Keleti Ujság, 1928. április (11. évfolyam, 75-97. szám)

1928-04-01 / 75. szám

2. OLDAL a iifianwMBnwwiMWMMiiiu XI. m­ 75. SZÁM romlását utolsó fokon az okozta, hogy december hó elején 20.000.000 lej erejéig fizetést teljesített ko­lozsvári pénzintézeteknek és ezek a bankok azzal az ígérettel, hogy olcsó külföldi kölcsönhöz juttatják az Egyesült Bankot, kivonták többmilliós követelésü­ket. A lap ezzel kapcsolatosan fantasztikus összegű visszakövetelési lehetőségekről tesz említést. Úgy maga a hír, mint az ahhoz fűzött következtetések minden alapot nélkülöznek. Hea vezetőügyész nyilatkozata A Keleti Újság munkatársa a délutáni órákban kereste fel Ilea vezetőügyészt, aki a következő nyi­latkozatot tette: — Az ügyészséghez eddig kilenc bűnvádi fel­jelentés érkezett be az Egyesült Közgazdasági és Jelzálogbank vezetősége ellen. Nem részletezhetem azonban ezeket a feljelentéseket a nyilvánosság számára. S a feljelentőket sem nevezhetem meg. — Blatt Jenőnek, Semlyén Hugónak és Ifirsch Gyulának a letartóztatása azon meggyőződésemnek eredménye, hogy a jelenleg birtokunkban lévő adataik tanúsága szerint a csalárd bukás ténye bebizonyí­tást nyert s azért a három bankvezér letartóztatása a csődnek a törvényszék által való kimondásakor aktuálissá vált. Hogy a tegnap esti kihallgatás során milyen vallomásokat tettek a gyanúsítottak, arra vonatkozólag természetesen szintén nem nyilatkoz­­hatom. Elég egyelőre annyi, hogy a vizsgálat min­den irányban a legnagyobb alapossággal, a leg­nagyobb körültekintéssel és szigorral folyik le. — Ma délután is néhány fontos tanú kihallga­tására került sor. Legfontosabb dolog lesz a könyv­­szakértő véleményének a meghallgatása, amelyből, megállapítást fog nyerni, milyen ügyvezetés s milyen szolidságú üzleti alapokra fektetett munka folyt a banknál. A könyvszakértő személyére nézve Petrzescu vizsgálóbíróval egyetértően fogok megállapodni. A vizsgálóbírónál Persescu vizsgálóbíró a következőket mondta munkatársunknak: — Az­­Egyesült Közgazdasági és Jelzálogbank Rt. csődjével kapcsolatban letartóztatott bankárok ügyét hozzám tette át dr.­Ilea főügyész. Még nem kaptam meg az ügy a­ktacsoanóját. Minden valószínű­ség szerint csak a délutáni órákban kerül át hoz­zám, amikor is azonnal hozzáfogok a doszár át­tanulmányozásához. Holnap délelőtt már megkezdem a kihallgatásokat és azokat a késő délutáni órákig szándékozom folytatni. Addig természetesen mind a három gyanúsított előzetes, letartóztatásban marad. A kihallgatások eredményének megfelelően fogok azután dönteni a vizsgálati fogság elrendelésének kérdésében. Hogy azonban ez mikor fog megtörténni, arra vonatkozólag egyelőre semmi bizonyosat nem mondhatok. A közjegyző a zárlatról Munkatársunk kérdést intézett az ügy újabb fejleményeire vonatkozólag dr. Pop Alexandra köz­jegyzőhöz, akit a csődbejutott pénzintézet vagyona­im­a­i­nak zár alá helyezésével és leltározásával bíztak meg. D­r. Pop Alexandra a következőket mondotta: — Tegnap délután megkezdtem a záralávétel munkáját. Lepecsételtem a banki helyiséget és ma délután folytatom a zár alá helyezést a bank többi kolozsvári ingatlanaira nézve, mert tudvalevőleg a csődbe jutott pénzintézetnek a Hegedűs Sándor­ u. 1, 3, 5 és 7 szám alatt nagy értéket képviselő házai vannak. Valószínűleg holnap kerül a sor a szilágy­megyei százötven holdat kitevő birtoknak és az ugyanott lévő marhaállománynak a zár alá vételére.­­ Egyelőre természetesen az egyes vagyonegy­­ségek felértékeléséről még nem nem lehet szó. Ezt csak a zár alá vételt követő leltározás munkájának befejezésével fogjuk megejteni. A leltározásban segítségünkre lesznek a csődbejutott pénzintézet tisztviselői, akiknek a bank tudvalevőleg április elsejére felmondott, de akik fölajánlották szolgála­taikat Calutiu doktornak, a csődtömeg gondnokának és nekem. Rövidesen el fog válni, hogy e tisztviselők közül kiknek a munkájára fogunk reflektálni, míg a többiek másutt lesznek kénytelenek elhelyezkedést keresni.­­ A vagyonbecslők személyére vonatkozólag sincs még semmiféle megállapodásunk. Ezeket tudva­levőleg a közjegyző és a csődtömeggondnok nevezi ki. Egy-két napon belül azonban meg fog történni az ő kijelölésük is. Világmárka a spjrmnaccr GYEREKKOCSI ÉS KERÉKPÁR 1 Jöjjön be| 8­99 és bebizonyítom, hogy g 1 a legjobb, | | legtartósabb, | | legolcsóbb | fj illatos kölnivizek eredeti üvegben és 0 p*§ kimérve csak nálam szerezhető be. jHj B RÓZSA !03. g| §3 Royal drogériája és Sitarsaes­tái­a 8 g Cluj, Főtér 26. g| Nyolc havi börtönre ítélték a főszolgabírót, aki kilenc éven át zsarolta Csikmegye népét (Brasov-Brassó, március 30. Saját tudósítónk­tól.) Kilenc esztendőn keresztül az impérium átvétele óta zsarolta Csik vármegye népét a csikszentmártoni főszolgabíró, Gábor Gheorghe. Jelentette a Keleti Újság, hogy egész tömeg feljelentés érkezett ellene és ezek alapján a Csíkszeredai törvényszék pár hét­tel ezelőtt meg is tartotta a tárgyalást, amelyen a terhelő adatoknak egész tömegét sorakoztatták fel a tanúk. Az ítélet kihirdetését akkor március 28-ára halasztotta el a törvényszék, a terjedelmes indoko­­lású ítélet azonban erre az időpontra nem készült el és így azt mondhatni egész Csik vármegye érdek­lődésének közepette csak tegnap hirdette ki Pana törvényszéki elnö­k. A törvényszék Gábor Gheorghet sikkasztásban és hivatali hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek és ezért nyolc hónapi börtönre és behajthatatlanság esetén kétszáznapi elzárásra át­változtatható 10 ezer lej pénzbüntetésre és négy évi hivatalvesztésre ítélte a volt főszolgabírót. A terje­delmes indokolás kimondja, hogy több vádpontot elévülés miatt nem vehetett a törvényszék tekintetbe, így például a hadianyagok elsikkasztását. A hivatalos hatalommal való visszaélés és sikkasztást azonban beigazoltnak vették, különösen Kósa Lajos és Kósa János tanúvallomásai alapján. Az ügyész súlyosbítá­sért, a vádlott pedig enyhítésért fellebezett. Az ítéletet Csík vármegye közönsége megnyugvással ■fogadta, mivel Csíkban ez az első eset, hogy a tör­vényszék olyan tisztviselőt, aki ellen feljelentés ér­kezett, elítéljen. Szoboszlay képviselő a marostordai adókivetések ügyében interveniált (Bucuresti, március 30.) Szoboszlay László dr. magyarpárti képviselő ma megjelent a pénzügymi­nisztériumban és interveniált a marostordai súlyos adókirovások ügyében. Informálta a pénzügyminisz­tert arról, hogy a felek meghallgatása nélkül vetnek ki alaptalan s indokolatlan adóösszegeket s adót vetnek ki mások puszta feljelentésére,, nem létező jövedelmek után. A miniszter megígérte, hogy utánanéz és tövi­sen válaszolni fog. Szoboszlay képviselő kijelentette, hogy fia rö­vid időn belül nem kapja meg a választ, akkor a parlamentben terjeszt elő interpellációt. Jorga beszámolt a parlament­ben a külföldi kedvezőtlen atmoszféráról Hajlandó volna vállalni a kormány átvételét . Célzott arra, hogy Averescuval szívesen kormányoznia, de Bratianuval is (Bucuresti, március 30.) Jorga Miklós elmondotta a beígért parlamenti beszédét, amelynek egyik szen­zációs része az a feltűnő szimpáthia, amivel Ave­­rescu tábornokról beszélt. Ebből arra következtetnek sokan, hogy Averescuval volna hajlandó kormányra kerülni. Különben nem szakított kifejezetten Ma­nkókkal, de amit mondott, az mégis szakítást jelent. De követelte a szabad, tiszta választást s ezzel köve­telte a kormány távozását is. Előtte a kamarai ülésen jelentéktelen felszóla­lások hangzottak el. Jorga mindenek előtt a man­dátumért mondott köszönetet, aztán azt a szenzációs kijelentést tette, hogy bizonyos személyek arra kérték, ne beszél­jen arról, ami Genfben történt. E kijelentés is sokat mond s az is, amivel foly­tatta a nem beszólást. Ilyeneket mondott: Egyetlen politika létezik csak minden ember és minden kor­mány részére . . . Nem akar intrikálni Bratianu és Titulescu között ... Ő nem akarja a genfi vereséget kiaknázni a maga politikai előnyei számára. Csak azt akarja megmondani, hogy a történtek után mit kell tenni. A helyzet pedig az, hogy az atmoszféra külföldön rossz az ország szá­mára, nem a sajtóban, hane­m a köz­véleményben. Aztán beszél a Mussolini-rendszerről, aminek megvalósítása Rómában nem sikerülne. Itt szerinte sem a liberális, sem a demokratikus rendszer nem lesz jó kormányzás, hanem csak becsületes emberek­ből kellene kormányt alakítani. A belső helyzetet előidézték a liberálisok izoláló politikája, az Averescu-kormány meglepetésszerű el­távolítása, a választások erőszakos eszközei. Ezek miatt a szenvedélyek felkorbácsolódtak és kiengesz­­telhetet­leneiknek látszanak. Azután azt mondta, h­ogy Bratianuval meg volna, elégedve, ért a tövépcsináláshoz, de nincs szíve hozzá. Maniunak felajánlotta Bratianu az együttmű­ködést, de nem fogadta el. — Én elfogadtam volna — mondja Jorga — ha nekem ajánlották volna fel. — Azt hittük — szólt közbe Bratianu minisz­terelnök — hogy meg vannak egyezve. — Az én nevemben nem volt joga senkinek nyi­latkozni — válaszolta Jorga. Követeli a szabad választásokig, hogy kiválasz­tódjék a többségi kormány. A régenstanácstól meg­nyugtató döntést kér. Bratianu miniszterelnök hosszú válaszában ki­jelentette, hogy ő a helyén akar maradni s folytatja az eddigi külpolitikáját . RUDOLF BACHER ekegyáros, Reudnice • az erdélyi gazdasági egyesület által április 1-én rendezendő szán­tási bemutatáson részt* v vesz „BARZEL“ vasüzlet képviselete útján. ..­ — — 1111

Next