez a tisztességes öreg példánykép itt ezen jó példa előirásában mutatkozott, lett volna azonnal nagy csend, nagy visszavonulás, és néhány négy krajczárosnak a megtakarítása, melyekkel akkoriban a miniszterelnök ablakait beverték. Mert ha jól sejtem, az áldozathozataltól visszariadni senki se tud különben, még a chinai hazafi se, mint az a magyar, aki csak adót ne kellene fizetnie, hát adakoznék olyan gyertyát Magyarország védasszonyának az oltárára, amilyent még nem látott soha . . . Szóval, ha ezeknek a mindenkivel háborúskodni akaró, senkitől nem félő, és a birodalom túlsó felének támogatására nem szoruló kedves jó czimboráinknak, a különben igen joviális szélbali reménydús polgártársainknak azt mondaná egy jó alkalommal valaki, például Tisza Kálmán: ám jöjj hát ide habarék te is, tudom, hogy nem akarsz mást te se, mint a kormányt, hát átadom nektek a következő feltételek alatt: 1. Az adót magasabbra emelni nem szabad, mert ami a mai adóból ki nem telik, azt mindenki saját vagyonából pótolandja. 2. Ausztriától el szabad válni, de minden ebből származható bajért vágyó* naitokkal és életeitekkel feleltek. 3. Az országnak életföltételeihez tartozó minden intézményt azonképen kell életbe léptetnetek, a mint azt a mai kormánytól kívánjátok, mert minden elmaradásért életeitekkel és vagyonotokkal feleltek. Itt az Írás, olvassátok, írjátok alá és én a kormányt abban a pillanatban átadom . . . Hát nem írná alá senki. Itt lenne mindjárt második példánya a chinai hazafiságnak. ígérni, hogy : nem lesz annyi adó, ha mi kormányozunk ? . . . ígérni, hogy : boldogok leszünk, csak függetlenek legyünk ? . . . ígérni hogy: adófizetés nélkül és önállóan jobban fogunk haladni, mint most haladunk ? . .. Hiszen ígérni lehet, kötelezettséget vállalni lehet, ámde, ha olyan nagyon bizonyos valaki az eredményben is, hát tessék azt a kötelezvényt aláírni, és lesz chinai ember mindjárt. Nincs olyan tízezer holdas birtok, melybe azonnal bele ne illeszkednék bármelyik szájhős, ha oda adnák a szakállára . . . Na, de hát nincs szokásban efféle váltókra vállalni kormányt, s igy amit az egyik nem ád, a másiktól sem lehet követelni. Igaz. Mi nem is követeljük. Isten ments ! Csak épen azt a chinai vén császárnét hoztuk föl, kinek ugy látszik vénségére nagyon benőhetett már a feje lágya és sok oly szélbali chinai mandarinnal meggyűlhetett már a baja, kik ígértek neki Bernáth Gazsiként „arany csuszpászt brilliant Auflaggal“, hanem az öreg császárnénak beletört a foga mindannyiszor. Most tehát kiszámította, hogy a szeg fejére, hogy lehetne rátalálni a legjobban, és rátalált. Ámde, amint mondjuk, nem Chinában élünk ; itt a szónál fogást efféle extravagantiák nem járják ; itt az extravagantiák csak az igérettételeknél járják. Hanem azért mégis, ugyan mi lenne, ha egy szép hajnalon a vén praktikus chinai császárné rendeletével lépne valaki a mi gyermekre, ki hosszú időn át remegés és félelem között élte napjait, valódi üditő hatással volt. Mindig magával hozta munkáját is, mi rendesen gyermek számára való öltözék egy-egy részletét képezte. Egy este, midőn Trudka, gonosz lázzából csaknem egészen kigyógyulva, a Treumann ölében ült a tűz előtt, melegtakaróba bébongulva, új ismerőséről, s barátnéjáról beszélt vele a lányka. Egyszerre felegyenesedve, pártfogója arczába tekintett a lányka, s így szólt: — Treumann bácsi, nem tudja miféle kis lény számára készítő ruhákat? — Egy kis lány számára, felelt Treumann, kinek ruhára, s sok más apró tárgyra van szüksége, mert ha jól tudom, nem bír más öltözékkel, pár nyomorult ócska rongynál. Ismersz te vagy egy ily kis lánykát, Trudka ? — Azt hiszem, igen, felelt Trudka, fejét félre hajtotta, s nagyon hamiskás arczot csinált. — Nos váljon ki az ? — Nem ül-e most épen az ön ölében ? — Hogyan, talán te ? Azt hiszed, hogy Szullivan asszony számodra vakruhákat ? — Nem, felelt Trudka, fejét busán lehajtva; nem is gondoltam volna arra, ha ön nem mondott volna .... Nos mit mondotttam én ? — Valamit mondott uj imhákról számomra. — Igaz, mondottam, felelt Treumann, szorosan kebléhez szorítva a gyermeket és számodra is valók azok. Két teljes öltözék és czipek, s harisnyák hozzá, fajra nézve ugyan nem, csak természetére nézve chinai ellenzékünk elébe ? .... A pénzügyminiszter — mivel a 13 millió 5 százalékos papírjáradék értékesítéséből az egész 10,630,000 forintnyi összeg nem került ki, melynek papírrentével való fedezésére a pénzügyminiszter a költségvetési törvény értelmében fel van hatalmazva, — ama konzorcziumnak, mely a rentét megvette, ma még 1 millió forint névértékű 5 százalékos papírjáradékkötvényeket adott el 78 forintnyi árfolyammal. A polgári házasságról szóló és legközelebb a képviselőház elé terjesztendő törvényjavaslat szabályozni fogja a keresztények és nem-keresztények közti és a nazarénusoknak egymásközti polgári esketését, valamint a polgári anyakönyv vezetését. E törvényjavaslat értelmében nem szükségbeli polgári házasság fog életbe léptettetni, t. i. a házasulandók nem lesznek kénytelenek magukat az esketést megelőzőleg felekezet nélküliekké deklarálni. A pétervári „Novo Vremja“ konservativ orosz hírlap dühösen megtámadja a magyar országgyűlést a Lengyelország helyreállítására irányuló kérvények miatt. ORSZÁGGYŰLÉS. A KELET TÁRCZAJA. A LAMPAGYUJTŐ. Angol regény. Irta: MISS CUMMINS Negyedik fejezet. A szeretet szava. (Folytatás.) — Én is gondoltam, így látva őt! De el ne siettesse a dolgot. Trudka nagyon beteg volt, s felüdülésére időt kell engedni. Látta ön ma miss Graham-ot. — Igen, láttam a szerencsétlent. Isten áldja meg kedves nyájas arczát ? Több kérdést intézett hozzám, a kis Trudkát illetőleg, s adott nekem szárcsa gyökeret főzni — legalább úgy tetszik, így nevezte e gyógyfüvet. Azt mondta, nagyon jó betegek számára. Főzött kegyed valaha szárcsagyökeret. Szullivan asszony, hogy megmutathassa, miként kell vele bánnom, mert ő ugyan elmondta, de nekem, megvallom, kiment az eszemből. — Oh! igen az nagyon könnyű. Alkalomszerüleg majd átjövök még s megmutatom. — Köszönöm asszonyom, köszönöm, kegyed nagyon jó. A következő néhány nap, mig a betegség még tartott, Szullivanné többször átment a lámpagyujtó lakába, s Trudka mellett maradott. Szelíd, csendes nő volt, megnyerő, jóságot kifejező arczczal, mi a Jan. 11. Tárgyaltatik a csődtörvény. A 85 §. Tereczky és Apáthy visszautalnák a §-t a bizottsághoz kiegészítés végett, Vesztei’ módositványt adott be, a mely nem fogadtatott el s a §. visszautasittatott a bizottsághoz. A 86 §. Vesztei’ Imre módosítani kívánja, a módosítvány azonban elvettetett. A 8. §-nál felszólal Unger Alajos, s kimondatni kívánja, hogy a hivatalnok fizetése, nyugdíja és egyéb ily illetményei csőd tárgyát ne képezhessék s ez irányban módosítványt ad be, s ez illesztetnék be az 1. szakaszba. Hosztinszky János igazságtalannak tartja e módosítványt, s azért nem fogadhatja el. Ha a birtokos, házi ur, vagy más ilyen mindent elveszíthet csőd esetén, a hivatalnok sem képezhet kivételt. Ez az intézkedés számtalan adósságcsinálásra adna alkalmat a hivatalnoknak. Horváth lajos a módosítványt az igazságügyi bizottsághoz utasítaná, hogy az vegye még egyszer tüzetes bírálat alá. Részéről azonban kijelenti, hogy a csődöt csak leltározható vagyon alapján tartja elrendelhetőnek; a fizetést ilyen vagyonnak nem tartja s azért ajánlja ismét elfogadásra javaslatát a visszautasítást illetőleg. (Helyeslés.) Pauer Tivadar igazságügyi miniszter Trucka meglepetve pillantott fel nagy szemeivel, s elkezdett nevetni, s kezeivel tapsolni. Flint is nevetett. Mindkettő igen boldognak látszott. — Hát Szullivánné vette a ruhákat Flint bácsi ? A néni nagyon gazdag ? kérdezte Trudka. — Szullivánné ? Oh! nem, válaszolt Treumann. Miss Graham vette mindazt számodra, s ő fizet Szulivánnénak is megvarrásáért. — Ip az a miss Graham ? — Ő egy áldott nő, ki e világ számára igen jó, annyi bizonyos. Majd alkalomszerüleg beszélni fogok neked felőle, de most jobb lesz elhagyni, mert ideje ismét ágyba feküdnöd, s egy kicsit aludnod. már Egy vasárnap délután Trudka, ki meglehetősen helyreállt betegsége után, mégis annyira lankadtnak érezte magát, mivel egész nap fennjárt, s rendezett a szobában, hogy még alkonyat előtt lefeküdt, s pár óra hosszat mélyen aludt. Midőn felébredt látta, hogy Flintnek vendége van. Egy öreg ember, Trudka képzete szerint, sokkal vénebb, mint Flint, a kandalló átelleni szegleténél ült, s nyugodtan szívta pipáját. Az idegen ruházata bár ódivatú, de nagyon tiszta, csinos volt, s haja, mely csak gyéren borította fejét, hófehér volt, s két fürtbe füle mögé simítva, mig feje teteje egészen kopaszon maradott. (Folyt. köv.) Hirdetési dijak. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: Béosben: Oppelik Alajos Stadt Stubeuba,stei Nr. 2. (Eckhan) der Wollzeile 36.) Haasenstein et Vogler (Wallfisch-gasse 10 Kud. Mosse PublieistischeBureau. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája. Goldberger A. hiidetésok fe vételi irodája Budapesten Szervitatér 3. sz. garmond sora után 25 krajczár fizetendő. Kolozsvár, csütörtök, január 13 és előadó pártolják Horváth Lajos indítványát. Mandel Pál figyelmeztet, hogy e 87. §. tárgyalásáig felfüggesztetett az 1. és 5. §. Kérdi, hogy azok is visszautasíttatnak-e ? Elnök: ez természetes, mert e szakaszok a 87. §. eldöntéséig hagyattak függőben. A ház erre a Horváth Lajos javaslatát elfogadta. A 92. §-nál Lónyay Menyhért gr. kéri a házat, hogy e szakasz a 7. és 13. szakaszokkal való egybehangzás végett a jelzálogi érdekek biztosítása szempontjából — tétessék át a jogügyi bizottsághoz oly utasítással, hogy e szakasz alakíttassák át úgy, hogy ennek folytán a telekkönyv az annak alapján szerzett jogokra nézve teljes biztosítékot nyújtson. — Temeszky István : bár ez a szempont nem kerülte ki a bizottság figyelmét, az indítványt oly fontosnak tartja, hogy annak elfogadását szükségesnek mondja és elfogadja. Apáthy István : nem hiszi, hogy Lónyay aggodalmain segíthessen az igazságügyi bizottság, azon az egyes hitelezők segíthetnek; azonban a bizottsághoz leendő visszautasítást elfogadja. Úgy Pau 1er is, de minden utasítás nélkül. — A ház ez értelemben határozott. A 93—125 §.-ig csekély módosítással elfogadtattak. BELFÖLD: Szamosujvár, 1881. jan. 9. Az uj év beálltával városunkban létező minden egylet és társulat megtartá az 1881-ik évre szervezkedő közgyűlését, köztük a városunkban ezelőtt csak félévvel keletkezett vereskereszt fiók-egylet is. A közgyűlést Czobel Pálné ő nagysága nyitotta meg, s Bándi György jegyző, mint előadó olvasta fel a választmány által megállapított tanácskozás tárgyait, melyek elfogadtattak. A fiók-egyletnek e jelentés szerint több mint száz tagja van, ami kizárólag a választmány érdeme, melynek három női tagja, névszerint: Moldován Simonné, Bándi Györgyné és Kirschner Izsákné, nem kimélve semmi fáradságot, gyűjtöttek a jótékony czélnak pártolókat és tagokat, amiért a közgyűlés nem is késett nevezett úrnőknek jegyzőkönyvileg elismerést és köszönetet nyilvánitani. A közgyűlés határozatai közül nevezetesebbek először az, hogy megbizatott a választmány az egylet pénztárában levő pénzösszeg egy részét a városi házi szegények között kiosztani , az egylet jótékony czélját ez által mintegy gyakorlati téren is nyilvánítani. Továbbá azon határozat, hogy miután az egylet tagjainak száma igen kedvezően gyarapodik, nem hat, hanem tizenkét női választmányi tagja legyen, s így az alapszabályok értelme szerint a múlt évi női választmányi tagok közül kettő : Bartalis Miklósné és Bándi Györgyné úrnők, s a férfi választmányi tagok közül egy: Bartalis Miklós kisorsoltatván, az előbbi határozat értelmében hat , a kisorsolás által megüresedett három választmányi tagsági helyekre két női és egy férfi tag választatott. Megválasztatott pedig újból a kisorsolt két női és egy férfi tag; továbbá az ezen közgyűlésen szervezett hat helyre : ifj. Simai Gerőné, Bodor Lajosné, Turcsa Lukácsné, László Lajosné, Verzár Manóné úrnők és Korbuly Mari kisasszony. Mindnyájának neve és ismert ügybuzgalma bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a városunkban levő jótékonyczélú vereskereszt fiók-egylet fennállani, gyarapodni és virágozni fog. Végre jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet nyilváníttatott a múlt évi elnöknő Czóbel Pálné ö nagyságának és fáradhatlan munkásságáért Bándi György jegyzőnek. Megemlítem még, hogy a jelen farsangi idény alatt az egylet javára a választmány által f. év február 13 án sorsolással egybekötött álarczos tánczvigalom fog rendeztetni, melynek sikeres kimenetelét, az előkészületekből ítélve, bizton lehet reményleni, de erről bővebben majd akkor. — k. — ő. Az erdélyrészi tagositó mérnökök egyesületének ügyében. (Vége.) Összeállította : ] Bodor László. (Folytatás.) 1085—1086. Több helyi földrázkódás. Siciliában akkora, hogy Siracusában a nagyobbik templom (Basilica) épen isteni tisztelet alatt, összeomlott és a benne voltak, kivéve a fő- és aldiaconusokat, odavesztek. (Suppl. Chr. Berg.) 1098-ban Velenczét rongálta meg a földingás. (Suppl. Chr. Berg. föl. 288.) 1091. Antiochia várfalának egy részét a földingás bontja. (Deguignes.) 1092. Magyarországon földingás. (Chron. Aug.) 1112. január 3-án Cremonában földingás. (Cavitellius.) 1114. Ciliciát, Isaureát, de leginkább Mareziát földingás rongálta meg. Utóbbi helyen még a falaknak nyomai is alig maradtak. E földingások keleten már Sz. Lőrincz és Szent András napján megkezdődtek. A legnagyobb városok kőhalommá lettek ; a lakosok nagy részét a romok oda temették. Az életben maradottak mezőkre szaladtak. (Deguignes.) 1116. Olaszországban földingás, mely 40 napig tartott. Éhség, marhadög. (Suppl. Chron. Berg.) 1116. Jennár hóban Italiában földingás. (Annales God. Monachi.) 1117. „Egész világon“ nagy földingás, egy nap és egy éjjel két nagy rázkódás, mely borzasztó mennyiségű embert ölt meg és épületet tett semmivé. Olaszországban egész várakat, városokat és falvakat nyeltek el a földrepedések, melyek a rázkódás miatt támadtak. Hegyek Nagyméltóságú miniszter úr! Ezen elősorolt és habár végkövetkezményeiben a tagositó közönséget is terhelő , de főleg a tagositó mérnökök helyzetét felette nehezitő körülmények méltatását, azon alázatos kérelmünk bejelentése mellett ajánljuk Excellentiád magas figyelmébe, hogy a XLV. törvényczikk 40 ik §-ban foglalt jogánál fogva a 2364. sz. a. kibocsátott utasítás 48. §-sa második bekezdésének megváltoztatásával elrendelni méltóztassék, hogy : 1. A jelen utasítás idejétől jövőben netalán hozandó újabb törvények és rendeletek által a tagosításnál netán még elrendelendő új és több munkák, megfelelő díjazása iránt a 49. §. a) pontja módjára, pótszerződés kötése állapíttassék meg. 2. Hogy azon esetben, ha vállalkozó mérnök a munkálat teljes befejezése és kifizetése előtt elhalna, vagy munkaképtelenné válván, annak bevégzését nem eszközölhetné, munkabérének nem az esedékes részletek részszerinti — hanem a valóban teljesített munkához [arányosított mennyiségben leendő kifizetésére a szerződésben biztosítás foglaltassék, és a szerződési A) minta 4-ik és B) 5-ik pontjai ennek megfelelő módon alakíttassanak által, — továbbá hasadtak ketté, folyók enyésztek el a földrepedésekbe, úgy, hogy a mederben száraz lábbal lehetett járni. A Pó vize iv alakban felemelkedett a lágbe (!) úgy, hogy alatta át lehetett mennyi, s miután egy ideig igy lebegett, oly robajjal esett vissza, hogy a zaj több mértföldre elhalászott. (Trithemius.) 1118. Armeniában Brendia sokat szenved a földingásoktól. (Zohoráb.) 1119. Egész Italiában földingás. (Umbertus Locatus.) 1119. Németországon földingás. Az alvókat kilökte ágyaikból. Gyakori dörgés és villámlás rettegtette az embereket. Jégesők tették tönkre a vetéseket. Leidában tiszta időben hirtelen szélvész támadt; áldozó csütörtök előtti napon a templomban három papot, épen az isteni tisztelet alatt, megütött a száraz mennykő,* falat, templomot összerombolt, utána dögleletes szag keletkezett. Abban az időben mindezeket a bekövetkező németországi zavarok jóslatának tekintették. (Aventia, pag. 586.) 1117. Január 13-án, nap feljöttekor Gézában nagy földingás. (Benedictus Jovius, Graeviustól.) 1122. Januárban Kölnben nagy földingás. Sok épület összeomlott. Ciprus szigetén a miatt két város elpusztult. Az emberek sátrakba költöztek. Karácson és az utána következő napokban Longobardiában a föld naponta rendesen kétszer borzasztóan megrázkódott, mely a legerősebb házakat is megrontotta; sok ember elpusztult. Brixea város is, lakosságával együtt, majdnem egészen elveszett, 20,000 ember veszett oda. (Trithemius.) *) Az úgynevezett „visszás ütést“ nevezték és nevezik ma is száraz mennykőnek, mely oly időben is idézhet elő villámütési tüneteket, midőn valamely helyen még nem esik eső. (B.)