Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)

1921-02-01 / 22. szám

Kedd, 1921. februárius 1. Az új választói törvénytervezet Arártylagos választás — Lajstromos szavazás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti lapok közlik ez új választói törvényjavaslat szövegét. A javaslat bírálatával egyik legközelebbi számunkban foglal­kozunk, most annak főbb vázlatát adjuk. Aktív és passzív választójog A kamarai választásoknál választók az összes 21 évet betöltött román állampolgárok. Ezek általá­nos, kötelező, egyenlő, közvetlen és titkos válasz­tással az arányos képviseleti módszer szerint a né­pességnek megfelelő számú képviselőt választanak. (1. §.) Román állampolgároknak tekintendők ... a csatolt területeken . . . azok a lakosok, akik azelőtt osztrák vagy magyar állampolgárok voltak, ezeken a területeken 1914 aug. 1 előtt letelepedtek és a békeszerződés következtében a román állampolgár­ságért optáltak. Képviselővé választhatók azok a román állam­polgárok, akik 25. életévüket betöltötték, polgári és politikai jogukat csorbutatlanul gyakorolják és tény­leg az országban laknak. (12. §.) 2. A szenátus a többségi elv alapján vá­lasztott szenátorokból, az ezen szenátorok által kooptio által választott tagokból és azokból áll, akik hivatali állásuknál fogva szenátorok. (5. §) Mindazok a polgárok, akik 40. évüket betöltötték, valamint azok, akik szabályszerű bizonyítványok­kal igazolni tudják, hogy az elemi iskolát elvégez­ek és 25. évüket betöltötték, minden 125.000 lélek után egy szenátort választanak. (6. §.) Az így meg­riasztott szenátus összeülése és megalakulása után Jopp­io útján még 15 szenátort választ, még­pedig a kereskedelmi kamarák elnökei közül 3, a mező­­gazdasági egyesületek elnökei közül 3, a pénzinté­zet elnökök közül 3, a gör. kel. lelkészek közül 4 és a gör. kath. lelkészek közül 2 tagot. (7. §.) Hi­vataluknál fogva szavazati joggal biró szenátorok: a trónörökös (25 éven felül),,a metropoliták, a kü­­önböző vallásfelekezetek fejei, a volt miniszter­­elnökök, ha egy évig viselték ezt a hivatalt, vagy három éven át voltak miniszterek, a törvényhozó estületek volt elnökei, ha legalább nyolc ülés­­szakon át elnököltek, a volt miniszterek, ha öt évig viselték ezt a hivatalt, vagy legalább négyszer ne­veztettek ki miniszterré, a királyi ház minisztere, a­egfelsőbb semmitőszék elnöke, az akadémia el­­nöke, a­­legidősebb egyetemi rektor. Szavazatijog ♦étküli tagok : a trónörökös (18—25 évig), a nagy ezérkar és a tengerészeti vezérkar főnöke. (9. §.) A választókerületek A választás egyenlő nagyságú és 250.000 lelket számláló kerületek szerint történik, amelyek mind­egyike öt képviselőt választ, tehát 50.000 ember választ egy képviselőt. (2. §.) A kerületi beosztást ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása után külön érvény fogja tartalmazni. Egy választási kerület két szenátort választá­sára leadott szavazatok összegeit összeadják s ezt a számot elosztják az úgynevezett választási kulcs­csal, amelyet úgy kapunk meg, hogy a választandó képviselők száméhoz egyet hozzáadunk. Minden lajstromra annyi mandátum jut, ahányszor a rer­­esett szavazatok összegében a választási kulcs fog­laltatik. Meglehetősen komplikált művelettel kell kiszámítani, hogy kire jutnak a további man­dátumok. A választás előkészítése Minden választási kerületben központi irodát felállítani, amelynek élén egy bírósági személy (I. (20. §.) ) gondoskodik a választási igazolványok nyomásáról és kiosztásáról, a jelölések elfogadásáról, a községek beosztásáról körletekre és alkörletekre, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról és a szavazatok megszámlálásáról s a mandátumok oda­ítéléséről a törvény szerint, valamint petíciók átvé­teléről és illetékes helyre juttatásáról. (21. §.) A vá­lasztói igazolványokat a községi elöljáróságok állítják ki. A választási lajstromba való felvételt városokban a rendőrkapitányság, községekben a jegyző végzi. Ezek a hivatalok kötelesek külön lajstromokat ve­zetni a kamarai és külön a szenátusi választókról. Az első lajstromot a törvény életbeléptetésétől szá­mított 60 napon belül ki kell állítani. Fellebbezések felett a törvényszék dönt. A jelöléseket legalább 15 nappal a választás előtt 25 választónak kell benyújtania. Lehet egyé­nileg és lehet listával jelölni. A listában legföljebb 6 jelöltet lehet állítani kerületenként. Az egyéni je­lölést legalább 100 választónak kell benyújtania és az önálló listaként kezelendő. Egyúttal meg kell fedni a lista megkülönböztető jegyét is. (Egyszerű mértani ábra, kereszt, négyzet stb.) A jelölések visszautasítása ellen a bukaresti ítélőtáblák elnökei­ből álló bizottsághoz lehet felebbezni. A­ szavazás kötelező és annak elmulasztása 100 500 lej pénzbírsággal büntetendő. A kamarai választások három, a szenátusi választások két napig tartanak, mindig reggel nyolctól este nyolcig. Az urnát éjszakára az elnök és a jelölök lepecsé­telik s a helyiségben katonai őrség őrködik, amely­ben a jelölők is résztvehetnek. Az összeszámlálás­­nál külön fel kell jegyezni az egyéni jelöltekre adott szavazatokat és azonkívül a kamarai válasz­­tásoknál egyes listákra adott szavazatokat. A debreceni botrány Negyven kálvinista képviselő a tem­plom újjraszentelésén . Eredmény­telen még a nyomozás (Kolozsvár, jan. 31.) A budapesti politikai éle­tet felizgatta a debreceni kálvinisták nagytemploma ellen intézett meggyalázó terrormerénylet. A buda­pesti politikai vizsgálóbizottságok vasárnap még nem érkeztek le Debrecenbe. A magyar kormányzópárt békéjét az egész múlt héten ez az eset háborgatta. Budapesti híreink a következők: Új választások előtt (Budapest, jan. 31. Saját lúd.) Teleki Pál mi­niszterelnök a nemzetgyűlésen válaszolni fog Benes cseh külügyminiszter beszédére. Szombaton a sajtó számára újságírók előtt ismertette e válaszának tar­talmát. A magyar nemzetgyűlés 3-án ül össze s be­zárják a régi ülésszakot, az újat azonban nyom­ban megnyitják. Újraválasztják a tisztviselői kart és a bizottságokat. A belügyminisztériumban választójogi törvény­javaslatot készítenek. Ferdinéndy kijelentése szerint májusban kerül sor a törvényjavaslat tárgyalására. Reméli, hogy őszre megszavazzák és ősszel már az új törvény szerint tarthatnak választásokat. Felháborodás a debreceni merénylet miatt (Budapest, jan. 31. Saját tud.) A debreceni re­formátus nagytemplom ellen elkövetett meggyalázó merényletről már írhatnak a budapesti lapok. A kor­mányzópártban pénteken és szombaton is izgalma­san tárgyalták a felháborító esetet s a katolikus és református képviselők között heves viták folytak, de megegyeztek abban, hogy ami történt, egyforma megbélyegzéssel ítélik el. Negyven kálvinista képviselő elhatározta, hogy e héten Debrecenbe utaznak és részt vesznek a nagytemplom újra-felszentelésén, amely nemcsak a debreceni, hanem a hajdúsági kálvinizmusnak tün­tető ünnepi megnyilvánulása lesz a szégyenteljes terrorral szemben, amely templomot rombol és szó­széket mocskol be.­­ Meskó Zoltán államtitkárt megbízta a kormány, hogy leutazzon Debrecenbe, a hatósági vizsgálat ellenőrzése végett. A vizsgálat ugyanis a tetteseket nem nyomozta ki s a városban a felháborodást ez az eredménytelen nyomozás csak növelte. Vass József kultuszminiszter a felháborító ügy politikai oldalénak a megvizsgálására kapott megbízást, azonban még nem érkezett le Debre­cenbe. Ferdinándy belügyminiszter a kálvinista képvi­selők kifakadásaira és kérdéseire azt mondotta, hogy amint az első jelentést megkapta Debrecenből, azonnal a legszigorúbb vizsgálat folytatására utasí­totta a debreceni rendőrséget. Amikor látta, hogy a nyomozás eredménytelen, kipróbált bukaresti detek­­tíveket küldött le. Egy újságíró a merénylettel kapcsolatosan kér­dést intézett Linder debreceni katolikus préposthoz, aki kijelentette, hogy elítéli a merényletet, annál is inkább, mert a múltban hasonló merényletet követ­tek el a debreceni katolikus templom ellen is. Amint Budapesten meg vannak erről győződve, a merényletet csakis a terrorizálás végett Debre­cenbe ment különítményi csoportok követhették el s ezért eredménytelen a nyomozás is. Bizonyos, hogy a kálvinista cíviseket a terrornak ilyen eszközei nem puhítják meg. A cseh-magyar viszony (Prága, jan. 31.) Egy cseh újság azt a hírt közli, hogy Zágrábban jugoszláv-cseh katonai egyezményt kötöttek volna Magyarország ellen. Ez egyezmény úgy szólna, hogy az esetben, ha Nyugatmagyar­­országot nem ürítik ki, a cseh csapatok a Miskolc— salgótarjáni vonalig való előnyomulást kísérelnék meg. A hír természetesen nem látszik olyannak, ak­k­ik amely a valószínűség jellegét magán viselné. Ugyanez a lap azt a másik értesülést is hozzáfűzi ehez a hírhez, hogy a magyar kormány lengyel légiót szervez s a légió néhány tagját Csehország­ban a cseh hatóságok letartóztatták. Ez a híradás is csak tendenciózus és valótlan. A magyar kor­mány a meglevő magyar csapatok számát is egyre apasztja, nem kívánja fenntartani, eszébe sem jut­hatott ilyen körülmények között, hogy idegenben toborozzon lengyel légiót. A cseh sajtok valóságképpen közlik azonban azt a hírt, hogy folynak a tárgyalások a cseh-magyar gazdasági eredményre vonatkozólag, amelynek a megkötését februáriusra váltá.-­ A mandátumok elosztása Ezeknek alapján számítja ki a központi iroda elnöke a mandátum­ok bo­sztésát. Az egy-­egy lis­ A parlament ülése (Bukarest, jan. 31.) A kamara mai ülésének elején a képviselők a sekcióban dolgoztak. A napi­rend során különböző kormánybejelentések szere­peltek, majd Cocea interpellált a Varjassy-féle papír­panama ügyében, amely 10 millióval megkárosította az államot. Felolvas két hivatalos aktát, amelyek szerint Tasl­anu meghatalmazta Varjassyt, hogy Bécsben bizonyos tranzakciókat végezhessen a kor­mány nevében, amely a papírszálltás fejében per­miseket bocsát rendelkezésére gabona-, tengeri és állat-exportra. Bizonyítja, hogy a Banca Naţionala az állam számlájára Varjassynak 19 millió hitelt nyújtott. Cocea kéri az erre vonatkozó akták bemu­tatását, kiemeli, hogy ezen botrányos ügy leleplezé­sében a sajtónak nagy érdemei vannak. Averesch­ miniszterelnök beismeri, hogy a feltételek az államra nézve hátrányosak, meg fogja tenni az intézkedé­seket, hogy az államot a kártól megóvja. Popovjze Mihály Teke Jonescu tegnapi kijelentésével foglal­kozva, kérdezi őt, hogy mi a véleménye a buftesi előzetes békéről, amikor együtt ül a miniszteri pa­dokon azzal a Garofliddal, aki ezt a békét a né­metekkel aláírta. Take Ionescu azt feledi, hogy náért volt más intenciója, mint az, hogy Nagyrománia első parlamentjében Bratianu helyett, aki a háborút megszente, Marghilomant ünnepeljék, aki a ro­mánok volt ellenségeivel a megegyezést hirdette. A szocialisták klubját megnyitották (Bukarest, jan. 31.) A lapok szerint a kormány ma elrendeli a szocialista pártkör megnyitását és megengedi a „Socialismus“ megjelenését. Argetoianu belügyminiszter elrendelte a szo­cialista klub megnyitását, mire a főváros prefektusa átadta a klubot a munkásszervezeteknek. Rascanu hadügyminiszter jelentésére Averescu miniszterelnök és Argetoianu belügyminiszter utal­­tották a jilavai és văcăreşti fogházak igazgatóit, hogy az ott letartóztatásban lévő szocialistákkal a lehető legjobban bánjanak. A szocialista pártválasztmány ülése­ (Bukarest, jan. 31. Saját tud.) Ma kezdődtek a szocialista pártválasztmány tanácskozásai. Az ülésen először a munkásság jelenlegi helyzetével foglalkoztak, az általános sztrájkkal kapcsolatos következményekkel, majd a sztrájkperekről­­tárgyal­tak s elhatározták, hogy a szocialista képviselők, feladatává teszik, erőteljes akció indításét a letar­tóztatottak kiszabadításáért, egyúttal a fellebbvitel­ tárgyaláson a vádlottak kellő védelméről vé® gondoskodást. Ezután az Oroszországban járt kül­döttség tartotta meg beszámolóját. Christescu ismer­tette az ottani helyzetet, különösen rámutatott a nagy élelmiszerhiányra. Popovici kijelentette, hogy az orosz kormány szilárdan elhatározta, hogy meg­köti a végleges békét Lengyelországgal. Jó viszony­ban akar élni összes szomszédaival és nincs szándéka Romániát megtámadni. . Erre a vidékről érkezett kiküldöttek vázolták a munkások helyzetét. A konferencia elhatározta, hogy a szocialista párt­­kongresszust februárius végén fogják megtartani Végül foglalkoztak a csatolt területek munkásainak indítványéva], hogy a pártot meg kell tisztítani az államra kártékony elemektél 3. oldal A papirpanama a parlamentben A szocialisták tanácskozásai — A bukaresti pótválasztás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti papirpanama élénken foglalkoztatja a sajtót , a parlamentben is szóvátették a botrányt. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy az ügyletet meg fogják semmisíteni. A szocialista képviselők klubját megnyitották. Bukaresti jelentések szerint a moszkvai küldöttség beszámolójának hatása alatt valószínűnek tartják, hogy a párt nem fog csatlakozni a harmadik inter­­nacionáléhoz, hanem erőteljes parlamenti ak­cióba kezd. Az ilfovi (bukaresti) kerületben Spiru Gheorghiu szenátor halálával megüresedett szenátusi válasz­tásért erős harc folyik. Valószínűleg Dobrescu ügy­védi kamarai elnök, a föderáció jelöltje fog győzni, aki mindeddig tartózkodott a politikától. Az „Adri­­verus" nagy cikkben méltatja ezt a lépést s azt írja, hogy itt az idő, amikor a társadalom megmerd­­ésére a becsületes szakembereknek kell a politikai porondra lépni. A kormány elhatározta, hogy ép az egységesí­tés érdekében újból felállítja a megszüntetett buko­vinai és erdélyi miniszteri állásokat. Take Ionescu ma fogadta Trifu budapesti ro­mán főkonzult és Hóry bukaresti magyar követségi tanácsost. Utóbbi kormánya nevében kijelentette,­­hogy Magyarország a legjobb szomszédi viszonyban akar élni Romániával. Bukarestből a Dtv. a következő táviratokat közli:

Next