Keleti Ujság, 1928. április (11. évfolyam, 75-97. szám)
1928-04-01 / 75. szám
2. OLDAL a iifianwMBnwwiMWMMiiiu XI. m 75. SZÁM romlását utolsó fokon az okozta, hogy december hó elején 20.000.000 lej erejéig fizetést teljesített kolozsvári pénzintézeteknek és ezek a bankok azzal az ígérettel, hogy olcsó külföldi kölcsönhöz juttatják az Egyesült Bankot, kivonták többmilliós követelésüket. A lap ezzel kapcsolatosan fantasztikus összegű visszakövetelési lehetőségekről tesz említést. Úgy maga a hír, mint az ahhoz fűzött következtetések minden alapot nélkülöznek. Hea vezetőügyész nyilatkozata A Keleti Újság munkatársa a délutáni órákban kereste fel Ilea vezetőügyészt, aki a következő nyilatkozatot tette: — Az ügyészséghez eddig kilenc bűnvádi feljelentés érkezett be az Egyesült Közgazdasági és Jelzálogbank vezetősége ellen. Nem részletezhetem azonban ezeket a feljelentéseket a nyilvánosság számára. S a feljelentőket sem nevezhetem meg. — Blatt Jenőnek, Semlyén Hugónak és Ifirsch Gyulának a letartóztatása azon meggyőződésemnek eredménye, hogy a jelenleg birtokunkban lévő adataik tanúsága szerint a csalárd bukás ténye bebizonyítást nyert s azért a három bankvezér letartóztatása a csődnek a törvényszék által való kimondásakor aktuálissá vált. Hogy a tegnap esti kihallgatás során milyen vallomásokat tettek a gyanúsítottak, arra vonatkozólag természetesen szintén nem nyilatkozhatom. Elég egyelőre annyi, hogy a vizsgálat minden irányban a legnagyobb alapossággal, a legnagyobb körültekintéssel és szigorral folyik le. — Ma délután is néhány fontos tanú kihallgatására került sor. Legfontosabb dolog lesz a könyvszakértő véleményének a meghallgatása, amelyből, megállapítást fog nyerni, milyen ügyvezetés s milyen szolidságú üzleti alapokra fektetett munka folyt a banknál. A könyvszakértő személyére nézve Petrzescu vizsgálóbíróval egyetértően fogok megállapodni. A vizsgálóbírónál Persescu vizsgálóbíró a következőket mondta munkatársunknak: — AzEgyesült Közgazdasági és Jelzálogbank Rt. csődjével kapcsolatban letartóztatott bankárok ügyét hozzám tette át dr.Ilea főügyész. Még nem kaptam meg az ügy aktacsoanóját. Minden valószínűség szerint csak a délutáni órákban kerül át hozzám, amikor is azonnal hozzáfogok a doszár áttanulmányozásához. Holnap délelőtt már megkezdem a kihallgatásokat és azokat a késő délutáni órákig szándékozom folytatni. Addig természetesen mind a három gyanúsított előzetes, letartóztatásban marad. A kihallgatások eredményének megfelelően fogok azután dönteni a vizsgálati fogság elrendelésének kérdésében. Hogy azonban ez mikor fog megtörténni, arra vonatkozólag egyelőre semmi bizonyosat nem mondhatok. A közjegyző a zárlatról Munkatársunk kérdést intézett az ügy újabb fejleményeire vonatkozólag dr. Pop Alexandra közjegyzőhöz, akit a csődbejutott pénzintézet vagyonaimainak zár alá helyezésével és leltározásával bíztak meg. Dr. Pop Alexandra a következőket mondotta: — Tegnap délután megkezdtem a záralávétel munkáját. Lepecsételtem a banki helyiséget és ma délután folytatom a zár alá helyezést a bank többi kolozsvári ingatlanaira nézve, mert tudvalevőleg a csődbe jutott pénzintézetnek a Hegedűs Sándor u. 1, 3, 5 és 7 szám alatt nagy értéket képviselő házai vannak. Valószínűleg holnap kerül a sor a szilágymegyei százötven holdat kitevő birtoknak és az ugyanott lévő marhaállománynak a zár alá vételére. Egyelőre természetesen az egyes vagyonegységek felértékeléséről még nem nem lehet szó. Ezt csak a zár alá vételt követő leltározás munkájának befejezésével fogjuk megejteni. A leltározásban segítségünkre lesznek a csődbejutott pénzintézet tisztviselői, akiknek a bank tudvalevőleg április elsejére felmondott, de akik fölajánlották szolgálataikat Calutiu doktornak, a csődtömeg gondnokának és nekem. Rövidesen el fog válni, hogy e tisztviselők közül kiknek a munkájára fogunk reflektálni, míg a többiek másutt lesznek kénytelenek elhelyezkedést keresni. A vagyonbecslők személyére vonatkozólag sincs még semmiféle megállapodásunk. Ezeket tudvalevőleg a közjegyző és a csődtömeggondnok nevezi ki. Egy-két napon belül azonban meg fog történni az ő kijelölésük is. Világmárka a spjrmnaccr GYEREKKOCSI ÉS KERÉKPÁR 1 Jöjjön be| 899 és bebizonyítom, hogy g 1 a legjobb, | | legtartósabb, | | legolcsóbb | fj illatos kölnivizek eredeti üvegben és 0 p*§ kimérve csak nálam szerezhető be. jHj B RÓZSA !03. g| §3 Royal drogériája és Sitarsaestáia 8 g Cluj, Főtér 26. g| Nyolc havi börtönre ítélték a főszolgabírót, aki kilenc éven át zsarolta Csikmegye népét (Brasov-Brassó, március 30. Saját tudósítónktól.) Kilenc esztendőn keresztül az impérium átvétele óta zsarolta Csik vármegye népét a csikszentmártoni főszolgabíró, Gábor Gheorghe. Jelentette a Keleti Újság, hogy egész tömeg feljelentés érkezett ellene és ezek alapján a Csíkszeredai törvényszék pár héttel ezelőtt meg is tartotta a tárgyalást, amelyen a terhelő adatoknak egész tömegét sorakoztatták fel a tanúk. Az ítélet kihirdetését akkor március 28-ára halasztotta el a törvényszék, a terjedelmes indokolású ítélet azonban erre az időpontra nem készült el és így azt mondhatni egész Csik vármegye érdeklődésének közepette csak tegnap hirdette ki Pana törvényszéki elnök. A törvényszék Gábor Gheorghet sikkasztásban és hivatali hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek és ezért nyolc hónapi börtönre és behajthatatlanság esetén kétszáznapi elzárásra átváltoztatható 10 ezer lej pénzbüntetésre és négy évi hivatalvesztésre ítélte a volt főszolgabírót. A terjedelmes indokolás kimondja, hogy több vádpontot elévülés miatt nem vehetett a törvényszék tekintetbe, így például a hadianyagok elsikkasztását. A hivatalos hatalommal való visszaélés és sikkasztást azonban beigazoltnak vették, különösen Kósa Lajos és Kósa János tanúvallomásai alapján. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig enyhítésért fellebezett. Az ítéletet Csík vármegye közönsége megnyugvással ■fogadta, mivel Csíkban ez az első eset, hogy a törvényszék olyan tisztviselőt, aki ellen feljelentés érkezett, elítéljen. Szoboszlay képviselő a marostordai adókivetések ügyében interveniált (Bucuresti, március 30.) Szoboszlay László dr. magyarpárti képviselő ma megjelent a pénzügyminisztériumban és interveniált a marostordai súlyos adókirovások ügyében. Informálta a pénzügyminisztert arról, hogy a felek meghallgatása nélkül vetnek ki alaptalan s indokolatlan adóösszegeket s adót vetnek ki mások puszta feljelentésére,, nem létező jövedelmek után. A miniszter megígérte, hogy utánanéz és tövisen válaszolni fog. Szoboszlay képviselő kijelentette, hogy fia rövid időn belül nem kapja meg a választ, akkor a parlamentben terjeszt elő interpellációt. Jorga beszámolt a parlamentben a külföldi kedvezőtlen atmoszféráról Hajlandó volna vállalni a kormány átvételét . Célzott arra, hogy Averescuval szívesen kormányoznia, de Bratianuval is (Bucuresti, március 30.) Jorga Miklós elmondotta a beígért parlamenti beszédét, amelynek egyik szenzációs része az a feltűnő szimpáthia, amivel Averescu tábornokról beszélt. Ebből arra következtetnek sokan, hogy Averescuval volna hajlandó kormányra kerülni. Különben nem szakított kifejezetten Mankókkal, de amit mondott, az mégis szakítást jelent. De követelte a szabad, tiszta választást s ezzel követelte a kormány távozását is. Előtte a kamarai ülésen jelentéktelen felszólalások hangzottak el. Jorga mindenek előtt a mandátumért mondott köszönetet, aztán azt a szenzációs kijelentést tette, hogy bizonyos személyek arra kérték, ne beszéljen arról, ami Genfben történt. E kijelentés is sokat mond s az is, amivel folytatta a nem beszólást. Ilyeneket mondott: Egyetlen politika létezik csak minden ember és minden kormány részére . . . Nem akar intrikálni Bratianu és Titulescu között ... Ő nem akarja a genfi vereséget kiaknázni a maga politikai előnyei számára. Csak azt akarja megmondani, hogy a történtek után mit kell tenni. A helyzet pedig az, hogy az atmoszféra külföldön rossz az ország számára, nem a sajtóban, hanem a közvéleményben. Aztán beszél a Mussolini-rendszerről, aminek megvalósítása Rómában nem sikerülne. Itt szerinte sem a liberális, sem a demokratikus rendszer nem lesz jó kormányzás, hanem csak becsületes emberekből kellene kormányt alakítani. A belső helyzetet előidézték a liberálisok izoláló politikája, az Averescu-kormány meglepetésszerű eltávolítása, a választások erőszakos eszközei. Ezek miatt a szenvedélyek felkorbácsolódtak és kiengesztelhetetleneiknek látszanak. Azután azt mondta, hogy Bratianuval meg volna, elégedve, ért a tövépcsináláshoz, de nincs szíve hozzá. Maniunak felajánlotta Bratianu az együttműködést, de nem fogadta el. — Én elfogadtam volna — mondja Jorga — ha nekem ajánlották volna fel. — Azt hittük — szólt közbe Bratianu miniszterelnök — hogy meg vannak egyezve. — Az én nevemben nem volt joga senkinek nyilatkozni — válaszolta Jorga. Követeli a szabad választásokig, hogy kiválasztódjék a többségi kormány. A régenstanácstól megnyugtató döntést kér. Bratianu miniszterelnök hosszú válaszában kijelentette, hogy ő a helyén akar maradni s folytatja az eddigi külpolitikáját . RUDOLF BACHER ekegyáros, Reudnice • az erdélyi gazdasági egyesület által április 1-én rendezendő szántási bemutatáson részt* v vesz „BARZEL“ vasüzlet képviselete útján. .. — — 1111