Kelet, 1881. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1881-02-25 / 45. szám
f ŕ / A ^.KKIaET" eserfizetési dija: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva eigész évre....................................................16 frt. Pel évre.........................................................8 „ Negyedévre ....................................................4 „ Egy köra helyben.........................................1 frt 50 kr. Egyes számára 6 kr. Megjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követ’ napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás ; főtér 4-ik szám. ésCél&ítatott’ nem ’adottnak tiddája.. Tizenegyedik évfolyam. 46. szám. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. A Háromszék'Barczasági vicinak,^ vasxit. (Folytatás.) (Gr. Schw.) Az a) alatti vonalrész lakosságának a vasút használása nem fizetné ki művetkező sorokat vettük : Az „Ellenzék“ megjelenést főzhessen belőle, s vággyal tekintett a felhalmozott zöldség csomagokra, de sóhajtva fordította el fejét. Kezében tartotta az erszényt, mely egész vagyonát magában foglalta. Néhány hét óta volt az már reá bízva, s azóta nagyon meglaposodott. Ezért tudta jól, hogy a zöldségekre nem is gondolhatott, s azért sóhajtott, mert eszébe jutott, hogy Treumaim a múlt évben mily szívesen ette a zöld borsót. — Mennyivel tartozom a húsért ? kérdezte a piros arczú mészárostól, ki azt egy darab papírba göngyölte. Az árus megmondta az összeget. Az oly csekély volt, hogy Trudkának csaknem úgy tetszett, mintha a mészáros bepillantott volna erszényébe, s olvasott volna gondolatiba, hogy mennyire örül annak, hogy nem több az ára. Midőn az átnyújtott pénzdarabból visszaadott, áthajolt az árupadon Trudkához, s halkan kérdezte tőle, hogy Flint úrnak miket szabad enni. — Mindent ehetik, válaszolt Trudka. — Gondolja kegyed, hogy szívesen ennék egy kis zöld borsót ? nekem hoztak ma faluról egészen frissen szedettet, s ha gondolja, hogy ehetik belőle, küldhetek az inastól, vagy egy kupányit, s abba a kosárba a húst is beleteszem majd. — Köszönöm szépen, szólt Trucka, bizonnyal jó izben fog enni belőle. (Folyt. köv.) Hírdetési dijait. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek ; Béosben: Oppelik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eckhau) der Wollzeile 36.) H.aasenstein et Vogler (Wallöseh-gasse 10 Kud. Messe Publicistisohe Bureau. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája. Glolilberger A. hiidetés;k fe vételi irodája Budapesten Szervitatér 3. sz. Itl gármond sora után 25 krajczár fizetendő. Kolozsvár, péntek, február 25 AZ iparügyi ENQUETE. Három napja folyik a szóharcz, s az iparügyi enquete még csak azon első kérdésen sem tudott keresztül esni, váljon legyen e kényszeripartársulat avagy se? Vajjon alkotmányos államban kelljen e valakit kényszeríteni arra, hogy segítsen magán, avagy kinek-kinek saját életösztönére legyen bízva, hogy a kínálkozó eszközökkel maga jó szántából gondoskodjék a maga javáról ? Mi megvalljuk, ha a tollforgatás iparos mesterség volna, magunk volnánk az elsők, kik az ilyen tutárkodás ellen tiltakoznánk, s nem tudjuk eléggé csodálni, hogy az iparos osztály ezt egyhangúlag követeli, sőt az iparügyi enquete többsége is a kényszeripartársulatok mellett nyilatkozik. Annyi örvendetes eredménye van ugyan máris e tanácskozásoknak, hogy ki vannak ábrándítva azok, akik minden áldást, az iparos osztály sorsának jobbra fordultak, a kényszeripartársulatoktól várják, de sokkal örvendetesebb lett volna, ha az értekezlet többsége nem ad alkalmat arra, hogy az ipartörvény revisiója alkalmával a kényszeripartársulatok életbeléptetése, iparunk felsegélése czímén egy hatalmas visszalépés ne történjék. Mert a kényszertársulatok kimondása, valóban nagy és hiábavaló visszalépés volna kivált, ha oly alakban létesül, mint azt a többség óhajtja. Nem merné azt senki sem tagadni, hogy bármiféle társulat képes igen üdvös és a szétzüllődő egyeseknél nagyobb eredményt mutatni, még a kényszeripartársulat is mutathat fel hasznosat az által, hogy tagjai bizonyos tagsági díjra köteleztetvén, ez által egy igen tekintélyes összeg gyűlne tisztán az iparosok érdekeinek megoltalmazására, s lehetne ez üton olyan javításoknak verni utat, milyenek magánosok kezdeményezéséből, s önkénytes társulás következtében soha sem létesülnének.Habár még erre nézve is alaposan jegyezhetné meg valaki, hogy valamely osztály megvédelmezésére, legyen az földműves vagy iparos, egyenlően kell beszedni minden állampolgártól, s ha az ipar érdekében áldozatokat kell hozni, hozza azt meg az egész ország, s nem csak az a lesz, mely amúgy is el van szegényedve. No de engedjük meg a valót, hogy erők csoportosítása az addig nem létezett erőknek forrása. Csakhogy nem ám akkor, ha ezen csoportosulás kizárólagossá lesz, mihelyt meg van törvényileg s abva, hogy akár Vilmos ásatásainak eredményeit, a mely a társakor Trudka egy júniusi reggelen , az öreg szobájába belépne, bámulva látta, hogy még nem kelt fel, holott mindig ő szokott első lenni a felkelésben. Midőn ágyához lépett, s megszólította őt, látta, hogy nagyon különösen néz ki, s képtelen feletet adni kérdezősködéseire. Ijedten, s egészen zavarba jőve, szaladott át Trudka Szullivánnéhoz. Azonnal orvost hívtak, ki kijelentette, hogy Treumannt szélhüdés érte, s egy darabig attól látszott tartani, hogy halálos leend. Azonban Treumann csakhamar javulni kezdett, visszanyerte beszélő képességét, s két hét alatt annyira ment, hogy a Trudka segélyével járni is tudott. Bár a betegség tagjait megbénította, szelleme teljesen meg volt kímélve, elméje tiszta, világos, kedélye nyugodt volt mindig, s istenbe vetett bizalma szilárd, megingathatlan. Az orvos mentős több mozgást ajánlott neki, s minden reggel, ha szép idő volt, mielőtt a nagy meleg bekövetkezett, Trudka csinosan felöltözve, pontosan előállt, megtenni e sétát az öreg lámpagyújtóval. Rendesen ez alkalmat használta fel, hogy apró bevásárlásait megtegye, hogy ne legyen kéntelen újólag elmenni hazulról, s az öreget magára hagyni, mit lehetőleg kiľiílni akart. Az épen most említett alkalommal Viki elkísérte őket az élelműszeres boltig, hova menni akartak, s miután Treumannt leültette egy székre, elsietett irodájához, mialatt Trudka az asztalhoz lépett, hogy ebédre valót vásároljon be. Egy darabka borjúhúst vett, hogy földműves, akár iparos ez vagy amaz egyesületbe belépni, határozatainak engedelmeskedni köteles; ha egy helyen csak egy társulat van, ahová beléphetni, s ezen társulat fontos hatalmi hatáskörrel ruháztatik fel. Az ilyen társulás halála a versenynek és a verseny egyetlen éltető eleme az iparnak, mely nélkül fejlődése és előhaladása merő képtelenség. Tegyük fel, hogy kényszeripartársulat alakul, melynek a mint oda fenn annyi oldalról hangsúlyozzák, hogy értelme lehessen, bizonyos előjogai lesznek a tanoncz felfogadásánál, a segéd felszabadításánál, sőt talán az első fokú iparhatóságot is ő képezné. Lássuk, hová vezetne mindez ? Vannak iparágak, melyek valamely városban kevesebb számú iparos által vannak képviselve, de ezek is külön testületeket képeznek. E kis körben a többség valamely vállalkozáshoz fog, melyre a kisebbség is örömmel, mert haszonnal concurrálhatna, s tegyük fel, hogy bátorsága is van hozzá. Mi lehet ennek más eredménye, mint az, hogy a tanoncz felfogadásánál, a segéd felszabadításakor, ügyes bajos dolgaiban olyan sekaturáknak lesz kitéve a kisebbség, hogy kénytelen lesz vagy pusztulni a városról, vagy alávetni magát a többség vasakaratának, így aztán a társulatban minden iparágra nézve kimondhatja, megszabhatja az iparosok többsége az iparczikkek árát, minőségét, s a neki juttatott hatalomnál fogva elriaszthat, sőt idővel megsemmisíthet minden olyan rebellis iparost, aki a maga feje után gondolkozni, s a többiekkel minőségben, árakban versenyezni merne. Ide vezet mathematikai bizonyossággal a kényszertársulás. Annak pedig valóban nem sok értelme van, hogy kényszertársulat létesíttessék ahoz illő jogkör nélkül. A monopolizált kizárólagos ipartársulatok megszületésének napján pedig biztos halála következett be a versenynek. Ez pedig első napokban árt a közönség érdekeinek , később pedig még megmaradott iparosainkat teszi egész bizonyossággal tönkre, mivel a fogyasztók még inkább elfordulnak tőlük, s még nagyobb pusztítása lesz közöttünk a külföldi iparnak. gáz, minthogy Hermanytól Brassóba igen csekély a forgalom, és a varsutnak szállítmánya nem lenne. Ehoz járul még, hogy a Brassó-Kézdivásárhelyi állam at vicinális vasút építésére nem alkalmas, mert azon helyen, hol a tömösi vasutat keresztezi, nem fekszik elég mélyen arra, hogy a fennálló vashidak alatt olcsó szerrel vasutat lehetne átvezetni, másrészt ezen ponton a tömösi vasút sokkal magasabban fekszik, semhogy az ut uiveaujáról a vasút niveaujára lehetejutni. El ö esetben tehát az államutat jelentékeny hosszaságban művileg mélyíteni, második esi Ub en pedig még jelentékenyebb hosszaságban egy magas és igen költséges töltéssel kellene emelni. Nincs más hátra, mint a Brassó-Tatrang 63 rajzolt utat választani, annál is inkább, mivel innen úgy Brassó, valamint Háromszékre meglehetős fó, mész és kő stb. forgalom várható, sőt a bodzai forgalom is bevonható lesz. Ezen felül Sepd Szt. György és Kézdivásárhely között az állam itt az északi hegyláncz lábánál halad el, és egyenes iránya miatt a halmokat és völgyeket nagy emelkedésekkel haránt metszi át, és még azon kivll a déli hegyláncz nagy erdőségei és helységeitől igen távol esik. Úgy technikailag, valamiképen kereskedelmi szempontból helytelen lenne ezen irányt választani, mivel az államat jelen alakjában vágány lerakására nem alkalmas és ezen útvonalban a forgalom igen csekély és emelkedésre képtelen, a mennyiben a déli hegyláncz helységei a Feketeügy mocsáros mélyedései által a vasúttól elszakítva, erdő és egyéb terményeiket, mint azelőtt, kocsikon kényteleniifetnének szállíttatni Brassóba. Ha meg kell állapítani, hogy a vicinális vasút lerakására mely irány választassák, az északi vagy déli hegyláncz melletti, akkor itt is tekintetbe kell hogy jöjenek a forgalom, a népesség és a birtokviszonyok. A barczaság zornyesti vonalt bezárólag : északi irányban tervezett irányban lakosság 96,143 117,862 szántó 88,117 hold 94,950 hold rét 48,121 „ 65,315 „ erdő 162,827 , 314,569 „ Oly vidékeken, hol földmivdés, szén, erdőségek, kevés ipar és kereskedelem létezik, a lakosságra fejenkint 3 frt vasúti kiadás számítható, e szerint az északi vonalra 288,429 frt, a délin 558,586 frt bevétel esik, tehát a déli vonalnál 65,157 frt többlet, azaz kilométerenkint 441 frt, mivel a fentartási költségek felénél nagyobb része már fedeztetik. A jelen tényleg fennálló forgalom összeállításánál számokban megállapítható, milyen a forgalom az északi és a déli irányban, és ekkor ki fog tűnni, hogy a tulajdonképi forgalom nem a nagy brassó-kézdivásárhelyi után, hanem a déli hegyláncz hosszában futó kisebb utakon érdekű vasút igazgatóságába újabban beléptek : dr. Kemény György Torda-Aranyosmegye főispánja, dr. Filkéni Tivadar és Bónis István. — Értesítés. Az alsó-szénutczai gyermekkertben a rendes foglalkozások folyó év márczius 2 ukán megkezdetnek, melyről az érdekelt t. szülők azon kérelemmel értesittetnek, hogy ide szánt kisdedeiket beíratni szíveskedjenek. Szegénysorsu gyermekek szegénységi bizonyítvány bemutatása mellett díjmentesen vétetnek föl. Kolozsvárt, 1881. febr. 24. Király Róbertné, sz. Darkó Ottilla gyermekkertésznő. — Szinházi hírek. Szentgyörgyi István jutalomjátéka jövő hó 17 én lesz, Szentgyörgyi úr, mint örömmel halljuk, Baumarchais Sevillai borbélyát választotta, s igy a Figaró lakodalmának pár darabjában mielőbb alkalmunk lesz gyönyörködhetni. — A színház egész idei személyzetét szerződtette az igazgatóság jövőre is, ezenkívül operetthez Kanta Terézt, kit jó vidéki erőnek mondanak. — A „Bihar“ szerint Dömjén Rózsa is szerződtetve van, amiről mi még nem tudunk itt semmit. — A „Se honnal“ előadása, mint sajnálattal halljuk, elhalasztatott a „Gólya király“ előkészületei miatt. — A második társas-tánczestély, melyet az árvaházi választmány rendez, folyó hó 2- án fog a városi vigadó termében megtartatni. Ajánljuk azt a t. ez. közönség figyelmébe. Jegyeket válthatni Demeter József ur üzletében, úgy Gyarmathy Miklósné ő nagyságánál belszén utcza 5. sz. alatt, este a pénztárnál. Belépti jegy 1 írt 50 kr, ablak- és karzatjegy 1 frt. karzati állóhely 40 kr. Kezdete 8 órakor. — Felolvasás. Az iparos ifjak önképző és betegsegélyző egyletében f. hó 27-én vasárnap délután 3 órakor dr. Salamon József, ki városunk elég silány közegészségügyi állapotaivan, melyek a különböző nagy erdőségeket és helységeket egymás közt és Brassóval egybekötik. Ez tehát azon terrénum, melyen a vicinális vasút gyarapodhatik és gyümölcsözővé válhat. Technikai és gazdasági indokokból a vicinális vasút háromszéki vonalrészének következő irányt kellett választani: a brassói állampályaudvartól két vágányon az államvasutnak keresztezéséig a zajzoni úttal, ezen irányban tovább haladva, Tatrang előtt balra fordul, és itt lesz a tatrang-zajzoni megállási hely ; innen Prázsmárig megy, a téglakemenczék és a pipagyár előtt elhaladva, a nagy utón Kökösig, hova a Kökös utoni megállási hely van tervezve, innen Szotyor és Killyén át kis megállásokkal Sepsi-Sz.-Györgyig, hol az Élőpatakon keresztül építendő vonallal egyesül. Sepsi-Sz.-Györgytől az ut hosszában egész a brassó kézdivásárhelyi államút keresztezéséig, elhagyva ezt Réty és Komolló falvak határán, Rétyig megy, (a Rétyre vivő út a vágány lerakására nem alkalmas) áthidalva a Fekete Ügyet, Nagy-Borosnyó, Felső-Doboly és Zágon keresztül Pakóig és innen Kovászna, Páva, Zabola, Gelencze, Oroszfalun át Kézdivásárhelyig, hol a végállomás lesz, hova technikai czélból tervezve van és hova jönnie kell. (Folyt. köv.) ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése — febr. 23 án. Tárgyalás alá vétetett a csődtörvényjavaslatban a főrendiház által tett módosítások, melyek— a 67. § ra nézve tett módosítás kivételével, — Apáthy István előadó ajánlatára vita nélkül elfogadtattak. Továbbá tárgyapatott a bélyeg- és illetéktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Dárday Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. ház!Halljuk! Ezen novelláris törvényjavaslat egy lánczszemet képez a kormány által beterjesztett pénzügyi javaslatok sorozatában , de nem tartalmaz adóemelést, hanem a bélyeg s illetékek több neménél igen lényeges engedményeket, melyek részint a forgalmi élet megkönnyítésére, részint a fekvő birtok értékének növelésére jótékony kihatással fog bírni , bárha a kormány csak novelláris uton módosítja a fennálló szabályok egyes pontjait, és hogy ezt nem csak fiskális szempontból tette, igazolhatják azon lényeges kedvezmények 1 szőr, hogy az I ső toku váltóbélyeget 2076 bal leszállította ; 2 szór, hogy a birtokátruházási illetéket a birtokváltozások idejének közelségéhez mérten fokozatosan annyira leszállította, hogy a czimen a“ kincstár jövedelme közel 2.000.000 ittál fog apadni; 3 szer, hogy gyáriparunk feljlesztése érdekében a részvénytársulatok gyártelepeit az illeték_egyenérték alól felmentette. Ezekkel szemtegnap szerdán ünnepelte meg tulajdonosának 25 éves jubilaeumát. Az ezred tulajdonosává az akkor 23 éves József főherczeg 1856. február 23-án lett Paskiewics orosz táborszernagy halála folytán. A tiszti kar küldöttsége Csofen ezredes vezetése alatt tegnap tisztelgett József főherczegnél s az ezred állomásain, Nagyváradon, Eszéken, Broodban s Gradiskában ünnepeket rendeztek. Az ezred 1741-ben alakíttatott Szirmay ezredes által. Utána Eszterházy József, Máriássy báró s mások voltak tulajdonosok. Nevezetes, hogy ez ezrednél léptek először életbe a tisztek közös étkezései, s hogy az egyévi önkénytesi szolgálat életbeléptetésekor ide tódultak a budapesti egyetem polgárai. A József-ezred egy csapatja fogta el, Stipetics kapitány vezetése alatt Hadzsi Lóját. — A Rákóczy-indulóról, Fügedről Puky Miklóstól az „Ellenőr“ a Rákóczy-indulóra vonatkozólag a következő érdekes sorokat vette: Mint szemtanú határozottan állítom, hogy az úgynevezett „Rákóczy-indulót“ a 32-ik gyalog- (akkor Eszterházy) ezred karmestere Scholl Károly csinálta 1818- vagy 1819-ik évben. Ez időben Pesten iskolába jártam, laktam a bálványutca szögletén, az akkori Derra házban. Mint gyermek szeretvén a katonásdit, minden pénteken az uj piaczon (most Erzsébet tér) tartott katonai úgynevezett Wachtparade alkalmával lementem a térre bámulni, s a fent nevezett időszakban történt, hogy egy alkalommal a zenekar egy egészen uj, addig ismeretlen indulót játszott és ez annyira hatott a sorban álló katonákra, hogy nyugton nem maradhattak és ezért az akkori ezredes Papp, ki jelen volt, ezen indulónak játszását következő pénteken eltiltotta, de későbben ismét megengedte. Személyesen ismertem Scholl Károlyt, ki nekem ezen részletet elbeszélte ; az általa készített indulót zongorára ben alig jöhet tekintetbe azon csekély emelkedés, mely az illetékek és részeinek exo részekre való átváltoztatásánál mutatkozik, a mennyiben a kikerekítés természetesen nem a kincstár rovására történt, de e csekély emelkedést maga a számítás és kezelés egyszerűsítése is megérdemlené. Újítást a megterhelés szempontjából csak a 12. §. foglal magában, melyben a nyugtabélyeg lerovásának kötelezettsége, szerintem teljesen indokoltan, kiterjesztetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és társulatok vagy intézetek szolgálatában álló tisztviselők fizetéseire, tehát a vasúti s különböző pénzintézetek tisztviselőire, akik különben amúgy is a kereseti adó tekintetében az állami vagy törvényhatósági tisztviselőkkel egyenlő kedvezményes adóosztályba soroztatnak s így teljesen jogosult, hogy fizetésük után az állam javára a nyugtabélyeg lerovassék. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Funták Sándor, az igazságügyi bizottság előadója azon szakaszokra nézve, melyek az igazságügyi bizottsághoz utasíttattak, a részletes tárgyalásnál fogja előadni a bizottság véleményét. Füzesséry Géza nem fogadja el a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául, mert az sérti a házjog szentségét, és mert szóló a kötelezettséget nem a papírból, teutából vagy bélyegből, hanem a jogcselekményből származtatja. Az előadó hivatkozott arra, hogy a skála lejebb szállíttatott. Fogadjuk el tehát a skálát és hagyjuk a többi intézkedéseket akkorra, midőn teljes bélyegtörvényjavaslat lesz előterjeszthető. (Helyeslés a szélső balon.) Móricz Pál nagy előnynek tartaná, ha úgy, mint az angolok, azt mondhatnók : az én házam, az én váram , de a modern állam szükségletei úgy követelik egész Európában (Zajos ellenmondás a szélső baloldalon), hogy az indirect adókat ne mellőzzük. Az indirect adók mindenütt, még Amerikában is nagy szigorral hajtatnak be. Francziaországban vagy Olaszországban nem történik az, hogy a dohányt a piacon nyíltan árulják. Ahol a dohányegyedáruság létezik, ott az én házam nem az én váram. Ha a sörházra vagy a szüret után a magánosok pinczéibe behatolhatnak a pénzügyőrök , csupán a spediteurök és ügyvédek irodáiba ne mehessenek be, különösen, ha valaki a bélyegcsonkítást üzletszerűleg folytatja? hát csak a becsületes emberek fizessék az adót? És a fekvőségek tulajdonosainak nem áll e érdekében, hogy ne csak a ház és föld fizessen adót, és az indirect adó el ne múljék ? A javaslat következménye az lesz, hogy bélyegtelen iromány nem fog létezni. Ha azt akarjuk, hogy az indirect adó jövedelmet hajtson, drákói szigort kell alkalmazni, és elengedni a bélyegjövedelem egy részét, anélkül, hogy jan ki. A sertéspiacon nem volt akkora és oly élénk forgalom mint a múlt héten. A behozatal m. e. 170—200 drb. volt. Eladatott 65 drb. A kövér sertés kevésbé keresett mint volt: darabja m. e. 1—2 mm. 40—75 frt. A rideg sertés ára emelkedett: darabja 14—22 frt. A malacz darabja 4—9 frt. Majorság-piaczunkon : egy pár pulyka 5 frt, liba (kövér) 5—6 frt, sovány 3 frt 50 kr, kacsa 1 frt 40 kr, tyúk 1 frt 20 kr, csirke 60 —80 kr. Tojást 10 kron 6—7-et adtak. Élelmi czikkek — kigr szerint — marhahús 46 kr, sertéshús 48 kr, szalonna 72 kr, zsir 80 kr, tött sonka 1 frt 20 kr, túró 60 kr. Egy bárány — elevenen — 4 frt 50 kr. 5 frt. Egy szopómalacz 2 frt 50 kr. 3 frt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: BÉKÉSY KÁROLY. NYILTTÉR.*) KÖSZÖNET nyilvánítás. Dr. Nagy Ferencz körorvos urnak. Csik-Jenőfalván. Súlyos betegségemben irányomban tanúsított azon buzgó szakértői működéséért, mely által egésségemet visszanyertem , fogadja a nyilvánosság terén is hálás köszönetemet. Csik-Szt.-Domokos, 1881. febr. 22. LÁSZLÓ FERENCZ, birtokos. *) E rovat alatt bejelenő cíikkokárt semmi feleítájet s«ai tí Hal. Szerk,