Keleti Ujság, 1920. november (3. évfolyam, 254-261. szám)
1920-11-21 / 261. szám
ndăm! ha a többtermelés nem tud felvirulni, vagyis he a föld megmunkálása csupán az illető földtulajdonos egyéni önzéseinek a mértékére szórakozik s nem törekszik olyan bőségekre, melyek szélesebb társadalmi rétegek kielégítését tartják szem előtt. A nagyobb birtoktípusoknak épen ez a társadalmi jelentőségük volt meg , csak túlzásaik voltak társadalomellenesek. Meg kell találni tehát különösen Erdélyben azt a finom megkülönböztetést, hogy a túlzások hol kezdődnek. Ha ilyen megkülönböztetés nélkül csupán sok földosztásra törekszünk, akkor Erdély élénkebb városi és ipari életének a lehetőségeit egyszerűen megfojtjuk. Általános emberi szempontból is van még igényünk az állammal szemben. Mert általános emberi érdek, hogy ki-ki a maga nemzeti érzései, hagyományai és átöröklései szerint élhessen. Tehát ne legyen a földreform az állam kezében arra való eszköz, hogy valaki alól az életet kihúzhassa csak azért, mert az illető nem korpán nemzethez tartozik. A földreform eddigi mozdulataiban igen sok volt a célzat és az összpontosítás, mely ilyen nemzetroskasztó hatásokra dolgozott Ez gyűlölet és nem reform. A reform mindig több szeretetet, több egyetértést, több emberi melegséget akar bevinni az intézményekbe és alakulásokba. Hát legyen ilyen igazi reform a földreform is. Az antant engedékeny Konstantin visszajövetelével szemben A serrési béke revíziója — Elhalasztották a népszavazást—Róman-görög vonatkozások (Kolozsvár, nov. 27) A görög trón betöltésének kérdése, tekintettel a külpolitikai zavarokra, melyet Konstantin király visszatérése jelentene, bizonytalan időre tolódik. Bármennyire is zavaros legyen a helyzet, két lény mégis teljesen kidomborodik ez eseményekből. Az egyik Konstantin idősebb fiának immár hivatalos formában közlött eljegyzése Helena román hercegnőre, másik Anglia deeinterresementje Konatatinos visszatérésével szemben. Előreláthatólag ez antant, ha Konstantinos visszatér, nem tesz megtorló lépéseket, de viszont kútba eshelik az antantnak Görögországé«t megkötött sevréri békéje, mely Görögország fegyveres védelmét látja el (örök vagy bolgár részről való beavatkozás esetén. Jelentéseink így hangzanak: (Bukeresi, nov. 27.) Hivatalosan közüik, hogy Károly trónörökös eljegyezte Luzernben Helena román hercegnőt. (Dtv.) Londonból jelentik: Lygnes francia miniszterelnök Gellinivel Londonba utazik, hogy a három hatalom egyöntetű eljárását megbeszéljék a görög kérdésre vonatkozólag. (Athén, nov. 27.) A kormány elhatározta, hogy Konstantin visszakérését meggyorsítsa, a"’ válaszol ” listák alapján a népszavazást végtag isen december 5 ikére állapítja meg. A kormánysajtó értesülése szerint Rhallis miniszterelnök ez antant fővároséba utazik, hogy ai személyes tárgyalásokat az egyes negyhatelmakkel felvegye. (A dio) Konstantin számít az antant szimpátiájára Konstantin .Király hosszabb beszélgetést folytatott a „Páttt Párisién” munkatérsável () kijelentette, hogy számít Olaszország szimpátiájára, aminthogy sikerülni fog Angliát is, hogy ép olyan jó munkatársa ez antantnak, mint Vrai?,eoaz vök. Amínthogy Franc?sország is meg fogja érteni egyszer, hogy ő Görögország hagyományait sohasem éslte el. Franciaország ha biztosíékokat akar kapni, úgy kap is biztosítékokat. Anglia álláspontja A Journal londoni levelezője egy előkelő diplomatát megkérden Anglia álláspontjára vonatkozólag. Anglia nem fog feltétlenül titakozni Konstantin visszatérése ellen, csupán azt fogja kijelenteni, hogy az új görög terülttek megvédése érdekében nem fog semmit sem elkövetni, ha , Bulgária és Törkország Görögországot megtámadják. A Journal azt hiszi, hogy a görög esetnémetyík magukkal fogják hozni, hogy Görögország az 1914 es határokra vonuljon majd vissza. A görög népszavazás síhalasztása (Bukarest, nov. 27) Konstantin király visszatérésére vonatkozólag a referendum december 10 én lesz. (Az első dátum november 28 oka volt.) (Pária, nov. 27.) Az „Echo de Paris* athéni *, tudósítója jelenti, hogy a * tegnapi nap folyamén I a zajos tüntetések megismétlődtek Athénben. Tüntető csoportok vonultak végg az utcákon és sűrűen lövöldöztek revolvereikből és lőfegyvereikből a levegőbe. A salamis tengerészek, tisztjeik vezetése alatt, hasonló tüntetéseket rendeztek Konstantin király mellett. A további utcai tüntetések elkerülése végett a kormány elhalasztotta a Konstantin exkirályra vonatkozó népszavazást. A francia sajtó egyhangúlg állást foglal Konstantinnak Görögországba való visszatérése ellen. Néhány francia lap a nevresi béke revíziójának lehetőségéről ir, mint a görög kérdés legközelebbi megoldási módáról. Parisból költik továbbá, hogy a hírhedt Msecuris, a „tartalékos" bandák volt szervezője ,és Dumanis visszatértek Athénbe, fogadtatásukon pedig a legbefolyásosabb miniszterek vettek részt, Gunarissal az élükön. Az új kormány, amely Konstantint visszahelyezte, szeretné egyben a sévresi békét is megtartani. Tehát egyesíteni óhajtané a király népszerűségét ama haszonnal, amelyet Venizelos a szövetségeik segélyével szerzett. A „Le Temps" György trónörökös előnyére írja szüleivel szemben, hogy annak idején nem küldő üdvözlő sürgönyöket is. Vilmos császárnak s még hasonló ténykedésekben sem vett részt. Amdtt minő biztosítékok várhatok György hercegid? Kérdi az idézed lap. Atyját követte a száműzetésbe. A szövetségesek győzelme csapássá vált a Luzernba menekült királyi prakidra nézve. És ha György foglalná ,«s Konstantin király helyét Athénben, ez olybá volna vehető, hogy ő a Konstantin főtábornoka. Marad még a Kelet. Főleg Orosz- és Magyarország. A nyugatról idevándorolt zsidók száma még kisebb a délre beszivárgottokénál, ami Magyarországot illeti Ellenben ... a kazár birodalom, amely Oroszországnak majdnem egész déli részére kiterjedt, körülbelül Nagy Károly idején zsidóvá lett. Ezzel a történelmi térév -l függnek össze Déloroszország baraitai és krimofiber föliratai, amelyeken már e nyolcadik száz d£an török és tatár nevek fordulnak elő, mint például Tokamis. Palesztinai zsidó nevezte volna e magát Toktarasnak és nem Abrakáranak, Livinek vagy Jákobnak? Bizonyéra nem, ez a Toktamis tatár volt, éltett vagy éttermnek a fia. Végül a magyarországi zsidók eredőtét is megvilágítja Renan; nem vonatkozik ugyan értekezésének ez a része az összes mgyarországi zsidókra, mert nyilván máshonnan, nyugatról is szivároghattak be izraeliták, de mindeneseire döntő bizonyáékokat szolgáltat arra nézve, hogy a honfoglaló magyarokkal már nem egy sátorja zsidó jöhetett be a Nagyalföldre és így a fenei okok, finomabb vallási és lelki érzület, amely az egy istenség felé vonzotta a pogány, valósét,vá teszik, hogy ha nem is valamennyien, de bizonyéra sokan áttérnek honfoglaló magyarjaink körül a zsidó hitre. ... a kazár birodalom áttérése igen vegyjelentőségü a Déloroszorszégot és a dunai országokat lakó zsidók eredetetek kérdésében Ezeiken a területeken igen sok zsidó lakik, akik fajilag, úgy látszó vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis méreben zsidók. A műin tudomány megcáfolta azt a fölfogást, amely szerint a honfoglaló magyarok ulja a vérsekét szoroson át vereleng volna. Ez idő szerint ,szinte teljes biztonsággal állítható, hogy a magyarok a bolgárokkal vívott harcokból jól ismert délkeleti, erdélyi hágókon vonultak mai hazájukba, azon a s terű taten keresztül, amelyen — Asnan szerint — ifjé a nyolcadik században Kr. u. erősen terjedt a z iró vallás. Minden logikai és tudományos követi kezelés arra mutat tehát, hogy részben a bolgárbearni háborúkban megtizedelt magyarság rageri rá adó ösztöne, sőt tudatos törekvése, részben pedig az ütjük manti területek népeivel történt érintkezések folytán a faj- és nemfajzsidókkal való keverdék, sőt szokásaiknak, vallásuknak átvétele bizonyos mértékben megtörtént. Kétségtelen tehát, — mondja Renan -, hogy vakba a zsidóság egy faj hagyománya volt és hogy a mai zsidó faj kialakulásához, bizonyos mennyiségű eredeti palesztinéi vér is hozzájárult, de a mellett tény, hogy a zsidó nép mai összes té- jében tekintélyes mennyiségű a nem sémita vén annyit«, hogy ezt a fajt, amelyet a tiszta ethnos ideáijának tekintenek, amely századokon át fenntartolta magát, mert tiltotta a vegyes házasságokat, idegen beolvadását meg áthatotta, éppen úgy, mint ahogy mi idén más népfaji. Más szavakkal: a zsidóság kezdetben nemzeti vallás volt; ma újra zárt vallás; de közben századok hosszú folyamán a zsdó ág zárva nyita volt; vér szerint nem izraelita népelemek nagy számmal olvadtak a zsidóságba, úgy, hogy ma e szó etnográfiai értelme igen kétséges, a zsidó típushoz szó fér. Asnan hosszas tanulmányai alapján kimondja, hogy nincs egységes zsidótípus, hanem több van, amelyek közül egyik sem vezethető le a másikból. Hogy a faj bizonyos számú típusba különült, az előbb mondottak következtében a későbbi elzárkózás, a ghetto, a vegyes házasságok tilalma folytán történt, de főleg a századokon át zárt körben történő házasságok eredménye. Hasonló ehhez a franciaországi protestánsok helyzete, akik szintén igen hosszú ideig voltak kénytelenek egymás közt élni és sok dologtól el voltak tiltva, akárcsak a zsidóké van hasonlóságok támadnak így, amelyek nem a fáiból erednek, hanem bizonyos rokonhelyzetek eredményei. Ugyanígy a zsidóknál a jellegzetes arc és a szokások inkább a századokon át reátak nehezetlt társadalmi kényszerűségek követnvei, mint faji jelenségek. Érdekes fényt vet Renan az akkori franciaországi „elfajult” politikai viszonyokra, mondván : ... örüljünk, azérül, hogy ezeknek a történelmet és etnográfiát annyira érdeklő kérdéseknek Franciaországban nincs gyakorlati felelőségük. A hozzáfűzöm politikai kérdést jól érdöltük meg. Amikor nemzetiségről van?Ő, náunk a faji kérdés háttérbe szorul és helyesen cselekszünk. Az etnográfiai tény, amely elsőrendű fatenséja a történelem kezdetén, a művelődése áthaladásával folyton veszít jelentőségéből Amikor a nemzetgyűlés 1791 ben elrendelte a zsidók fete ditánát. igen keveset törődött a fajjal U .y vél* d-t hogy az embereket nem az ereikben folydnak vér szerint kell megítélni, hanem erkölcsi és «•*értékéül szerint Franciaorzság dicsősége, hogy ezen a kérdéseket humánusan kezeli. A 19 század lerombol minden ghertót; a máeus fölépítésükön Fáradásoktól megvonom tiszteletemet Az izraelita fej óriási a szolgát cipkt tett a vitának. Különböző nemzetekbe beolvadja, különfélemeri egységgel Esrzhargban, azt fogja tenni a jövvet, amit tett a múltban. Európa szabadelvű erőivel összefogva, igen nagy mértékben fogja előerzdeni az emberiség társadalmi előrehaladását. Ezeket mondta a zsidókról Retaa 1883 ban és bizonyára nem hitte, hogy negyven eset sem telik el s már dühöng a fajháboru, az írtsmílizmus és a cionizmus. Vasárnap. WM november 28 A sévresi Nagygörögországot ezek úgy lehet fenntartani, ha a maga rendeltetését öntudatosan felismerő nép állhatátos erőfeszítéssel, egy két nemzedéken át, minden áldozatot meghoz a venizelista mű konszolidálása érdekében A görög nép barátját azt hiszik, hogy képessé vált e feladatra és a múltban szerzett tapasztalatok e..lapján, nemzeti ügyének felkarolásához lét, de a november 14 isei választások az ellenkezőt igazolták. A magyar királyság kérdése A franciai álláspont a bolkerevisiáról — Ausztria 6a Magyarország viszonya (Kolozsvár, nov. 27) A magyar királyság kérdése csak a háttérben kísért, a kormányzópárt átalakulásának programadóból is kikapcsolták. A Habsburgok azonban egyre erősítik propagandájukat. Budapesti jelentéseink a következők: Franciaország és a magyar béke (Zürich, nov. 27. M. T. 1) Bruger, a francia külügyminisztérium sajtófőnöke a békeszerződés revíziójára vonatkozólag egy hírlapi nyilatkozatában a következőket jelentette ki: Franciaország nem nyújthat segédkezet olyan törekvésekhez, amelyek akármelyik békeszerződésnek a revízióját célozzák. A területi kérdések egyelőre úgy maradnak, ahogyan a békeszerződések szabályozzák. Azok a kártérítések, amelyeket Románia Magyarországnak biztosított, kizárólag pénzügyi, gazdasági és közlekedési ügyekre vonatkoznak. A kis antantnak az az érdeke, hogy Magyarországgal a jó szomszédi viszonyt tarjon fenn. A királyság kérdis (Bice, nov 27. Saját tud) A magyar kormány mögött királyság kérdése képezi azokat az ellentéteke, amelyek könnyen kormányválságot idézhetnek elő. A kisgazdák pártja magáévá tette Bethlen Istvának ezt a tervét, amely ebbe a három szóba foglalható össze: csak magyar királyság Ez azt jelenő, hogy a magyar király szem lehet egyúttal més országnak is az uralkodója. A Habsburgok Ausztriába és Magyarországba való visszatérésének a szándékát kívánják ezzel lehetetlenné ternni. A Hababurgok királyságé. A e hive! Scornbalhéjén gyűlésinek. Élükön Lehár báró ezredes áll. A nemzeti király választását kívánja ma már a nemzetgyülésnek a többsége s e kívánságnak tudvalevőleg Kovács J. István volt értemtitkár a legerélyesebb szószólója. Ez a kérdés is az egyik alapja annak a törekvésnek, mely a jobbszélső elemet is ki akarja rekeszteni az újra áterrrvezendő kormánypártból. A kormányválság elodázását szolgálják azok a kijelentések, melyek szerint a királyság kérdését ki akarják kapcsolni az időklásokból, Wlassics Gyula a főrendiház legutoló elnöke memorandumot a «kozott ki, amelyben kimutatja, hogy a főrendihájcoleg még fennélt, csak beszüntette müköd»»é. A memorandum célja a főrendiház életiek©!»«*,mi azonban nem rokonszenves a mai közhangylat előtt sem.