Keleti Ujság, 1928. március (11. évfolyam, 60-74. szám)

1928-03-15 / 60. szám

4. GLPAL KE^Jtnn^ |­XI. ÉVF. 6b. SZÁM A zsilvölgyi bányamunkásokra nézve kedvező ítéletet hozott a dévai törvényszék, mint döntőbíróság­ (Déva-Déva, március 13. Saját tudósítónktól.) A zsilvölgyi bányászoknak évenként kiújuló sebe a kollektív szerződések ügye. Az idén sem tudták a munkások és a bányatársulatok delegátusai békés után elintézni vitás differenciájaikat s ezért az aradi munkaügyi inspektorátus a dévai törvény­széket, mint arra illetékes döntőbíróságot kereste meg egy mindkét felet kielégítő ítélet meghozatala végett. A dévai törvényszék Spoiala Lascar tanács­elnököt bízta meg a komplikált kérdés elbírálásával, aki a munkások és a társulatok 2­2 kiküldöttjével folytatott tárgyalásokat február 22., 23. és 24-én. Március 2., 3. és 4-én pedig kiszállott a Zsilv­ölg­yébe, hogy a két fél által hivatkozott állítások valódiságá­ról a helyszínen győződjék meg. A munkások mint­egy 15%-os béremelést követeltek, míg a társulatok képviselői hivatkoztak az erős külföldi konkuren­ciára és ezért a mostani fizetés 6%-al való leszállí­tását kérték. Hosszas megfontolás után hétfőn d. u. egy órakor adta át Spoiala elnök a két tárgyaló fél delegátusainak ítéletét, amely egy 65 - ból álló új szerződést ír elő kötelezőnek mindkét félre nézve 1928 január hó 1-től, 1928 december hó 31-ig terjedő időszakra. A szerződés, illetve ítélet főbb intézkedéseit a következőkben adjuk: A föld felett dolgozó munkások napi munkaideje 8 óra, hasonlóképpen 8 óra a bányában dolgozóknak, ez utóbbiaknál azonban beleszámítva a 8 órába a bányába való leszállítással és felszállással eltöltött idő is. Nem sorozza az ítélet ebbe a kategóriába a napidíjasokat, telefonszolgálatot teljesítőket, őröket, kertészeket, szolgaszemélyzetet, kocsisokat, soffőrö­ket, szezonmunkásokat, napszámosokat. A 32 foknál magasabb hőmérséklet mellett dol­gozók, úgyszintén azok, akik erős gázkigőzölgéses helyeken dolgoznak, csak 6 órát kötelesek dolgozni, ami­ azonban 8­ órának számít és 40%-os fizetés­többletet élveznek. Azon munkások, akik 3 hónapig szakadatlanul veszélyes (tűz, víz, kazán stb.) helyeken dolgoznak a bányában, 1 rend munkásruhát és alsóruhát fél áron,­ egy pár bakancsot pedig ingyen kapnak. A kokszüzemnél alkalmazottak pedig­ évente 2 pár bakancsot és 2 rend ruhát kapnak ingyen. A kokszolvasztó kemencéknél alkalmazottak 25%-os fizetéstöbbletet kapnak. A napi 8 órai munkaidőn túli órákért a rendes fizetés 50%-al lesz nagyobb. Azon munkások, akik húsvét és pünkösd első 2 napján, úgyszintén május 1-én dolgoznak, 100%-os fizetéstöbbletet kapnak ezen napokra, úgyszintén azok, akik a többi ünnepnapokon 8 óránál többet dolgoznak. A többi­­ ünnepnapokon­ csak 50%-os fizetéstöbblet jár. , A túlórák heti 8 órát nem haladhatják meg. 4 vagy több órai túlóránál egy óra pihenést enged­nek, amely időt szintén fizetik. A társulat beszerzési áron bocsátja a munká­sok rendelkezésére a különböző élelmi és ruházati cikkeket, anélkül azonban, hogy kötelesek lennének a munkások szükségleteiket a munkás­konzumoktól beszerezni, illetve ellátni.­­Azon munkások, akik 1926 október hó 31-én már a bányatársulatok valamelyikénél alkalmazás­ban voltak, jogosultak a leszállított áron adott életrajcikkek helyett személyi készpénzsegélyt igénybe vet­ni, amely 169 és 1521 lej között váltakozik, aszerint, hogy­ 169 családtagról van szó. A fizetések tekintetében az új szerződés 2 kategóriát állít fel, az elsőbe tartoznak a ,,Petrosani“ „Valea Jiuliu de sus“ és ,,Lonea“ társulatoknál alkalmazottak, a másodikba pedig a „Lupeni“ társulettlet­ek. A föld alatt dolgozók 8 órai fizetésé­nek maximuma az első kategóriánál 95 lej 40 báni, a „Lupeni“-nál 105 lej. A föld felettieknél óránkénti maximum 16 lej 50 báni, 8 óránkénti pedig 150 lej. Gyermeksegély 2—27 lej 80 báni között váltakozik. Ha valaki munkán kívül betegszik meg, kapja az utolsó három havi fizetése középarányosának 75 százalékát. Fontos intézkedést tartalmaz a 38, mely ki­mondja, hogy orvosi vélemény alapján történt mun­­kaidőleszállítás nem jogosítja fel a társulatot a fize­tés leszállítására. A fizetések minden hó 15-ike utáni első vasár-, vagy ünnepnapon folyósítandók, 1-én pedig a „sza­bad jövedelem** 50%-a utalandó ki előlegként. __ A társulatok kötelesek lehetőség szerint ingyen lakásokat adni munkásaiknak, ellen esetben havi 150_ 400 lej között váltakozó lakbérsegélyt. Ingyen vilá­gítási ál szinten a társulat, köteles gondoskodni, azon­kívül évente 8000 kg. szenet, vagy ehelyett 27 köb­méter fát (tűzifát) minden tűzhelynek. A szabadságolásra vonatkozóan: 3—6 évi szolgá­lat után évi 6 nap jár, több mint 6 évi szolgálat után pedig annyi nap, ahány szolgálati éve az illető munkásnak van, anélkül azo­nban, hogy ezen szabadság évi 14 napnál hosszabb lenne. A Petrosani 6, a Lupeni 4 és a Lonea társulat 2­­munkáját köteles a munkásszindikátusok gyűlései al­kalmával a szolgálat alól mentesíteni és ezek úgy te­kintetnek, mintha szabadságon volnának, tehát joguk van a fizetéshez. Az inasoknak mérnökök kötelesek elméleti elő­adásokat tartani. Időleges munkaképtelenség esetére a munkásnak joga van a Casa Cereuala betegsegélye és a rendes fizetése közötti differenciához, amelyet a társulat kö­teles fizetni. A vállalatok munkásaikat halál esetére 100.000, munkaképtelenség esetére pedig 50.000 lejre kötelesek biztosítani. A társulatok ingyen fürdőket kötelesek munká­saik rendelkezésére bocsájtani. A bizalmi férfiak rendszere továbbra is érvény­ben marad, de ezek csak munkakonfliktusokkor és olyankor léphetnek közbe, ha a munkás mű vezetője határozatával nincs megelégedve. A szerződés egy hónappal előzetesen felmondandó mindkét fél által. • lólllMitMM*'**#*i»#íti® i#(S l****4^4^, Blénesi István, a tragikus végű gyergyói betyár alteregója végigszélhámoskodta a Székelyföldet és felvette a halott százezer lejes betétjét (Gheorgheni-GyergyószentmikUs, márc. 13.) Gyer­­gyóban és­ Csikban ma ismét, élénken foglalkoztatja az embereket az osztrák-magyar alhadnagyból hara­mia vezérré lett.Blénesi Istvánnak az emléke, egy fur­fangos és vakmerő szélhámosnak üzelmei folytán, aki a három évn­el ezelőtt elhalt banditának neve alatt végigjárta különösen Gyergy­ószent­miklóst és környé­két s érzékenyen megkárosított számos hiszékeny gazdát és kereskedőt. Blénesi István kalandos élete, mint emlékezetes, a Csíkszeredai ügyészségi fogházban ért véget. A jó családból származó fiatalember, aki katonaszökevé­nyekből alakított bandájával együtt éveken át rette­gett haramiája volt a gyergyói havasoknak, nem akarta kitenni családjait a törvényszéki tárgyalások alatt elkerülhetetlen nyilvánosságnak és indult faluról falura és arra használta fel fényes re­putációját, hogy adás-vevési üzletek megkötésére bírja rá részint a falusi gazdákat, részint pedig a kis székely városok kereskedőit.. Mint a marosvásár­helyi Bányai-cég állítólagos megbízottja, nagymeny­­nyiségű bárányvásárlásra csinált kötéseket, főképpen Páll Sándornak, egy gyergyószentmiklósi mészárosnak ajánlólevelével, akit már korábban sikerült megtévesz­tenie azzal, hogy ő hatalmas üzletek megvalósítására kiküldött marosvásárhelyi ügynök. Az üzletkötéseinél szabályosan váltogatta minő­ségét, mint a Bányai-cég megbízottja és mint a ha­­ramiaéletről végképpen lemondott Blénesi István, aszerint, amint az üzletkötésre kiszemelt alany többé, vagy kevésbé volt intelligens. A kötésekre azután öt­­hatezer lejes kölcsönöket, előlegekért vett fel, amelyek összege már az eddigi megállapítások szerint is jóval meg­haladja a nyolcvanezer lejt. Az ügynek még egy érdekes fordulata van. Blé­nesi Istvánnak egy százezer lejről szóló betétje volt az egyik brassói bankban. Amint a hatóságok megál­lapították, a százezer lejes betétet a napokban szintén fölvette valaki a brassói bankból. Minden valószínűség szerint ugyanaz a szélhámos vette fel ezt a pénzt is, aki a gyergyói falvakban végezte üzelmeit, anélkül azonban, hogy a hatóságok, amelyek csak most lettek figyelmessé egy megkárosított gazda feljelentése folytán, kézre tudták volna keríteni az ál Blénesit. A nyomozó hatóságok feltevése az, hogy az agyafúrt szélhámos Blénesi egykori haramiabandájá­nak tagja­ volt, vagy pedig valamelyik börtönben ke­rült össze vele s így jutott a megtévesztő okmányok birtokába, amelyekkel — felhasználva bizonyos testi hasonlóságot is, — könnyen ki tudta használni az egyszerű emberek hiszékenységét, a vizsgálati fogságban megmérgezte magát. * Tápláljátok gyermekeiteket az „Alten­­burys" angol tejtápszerekkel 1 sz. „AlllentHirys" angol tejtipsm Használtatja a gyermek táplálására az első 3 hónapban. A zsírok és a fehérjék aránya u­gyan­­az, mint az anyatejben. Tartalmaz szénhidrátot tejszerts formában, úgyszintén dextrin malátát. Nem Mim­m Kemtwi­­m cs M. I sz. „BHi­iss" angol fejtápszer. A gyermek táplálására használatik a 4-ik, 5-ik és 6-ik hónapokban összetételben hasonlít az I sz. tápszerhez, azonban sokkal gazdagabb fe­jék­ekben, szénhidrátokban és ásványi sókban. A szénhidrátok tejszerű és malátadextrin for­mában van meg benne. 3 sz. „nilenburgs" angol malátaliszt. Használtatik a gyermek táplálására a 6-ik hó-­j naptól felfelé, valamint lábbadozók és öregek­­ részére. Búzalisztből és malátakivonatból van összetéve. Az elkészítés folyamán a malátagombái a búzakeményítőt dextrinmalátává változtatják át Ez a tápszer nem tartalmaz tiszta dextrint Képviselet és lerakat S. fi. lancovici Bucu­­resti, Str. Academi­ei fia. 8. Orvos arak­nak kívánatra minta és tudományos irodalom küldetik. MemiH jjftaaiJA Ipvéhí ni­­iHgi* Körülbelül három esztendő telt el azóta. De a neve nem merült feledésbe: kicsi havasaljai falvak szalma­­viskóiban egyre színesedő történeteket meséltek a cso­dálatos leleményességű­ és vakmerő rablóvezérről, aki­ről itt-ott suttogva rebesgették, — mint ahogy az egy­szerű nép fantáziáját izgató romantikus alakokkal gyakran történik ez, — hogy holthire koholmány csu­pán s egy szép napon ismét meg fog jelenni vala­melyik magános hegyi uton, hogy pénzét, vagy életét követelje az arra vetődött gyanútlan utasnak. És csodák csodája, két héttel ezelőtt valóra vált a babonás rege és megjelent Gyergyóban Blénesi István. Aki látta, szent borzalom futott rajta végig: csak­ugyan ő ez, az elhalt bandin . Alakra, mozgásra, be­szédre, megszólalásig ő. Nem is tagadta kilétét, sőt, ha valaki kételkedéssel közeledett hozzája, annak elő­állít­ott­a okmányait, amelyek alapján bármely írástudó ember megalapíthatta a boldogult Blénesi Istvánnal való személyazonosságát. A poraiból megélemedett Blénesi István pedig el­ I

Next