Kelet, 1881. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1881-02-01 / 25. szám
A ,,KRLET“ előfizetési díja ; Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egész évre . . . ... ■ • ■ . . 16 frt. Pél évre.................................................. 8 „ Negyedévre ....................................................4 „ Egy hóra helyben...........................................1 frt 50 kr. Egyes számára 6 kr. Iegjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás ; főtér 4-ik szám. 25. szám. Tizenegyedik évfolyam.KELET POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. 1881. A KELET TÁRCZÁJA. GOROMBASÁGOK. (Vége.) Adélt már kétszer játszta szinpadunkon s tagadhatatlanul nagy és mély hatással. De Arthurral való nagy párjelenetében a bizonynyal nehezen betölthető hosszú pauzák közeinek egyhangúsága mintha Űrt hagyna a néző szivében. Arthur (Gyenesi valódi művészettel s megkapó hévvel előadott szemrehányásai csak két változatát bírták a lélekállapotnak előidézni Fáy Szerénában : csak a kétségbeesés levertségét s a keserű gúny fölháborgását láttuk arczjátékában és pedig majdnem szabályszerű váltakozással ismétlődve. Ha a szivét égető szavak elöl párszor füleit is bedugja vala, ha elmerült kétségbeeséséből koronként fölriadva, oda tapadt volna tekintetével a beszélőhöz, több változatosságot ér vala el s mégis mélyebb hatást kelt, mint túlhajtott arcz- és szemjátékával s magában folytatott suttogásaival. De, hát nem csupán e szerepéről akartunk szólani; ez esetben részletezve kellene mellette megemlékeznünk Gyenes meglepő haladásáról s Mátrai (Mirmont) sajátságos uj találmányáról, mely szerint azt hiszi, hogy legtöbb hatást akkor kelt, ha hangját a hallhatatlanságig elhalkitja s leppegteti. Még valamit a k. a. plasztikájáról. A karcsú, tetszetős alak, a közönségesnél ugyan valamivel magasabb és szilárdabb, de tagadhatlanul kifejező s szerencsés anyag az alakításra, sőt már most is néha, a midőn Sfrszenvedély hevétől ragadtatva, mintegy neki magasodik, hi É-n. Hirdetési dijak: Egy nagyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: Bécsben: Oppelik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eckhau) der Wollzeile 36.) Haasenstein et Vogler (Wallfiscli-ga.ssa 10 Und. Messe Publicistisohe Bureau. Budapesten: H.aasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája. Goldberger A. hiideté.sek fe vételi irodája Budapesten Szervüatér 3. sz. garmond sora után 25 krajczár fizetendő. Kolozsvár, kedd, február 1 IPARSZABADSAG. II. A jövő h6 20-ikára összehívott en quettenek, mely hivatva lesz azon hiányok pótlása, azon hibák megjavítása iránt, melyek ma iparügyenk nyomorúságainak elenyésztetésére múlhatatlanul szükségesek javaslatokat tenni, majdnem ugyanazon kérdező pontjai vannak, mint voltak a múlt év szeptemberében tartottnak. A különbség az, hogy most legelső megvitatás tárgyául szolgáló kérdésnek az van felvetve : szükséges-e a kényszertársulás behozatala és ha igen, mily alakban? — Szóba jöhet, hogy ugyanazon egy város, vagy kerület kézműiparral foglalkozó iparosai egy szövetkezetbe, vagy ugyanazon iparágat űzők egy testületbe lépjenek. E testületek vezetnék aztán a társulatok belügyeinek kérdését s intézkednének végérvényesen oly dolgok felett — például a tanulók vagy mesterek kvalifikácziójának kérdésében — amelyre ma nincs fórum. Az új osztrák ipartörvényjavaslat — melyről múlt czikkünkben megemlékeztünk — határozottan követeli az iparosok társulását s egyedül azokat veszi ki e kötelezettség áfoly kik oly iparággal foglalkoznak, mely sem segédet,sem tanovczőt nem igényel. Az osztrák javaslat e pontnál nem fél az előitéletektől. Nem véli, hogy maradisággal találják vádolni, mert hasonlatosságot találnak felfedezni az ő kívánsága és a régi czéhrendszer között. Nem akar árkon-bokron keresztül okvetetlenül újítani, hanem e társulatokat olyanokat ajánlja, melyek a munkaadó és a munkás között előforduló peres kérdésekben határozatot hozhassana,kis büntetést róhassanak ki az iparosra, ki hitvány áruval kereskedik. Hát ez bizony ellenkezik az iparszabadság fogalmával, amint ezt a szabadságot nálunk értelmezik. „Majd —úgy mondják — kimutatja a fogyasztó közönség, hogy mi jó, mi nem. A salak elesik magától. Mire büntetést szabni arra, amit megbüntet maga a közönség, kinek szánva van azzal, hogy nem vásárolja meg többet. Ha az a szegény mezőségi oláh, ki megkuporgatja a maga hitvány pár forintocskáját s megvesz egy csizmát a vásáron, melynek szeg helyett csak úgy oda van ragasztva a talpa, — s hát az nem vesz ilyent többet: — nem elég büntetés-e ez? A szabadságra ilyen föltot hozóJro az iparosokért koczkáztassuk-e magát a szabadságot ?“ Az osztrák ip. törv. jav. koczkáztatja bizony! Mint az a régi czéhoknál vala hol a fogyasztó, ha megrövidittetett, elment a czéhmesterhez, s az törvény erejénél fogva, kárpótlást szerzett neki — így ad jogot az ipartársulatoknak az említett javaslat így állít egy fórumot, hol kereshesse a maga igazát a fogyasztó az iparoson , valamint megkeresheti a gyógyszerészen, a doktoron, az ügyvéden, ha ezek hibája miatt károsíttatott meg. E társulatokat ezenkívül a társulati járulékok behajtásával és büntetéspénzeknek (10 frtig í terjedőleg) beszedésével, a tanulók és segédek felett való felügyelettel, valamint ezek és a munkaadók között fennforgó vitás kérdések elintézésének jogával ruházza fel és végül feljogosítja arra, hogy egyrészt a fogyasztó közönség, más részben tagjaik között munkaközvetítőkként szerepeljenek. E társulatok felett, hatáskörük jogaik, és kötelességeik felett ellenőrködik egy állami közeg , az iparfelügyelő, kit a kormány nevez ki, s ki időnként kerületében megvizsgálja a társulatok működését, s jelentést terjeszt be a miniszterhez . E szerint tehát gondoskodik a törvényjavaslat arról, hogy az osztrák kézműiparos selejtes árukkal ne rontsa a piacot, a hitelt s így a bizalmat . (gyáriparról, nagyobb tömegtermelésről nem e fejezetben lévén szó.) De gondoskodik egyúttal arról is, hogy az iparos tisztességes árut állithasson elé, bárha e gondoskodásában ismét jókora rést látszik ütni azon az úgynevezett iparszabadságon. Mindenekelőtt kimondja, hogy tanulót csak oly iparos tarthat, ki bir a szükséges szakismerettel s erre nézve bizonyitványt tud felmutatni, de ami még jóval fontosabb: 19 iparág űzését, (melyeket engedélyezetteknek nevez) attól teszi függővé, hogy az iparos előbb képességét igazolja arra nézve, hogy azon ipart űzni tudja. Van az engedélyezett iparágak között olyan, melyet a mi ipartörvényünk (1872. VIII. t. cz. §§) is közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb érdekek szempontjából a közig. hatóságok hatásköre alá rendel, de van másnemű is. Ilyen, — hogy többet ne említsünk, — az összes építési ipar (épitő mesterek, kútmesterek, kőfaragók, ácsok, kőmivesek, cserepezők stb.), melynek azrálynőre emlékeztet. De épen jelzett sajátságainál fogva nagy önmérséklet s a mozdulatok, állások és hajlások idomitásában az öntudatosság magas foka kívántatik ahoz, hogy a szónak és érzelemnek, melynek kifejezésre juttatását segitni hivatva van, mindenekben megfeleljen s egyarántos rhytmus nyilatkozzék mind a beszédben, mind az arcz-, mind pedig a testjátékban. A szeglet sérti szemünket, legkivált a nőben s még inkább a színésznőben. Látjuk a nehézséget, melyet e tekintetben a t. vendégnek sajátos alkatú teste nyújt, de marhatatlanul kívánnunk kell a teljesen egyhangzatos, azaz művészi játék érdekében e nehézségek is teljes leküzdését is, a dicséret általános, zavartalan műélvezete csak a tényezők teljes harmóniájának eredménye lehetnén A k. a. féltestének a derékból megszegett előra hajlott hordozásáról, kissé hosszú karjainak szögletes meghajtásáról, arczának tul sokszor való fölvetéséről okvetetlen le kell szoknia s lépteinek meg kell adnia azt a sikamlásszerű ruganyosságot, hogy tagjai ne külön külön vonják magukra figyelmünket, hanem az egész test minden részecskéje egybehangzólag tegye meg a magáét az épen kifejezendő helyzet érzékeltetésére, a mint hogy ezt többször már most is teljes mértékben elbírja érni — példa rá a lövés után megjelenő Miimoot lábaihoz rogyása s még inkább a czigány Rózsi kiocsudása utáni összecsuklása, mely momentumban mondhatni a netovábbat érte el. Mintha lábai, dereka, karjai, nyaka minden legkisebb izmocskáját egyetlen késmetszéssel szelnék keresztül s még szemhéjának fölszegődése is hozzá járulván, oly teljestökéletesen bírja a kifejendőt érzékeltetni, hogy nem tudnak ehez a momentumhoz mivel lehetne a kiegészítés kedvéért, járulni. De már, aki iparengedély a képesség kimutatásától van függővé téve. Vegyük tekintetbe azt, hogy hol áll az osztrák ipar! Védelem és dédelgetés — (a mi rovásunkra is esett dédelgetés folytán, melyben századok óta részesül, mennyivel képzettebb, tehát a selejtest mennyivel inkább elnyomó és kiszorító iparosokkal rendelkezik, mint mi. Éz a törvényjavaslat az osztrák iparosok ^ak. részének érdekében elvként mondja ki, hogy önálló iparos csak az lehet, ki megkezdendő iparát tanulta, s ezt igazolni képes, s részben 19 iparágnál egyenesen kötelezőnek mondja ki ezt. Valószínűleg az említett törvényjavaslat készítői is azt tartják velünk együtt, hogy : a szabadság a haladásnak egyik eszköze, s ott ahol a viszonyok annyira fejlődtek, hogy a szabad cselekvésre elég képességgel bír az egyén: önálló cselekvése előhaladásában segíti meg. De e hit mellett minden bizonnyal belátták azt is, hogy ha visszaélések burjánozhatnak fel e szabad cselekvés körében, melyek az összesnek érdekeit sértik, melyek a czél elérésében gátul szolgálhatnak, ha rendetlenségek fegyelem hiány, s fattyú hajtások az összműködést, s igy az erő kifejlését akadályozzák — akkor a szabadság korlátozása okvetlenül szükséges; — s mindaddig, mig kellő módon meg nem erősödött, úgy értelmi, mint vagyoni tekintetben az osztály, melynek cselekvése elé semmi gát nem szabatik, épen képzetlen voltánál fogva romlására, s vesztére lesz az a szabadság. Minden időnek meg volt a maga jelszava, melyben feltétlenül hitt, s a melynek áldásaiban vakon reménykedett, s a melyen kívül idvezitet nem ismert. A mi korunknak egyik ilyen jelszava a „szabadság“. — Nem ügyelve arra, váljon hasznos e nekünk, a mi viszonyaink között, váljon kimondása által iparos osztályunkat , nem fogjuk e egyszerre olyan magaslatra emelni, amely között, s előbbi helyzete között egy áthidalatlan mélység marad, melybe beleesik, beleszédül a legnagyobb része. Az osztrák javaslat félredobja e divatos jelszót, s inkább maradinak vaskalaposnak, akar látszani csakhogy használjon. Viszonyait mérlegeli, számot vet a haszonnal és kárral, melyet eddig a teljes iparszabadság okozott. Úgy találja, hogy nincs az osztrák iparnak áldása benne és változtat rajta. Akármint vesszük fel a dolgot, a mi helyzetünkben utalva vagyunk arra, hogy megmérkőzünk az osztrák iparczikkekkel, lönben szép fokozódással ráboruló őrültség állapotában ismételve megtörténik, hogy a plasztikai segítségét pillanatokra feledi s a mozdulatok könyedsége által nem jelzi azt a csapongást, mely szavai szerint gondolatai között forrong s m ly teljes kifejezésre csak az által juthat, ha a lélek a csapongásaival mindenütt párhuzamosan látjuk csapongani magát a testet is. S most elég — talán sok is. Mi csak pár őszinte szóban kívántunk számot adni azokról a benyomásokról, melyeket oly szép reményekre jogosító vendégünk játéka ránk jön, abban a hitben, hogy ez őszinteségünk, vagy ha úgy tetszik, gorombaságunk, több hasznot hajt a művésznövendéknek, mint az uni sono magasztalás, mely amúgy is csak a gyönge lelkek megejtője. A perspectiva, mely Fáy Szeréna k. a. számára a jövőben nyílik, sokkal kecsegtetőbb, hogysem olcsó szerrel remélhetné a pálma elérését s az erősek keményebb szavak elhordozására is képesek, mert lelkesedésök tüze pánczélt izzít kebelükre. De már elég a gorombaságból s hogy versenyezzünk piaczainkon az onnan beözönlő árukkal. Egyik kérdés hát az (csak az egyik) váljon, ha az osztrák az ő fejlett viszonyai között is károsnak tartotta a teljes iparszabadságot, s javítási czélzattal megszorító rendszabásokat hoz be, nem kötelességünk e nekünk is már pusztán a verseny szempontjából is — hogy e helyen ma egyebet ne is említsek— változtatni a mienken is, s annak jobbátételét előmozdítani azzal, hogy iparosainkat ne csak a maguk oktára hagyjuk, de rendszabályok által jó árunak előállítására igyekezzünk szorítani. A múlt évben a keresk. minisztériumban ez ágyban tartott etiquette a magyarországi iparosok impozáns gyűlésének határozatának alapján részben, de alapos megvitatás után is, igen kevés szónak kivételével a mellett nyilatkozott, hogy az 1872. VIII. t. sz. első szakasza, mely teljes jogot ad, bármely iparág űzésére bárkinek megszorítandó. — A folyó év febr. havában tartandó enquette, melynek bár nem első, de egyik lényeges kérdőpontja e kérdés körül sarkaink, valószínűleg ugyanezt fogja kimondani. Mi csak tervezgetünk, habozunk mialatt minden szomszédunk körös-kürül tesz, javítván iparosainak helyzetén az által, hogy kiszorítja belőle a selejtest. S a tervezgetés és a kivitel hosszadalmassága mellett ismét meg fogunk késni, mint megkéstünk annyi kérdésben. (A-Z.) A közjegyzői törvény módosítása tárgyában tanácskozó bizottság szombati ülésében tárgyalás alá vette a közjegyzői hatáskörről szóló intézkedéseket. A közjegyzők eddigi hatásköre érintetlenül meghagyatott, s vita csak ott fejlődött ki, ahol a közjegyzői hatáskör tágításáról volt szó ; e részben kimondatott, hogy a közjegyző a felek kivonatára magánokiratokat is készíthet, köteles azonban ezekért a tariffaszerű díjazással megelégedni. Kimondatott továbbá, hogy a házastársak, cselédek, gazdák és szolgálattevők és munkaadók közötti terhes jogügyletek csak közjegyző előtt köthetők érvényesen. Közjegyzői hitelesítéssel a váltóra tett keresztvonás is váltójogi kötelezettséget szül. Amaz indítvány, hogy a kikötményi életjáradék) szerződések szülők és gyermekek közt csak közjegyző előtt köttethessenek érvénnyel, az értekezlet által nem fogadtatott el. Ezzel az ülés véget ért. A LÁMPAGYŰJTŐ. Angol regény. Irta: MISS CUMMINS Nyolczadik fejezet. Édes bosszú. (Folytatás.) hogy Csak kevés biztatás kellett hozzá, meggyőződjék jelenlegi helyzete teljes biztonságáról. Midőn tehát a ház előtt álltak, inkább remélte, mintsem félt attól, hogy Grant Nánit meg fogja pillantani, s hő vágyat érzett, egykori üldözőjét, megmutathatni Vikinek és soha jobban valaki látható nem volt, mint Náni e perezben. Szemben állt az ablakkal, s heves szóvitába volt elegyedve, egyik szomszéd nőjével. Arcza haragos felindulást árult el és e perezben oly teljesen magán viselte indulatos természetének jellegét, hogy senki, ki őt igy látta, nem kétkedhetett azon, hogy teljes mértékben megérdemeli az utcza sahonezok által reá alkalmazott gúnyneveket, mint boszorkány, katonabancsi, madárijesztő, s több más ily hízelgő elnevezést. — Melyik az, a kettő közül ? kérdezte Viki. Az a magos, amelyik oly erélyesen lóbálja kezében a kávés kannát? Félek letöri fülét, ha nem fékezi magát kissé. — Igen, igen, felelt Trudka az Náni. — Mit csinál ott ? — Oh! veszekedik Birc linével. Mindig veszekszik valakivel. Talán csak nem lát meg minket ? — Nem. Nagyon el van foglalva. Jól ne álljunk itt tovább. Csúnya, kiállhatatlan asszony, épen olyan, a mi nőnek magamban képzeltem. Eleget láttam már belőle, s azt hiszem te is. Jer! De Trudka habozott. Felbátorítva azon öntudat által, hogy Náni nem láthatja őt meg, mohón függesztette réá szemeit, s azok sötét tízben égtek, nem úgy ORSZÁGGYŰLÉS. jan. 29 én. Napirend : a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Helfy Ignácz mint a különvélemény előadója tartja meg párbeszédet polemizálva a pénzügyminiszterrel és Jókaival s végül Tisza Kálmán miniszterelnök tart nagy hatású beszédet. „Felvesszük a kesztyűt mi is — úgymond. — Felvesszük — pedig igen jól tudjuk mi is, hogy fegyvereink nem egyenlők. Nem egyenlők azért mert nekünk akkor is midőn a keztyűt felvesszük, igenis tenni kell, mert felelősök vagyunk az országnak minden napjáért és minden pillanatjáért. Önöknek — nem beszélve semmiről, ami legkevésbbé homályt vethetne önökra bár a t. képviselő úr jónak látta velünk szemben két ízben is minszinuácziókkal élni — önöknek módjukban van remények, fantáziák és délibábok után jóhiszeműleg festeni képeket, amelyek csak akkor válnának be hamisaknak, ha megvalósításukat a tettek mezején kellene megkisérleni. (Ugron Gábor (közbeszól:) A délibábok a Tisza tettei!) Azért, amit Tisza tett, telelni fog mindig. Sohasem kívánok egyebet, mint hogy becsületes törekvéssel igyekezzék oda, amit elérni akart. Soha sem volt még és sohasem lesz ember ki a miniszteri padokra kerülvén, mind azt elérhette volna, amit elérni akart. Mindenkinek kellett számolni czéljai és a lehetőség között és vagy be kell érnie a lehetővel, vagy pedig az országot teszi ki veszélyeknek. (Úgy van jobbfelől. Felkiáltások a szélső balon : vagy leköszönni !) Megtettem ezt is. Sokat kértem, foglalják el helyemet. — Igen, némelyeknek még támogatásomat is ígértem, ezeken a padokon kívül — de megvallom, arra nem volt elég bátorságom, vagy talán talán több volt a hazafiságom, semhogy csak azért, nehogy Tisza Kálmán inconsequentiába jöjjön magával, a zavargó elemeknek engedjek növekedési tért. Ezeknek megjegyzése után ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó zajos, éljenzés jobbfelől.) Ezzel az általános tárgyalás véget ért s következtt a szavazás. Elnök fölteszi a kérdést : Elfogadja-e a ház a czukor-kávé- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? 444 igazolt képviselő közül igennel szavazott 208, nemmel 186, távol volt 50. Elnök nem szavazott. A horvátok közül igennel szavazott 14, nemmel 7, távol volt 13. A kormánypártiak közül a névsor első olvasásánál nemmel szavaztak : Knöpfler Vilmos Hoszutinszky János volt és Kerntler Ferencz. A szavazást megelőzőleg elhagyták a termet , Kamint az előbb ártatlan öröm és vigasságtól ragyogva, hanem vészt jóslóan. Viki azon nézetben volt, hogy már későre jár az idő, s haza kellene mennie, s mivel látta, hogy Flint úr, már jó messze előre haladott kanoczczával, elkezdett futni, gondolva, hogy Trudka is követni fogja, s hátra is szólott neki: — Jernó ! én nem várhatok többet. Trudka megfordult, s látva, hogy Viki megy, hirtelen lehajolt, felvett egy követ, s neki dobta az ablaknak. Most egyszerre széttört ablaküvegek csörömpölése hajizott, s utánna rögtön a Náni jól ismert mérges felkiáltása, de Trudka nem volt már ott, hogy tette eredményét láthassa. Azon perezben, midőn a kő elröpült kezéből, s hallotta az üveg csörömpölést, szaladni kezdett, s Viki mellett elrohanva, meg sem állt addig, míg Treumann biztos közelébe nem érkezett el. Vilii nem érte bént addig, mig csaknem a házajtóban voltak, már ekkor hozzászaladott, s alig bírva lélekzelui igy kiáltott ebibe : — Trudka tudod mit tettél? Bedobtad az ablakot. Trudka vállat vont, s igyekezett kikerülni Vikit, sötéten nézett,s azt mondta halkan, hogy készakarva tette. Treumann kérdezte, hogy minő ablakról van szó, s Trudka elmondta őszintén, hogy mit tett, s beismerte, készakarva cselekedte. Treumann és Vilmos megvoltak rettenve, s hallgattak ; Trudka is hallgatott. Arcza borús volt, s szívében szerencsétlennek érezte magát. Nem értette magát, s érzéseit. Nem akarjuk vi-