Keleti Ujság, 1920. december (3. évfolyam, 283-287. szám)

1920-12-25 / 283. szám

Szombat, 1920 Da­cem­ber 25 és fa^nnunzio felé te­kintgetnék. ' GfeSzország jóna j «agy «társadalmi kBf dfemeknek ,s sztttttóe s ezérT iek­i *'feîlSsrle­meknek-A­ eredményet 'mér seperi »em­­ tehet ;( › Jugoszlásj*a vérte megegyez&tve az olasz krarmarits­al. Ez az'Vgyez- Jm­ény azonban: ›f­em jelenti .a két nép békéit. Az -okfez kormány.-jé’ászt tehetetsen cpA.inunzióV.i' szem­­j-'bén, kinek parsán állanak ras'-obsz nációnál szak. A rapallói eső r rmény egyelőre fetehát csákóimé­­tet- Éjeferi rendezte a fiumei kerekest. A­ délszláv­ állam né­­■peinek figyeletet azonban jefer-lég belső­­kérd­ések kötik le. Morohnegró népe gjillilatig •• secundo­­tt le ■ ’függetlensége* követeléséről «gsr-mosh a‘ választási ikon ^Horvátország­on és Boszhiáb® is az alpárt . jutott ' többségre, asmely önálló homá­h'k­öztársaságot kö­vetek ’Növeli a heb­zet súlyosságát«»' kommunista mozga­lom, amely,­ mint a választásokon kitant sok­­vidé­­­­ken, Szerbiában és az úri tartományokban, n­agyon­­ erős és képviselői is varmatea, parlamentiben.. Erős ! a kommuns-ta­ mozgalom. Csehszlovákiában is, ahol a "lperális nyugtalansághoz "szintért nacio­­­­nális forrongás is járul,­­&cesehek nem ad­­ták meg­­-■ a tótoknak a pittsburgi írgyelményben gérti autonó­miát. A Kîseh bürokrácia képtelennek biz­onyult ez ország 'ksn-nártyzésára. Végiig f­elm­émedtette a hely­zetet a­­«állási kérdés .A fitsszhek elsztendisak Rómá­tól és emire egyházat íilakifdtnak.­ A dótól­­ azonban hűek valksiukihoz, artety­­esen cseh hhfalalnokok és katowsk sz fi mos ’fi­sszaélást követyes el. Így tör­tént, hogy a £ 0 szKzatskbar, kötholikaz­­­otok között a papság-fiz­i mnálfenaigra inteekvö megszgellem­kera­­tője. Teffidde­n ma szekkáliu szivenéobenn látott­­a „magyar”a c­seh teváralnok­nál. A magyar és né­­met kisebbség részt vett saviat­asztásaten, képviselői azonban e pe­rlan­er ihwnt bejelentetésk hogy ragasz­kodnak Suren idelkezesi jog,okhoz és­:etern ismernék el ennek jfregi értésével lététöU alakuleto­tat. Kírlpo­­litikéban s ese bei­­élvezne ét .árják* ai békeszerzíd­is által számukra templicit kényező felyzetet és gaz­­­­dasági hegimó­­­iára törekednék Középremrópábecr,. Sz­ári elleneztek , nitetsz. kwa bí&-eráció 83 B*, ezért akadtak megalakita&i a i tke -arttes­t 1 szövetségei -am«?y ezcmbarr z.indenc^len­kező áíLya­­; dacára,, lét® nei n jetínak 'fete ithetö. .Le»gs©tossiság­ ­megtagadta «, de iéjsésinakkistentantba annak csétr­­imperialisztikas s,ürsezeit miatt A­essen-lengyel el­lentét különösben 11-tesébeni vtesületi­ gata miatt iger ,erős. A lengyel ke­erovnxy ,azotean nesii kevésbé ian. perialisztikusan cs­éheiknél, bár az ciskosz héten­ keserű leckét szó­láltatod. Bettit az ö­tországban­­ nagybirtokosok és­­katonák reakciója az úr. Nemrég szavazták meg egy­ szenátus felálldtását, hogy e konzervativizmusnak­ szilárd volán legye,’. Közbar pedig a nemzetközi­ ­ma­nklátmozgalom nagy előhaladást tett.­­Viszhkában,egy év a­iatt nyolc­vankét­ százalékkal nö­ tehetőt , a szervez­ett mun­kások száma. Csehorsz­ágban a­­rra,akés szermezetek­nek egymillióháromszázez­er tagja van, hízvéjóban 1915-ben hatvanötezer szervezptt munkies volt, 1919 végén pedig 224 000. ízérpe országi in há­rommillióról hét és fél é­vi figur­a, Angliában az 1914-beli J­árommilióról hédráilióra emelke­dett a szervezett munkások száma. Amerifetean az 1919- bei­ háror­m­illióról 1920 áprilisáig­­négy és fél millióra emelkedett be hagyományos s­zervezetskbe tömörülő maunkások­­száma, ezeken­­javul azonban még újabb szervezetet, milliókat csoportosítanak. Hasonlóan nagy a szentbeli emelkedés (­Olaszország­­ban, ■fiiig Franciaországban csekélyebb. ,A szánjeieli emelkedéssel ss­nmben dfU az, hogy a rrtjtnkosmoz­­galmak több helyen erpj(xket fulbee&áték', ami vie­res­égekt­ vezetek. fpdgÉptulajdonoso/v és jjapIrtosMA 4P*zif Í€gjoíff­ gyártmány irógépszafía* &ok és szénporok nagyfona és kicsinyben AÜggolcsóbban, itaptáron atot kiárusittatnak BODNÁR JÓZSEF Erdély legrégibb sfifcíras irógépi­iírálatá­­nál, At’K*fon a főpaxtával szembe­n. Szak­szerű iá­rítőműhely, Felszerelási cikkek nagyraktára. Kérjen árajánlat&t ] ! ! 1 KBHáCSQRYI RSSíMsáR ! I J 1IZEISZ és mOLÜftR l női divatsírGríázdbanlíZessdéngí ü 7 ^ i I/a Fehérnemű-vásznak 22-50 Lei. Flanellin............................. 24*— tt . G^ermere­swetter­­ . . 46*— Monslin-harisnya . . 30-­ff Igazság a „megtipett fala" ilgpben | Neg?g$M5 öy^Mságpl­yfăciiaft a W-to'f8 PBíte — BsizíiBíiíkii Eüesz n tSjársst — Er # szaM és egy másik s­ür.éííí — Hogy Jiéssölhít r u gyiliossági véd és müiépen cáfolják meg //ÄoftASitÜb', ‘tfeie. --24. Báját4 tud.). Kfeg ez év mé­jos&ban történt, hogy a kolozsvári ' ü­gy'észség^ (pc­­zcV-ml irótt detektiv-jelentést kapott, mely arról/ssá­­szt Cílt­ene, hogy 1 öyalu község patikusa­.»politikai ofcofe­meigmáegezte' a ■ kis havasalji község rv^gven. nirmék lakóját. A ‘ detektiv be is szól­­áltatta ■ u _syi!­­;ie«s“ gyc^égéreket é s ft súlyos bizonyitéko!­t. suiys talált a'vizsgálóbiró Halász Jakabot — ez a, patikus nfiöVé­lekezetés v vizsgálati fogságbe helyezi,é. Amsek idéjén-m^-uhk. létturyr'te nyeza 5s«ítáa, hr^gy hsiga­­tzolj­uk.rriStyén sötét' kutmérgeZéSSr.l koholják ja vá­­■«dat.' hogv­ bebizonyíteuk: nem­ ‘«se. öreg ’palíkos a­­’bünös,i^e- azok­ a'méregíüintők,ai­k a jjénza'bor ifatusi naép köss®! ‘ilyen 'gran­isitéserket tírj»isztenek, a’ok na' gyületk­ödés magjáhral igy­ecékezik roeg a steíkek ‘iiiszta­'kiíkáit. Bejárik' a falut, ákat érti­nik a traioita­­kat gyásfeóló kis falusi ’ poliakra, Vikerdezgnik» ki­­faggatteBv mínd&ik?', kfeiek^hílotja volt E«-«sehol .‘semmi .­«egyetlen. «&»!,■ ;m­ég'«!9*!c va!6sxteQseg?ei set igazolt:®vanu , . .’l­/ikt doteg voM mar sakkor élőt--» tünk: vasárnapi Sterezgates bódiill isifaziájfi koe holtal k­^n vádat, (&! t EvesaMte meg * szenzáció I. (a­ siker a Rét -hajhááió Wirosă-delek ivea rs ijgy feS er ty buta ssÉbeszédből.;m­él ^’veitszeres ssall­eságvrádj­a. jegyzőfeenyvekkeL k'val alo» dkte? Bána Eüdssi, ssze­k­értői • vásmennyei, - orr. ely— és ill :jon ,a mesglep­e- i dés­—van .lóban «mérgét á­lapní vnegjta ®éé@«zerétíbe: a­­ rimorphia not. A. „Kdeti IHjs.»«®“ Ijasátuans közölt adta­­ítaink rssomán a -hienta' és rasgélaí ni.jară' fejlert fénye «z volti­ogy Hálásí J­ákaiot tszaaaadlîanrarte elyep­­ték. A E-hivatalos vvnzsg­álat azonban folyt írv­ éi stb Kinind .3ti.nai napig a niscar is a Mvatcá-os f-tárnák Elainden *• erejével kieszüntették. ez cel/ir­ást :«zene. kilalász. Jakab r ne»; szorult e:ire­­a itéhabírtáaisra. ka'lyan Motelen, ölye-í st inteszílua. yölta.­­ véti Arogy­­­énmagsin.cáfolta meg. E e az az insddkdiás,­­taéílve í ^.*■3 eljánsai' beszüntetik, Halász es­toffo tó fiabilitálása­­ r»ellett.ssrn- sulyesisiogb tlyegzése ,e ihen­ügy den­se ffe Ieméií5®inek, főleg pe­dig a «séle.ktiv tejjlrásán­ak i.is az elfí' szakértő i v­éle­ményiwak. Más á-ákori beszí­mo.lenfefcam isfegiftife, bogi a. nti5i »mozo«! detektív nagy ambicióvel gyűjti le a tyilkos o­­rvosségokb , h 'iogy feszcsy olyan . orws­­■9ás is kési ít- &.bölget­e­k felé. am­Bilytől — meggyó­gyult a. iteteg. /A-sjS kocság tegujabb skünjeje, ,a gyógyszerek: pecsétese, luguszofet nélkül, nyitottan kéri itek a.--* tzsgálóbbá; o.c, illetve első ^szakértő­höz. És siti .álljunk mi.» egy kissé. Negyvenszeret gyilkosság tv.adja Lenke: vialakkt Kéznél vannak e legfob­b bizfi* gitékok, imttg­yk a gyilteses gyógyszerek. ! Ha­ f ?y kistó" rosszfesszesni&ek vagyaará;, — .ás ilyen lehdt­elen M&dal szeinte­n lehetetlen nem annak lenni — le ík'll- szeeez&'k .annak tehttőségét : bárki megváltoztathetta a Kefqfe alti .gyógyszer tartalmát. Ha ; íped]ig j­óhiszik­nek vagyunk r külső behatások, pá­rolgás. ned­e*»nég. stb. jbefolatásolhatja ,a szakértői í-pnegálh pitásL ' A^yógyssas-'ék téhlái’rispecsételés nélkül, íielje­­.«n sza­badon skerűlnek te- És e­ckor jön a is.rak­­értő. Ne:n akezdik a nevét kiirni.'bár megérdemelné. |&. száfcs'ő vegyelemzi l e gyógyszereket és ..e^röl jehíntésk­esz. A^yógyszerét­ben mor^hiura vaph&et, ,eg.y ritka, keleti -ts éreg; az­. indiánok ezzel mérgeik mag tőrév­el és tk­ilaikaL las pont ez.ee t­akarja fa­lu,, és nvrgt nérgezil Halász, .a patikus. A szakért aiohbare ^-get elfelejtett : ky^­ntitative és kvslitative jmegal'areia v a g­ á­gyszereteL így tehát, hogy mi­lyen smering ségkert főleg pedig milyen arányban szerepelt . «& morph», m a gyógyszerekben. E* még egyet,­ami •■Viszont &hető : a f^yógyszerekből annyit m­eghagyni, s hiogy az ő szakértői megállapkását el­lenőrizni lehes­sen, te­rmészetesen a bűnjeleket ké­pező .orv ossáíS'S üvegek tovább is hivatalos cijíga­­szolás rítekül:»:aradiai- ^ .Ne­jgoncidíjí­ setei, hogy ezeket az igen jel­lemző .«és lényeges m-riasztásokat mi állapitljík meg. Kore mp’i'anet­í'r. Parrítí egyetemi profesz»­szor mutat rá ebekre röviden irányban teljes és tudós snuríkójára való szekértői véleményében. A vizsgálat további fejleménye az volt, hogy a hullák exhumálásért gondoltak, u u­gyancsak Pamfil dr. egyetemi ttanár v­éleménye azonban ezt illuzó­­ffeussá tette. A hullasuppezis, a keletkező bomlási mérgek és a földből felszívódott mérgek lehetet­lenné teszik annak isi megátlasítását, hogy valóban méreg, orvosságban beadott méreg okozta-e a halált. Ezzel az indokolással, az egyetemi tanár sú­lyos szakértői véleménye alapján szüntette be az eljárást az ügyészség. A szenzációs politikai bűn­ügy hatalmas aktacsomója ezzel örök feledésül az irattárba kerül. És úgy is kell legyen, hogy ezzel irattárba ke­rüljenek, teljes feledésül, azok a gyújtogató, lap­pangó érzések, melyek a kis falu békéjét megboly­gatták. Hadd dolgozzon békén, szeretetben a falu népe és a városok lakossága s ne engedje soha, hogy a gyűlölködés titkos ügynökei olyan vádakat kovácsoljanak, melyek mérgesebbek minden mé­ I regnél, mert a lelkekeket akarják megfertőzni. ( ---- 1A miniszte­relnökök december végén­ konferenciára gyűlnek össze (Lyon, tev. 24.) Hivatalosan tudatjuk, hogy a «sSvateége» nagyhatalmak kormányeln­ökei a ti&bhi tátid kozákon félbenmaradt kérdések tárgya , issí­­ra tájeAh konferenciát fognak tartani. A konfer­e­wenc­ián részt fognak venni az angok «.,rant. .. fcz.olasz­­kormányereik, ez utóbbi, azonban «estilleg Sfor­za gróf külügyminiszterei kepviselte» A­i­kcsdbrencia «decemb­er 28-ika táján kéz Nttasábjai, vaföT :C#inn'esböfi fogidfe-meglaf.öHi.­va­talas h­atásokáófrati ■*/. i» -A brü­sszeli konferencia tanácskozásai tíbijm.,1.fee. 24.) A brüsszeli szakértői korsze­­k sétásén ked­den reggel nem volt­ hivatalos ülés. A féíjfi­ etstfeesek és a «németek­ delegátusai csak ma­­gér­abeszélgetésre szorítkoztató. Délután a szövetsé­ge d eiegártusok ts meghallgatték Seydoux és Jora­­i -Ai­rd ten­­eepozéjénak a folytatását és bevégezték az elk­észítet­t végett a konferencia egyes tagjaira­­ forrott jelentsek és előterjesztések vizsgálatát. El-­­hiitárcizták,Hhogy mindegyik előadó folytassa a rá­bízott készdékek vizsgálatát és ezért állandó érintne­­n’rsbf n .imajaaijon a német delegátusokkal. Január •eleje: j acctáfc « konferencia foglalkozni j°8 a tel­­­jesen , eléjá­rta és befejezett jelentésekkel. Szer&ir- «reggel a konferencia teljes íilési-far—■ ffesft, Bineltffir- JIDelacro­x, a konferencia elnöke' iá-­­éatte !-a: mentiekkel, hogy a. szöve'tég-.sek milyen­ eljárást fogadtunk el a tárgyalások továbbvitelére.. ia«.'g jTisKU i&- német de egác ó elnöke ehez hozzá— jöij j (t. A »szakértők tehát érinti­ezésfcen maradnak osj.t bá**a'!é4K" Delacroix vezetése?alatt fognak dőln 3TV án­. (Hajn­altos mdia-távirat.) 3- MINJÁNVÉLEMENY ovo Belelépek Mint az felárvult erdélyi magya­rség" égvédül hi­­jszetttítt vezeti*.embere,«ezennel ünnepélyesen kVépek. „ ijdSeHábbal, mint a­ jó katona.Tudom, hog­y-veszedel- 151 ji­­mcs «mberifel­­ tartottak mindig, hat most mér elér­­­j'­­.«t.e«lnek Iái®*,­ ez időt, hogy bebizonyítsam: infe l^xwrint rollyeauggy .rettenthetetlenül veszedelmes-fiu, /y-jaj-vok.­­De óvatosan­ lépek ki. Próbálgatom előbb a vi­­z :zj£t. Csak a lázhegyemet pöccentem bele s már egy j­ó .kicsi szeretném is visszacsinálni az egészet. Juj de-' ' 'miatt. ez a vizit iDe bele kell menni a keservét náki, különben siz­usségek hamarabb belemennek. K­Hogy is mondtam­­csak? Éljen az akti Ohó,­­«ez «vife«. Ez az akti­vitás még. Vitatkozzunk csak­ egy tápsit felette. Ha én vagyok az a bizonyos hi­­-­ Tálait »vezető, aki tényleg vagyok, mert ha nem va­­gyok, akkor ki vagyok ? Akkor senki sem vagyok, tehát he én vagyok én, akkor nekem nem is sza­­ba­d kilépni mert mi lesz ,a passzivitással ? Ki ma­rad passzív, ha én nem? Bizonyosan valaki más­t belebujik­ a passzivitás oroszlánbőrébe és akkor őt­­fogják ter©ni helyettem az Egyedül Hivatottnak. Sír­nie jó. Tehát 'ha nem én vagyok én,... nem, ez nem 'tehet. Én és vagyok és kilépek, punktum. Juj, de hideg ez a Víz! És hozzá meztelenre kell vekőzni, itt isem lehet ruhástól. Itt ország-világ megfogja látni ösztövér idomaimat. — Ejnye, még a gondo­ltára is belepirulok. Az­­egyedül hivatott vezető egyéniség_ cserén ! Semmi,­­de semmi nincs rajta, csak a csu­pasz *— aktivitást­, ez nem­­­lehet. A szeméremérzet nem hal­hatott jó annyira az erdélyiekből, hogy po­jt a mez­telenségeimre legyenek kiváncsiak. És én, mint hi­vatott vezető, hogyan állhatnék ki népem­e­t egy szál aktivitásban, hisze­n akkor mindenki meztelenne­­fog vetkőzte. Nini, ez a vetélytársam már egészen le is vet­kőzött. Hopp, most fejessel veti bele magát! Jesszus­­kám, jesszuskám, itt igazán tenni kéne valamit. Leg­alább egy alatt, hogy Bele kéne csapnivaló novellát kellene írni álnév valamiképen megrten­sztve, a reputációt burkolni a lényeget, hogy kell, hogy még nincs itt ez idő, hogy majd ha fagy. És majd ha befagyott, akkor nem lehet be­emelni, ak­kor csak menjenek a szamarak a jégre­­ láncolni. Hű, de­ azok az újságírók! Nézd csak, hogy lu­bickolnak már és nem látszik egyebük, csak az iz­mos békájuk, amelyikkel a vizet szelik. Ez így nem maradhat tovább. Én is bele fogok lépni, mihelyt­tt a vezérlőbizottság elhatározza. Abban a bizottságban aztán én is benne leszek. (Kérem cenzor úr szíveskedjék itt vagy öt sort tö­rölni, mert különben az én népem azt fogja ró­ arra hinni, hogy én tényleg nem is követelek az ő szá­mára semmit. Ellenben követelem tőle of polgcresz vezetőegyéniségem szentté avatását és a „legnagyobb magyar II.“ jelzőt. Az előbbi mondatot csak önnek írtam édes cenzor úr, tehát kérem a többi zárjelben levőkkel együtt törülni.) Belelépek, kilépek, visszalépek, előrelépek, hátra­lépek, jobbra lépek, balra lépek, föllépek, lelépek, ellépek, meglépek, lépek, épek, pék, ek, k. Dalolva: fiz a barna kislány ibolya, én vagyok a vigasztalója. Privát

Next