Keleti Ujság, 1921. február (4. évfolyam, 22-41. szám)
1921-02-01 / 22. szám
Kedd, 1921. februárius 1. Az új választói törvénytervezet Arártylagos választás — Lajstromos szavazás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti lapok közlik ez új választói törvényjavaslat szövegét. A javaslat bírálatával egyik legközelebbi számunkban foglalkozunk, most annak főbb vázlatát adjuk. Aktív és passzív választójog A kamarai választásoknál választók az összes 21 évet betöltött román állampolgárok. Ezek általános, kötelező, egyenlő, közvetlen és titkos választással az arányos képviseleti módszer szerint a népességnek megfelelő számú képviselőt választanak. (1. §.) Román állampolgároknak tekintendők ... a csatolt területeken . . . azok a lakosok, akik azelőtt osztrák vagy magyar állampolgárok voltak, ezeken a területeken 1914 aug. 1 előtt letelepedtek és a békeszerződés következtében a román állampolgárságért optáltak. Képviselővé választhatók azok a román állampolgárok, akik 25. életévüket betöltötték, polgári és politikai jogukat csorbutatlanul gyakorolják és tényleg az országban laknak. (12. §.) 2. A szenátus a többségi elv alapján választott szenátorokból, az ezen szenátorok által kooptio által választott tagokból és azokból áll, akik hivatali állásuknál fogva szenátorok. (5. §) Mindazok a polgárok, akik 40. évüket betöltötték, valamint azok, akik szabályszerű bizonyítványokkal igazolni tudják, hogy az elemi iskolát elvégezek és 25. évüket betöltötték, minden 125.000 lélek után egy szenátort választanak. (6. §.) Az így megriasztott szenátus összeülése és megalakulása után Joppio útján még 15 szenátort választ, mégpedig a kereskedelmi kamarák elnökei közül 3, a mezőgazdasági egyesületek elnökei közül 3, a pénzintézet elnökök közül 3, a gör. kel. lelkészek közül 4 és a gör. kath. lelkészek közül 2 tagot. (7. §.) Hivataluknál fogva szavazati joggal biró szenátorok: a trónörökös (25 éven felül),,a metropoliták, a küönböző vallásfelekezetek fejei, a volt miniszterelnökök, ha egy évig viselték ezt a hivatalt, vagy három éven át voltak miniszterek, a törvényhozó estületek volt elnökei, ha legalább nyolc ülésszakon át elnököltek, a volt miniszterek, ha öt évig viselték ezt a hivatalt, vagy legalább négyszer neveztettek ki miniszterré, a királyi ház minisztere, aegfelsőbb semmitőszék elnöke, az akadémia elnöke, alegidősebb egyetemi rektor. Szavazatijog ♦étküli tagok : a trónörökös (18—25 évig), a nagy ezérkar és a tengerészeti vezérkar főnöke. (9. §.) A választókerületek A választás egyenlő nagyságú és 250.000 lelket számláló kerületek szerint történik, amelyek mindegyike öt képviselőt választ, tehát 50.000 ember választ egy képviselőt. (2. §.) A kerületi beosztást ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása után külön érvény fogja tartalmazni. Egy választási kerület két szenátort választására leadott szavazatok összegeit összeadják s ezt a számot elosztják az úgynevezett választási kulcscsal, amelyet úgy kapunk meg, hogy a választandó képviselők száméhoz egyet hozzáadunk. Minden lajstromra annyi mandátum jut, ahányszor a reresett szavazatok összegében a választási kulcs foglaltatik. Meglehetősen komplikált művelettel kell kiszámítani, hogy kire jutnak a további mandátumok. A választás előkészítése Minden választási kerületben központi irodát felállítani, amelynek élén egy bírósági személy (I. (20. §.) ) gondoskodik a választási igazolványok nyomásáról és kiosztásáról, a jelölések elfogadásáról, a községek beosztásáról körletekre és alkörletekre, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról és a szavazatok megszámlálásáról s a mandátumok odaítéléséről a törvény szerint, valamint petíciók átvételéről és illetékes helyre juttatásáról. (21. §.) A választói igazolványokat a községi elöljáróságok állítják ki. A választási lajstromba való felvételt városokban a rendőrkapitányság, községekben a jegyző végzi. Ezek a hivatalok kötelesek külön lajstromokat vezetni a kamarai és külön a szenátusi választókról. Az első lajstromot a törvény életbeléptetésétől számított 60 napon belül ki kell állítani. Fellebbezések felett a törvényszék dönt. A jelöléseket legalább 15 nappal a választás előtt 25 választónak kell benyújtania. Lehet egyénileg és lehet listával jelölni. A listában legföljebb 6 jelöltet lehet állítani kerületenként. Az egyéni jelölést legalább 100 választónak kell benyújtania és az önálló listaként kezelendő. Egyúttal meg kell fedni a lista megkülönböztető jegyét is. (Egyszerű mértani ábra, kereszt, négyzet stb.) A jelölések visszautasítása ellen a bukaresti ítélőtáblák elnökeiből álló bizottsághoz lehet felebbezni. A szavazás kötelező és annak elmulasztása 100 500 lej pénzbírsággal büntetendő. A kamarai választások három, a szenátusi választások két napig tartanak, mindig reggel nyolctól este nyolcig. Az urnát éjszakára az elnök és a jelölök lepecsételik s a helyiségben katonai őrség őrködik, amelyben a jelölők is résztvehetnek. Az összeszámlálásnál külön fel kell jegyezni az egyéni jelöltekre adott szavazatokat és azonkívül a kamarai választásoknál egyes listákra adott szavazatokat. A debreceni botrány Negyven kálvinista képviselő a templom újjraszentelésén . Eredménytelen még a nyomozás (Kolozsvár, jan. 31.) A budapesti politikai életet felizgatta a debreceni kálvinisták nagytemploma ellen intézett meggyalázó terrormerénylet. A budapesti politikai vizsgálóbizottságok vasárnap még nem érkeztek le Debrecenbe. A magyar kormányzópárt békéjét az egész múlt héten ez az eset háborgatta. Budapesti híreink a következők: Új választások előtt (Budapest, jan. 31. Saját lúd.) Teleki Pál miniszterelnök a nemzetgyűlésen válaszolni fog Benes cseh külügyminiszter beszédére. Szombaton a sajtó számára újságírók előtt ismertette e válaszának tartalmát. A magyar nemzetgyűlés 3-án ül össze s bezárják a régi ülésszakot, az újat azonban nyomban megnyitják. Újraválasztják a tisztviselői kart és a bizottságokat. A belügyminisztériumban választójogi törvényjavaslatot készítenek. Ferdinéndy kijelentése szerint májusban kerül sor a törvényjavaslat tárgyalására. Reméli, hogy őszre megszavazzák és ősszel már az új törvény szerint tarthatnak választásokat. Felháborodás a debreceni merénylet miatt (Budapest, jan. 31. Saját tud.) A debreceni református nagytemplom ellen elkövetett meggyalázó merényletről már írhatnak a budapesti lapok. A kormányzópártban pénteken és szombaton is izgalmasan tárgyalták a felháborító esetet s a katolikus és református képviselők között heves viták folytak, de megegyeztek abban, hogy ami történt, egyforma megbélyegzéssel ítélik el. Negyven kálvinista képviselő elhatározta, hogy e héten Debrecenbe utaznak és részt vesznek a nagytemplom újra-felszentelésén, amely nemcsak a debreceni, hanem a hajdúsági kálvinizmusnak tüntető ünnepi megnyilvánulása lesz a szégyenteljes terrorral szemben, amely templomot rombol és szószéket mocskol be. Meskó Zoltán államtitkárt megbízta a kormány, hogy leutazzon Debrecenbe, a hatósági vizsgálat ellenőrzése végett. A vizsgálat ugyanis a tetteseket nem nyomozta ki s a városban a felháborodást ez az eredménytelen nyomozás csak növelte. Vass József kultuszminiszter a felháborító ügy politikai oldalénak a megvizsgálására kapott megbízást, azonban még nem érkezett le Debrecenbe. Ferdinándy belügyminiszter a kálvinista képviselők kifakadásaira és kérdéseire azt mondotta, hogy amint az első jelentést megkapta Debrecenből, azonnal a legszigorúbb vizsgálat folytatására utasította a debreceni rendőrséget. Amikor látta, hogy a nyomozás eredménytelen, kipróbált bukaresti detektíveket küldött le. Egy újságíró a merénylettel kapcsolatosan kérdést intézett Linder debreceni katolikus préposthoz, aki kijelentette, hogy elítéli a merényletet, annál is inkább, mert a múltban hasonló merényletet követtek el a debreceni katolikus templom ellen is. Amint Budapesten meg vannak erről győződve, a merényletet csakis a terrorizálás végett Debrecenbe ment különítményi csoportok követhették el s ezért eredménytelen a nyomozás is. Bizonyos, hogy a kálvinista cíviseket a terrornak ilyen eszközei nem puhítják meg. A cseh-magyar viszony (Prága, jan. 31.) Egy cseh újság azt a hírt közli, hogy Zágrábban jugoszláv-cseh katonai egyezményt kötöttek volna Magyarország ellen. Ez egyezmény úgy szólna, hogy az esetben, ha Nyugatmagyarországot nem ürítik ki, a cseh csapatok a Miskolc— salgótarjáni vonalig való előnyomulást kísérelnék meg. A hír természetesen nem látszik olyannak, akkik amely a valószínűség jellegét magán viselné. Ugyanez a lap azt a másik értesülést is hozzáfűzi ehez a hírhez, hogy a magyar kormány lengyel légiót szervez s a légió néhány tagját Csehországban a cseh hatóságok letartóztatták. Ez a híradás is csak tendenciózus és valótlan. A magyar kormány a meglevő magyar csapatok számát is egyre apasztja, nem kívánja fenntartani, eszébe sem juthatott ilyen körülmények között, hogy idegenben toborozzon lengyel légiót. A cseh sajtok valóságképpen közlik azonban azt a hírt, hogy folynak a tárgyalások a cseh-magyar gazdasági eredményre vonatkozólag, amelynek a megkötését februáriusra váltá.- A mandátumok elosztása Ezeknek alapján számítja ki a központi iroda elnöke a mandátumok bosztésát. Az egy-egy lis A parlament ülése (Bukarest, jan. 31.) A kamara mai ülésének elején a képviselők a sekcióban dolgoztak. A napirend során különböző kormánybejelentések szerepeltek, majd Cocea interpellált a Varjassy-féle papírpanama ügyében, amely 10 millióval megkárosította az államot. Felolvas két hivatalos aktát, amelyek szerint Taslanu meghatalmazta Varjassyt, hogy Bécsben bizonyos tranzakciókat végezhessen a kormány nevében, amely a papírszálltás fejében permiseket bocsát rendelkezésére gabona-, tengeri és állat-exportra. Bizonyítja, hogy a Banca Naţionala az állam számlájára Varjassynak 19 millió hitelt nyújtott. Cocea kéri az erre vonatkozó akták bemutatását, kiemeli, hogy ezen botrányos ügy leleplezésében a sajtónak nagy érdemei vannak. Averesch miniszterelnök beismeri, hogy a feltételek az államra nézve hátrányosak, meg fogja tenni az intézkedéseket, hogy az államot a kártól megóvja. Popovjze Mihály Teke Jonescu tegnapi kijelentésével foglalkozva, kérdezi őt, hogy mi a véleménye a buftesi előzetes békéről, amikor együtt ül a miniszteri padokon azzal a Garofliddal, aki ezt a békét a németekkel aláírta. Take Ionescu azt feledi, hogy náért volt más intenciója, mint az, hogy Nagyrománia első parlamentjében Bratianu helyett, aki a háborút megszente, Marghilomant ünnepeljék, aki a románok volt ellenségeivel a megegyezést hirdette. A szocialisták klubját megnyitották (Bukarest, jan. 31.) A lapok szerint a kormány ma elrendeli a szocialista pártkör megnyitását és megengedi a „Socialismus“ megjelenését. Argetoianu belügyminiszter elrendelte a szocialista klub megnyitását, mire a főváros prefektusa átadta a klubot a munkásszervezeteknek. Rascanu hadügyminiszter jelentésére Averescu miniszterelnök és Argetoianu belügyminiszter utaltották a jilavai és văcăreşti fogházak igazgatóit, hogy az ott letartóztatásban lévő szocialistákkal a lehető legjobban bánjanak. A szocialista pártválasztmány ülése (Bukarest, jan. 31. Saját tud.) Ma kezdődtek a szocialista pártválasztmány tanácskozásai. Az ülésen először a munkásság jelenlegi helyzetével foglalkoztak, az általános sztrájkkal kapcsolatos következményekkel, majd a sztrájkperekrőltárgyaltak s elhatározták, hogy a szocialista képviselők, feladatává teszik, erőteljes akció indításét a letartóztatottak kiszabadításáért, egyúttal a fellebbvitel tárgyaláson a vádlottak kellő védelméről vé® gondoskodást. Ezután az Oroszországban járt küldöttség tartotta meg beszámolóját. Christescu ismertette az ottani helyzetet, különösen rámutatott a nagy élelmiszerhiányra. Popovici kijelentette, hogy az orosz kormány szilárdan elhatározta, hogy megköti a végleges békét Lengyelországgal. Jó viszonyban akar élni összes szomszédaival és nincs szándéka Romániát megtámadni. . Erre a vidékről érkezett kiküldöttek vázolták a munkások helyzetét. A konferencia elhatározta, hogy a szocialista pártkongresszust februárius végén fogják megtartani Végül foglalkoztak a csatolt területek munkásainak indítványéva], hogy a pártot meg kell tisztítani az államra kártékony elemektél 3. oldal A papirpanama a parlamentben A szocialisták tanácskozásai — A bukaresti pótválasztás (Kolozsvár, jan. 31.) A bukaresti papirpanama élénken foglalkoztatja a sajtót , a parlamentben is szóvátették a botrányt. A miniszterelnök kijelentette, hogy az ügyletet meg fogják semmisíteni. A szocialista képviselők klubját megnyitották. Bukaresti jelentések szerint a moszkvai küldöttség beszámolójának hatása alatt valószínűnek tartják, hogy a párt nem fog csatlakozni a harmadik internacionáléhoz, hanem erőteljes parlamenti akcióba kezd. Az ilfovi (bukaresti) kerületben Spiru Gheorghiu szenátor halálával megüresedett szenátusi választásért erős harc folyik. Valószínűleg Dobrescu ügyvédi kamarai elnök, a föderáció jelöltje fog győzni, aki mindeddig tartózkodott a politikától. Az „Adriverus" nagy cikkben méltatja ezt a lépést s azt írja, hogy itt az idő, amikor a társadalom megmerdésére a becsületes szakembereknek kell a politikai porondra lépni. A kormány elhatározta, hogy ép az egységesítés érdekében újból felállítja a megszüntetett bukovinai és erdélyi miniszteri állásokat. Take Ionescu ma fogadta Trifu budapesti román főkonzult és Hóry bukaresti magyar követségi tanácsost. Utóbbi kormánya nevében kijelentette,hogy Magyarország a legjobb szomszédi viszonyban akar élni Romániával. Bukarestből a Dtv. a következő táviratokat közli: