Keleti Ujság, 1919. október (2. évfolyam, 219-244. szám)
1919-10-09 / 225. szám
Csütörtök, 1919. október 9 Minden vonattal egymillió korona vándorol ki • * Ankéta pénz katasztrófáról és a kollektív szerződésről — A kolozsvári gyáriparosok mozgalma Kolozsvár, okt. 3 (Síjábud) Minden vonet egymillió koronát visz ki Erdélyből és vissza egy sem hoz semmit. Ez jellemzi ezt a pangást, ami agóniával fenyegeti gazdasági életünkét. A pénzhiány, a pénz értéktelensége , ezzel kapcsolatban a drágaság, amely a munkabéreknek szabályozását teszi lehetetlenné. De mert a pénz kimegy és érte nem jön be nyersanyag, a termelési szünet csak növeli a munkanélküliséget. Keresni kell a melreható orvosságokat, hogy az értelánes veszedelemből menthető legyen, ami megmenthető. A gyáriparosok erdélyi szövetségeiek kolozsvári csoportja kedden délután értnkezetet tartott a kereskedelmi és iparkamaréban , az értekezlet tartalmas vitában vetett fel értékes indítványokat. Az érti karlaton dr. Farkit Mózea elnökölt. Kiss Mór dr., a gyáriparosok szövetsgénak titkára terjesztett elő előadói javaslatot, mely a pénzhiány okait négy főpontban jelöli meg s ezek közt nem is a legjelentékenyebbnek jelzi azt, amit főoknak emlegetnek: a f hér pénznek forgalmon kívül helyezését. Ez egész Erdélyre nézve körülbelül százmillióra, Kolozsváron körülbelül 19 millióra becsülhető s mér ebből kitűnik, hogy az általános pénzhiány oka nem ez. Sokkal lényegesebb oka ennek a gró- és klésing-forgalom megszűnési, a tömeges árubehozatal, mely nem is mindig a legszükségtudlóbb, hanem fölös, vagy luxus-cikkekért óriási összegeket visz külföldre. Másik a talán legveszedelmesebb, mert legkevésbbé orvoadható lesz: a kisemberek bankógyüjtő mániája. Milliók és milliók havernek odahszi a ládafiában és sielmazsékban. A példát és bűzvitást persze kereskedőinktől veszik — akik a konjunkturális üzletek lebonyolításáért óriási összegű pénzkészletet tartanak — a zsebükben. Ez utóbbin csak ez elmék és az erkölcsök javulása segítl ki, annak belátósa, hogy sját maguk alatt vágják a fát, akik a gazdasági étet vérei: a pénzt, részint a rohamos gazdagodás vágya, részint oktalan kincsgyűjtés okából a rendes keringés folyamatától viszszatartják. Orvos szerek: a fehérpénz mielőbbi kicseélésének minden módon siettetése a giró- és kléring forgalom visszaállítása; a bankoknak ez inkasszóra való sürgetése ; e célból a judikatúra mielőbbi munkaképessé tétele; végül a pénzelrejtés meggátlására késtő hatósági intézkedések. Gyárosok bankja A vita során Székely Viktor rámutatott arra, hogy a kereskedelem és forgalom feloldása ,milyen fontos és hatásos volna az egészséges pénzforgalomra nézve, valamit arra is, hogy micsoda rengeteg összegek vándorolnak idegen piacokra a lábra kipott valuta-manipulációk miatt. Farkas Mózes dr. azt hozza fel, hogy sok pénzintézetnél magas kamatra van kölcsön pénz, de folyószámlára nincsen. Majd azt a kérdést veti fel, hogy a bankok nem tudnának-e egy leszámítoló központot lesíteni, melyben az ipari vállalatok a különböző pénzváltásokat és folyósításokat eszközöltethetnék, hogy a valuta-spekulációt is kikerüljék és az ütemek fentartásához momentán szükséges pénzösszegeket átutalásokkal felvehessék. Esgeméry József bankigazgató kijelenti, hogy nem tud olyan esetről, mellyel a pénzhiányt megás kamatszerzésre használták kel. A pénz eltűnik a falvakban, de sok a lebélyegezetlen pénz is, ami kívül áll a forgalmon és szükségesnek tartaná, ha még egyszer elterhelnék a lebélyegzést. Ferenczy Gyula bankigazgató elismeri, hogy lehetnek bántok, amelyek nem állanak hivatásuk rang slatén és valutaspakulációval foglalkoznak. Ezzel elősegítik a vautatáncotok munkáját. A fehér pénz is jelentékeny összeg, amely nincs forgalomban. De a szabad kereskedelem és szabadforgalom nagyot lendítene a pangáson. Farkas Simon élénk adatokkal ismerteti azt a nehézséget, mely a gazdasági üzemeire nehezedik ezért, mert a bankok na is tudnak fizetni. Ki meri jelentett, hogy minden vonattal egymillió vándorol ki és nem jön vissza, semmi. A leszámítoló központ eszméjét helyesnek tartj®, de azt ajánlja, hogy a gyáriparosok egy külön bankot alapítsanak pénzügyeik lebonyolítása végett. Az értekezlet az előadó indít-ványai mellett a leszámítoló központ, egy külön bank eszméjét magáévá tette s bizottságot küldött ki, hogy ez a terveket előkészitle. a bizottság tudt: Ferenczy Gyula, Farkas Mózes dr., Farkas Simon, Reitter József és Bagamery József. Kiss Mór dr. ezután a munkabér szabályozásáról terjesztett elő javaslatot. A kérdés mindkét oldalról — márta — ma is ez osztályharc stédiumáben áll. Mun-kás és munkaadó kölcsönösen igazságra érdekeiknek kiegyeztetése csak a felismert kölcsönös érdek jegyében történhetik Ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyfelől a munkás részére a még messze álló tisztességes megélhetést, higiéniát, ruházatot, lakást, nevelést és munkabért, másrészt ez ezer nehézséggel küzdő vállalkozások prosperálhatását biztosítják, mert végre is a magasan fejlett ipar és virágzó termelés az, mely az általános jólétet és így a munkás helyzetének emelését is biztosítja. Székely Viktor, Reitter József és Farkas Mózes dr. felszólalásaiban irányadó elvként domborodott ki, hogy a munkás műveltségét és szakképzettségét kel emelni, ez a versenyképesség titka. A vita során megállapította az értekezlet, hogy a már meghbkitált munkaadó szövetség szervezetét fogják kifejleszteni és életerőre vezetni. A kereskedőket és iparosokat belépésre szólítják fel s igy lehetővé teszik, hogy a munkások kollektív szerződését a munkaadók is kollektíve köthetsék meg. A munkaadók szövetsége tud majd munkásjóléti tervek megvalósításával is foglalkozni. ISTENI SUGAL *• D' Annám io elme adj*: miért foghlts el Fiamét?— A foga szlávok elitnél hóra készülnek Páris, okt. 8 A „Chicego Tribüne* külön tudósitója írja a következő két: — Valamint Isten szava vezette JeanneTArc-t, hogy meroknyi hazefi élén megfsztatsa a hazát ellenségeitől, úgy hivattem én is örök éleseim kis csapatéval Fiuméba. Gabriele d’Ancunzio mondta ezeket. Ferencz József császár volt palotájának kihallgetáti termében vegyünk. — Ha valaha valakit vezetett isteni sugallat reménytelennek látszó vállalatba fogni, úgy engem az vezetett — mondta. Ágyban feküdtem megás fokú láziéi. Ekkor hang szólt hozzám .Menj Fiuméba !“ Azonnal fölkelem, föl öltözködtem, összehívtam 2000 embernyi kis önkéntes hadseregemet és ellenállás nélkül bevonultam a városba. — Ha huszonnégy őret kések, a srelek már előttem ott lettek volna. Feltétlen megbízható bizonyítékunk van erről a szándékukról. Főhadiszállásukat mindenekelőtt Zágrábból Ogulinba tették át. Fontos okmány került a kezünkbe, melyet átadtunk az olasz képviselőnek, hogy a kamarában felolvassa , amely bizonyítja, hogy a horvátok már egészen új kormányt neveztek ki Fiume város élére, hogy ez a kormányzást egyszerre a kezébe ragadja. Ha szükség volna ennek a bizonyítása, hogy a lakosság kívánja az Olaszországhoz csatolást, hát azt a bizonyítékot megadta az a 35.000 ember, aki üdvözlésemre egy tüntetésben egyesült. Mi Fiuméban meredünk és csak óriási túlsúlyban levő fegyveres erő űzhetne ki. Tudom, hogy a szabad orosz nemzet mögöttem áll. Ha szükség van rá, 5.000.000 ember gyűl zászlóim alá. — Azt híresztelték tegnep Tijerztben, hogy offenzív operációkat tervez a dalmét partvidéken. Igez-e ez? — kérdeztem. — Tegnap a dalméciei olaszok egy delegációja látogatott meg, felelte. — Biztosítottam őket, hogy nem feledkeztünk meg róluk, előbb szemben Fiume kérdőt étkeskezébe hoztunk. El fog jönni az idő, hogy Dalmáciát is megmentjük ez olesz haza számára. Jugoszláv akció készül Nagyszeben, okt. 8 A sajtóiroda közli: Zágrábi távirat jelenti, hogy Jugoszlávia minden részéből, különösen Boszniából és Dalmáciából, fegyvereket követelnek önkéntes csoportok a szerb kormánytól, hogy D Annunáziot Fiuméból elűzzék. Amerikai csepatok Dalmáciában Pária, okt. 8 A .Chicago Tribüne" írja: Daniels amerikai tengerészeti államtitkár bejelentette, hogy az Egyesült Álamok „Olympia” nevű cirkálója Dalmáciában emerkai tengerészcsapatokat szállított partra. I. oldcl HÍREK Családirtás Frátán • * Megüti az anyósát, a feleségét is Önmagát Kolozsvár, okt. 8 (Isj. tud.) Borzalmas családi dráma tartja izgalomban a közeli Magyar fréta község lelkeseit. Egy csizmadia csakdi drámája ez, melyről a következőkben számol be a „Kelet Újság* tudósítója, Rajta Lajos bekenyed csizmadia két évvel ezelőtt vett feleségül Szovetyén Ilka magyarfrátai leányt. Eleinte békességben éltek, később azutan gyakori lett köztük a chódás, melybe utóbb a csizmadia anyósa, az ötvenéves Szovetyán Ilka is belesiatkozott. Rávett® leányát, hogy hagyja el a férjét, térjen vissza e szülei házhoz. Két hétig éltek külön, alkor a férj, aki szerette nejét, utánna ment és hosszas kérlelésrel rábízta, hogy térjen vissza hozzá. A békesség nem sokáig tartott. Az enyós hmét megjelent és halovi re leányé. Rej an* y párszor üzent érte, ha hiába. Ezt lát Magyiuff után udvarolói keddiek a csinos menyecskének, amit a férj is megtudott. Elhatározta, hogy maga is egy a fekdtélétit és hazaviszi. Tegnapelőtt hajnalban Berkenyééről átment Megye, frátárs, ahol felkereste az öccsét. Rajta Györgyöt Megivott egy deci pálinkát és azután elment az asszonyhoz. A kapuban ez anyós fogadta, aki a csizmadiát durván elkergette. Rajta eltávozott. Ars öccsénél meghalt még két deci pálinkát és megához vett egy és disznóölő kést. Ezzel kepegvetett be Szovatyánékhoz. Az ejtében az anyós ujját állott®, nem akarta beengedni, sőt igyekezett a részeg embert kituszkolni az utcára. Az erős termetűsszony öklével hatalmas csapásokat mért a veje arcára. A csizmadia előrántotta kabátja alól a kist és ez asszony mellébe szúrta. Holtan rogyott össze. A hosszú penge átszúrta a szivek Ruténé rémült sikollyal menekült ki a férje elől. A lármára összeszeledt szomszédok nem mertek a késsel hadonászó csizmadia elé állni. A fiatalasszony áldott állapotban volt, A hegye szaladt, de nem bírta a fűtést. Rajta utolérte. Megregta a felesége héját és t éles erejéből a hátéba döfte a kést. A szúrás a tüdő, sértette meg és beső vérzést okozott. A férj tovább testtmnség. Mikor már elhaladt üldözös elé. Gutssék kerítés mellett felmetszete a véres késsel a saját hasát. Eszméletlenül terült el. Egy csendőr járt, így a helyszínére, az orvossal, am ápolásba vette Rajtét és fosságát. Mindkettő eszméletlen volt Diltlnra azonban magukhoz tértek Ekkor kihallgatta őket a rajci járásbiróság kiküldött bírója. Rajta Lejosné ezt vallotta, hogy e férje rosszul bánt vele, egyizben meg is verte, ezért hagyi el az úri A csizmadia viszont azt mondott, hogy az ergóea volt az oka aáédennek. Kihallgatás után e férj és feleség élesposa rosszabbodott és a kolozsvári ügyészséghez ma érkező értesítés szerint, tegnap este mindketten belehaltak sérüléseikbe. Szentmiklósi József felelősezerkesztő távolléte miatt a „Keleti Újság“ szerkesztéséért dr. Zágoni István felelős.